Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Bátraké a szerencse Jól járnak a jövőben is azok a gazdaságok, amelyek olyan minőségű terméket állítanak elő, amely minden piacon eladható. Könnyeb­ben kapnak pénzt a jó por­téka előállítására, s segítik a népgazdaság egyensúlyá­nak helyreállítását is. Ezt a hozzáértők felszólalásukkal erősítették meg az ország­­gyűlésen. Kockázat vállalá­sa nélkül nem léphetünk előbbre. A mezőgazdaság­ban is a bátraké a szeren­cse. A szegedi járás két gaz­daságában, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tíz­ben és a hordónyi Előre Szakszövetkezetben az idén nagy fába vágták a fejszék Csövezik a barackosok alját, és nyulat tartanak a közös­ben. Kockázatos vállalkozás mindkettő. Dréneznek a homokon A talaj egyengetése, fö­lösleges vizeinek lecsap­olá­sa nem új eljárás. A gazda­ságok évek óta több-keve­sebb sikerrel javítják így a földjeiket. Erre sok pénzt ad az állam — jó termés csak megfelelően előkészí­tett táblákon várható. A kutatók kieszelték, hogy nem elegendő ha csak ár­­kolják a parcellákat, attól még pusztít a víz. Csöveket kell a földbe húzni, amely a fölösleges vizet elvezeti, a nélkülözhetetlent pedig behozza a földbe. Erre szol­gál a drénezés. Tímár Vince földmérő mondja el, mi ebben a kü­lönleges a szatymazi határ­ban: — Fekete, kötött talajon m­ár szép eredményeket ér­tek el a­ gazdaságok a mun­kánk után. Homokon most csináljuk először. Nehezeb­ben halad a gép és másfaj­ta, bevonatos csöveket hasz­nál­unk, nehogy elzáródja­nak a vízeresztő lyukak. Arrébb, a tábla szélén há­­rom lábú állványon éleset villant a vörös fény. Márciusban alapozták a hordónyiak a nyúlistállókat. A héten már 1200 anyát és 240 bakot etettek a ketre­cekben. A szakszövetkezet építőbrigádja — a dunavar­­sányi tervek alapján — alig több mint 9 hónap alatt hozta tető alá az épületeket. A műszaki átadás után nagyjából már összegezték az építkezés költségeit, csak­nem 6 millió forintba kerül. Számításuk szerint évente ötmillió forintot kapnak a nyulakért, s öt év múlva visszakapják a pénzüket Mert az építkezést saját zsebből fizették. Nem kér­tek rá állami támogatást. Nagy segítséget kaptak a dunavarsányi rendszertől. — Az ott a lézeradó — mutatja a szarvasi talajjaví­tók szakembere. — Megha­tározza a síkot, és vezérli az automatikát a gépen. A hatalmas lánctalpakra szerelt árokásó gép csőhú­zó is egyben. Vezetője Fu­­tár György „belövi” az egyenest — vonalba hozza a három pontot — indul a kis fák közé. A segítők ko­cognak a „sárga szörny” mellett, s igazítják bele a fehér gurigát. Majd eltűn­nek a ködben. A szatymazi Finn—Ma­gyar Barátság Tsz-ben a tervszerű barackfaültetés egyik művelete a drénezés. Azért szánták rá magukat — a különben költséges munkára, mert évente az ötöde mindig, kipusztult az új barackosnak. (Különben csak a csőfektetés hektáron­ként 10 ezer forint.) A ho­moki közösségnek ötmillió forintjába kerül, hogy az új helyen jó talajban növe­kedhetnek a hírnevet öreg­bítő barackfák, ahol már évek óta hasznot hoznak a szapora nyulak. A hordónyiak hízott állatait is ők adják tovább külföldi vevőknek. Lehléndi Jánosné bizako­dó: — Ha tisztán tartják az állatokat, bejön a szeren­cse A bajra még gondolni se szabad — véleményezte a nyulászatot. * A szegedi járás gazdasá­gaiban — kihasználva az enyhe időjárást — ismét munkába álltak a gépek. Szántanak, szórják a műtrá­gyát, s készítik a talajt a tavaszi veteményeknek. Majoros Tibor Pénz a ketrecben Lézer irányítja az árokásó és csőfektető gépet 70. évfolyam 299. szám 1980. december 21. vasárnap Ára: 1,60 forint Cselekvő nemzeti egységben céljaink megvalósításáért Tegnap tartották Szegeden a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét . Az eseményen részt vett és felszólalt Sarlós István is A politikai tömegmozga­lom közelgő, VII. kongres­­­szusára való készülődés je­gyében tartották meg teg­nap, szombaton Szegeden, a megyei tanács székházában a Hazafias Népfront Csong­­rád megyei küldöttértekez­letét. A tanácskozás elnökségé­ben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a Csongr­ád megyei tanács elnöke, dr. Ágoston József, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Borss György, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára, Takács Im­­réné, a megyei képviselő­­csoport vezetője, dr. Szekz­­falvi-Nagy Béla akadémikus, Kőrössi Zsuzsanna, a vásár­helyi Metripond Mérleggyár minőségi ellenőre, Garai Lászlóné, az eperjesi Ifjú Gárda Tsz elnöke. A tanácskozásra meghí­vottak között foglalt he­lyet a megye városainak több párt-, állami vezetője, országgyűlési képviselők, szűkebb pátriánk társadal­mi, gazdasági, kulturális éle­tének számos jeles szemé­lyisége. A Himnusz elhangzása után Vass Gábor színmű­vész elszavalta Garai Gábor „Hazám" című versét, majd Nagy István emelkedett szólásra. Elnöki megnyitójá­ban üdvözölte a megjelente­ket ismertette a küldöttér­tekezlet napirendjét. A Ha­zafias Népfront Csor­gr­áa megyei Bizottsága beszámo­lójához, mely a VI. kong­resszus óta végzett munkát összegezte — és amelyet írásban előzetesen kézhez kaptak a küldöttek — Mol­nár Sándor, a megyei nép­front bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést, majd a pénzügyi ellenőrző bizott­ság jelentése hangzott el. Ezután megkezdődött a be­számolók feletti vita, mely­nek tanulságait Molnár Sán­dor foglalta össze. Ezt kö­vetően a küldöttek megvá­lasztották a Hazafias Nép­front Csongrád megyei Bi­zottságának tagjait, a kül­dötteket, akik a HNF VII. kongresszusán képviselik majd megyénk népfront­mozgalmát, a pénzügyi el­lenőrző bizottság tagjait, és javaslatot tettek arra vonat­kozóan is, hogy a HNF Or­szágos Tanácsának Csong­rád megyéből kik legyenek a tagjai. A továbbiakban az újjá­alakult megyei népfrontbi­zottság a küldöttértekezlet nyilvánossága előtt megtar­totta első ülését, megválasz­totta az elnökség tagjait s testületek tisztségviselőit, a pénzügyi ellenőrző bizottság vezetőjét, a munkabizottsá­gok tisztségviselőit .A vita anyagát, valamint a megválasztott testületek, tisztségviselők névsorát la­punk 2. oldalán közöljük.­ A megyei népfront-küldöttértekezlet elnöksége. (Fotó: Enyedi Zoltán! Jelentés a végzett munkéről A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa ez év októ­­ber 1-én döntött politikai tömegmozgalmunk VII. kongresszusának 1981. feb­ruár 21-ére történő összehí­vásáról, és a népfrontbizott­ságok újjáválasztásáról. A mai küldöttértekezletünkön a kongresszusra való felké­szülés politikai akciójának egy újabb és jelentős állo­másához érkeztünk — hang­súlyozza többek között a végzett munkát összegző je­lentés. Az elmúlt hetekben sorra került beszámolók, il­letve a helyi népfrontbizott­ságokat újjáválasztó gyűlé­sek és küldöttértekezletek után most a megyei nép­frontbizottság ad számot a több mint négy és fél éves munkáról, a megye nép­frontmozgalmának eredmé­nyeiről, gondjairól és a (Folytatás a 2. oldalon.) A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja

Next