Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-27 / 97. szám
Kedd, 1982. április 27 akadémiák együttműködése Pál Lemérd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Vladimir Hajkónak, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökének meghívására Szlovákiában tett látogatást. A két akadémia vezetője kölcsönösen informálta egymást az akadémiák előtt álló feladatokról; megvitatták a két intézmény együttműködési terveinek teljesítését, különös tekintettel az ökológiai és hidrobiológiai kutatásokra. Az MTA főtitkárát fogadta Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt KB első titkára. A találkozón szó esett a tudománynak a népgazdaság és a társadalom fejlesztésében betöltött sokirányú szerepéről, a szocialista integráció hatékonyságának növeléséről. A megbeszélésen részt vett Szapora Sándor, hazánk pozsonyi főkonzulja is. Pál Lénárd látogatását befejezve, visszaérkezett Budapestre. Magyar—francia megbeszélés Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn délelőtt az MSZMP KB székházában fogadta a Francia Szocialista Pártnak Lionel Jospin első titkár vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét A találkozón részt vett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Ezt megelőzően a francia küldöttség megkezdte tárgyalásait az MSZMP képviselőivel. A magyar tárgyaló csoportot Óvári Miklós vezeti. Tagjai Berecz János, Ballai László, a KB osztályvezetői és Verák Istvánná, a külügyi osztály munkatársa. Hazaérkezett a pártdelegáció Spanyolországból A Spanyol Kommunista Párt Valencia Tartományi Központi Bizottságának meghívására — a tartomány és Csongrád megye kapcsolatának keretében — megyénkből pártdelegáció tartózkodott Spanyolországban dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével. A küldöttség tagja volt dr. Antalffy György, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora. A delegációt fogadta Dolores Ibárruri, az LKP elnöke és José Maria Gonzalez Jerez, az SKP KB végrehajtó bizottságának tagja. A delegáció vasárnap a késő esti órákban érkezett vissza Budapestre és a Ferihegyi repülőtéren dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke fogadták. Jelen volt dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője is. Fürdők, nyitás előtt A Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat az idén is május elsején nyitja szabadtéri strandjait. Mint Papp Gábor osztályvezető elmondta, a vállalat rendkívül nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a szokás szerinti nyitási időpontot tartani tudják. Elég arra gondolni, amit a régi hídon keresztül menve a téli hónapokban a partfürdő területén láttunk. Sorban, romba dőlt pavilonok, megrongált épületek, jégtől letarolt padok, korlátok és felsorolni hosszú lenne azokat a károkat, amelyeket a jeges árvíz okozott. Ez adja magyarázatát annak, hogy a legtöbb munkát itt végezték a vállalat dolgozói. A nyitásnak tehát nem lesz akadálya, az azonban, hogy teljes rend fogadja a fürdőzőket, nemcsak a vállalaton múlik, hanem a partfürdő területén levő üdülők tulajdonosain is, ugyanis ott még jóformán semmi nem mozdult a tavaszi szépítésszépítkezés érdekében. Ami a szolgáltatásokat illeti, az eddigi jelek azt mutatják, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar felkészült a szezonnyitásra, s a partfürdőn például rendbe hozták a Tisza Gyöngye alatti nagyforgalmú büfét és valamennyi pavilon „teljes fegyverzetben” várja majd az összes fürdő területén az enni-inni vágyókat. A dorozsmai Széksósfürdőn a vállalat dolgozóinak alkotókészségét bizonyítandó, tíz darab új vízibicikli áll a vendégek rendelkezésére, s így összesen 14 vízibicikli és 15 csónak várja a fürdőzőket. A közlekedés nem okozhat gondot, mert a Volán rendszeres járatokat indít a Széksósfürdőhöz. A szezonnyitáshoz tartozik a Szőke Tisza tavaszi üzembe helyezése is, amely a tavalyi tapasztalatokat tekintve, igen közkedvelt és jól bevált intézménye a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalatnak. A téli pihenő alatt rendbe hozták, „kiállításra éretté” tették az egykor közlekedő hajó gépházát, így az odaérkező vendégek azt is megszemlélhetik. A partfürdőn kívül a Ligetfürdő előkészületei is nagy erővel folynak, és itt a régi SZVE-rész is megnyílik az ünnepre. Újrafestették az öltözőt és az egykori ülőmedence gyermekhomokozóvá átalakulva fogadja az apróságokat. A fedett termálfürdő, amely igen rövid idő alatt a közönség kedvence lett, a „lucaszéke” építők .Ígérete szerint egy hónapon belül befejeződik. Természetesen a fürdővendégeknek ez sokkal kevesebb gondot okoz, mint vállalatnak, tekintve, hogy az utolsó fázisa a kazánház az, amelyik oly lassan készült. Ám, hogy a kazánházat enyhén szólva késve adták át, mind anyagilag, mind munkaerő-kihasználás és -elosztás szempontjából nehézséget jelentett a vállalatnak. A tavalyi kedvező tapasztalatok nyomán az idén is indulnak tiszai kishajójáratok, amelyek a tervek szerint — a Volán Tourist és a Szeged Tourist szervezésében — május végétől közlekednek a folyón, ám ha jelentkező csoportok ennél hamarabb akadnak, nem lesz akadálya a korábbi indításnak sem. I. Zs. Nagytakarítás a Nagy László felvétele partfürdőn Felújítják a hortobágyi kilenclyukú hidat A KPM debreceni közúti igazgatósága hétfőn, tegnap felújítás miatt lezárta a Füzesabony—Debrecen közötti 33-as útvonalon a csárda melletti kőhidat. A javítás ideje alatt a forgalmat terelő úton, illetve alkalmi hídon bonyolítják le. A nagyjavításra átadott kilenclyukú híd hazánk leghosszabb közúti kőhídja, a Hortobágy folyó keskenyedő medrét íveli át. Teljes hossza a szárnyfalakkal együtt 167,3 méter, magassága 7,90 méter. Debrecen város tanácsa 1827—1833. között építette. A téglákat a helyszínen égették ki, a pillérek kövei Egerből, az egyéb burkolókövek Tokajból származnak. Mi legyen azzal az idős emberrel, aki teljesen egyedül él, jórészt ágyhoz kötött, magát önállóan ellátni nem tudja? Mi legyen vele, ha eléri azt a kort, amikor még a napi tej,kenyér megvásárlása is nagy gondot jelent. . mert megszédülhet, eleshet az utcán, mert nem bírja a sorbaállást, vagy éppen mert aznap reggel egyszerűen képtelen felkelni és felöltözni. A környezet, a szomszédok sajnálkozására mindenképpen számíthat. ..Szegény X néni!”, mondják majd, „hogy így kell kínlódnia!” „Nem élet az ilyen”, bólint rá egy melegszívű emberbarát, „jobb lenne neki már ...” És sokan megjegyzik, hogy miért nem viszik őket szociális otthonba, ahol ugye mégiscsak ... A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Köztudott, hogy a szociális otthonok helyeinek száma jóval kevesebb, mint a jelentkezőké. Ám ennél is fontosabb: az az idős ember, aki segítség nélkül önmagát nem tudja ellátni, még nem magatehetetlen. Szívesebben maradna otthonában, régi megszokott környezetében, ha valaki segítené őt napi teendői ellátásában. Az ilyen idős emberek segítésére alakult meg sok településen a tanácsok szociálpolitikai csoportjainak szervezésében a házi szociális gondozói hálózat, a hatvanas évek végén. „Szolgáltatásukat” bárki igénybe veheti, aki öregkorára teljesen egyedül maradt, s már nem tudja magát ellátni. Ez a szolgáltatás kisnyugdíjasok, járadékosak esetében díjtalan Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert akik a gondozónők segítségét kérik, többnyire kevés pénzből, nehéz szociális körülmények között élnek. A házi szociális gondozónő feladata mindaz, amit gondozottja egyedül nem képes elvégezni. Tehát bevásárol, gyógyszert vált ki, postára, könyvtárba megy, ebédet hoz, rendet rak, fürdet... és így tovább. A hálózatban egyaránt dolgoznak hivatásos és tiszteletdíjas gondozónők. Aki a gondozást főfoglalkozásként választja, szerencsés, ha rendelkezik ápolónői oklevéllel, vagy egyéb középfokú egészségügyi végzettséggel. Ez esetben ugyanis 3 ezer— 3 ezer 700 forint a fizetése. Ha szakképzetlen, 2 ezer 700—3 ezer forint körül keres. Tiszteletdíjas gondozónőnek általában nyugdíjasok, vagy gyesen levő kismamák jelentkeznek, ők többnyire ebédet visznek legalább öt helyre, vagy elvállalják egy idős ember gondozását. Havi illetményük: 1000 forint. A szerény fizetés főként a hivatásos gondozónők esetében okoz problémát. Egyre nehezebb új munkatársakat találni, a fiatalok keveslik a pénzt, s a „kötetlen” munkaidő sem csábítja őket. Egy hivatásos gondozónő a legjobb esetben is 3—4 idős embert lát el, ám van olyan eset is, amikor 10—12 gondozottal kell törődnie. Ilyenkor nem mindig elég a napi nyolc óra, hogy feladatait hiánytalanul, lelkiismeretesen ellássa. Mert a napi 20—30 forint értékű bevásárolnivalókért (öt deka felvágott, fél liter tej, egy szelet hús) ugyanúgy sorba kell állnia, mintha egész hónapra való elemózsiát vásárolna, és lehet, hogy mindezek után még szemrehányásokkal is fogadják: „Hol járt ennyi ideig? Már úgy vártam!” És minden helyen „úgy” várják. Mert a gondozásra szorulónak sokszor a gondozónő a barátja, rokona, bizalmasa — az egyetlen szál, ami a külvilághoz köti. Igaz, hogy a gondozónői foglalkozást (szinte az egyetlen megbecsülésként) hivatásnak tartják. Az is. Hit, felelősség, szeretet nélkül semmiképpen sem lehet ezt a munkát jól végezni. Érdemes lenne elgondolkodni azon, mit lehetne tenni a házi szociális gondozónők munkafeltételeinek javításáért, jobb anyagi megbecsülésükért. Nem lehetne-e például aszerint, hogy hány idős embert gondoznak, valamilyen kiegészítő juttatást nyújtani, munkahelyi pótlékot megállapítani? A házi szociális gondozás — mint ahogy azt már többször elmondták a tanácsi illetékesek —, ha nem is végleges megoldás, de nagyon fontos szerepe van a szociálpolitikai teendők sorában. Átmenetileg megoldja a szociális otthoni elhelyezésre váró, elhagyott idős emberek gondjait. Félő, hogy már csak egy ideig. Mert egyre kevesebb az új jelentkező, s egyre több gondozónő közeledik a nyugdíj-korhatár felé. A segítséget kérő, gondozásra szoruló idős emberek száma viszont növekszik ... N. Sz. Hivatás és emberség Kambodzsai vendégek Csongrád megyében A magyar—kambodzsai gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság II. ülésszakán hazánkban tartózkodó kambodzsai delegáció tagjai tegnap, hétfőn délelőtt megyénkbe látogattak. A küldöttség tagjait — Ting Sarim kereskedelmi minisztert, a bizottság kambodzsai tagozatának elnökhelyettesét, a küldöttség vezetőjét, Vy Sambath igazgatóhelyettest, iong Keng miniszteri főosztályvezetőt, Duong Chum szociális igazgatóhelyettest, a kambodzsai béketanács képviselőjét, Kuon Rant, Kambodzsa budapesti nagykövetét, valamint a kíséretükben érkezett budapesti'n 'A'e'-et Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke fogadta a megyei tanács székházában. A fogadáson részt vett Szabó Jánosné elnökhelyettes és Szilágyi Ernő, a mezőgazdasági és élelmiszeripari osztály vezetője. A megyei tanács elnöke beszámolt a vendégeknek megyénk életéről, gazdasági fejlődéséről, s külön is szólt mezőgazdasági sikereiről. A fogadást követően a kambodzsai vendégek délután a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat központjába látogattak, ahol Sponner Jenő vezérigazgató-helyettes szólt a gyár munkájáról. Később a Szegedi Konzervgyárba vitt a vendégek útja. Itt Rósa László igazgató számolt be a szegedi nagyüzem eredményeiről, feladatairól. Ma a megye mezőgazdasági üzemeinek munkájával ismerkednek a delegáció tagjai: délelőtt Szentesen, a Pankotai Állami Gazdaságba látogatnak, majd az Árpád Tsz-ben vesznek részt üzemlátogatáson. A munka ünnepe alkalmából Vándorzászló a Komfort Isz-nek A Szegedi Komfort Szolgáltató Ipari Szövetkezet tegnap délután Szegeden, a KISZÖV-klubban rendezett ünnepségen kapta meg elmúlt évi tevékenységéért és a szocialista munkaversenyben elért eredményéért a KISZÖV vándorzászlaját A munkájuk elismerését jelképező zászlót dr. Rátkai Sándor, a KISZÖV megyei elnökségének tagja adta át a szövetkezet elnökének, dr. Szendrei Gábornak. A szövetkezet árbevétele tavaly 36 millió 329 ezer forint volt, 21 százalékkal magasabb az 1980. évinél. Mindezt változatlan dolgozói létszámmal és változatlan árak mellett érték el. A lakossági megrendelésekre végzett szolgáltatások értéke 16 millió 536 ezer forint volt, 15 százalékkal több, az iskolák, óvodák, bölcsődék, az IKV kezelésű lakások megrendelésére végzett szolgáltatásuk pedig 7 millió 620 ezer forintot tett ki, s 50 százalékkal volt magasabb az 1980 évinél. A közületi bevételük 12 millió 160 ezer forintot tett ki, s 50 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A közületi bevételük 12 millió 160 ezer forintot tett ki. Az egy dolgozóra jutó szolgáltató munka összege 25 százalékkal nőtt. Jelentős volt a Szegeden és még két megyei városban a cipőjavítás összege. A bútorok garanciális és „fizető” javításáért 1 millió 800 ezer, épületüvegezésért, méretre vágott üveg eladásért 6 millió forintot kaptak. Csupán Szegeden képkeretezésből. 1 millió forint volt a bevételük. Szolgáltatásaik között szerepel még a szőnyegpadlóragasztás, parkettázás, fürdő- és belső szobák kialakítása, megrendelésre költöztetés, szőnyegtisztítás, tüzelőolaj házhoz szállítása és OTP- részletre lakáskarbantartás. A teljesítmények és árbevételek növekedésének egyik alapja és mozgatója az anyagi érdekeltség, a differenciálás a munkában. Az ünnepségen öten vették át a Kiváló Dolgozó kitüntetést: Szalai Lászlóné főkönyvelő-helyettes, Benyuska Imréné munkafelvevő, Huszárik József kőműves, Buka János kárpitos, Pap Imre üzletkötő szabász. Jó munkájáért hat szocialista brigád kapott elismerétt árut értékesíti. 3 Köszöntés Palotai Károlyt, a SZOT alelnökét 70. születésnapja, párttagságának és szakszervezeti tagságának 50. évfordulója alkalmából , a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárságának nevében hétfőn, tegnap köszöntötte Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Vámrendelkezések módosítása A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendeletben módosította a vámszabályok egyes rendelkezéseit. E szerint a magyar állampolgárokat Magyarországra való visszautazásukkor — az utazás egyéni vagy társas jellegétől, illetve a célországtól függetlenül — egységesen 5000 forint vámkedvezmény illeti meg. Vagyis, a tőkés országokban társasutazáson részt vevők is az eddigi 2000 forint helyett 5000 forint értékű árut hozhatnak haza vámmentesen. A külföldre utazóknak és a hazánkból távozó külföldi utasoknak a jövőben fokozott gondot kell fordítaniuk az érvényes kiviteli rendelkezések megtartására. Ha kiutazáskor korlátozás alá eső árujuk van, bejelenthetik a vámhivatalnál, és — ha a körülmények lehetővé teszik — a határ átlépése előtt belföldre visszahozhatják vagy postán feladhatják. Ha erre nincs mód, és az árut a vámhivatalnál helyezik letétbe, az utasnak számolnia kell azzal, hogy az így letétbe vett árukat darabonként és naponként 500 forint raktározási díj terheli. Ha a letétbe helyezett áru értéke a raktározási díjat sem fedezi, akkor a vámhivatal az