Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Bátraké a szerencse Jól járnak a jövőben is azok a gazdaságok, amelyek olyan minőségű terméket állítanak elő, amely minden piacon eladható. Könnyebben kapnak pénzt a jó portéka előállítására, s segítik a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását is. Ezt a hozzáértők felszólalásukkal erősítették meg az országgyűlésen. Kockázat vállalása nélkül nem léphetünk előbbre. A mezőgazdaságban is a bátraké a szerencse. A szegedi járás két gazdaságában, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tízben és a hordónyi Előre Szakszövetkezetben az idén nagy fába vágták a fejszék Csövezik a barackosok alját, és nyulat tartanak a közösben. Kockázatos vállalkozás mindkettő. Dréneznek a homokon A talaj egyengetése, fölösleges vizeinek lecsapolása nem új eljárás. A gazdaságok évek óta több-kevesebb sikerrel javítják így a földjeiket. Erre sok pénzt ad az állam — jó termés csak megfelelően előkészített táblákon várható. A kutatók kieszelték, hogy nem elegendő ha csak árkolják a parcellákat, attól még pusztít a víz. Csöveket kell a földbe húzni, amely a fölösleges vizet elvezeti, a nélkülözhetetlent pedig behozza a földbe. Erre szolgál a drénezés. Tímár Vince földmérő mondja el, mi ebben a különleges a szatymazi határban: — Fekete, kötött talajon már szép eredményeket értek el a gazdaságok a munkánk után. Homokon most csináljuk először. Nehezebben halad a gép és másfajta, bevonatos csöveket használunk, nehogy elzáródjanak a vízeresztő lyukak. Arrébb, a tábla szélén három lábú állványon éleset villant a vörös fény. Márciusban alapozták a hordónyiak a nyúlistállókat. A héten már 1200 anyát és 240 bakot etettek a ketrecekben. A szakszövetkezet építőbrigádja — a dunavarsányi tervek alapján — alig több mint 9 hónap alatt hozta tető alá az épületeket. A műszaki átadás után nagyjából már összegezték az építkezés költségeit, csaknem 6 millió forintba kerül. Számításuk szerint évente ötmillió forintot kapnak a nyulakért, s öt év múlva visszakapják a pénzüket Mert az építkezést saját zsebből fizették. Nem kértek rá állami támogatást. Nagy segítséget kaptak a dunavarsányi rendszertől. — Az ott a lézeradó — mutatja a szarvasi talajjavítók szakembere. — Meghatározza a síkot, és vezérli az automatikát a gépen. A hatalmas lánctalpakra szerelt árokásó gép csőhúzó is egyben. Vezetője Futár György „belövi” az egyenest — vonalba hozza a három pontot — indul a kis fák közé. A segítők kocognak a „sárga szörny” mellett, s igazítják bele a fehér gurigát. Majd eltűnnek a ködben. A szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz-ben a tervszerű barackfaültetés egyik művelete a drénezés. Azért szánták rá magukat — a különben költséges munkára, mert évente az ötöde mindig, kipusztult az új barackosnak. (Különben csak a csőfektetés hektáronként 10 ezer forint.) A homoki közösségnek ötmillió forintjába kerül, hogy az új helyen jó talajban növekedhetnek a hírnevet öregbítő barackfák, ahol már évek óta hasznot hoznak a szapora nyulak. A hordónyiak hízott állatait is ők adják tovább külföldi vevőknek. Lehléndi Jánosné bizakodó: — Ha tisztán tartják az állatokat, bejön a szerencse A bajra még gondolni se szabad — véleményezte a nyulászatot. * A szegedi járás gazdaságaiban — kihasználva az enyhe időjárást — ismét munkába álltak a gépek. Szántanak, szórják a műtrágyát, s készítik a talajt a tavaszi veteményeknek. Majoros Tibor Pénz a ketrecben Lézer irányítja az árokásó és csőfektető gépet 70. évfolyam 299. szám 1980. december 21. vasárnap Ára: 1,60 forint Cselekvő nemzeti egységben céljaink megvalósításáért Tegnap tartották Szegeden a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét . Az eseményen részt vett és felszólalt Sarlós István is A politikai tömegmozgalom közelgő, VII. kongresszusára való készülődés jegyében tartották meg tegnap, szombaton Szegeden, a megyei tanács székházában a Hazafias Népfront Csongrád megyei küldöttértekezletét. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke, dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Borss György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Takács Imréné, a megyei képviselőcsoport vezetője, dr. Szekzfalvi-Nagy Béla akadémikus, Kőrössi Zsuzsanna, a vásárhelyi Metripond Mérleggyár minőségi ellenőre, Garai Lászlóné, az eperjesi Ifjú Gárda Tsz elnöke. A tanácskozásra meghívottak között foglalt helyet a megye városainak több párt-, állami vezetője, országgyűlési képviselők, szűkebb pátriánk társadalmi, gazdasági, kulturális életének számos jeles személyisége. A Himnusz elhangzása után Vass Gábor színművész elszavalta Garai Gábor „Hazám" című versét, majd Nagy István emelkedett szólásra. Elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelenteket ismertette a küldöttértekezlet napirendjét. A Hazafias Népfront Csorgráa megyei Bizottsága beszámolójához, mely a VI. kongresszus óta végzett munkát összegezte — és amelyet írásban előzetesen kézhez kaptak a küldöttek — Molnár Sándor, a megyei népfront bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést, majd a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése hangzott el. Ezután megkezdődött a beszámolók feletti vita, melynek tanulságait Molnár Sándor foglalta össze. Ezt követően a küldöttek megválasztották a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának tagjait, a küldötteket, akik a HNF VII. kongresszusán képviselik majd megyénk népfrontmozgalmát, a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait, és javaslatot tettek arra vonatkozóan is, hogy a HNF Országos Tanácsának Csongrád megyéből kik legyenek a tagjai. A továbbiakban az újjáalakult megyei népfrontbizottság a küldöttértekezlet nyilvánossága előtt megtartotta első ülését, megválasztotta az elnökség tagjait s testületek tisztségviselőit, a pénzügyi ellenőrző bizottság vezetőjét, a munkabizottságok tisztségviselőit .A vita anyagát, valamint a megválasztott testületek, tisztségviselők névsorát lapunk 2. oldalán közöljük. A megyei népfront-küldöttértekezlet elnöksége. (Fotó: Enyedi Zoltán! Jelentés a végzett munkéről A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ez év október 1-én döntött politikai tömegmozgalmunk VII. kongresszusának 1981. február 21-ére történő összehívásáról, és a népfrontbizottságok újjáválasztásáról. A mai küldöttértekezletünkön a kongresszusra való felkészülés politikai akciójának egy újabb és jelentős állomásához érkeztünk — hangsúlyozza többek között a végzett munkát összegző jelentés. Az elmúlt hetekben sorra került beszámolók, illetve a helyi népfrontbizottságokat újjáválasztó gyűlések és küldöttértekezletek után most a megyei népfrontbizottság ad számot a több mint négy és fél éves munkáról, a megye népfrontmozgalmának eredményeiről, gondjairól és a (Folytatás a 2. oldalon.) A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja