Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

2 Falklandi háború Ismét elvesztett egy hadihajót az angol flotta • London (MTI) John Nott brit hadügy­miniszter az alsóház szerda délutáni ülésén tájékoztatta a képviselőket az elmúlt 24 óra falklandi hadműveletei­ről , különös tekintettel a brit flotta által elszenvedett veszteségekre. Bevezetőben elmondta, hogy a haditengerészet Har­rier típusú gépei három hul­lámban támadták a falk­landi főváros, Port Stanley repülőterét. A támadásokat a miniszter sikeresnek mi­nősítette, hozzátéve, hogy valamennyi támadó gép sértetlenül visszatért. Ami viszont az elsüllyesz­tett Coventry romboló sor­sát illeti, a tájékoztató sze­rint ez a hajó — egy má­sik társaságában — a két Falkland-szigetet elválasztó szoros északi bejáratánál vá­rakozott, készen a kirakodó ,vízi járművek ellen induló argentin harci repülőgépek visszaverésére. A Coventry légelhárító rakétái elein­te eredményesen működtek: Nott szerint nem kevesebb, mint öt argentin repülőgé­pet találtak el. Az argen­tin Skyhawk bombázók har­madik megjelenése azután katasztrófával végződött a hajó számára: több bomba találta el, és mozgásképte­lenné vált. Legény­ségének túlnyomó többsége bizton­ságba került, húszan azon­ban életüket vesztették, to­vábbi húszan pedig megse­besültek. Néhány órával ké­sőbb még négy brit tenge­rész halt meg, amikor ha­jójukat, az utánpótlás szál­lítására átalakított Atlantic Conveyor kereskedelmi ha­jót Super Entendard gépek találták el Exocet típusú ra­kétáikkal. (Valószínű, ez is elsüllyedt, erről azonban még nem adott ki jelentést az angol hadügyminisztéri­um.) A veszteségeket Nott „tra­gikusnak” nevezte. Óvott azonban attól, hogy nyo­mukban „oktalan borúlátás” keletkezzék. Közölte, hogy az elmúlt két napban tíz új romboló és fregatt csat­lakozott a flotta csoportosí­táshoz, amely ennél fogva nem gyengébb, mint a vál­lalkozás elején volt. Végül hangoztatta, hogy a Falk­­land-szigetek „visszahódítása a tervezett ütemben” halad előre. A falklandi argentin helyőrség „gyakorlatilag" el van vágva a külvilágtól — tette hozzá. • Washington (MTI) Az Amerikai Államok Szervezetének újabb külügy­miniszteri tanácskozása csü­törtökön újkeletű Amerika­ellenes hangulat jegyében folytatja tanácskozását Wa­shingtonban. Az Egyesült Államok, valamint az Ar­gentínával ugyancsak terü­leti vitában álló Chile, s egy-két kisebb latin-ameri­kai ország kivételével a szervezet tagországai vár­hatóan sokkal nagyobb mér­tékű támogatást ajánlanak majd fel Argentínának, mint előző, április végén megtar­tott kétnapos tanácskozásu­kon, amelyen többségük el­ismerte Argentína szuvereni­tását a Falkland-szigetek fe­lett. Argentína az 1947. évi riói szerződés értelmében kérte hétfőn a rendkívüli külügy­miniszteri tanácskozás új­bóli összehívását, azzal a céllal, hogy az AÁSZ-tag­­országok minősítsék agres­­­szornak Nagy-Britanniát, s a Közös Piac Argentína el­leni intézkedéseihez ha­sonló gazdasági szankciókat léptessenek életbe ellene. Washingtonban egyelőre nem számítanak argentin katonai segélykérésre. Szovjet—osztrák megbeszélések dolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök. Kirchschlä­ger a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meghívására kedden a koraesti órákban érkezett Moszkvába. A meg­beszélések napirendjén a két ország kapcsolatai és idősze­rű nemzetközi kérdések szerepeltek. A tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok jele­nét és jövőjét, valamint a nemzetközi helyzetet meg­határozó időszerű kérdése­ket. Brezsnyev a Szovjetunió legutóbbi javaslataival kap­csolatban aláhúzta: a Szov­jetunió amellett foglal ál­lást, hogy az európai nukle­áris fegyverzet korlátozásá­ról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon becsületes, igazságos, az egyik fél érde­keit sem sértő megállapodást érjenek el. Kirchschläger üdvözölte azt, hogy a Szov­jetunió kész a legmagasabb szintű párbeszédre az Egye­sült Államokkal. 0 Moszkva (MTI) Moszkvában szerdán dél­előtt megkezdte megbeszé­léseit Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Bu- Nf­METH Károly TALÁLKOZOTT­ ANAIIITA RATEBZADDAL Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán a KB székházában találkozott Anahita Ratebzaddal, az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt Politikai Bizott­ságának, az országos forra­dalmi tanács elnökségének tagjával, az Afgán Demok­ratikus Nőszövetség elnö­kével, aki a Magyar Nők Országos Tanácsának meg­hívására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű találkozón tájékoztatták egy­mást pártjuk hazai és nem­zetközi tevékenységéről, va­lamint véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetkö­zi kérdésről. ELUTAZOTT­ HAZÁNKBÓL A MEXIKÓI KÜLÜGYMINISZTER Háromnapos hivatalos lá­togatását befejezte, szerdán elutazott hazánkból Jorge Castaneda, a Mexikói Egye­sült Államok külügyminisz­tere. A mexikói külügymi­niszter búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent vendéglátója, Puja Fri­gyes külügyminiszter. MITTERRAND HAza­érkezett Francois Mitterrand fran­cia elnök szerdán hazaér­kezett egyhetes afrikai út­járól, amelynek során Ni­gerben, Elefántcsontparton és Szenegálban tett hivata­lt­s látogatást. Útjának ele­jén Algírban találkozott­­Send­zedid Sadli elnökkel, hazatérőben pedig megbe­szélést folytatott a nyugat­­szaharai problémáról a mauritániai vezetőkkel. SORSA BIZAKODÓ­­­ A Szocialista Internacio­­nálé célja változatlanul a kelet—nyugati kapcsolatok javítása, a leszerelés elő­segítése” — jelentette ki szerdán a Szocialista Inter­­nacionálé tanácsa helsinki ülésének megnyitóján el­hangzott beszédében Kale­­vi Sorsa finn miniszterel­nök, a Finn Szociáldemok­rata Párt elnöke. Sorsa biz­tatónak ítélte a Szovjetunió békekezdeményezéseit, s ennek nyomán az amerikai reagálás hangvételének a legutóbbi időben történt módosulását Lázár György fogadta Akti Pekkalát 0 Budapest (MTI) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, szerdán hi­vatalában fogadta Ahti Pekkala finn miniszterel­nök-helyettest, pénzügymi­nisztert, aki Hetényi István pénzügyminiszter meghívá­sára hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Hetényi István és Osmo Väinölfi, a Finn Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Csütörtök, 1982. május 27.' Magyar-vietnami gazdasági tárgyalások Budapest (MTI) A magyar—vietnami gaz­dasági és műszaki, tudomá­nyos együttműködési bizott­ság szerdán délután befejez­te munkáját. Az ülésszak eredményeiről és határoza­tairól Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Do Muoi vietnami mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság társelnöke jegyző­könyvet írtak alá. Az ülésszakon áttekintet­ték a magyar—vietnami gaz­dasági kapcsolatok helyze­tét; megállapították: a két ország közötti gazdasági együttműködés a legutóbbi ülésszak óta megfelelően, a közösen meghatározott cé­lokkal összhangban fejlődött. Az ülésszakon megállapí­tást nyert, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a vi­etnami gazdaság fejlesztését elősegítő beruházások meg­felelő előkészítése és megva­lósítása, az árucsere-forga­lom bővítése, a bérmunka­­együttműködés szállítási és gyártási időigényességének csökkentése érdekében. A bizottság értékelte az 1982. évi árucsere-forgalom alakulását és meghatározta a szükséges feladatokat. A vietnami delegáció ma, csütörtökön elutazik Ma­gyarországról. NDK—magyar kapcsolatok A hazánk és az NDK kö­zötti testvéri együttműkö­dést a berlini külügy-, ke­reskedelmi és kulturális mi­nisztériumokban folytatott beszélgetések során tekint­hettük át A külügyminiszté­riumban Helmut Schön, a szocialista országok osztályá­nak vezetője a két ország közötti politikai együttmű­ködésről beszélt. Megállapí­totta: céljaink azonossága határozza meg közös fellé­pésünket a nemzetközi aré­nában, a világpolitikai fóru­mokon. Együttműködésünk szoros. Külügyminisztereink nemrég találkoztak egymás­sal, s az ilyen véleménycse­rék, konzultációk rendszere­sek testvéri államaink kö­zött, csakúgy, mint a dele­gációk cseréje a legkülönbö­zőbb állami és pártszinte­­ken. ••­­­ Kapcsolataink elmélyítésé­nek és ápolásának jó és megbízható keretet biztosít az NDK és a Magyar Nép­­köztársaság között 1977-ben megkötött barátsági szerző­dés. Kapcsolataink rendkívül sokrétűen és szerteágazóan fejlődnek: társadalmi szer­vek, intézmények között ala­kul ki szerződésben rögzített időszakos érintkezés. Ezek közvetlenségét bizonyítja például az is, hogy nyolc NDK-beli megye pártbizott­sága tart kapcsolatot ma­gyar parnereivel. Jelentős szerepe van a két ország testvéri kapcsolatának el­mélyítésében a turistaforga­lomnak is: tavaly hatszáz­ezer magyar járt az NDK- ban, onnan pedig 1,6 millió­an utaztak Magyarországra. A két ország közötti ke­­reskedelmi kapcsolatokról Lothar Bauer, az NDK Kül­kereskedelmi Minisztériu­mának osztályvezetője tájé­koztatott. A két ország kö­zötti áru- és termékforgal­mat, valamint a gazdasági együttműködést az 1981—85- 68 évekre aláírt megállapo­dás szabályozza. Magyaror­szág az NDK negyedik leg­nagyobb szocialista külke­reskedelmi partnere. A Né­met Demokratikus Köztár­saság elsősorban­ mezőgazda­sági gépeket, közlekedési eszközöket, nyomdai beren­dezéseket szállít Magyaror­szágnak. Hazánkból a gabo­na-, bauxit-, timföldszállít­mányoktól, félig kész alumi­­niumblokkokon át a legkü­lönbözőbb gépekig sok ter­mék érkezik az­ NDK-ba. Jelentősen elmélyült a gyártásban való együttmű­ködés. A darusautóknál pél­dául az alváz a magyaror­szági Rába gyárban, a kocsi felső része pedig a babels­­bergi üzemben készül — az összeszerelés az NDK gyárá­ban történik. Kooperációban gyártunk villanyvonatokat is. Lothar Bauer elmondotta: együttműködésünk konst­ruktív és mindent elkövet­nek, hogy a szerződéseknek megfelelően teljesítsék vál­lalt szállítási kötelezettsé­geiket. Vannak még ugyan kiaknázatlan lehetőségek. A magyar—NDK kulturá­lis kapcsolatok fejlődéséről Evegret Meitz asszony, az NDK Kulturális Minisztériu­mának osztályvezetője adott tájékoztatást. Rámutatott: a két testvéri ország között élénk a kulturális együttmű­ködés. Minisztériumaink kö­zött szívélyes, magas szintű személyes kapcsolatok épül­tek ki, a megállapodások a két nép kultúrájának kölcsönös, jobb megismerését fejlesztik. Évente munkatervek készül­nek a könyvkiadásban, a fil­mek, valamint kiállítások és együttesek cseréjére. Mind az NDK-ban, mind Magyarországon ünnepi es­teket, heteket rendeztek egy­más kultúrájáról. Sok ösz­töndíjas végzi­­ tanulmányait egymás egyetemein, főisko­láin. Eredményes a kiadói együttműködés, és sikerült jó­ műfordítói gárdát létre­hozni. 1981-ben 33 magyar író és költő kötete jelent meg németül. Céljuk, hogy mind a magyar klasszikusokat, mind pedig a mai írókat és költőket minél szélesebb körben megismertessék mű­veiken át az NDK lakossá­gával. Az idei kulturális prog­ram kiemelkedő eseménye lesz a drezdai balett buda­pesti és a magyar Kodály­­kórus őszi berlini szereplé­se. Több könyv-, iparművé­szeti kiállítás mellett mind­két országban filmfesztivá­lokat és színházi napokat tartanak. A Kodály-évfor­­duló alkalmából magyar mű­vészek közreműködésével ünnepi hangverseny lesz a berlini operában. Az általá­nos törekvésünk az,­­ hogy a kultúráink kölcsönök megis­merése a mindennapi élet gyakorlatává váljék — fe­jezte be a tájékoztatót Eveg­ret Meitz. Arktis István Dér Endre Tornádó 9. Én ott buzgólkodtam apám körül. Mesél mama házát néha megsimogattam, gondolom, félelmemben, talán megérti az öregasszony, sem­mi szükség az ilyen kioktatásra, hiszen apám egymaga is képes lenne eltartani a családját. dolgos és szorgalmas ő. minek ez a kioktatás . .. És csak féltem, mondhatom, reszkettem apám sistergő dühétől, amiről Licsek mama mit sem tud — gondoltam. Mert Licsek mama nem is tudhatta, milyen testet-lelket romboló vereke­dés izzik apám idegeiben... Záráskor következett be, amitől féltem. Gábor úr, aki eddig kizárólag csak anyámtól rendelt ebédet, vacsorát, sört, pogácsát, cigarettát, most nem engedte el a zenészeket, valamit súgott a prímás fülébe, majd azok teljes intenzitással húzni kezdték az éjszakai szerenád dallamát: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket!”... s akkor odament apámhoz a söntéspult elé. Öt féldeci kevertet rendelt a zenészeknek ... — Na, és egyet magának is fizetek!... — mondta kedvesen Gábor úr, mire apám elvesz­tette maga... Tört zúzott, hol Gábor urat, hol anyámat­­ marta megverni, mire Licsek mama kidobta apámat az utcára. Anyámmal együtt szabályosan kiröpítették az utcára, a zenészek röhögtek. Gábor úr értetlenül tárta szét a kar­ját, mint aki éppen most csöppent ide, és nem érti ezt a nagy fölhajtást. Licsek mama meg­könnyebbült, anyám meg szerelmesen nézett Gábor úrra. Én a konyhába menekültem, eszem­be se jutott kimenni apámhoz az utcára, esetleg rám förmedne, vagy engem verne meg, de hallot­tam, hogy hangosan zokogott, és akkor én is vele együtt sírtam. Így ment el apám, és egy hónapig nem lát­tam. A házban­ Plankó Böske és Pali néni, meg természetesen Pali bácsi is, aki ugyan nem szá­mított, mert Pali néni volt a káposztás kofa. Pali néni itta meg naponta a fél liter borát. Pa­li bácsi csak egy kisfröccsöt rendelt mindig — szóval. Pali néni és Pali bácsi szerint is, akkor éijel, amikor apám elment. Gábor úr a házban maradt, mire Licsek mama rávágta: — Itt aludt a vendéglőben, a kanapén! — Ezen többen mosolyogtak. Másnap, amikor az iskolából hazajöttem, egy feketés-kék hajú lány ült Licsek mama aszta­lánál, tizenöt éves lehetett, alig több mint én, esetleg tizenhat. Le se tudtam venni róla a sze­memet. Alighanem Licsek mama és anyám is tay voltak vele, és este hét órától, amikor meg­érkezett Gábor úr a munkából — ő maga is. Mivel Gábor úr a mai naptól otthonosan húz­hatta ki a nagy, barokk asztal melletti széket, levetette lódenkabátját, amelyet a Licsek mama háta mögött levő fogasra akasztott. A fogas (kizárólag Licsek mama részére fönntartva) a kanapé fölött díszelgett, mivel az is barokk volt, barna fából készült és faragott. Gábor úr, ami­kor leült Licsek mama mellé a kanapéra, ter­mészetes hangon megkérdezte a kislánytól, azaz most már a „Kék Macskától”, mert mi sem ter­mészetesebb, hogy Licsek mama nagv diadallal jelentette, igen­is, jelentette Gábor úrnak, hogy megvan a Kék Macska, a vendéglő cégére mire Gábor úr puha eleganciával biccentve szólt oda a kislányhoz, azaz a Kék Macskához: — Meaiina kiskegyed velem egy fél édeset? Kék Macska üres tekintettel nézett vissza Gábor úrra, amiről akkor még nem gondolta senki, hogy üres tekintet, inkább látszott nagy­stílű elutasításnak, amiért Gábor úr bensősége­sen, kézcsókkal búcsúzott el a Kék Macskától, anyám mellé állt a söntéspulthoz, anyámnak is kézcsókot lehelt kidolgozott kezére, egy pár jó tanácsot nyomatékkal hangsúlyozott: ki látszik pénzes madárnak, kivel szemben kell a társa­dalmi érintkezéssel járó figyelmességet fokozot­tan kinyilvánítani, s a „lányokkal” is udvaria­san kell foglalkozni, amikor vendéggel vannak (amit anyámnak nem kellett külön mondani, de Gábor úr mondta, és anyám áhítattal hallgatta), sőt legjobb ilyenkor kisasszonynak vagy asszo­nyomnak szólítani őket, hiszen azok a parasztok, akik hozzánk esténként betévednek, mit sem sej­tenek az illető hölgyek foglalkozásáról. Ezen természetesen anyám jót nevetett: szerintem csodálkozni kellett volna tulajdonképpen, mert az ő romlatlan erkölcse nem jogosította fel ar­ra, hogy a lányokon nevessen. Én legalábbis így gondoltam. Különösen akkor gondoltam így, amikor Kék Macskát úgy rángatta anyám, mint­ha szolgája lenne. S ami még ennél is utálato­sabb volt a szememben. Kék Macskának egy duhajkodó társasághoz kellett ülnie, ott rögtön röviditalt kellett rendelnie, és tartózkodó ma­gatartását mosollyal kellett fölváltania. Anyám­­ rögeszméje a mosolygás volt. Kék Macska mind­untalan azt hallotta anyámtól: „A tisztelettel párosult mosoly fél győzelem ...” Kék Macska eleinte mindent elfogadott anyámtól. Később, már ittasan kissé, megmámo­­rosodva a Kék Macska vendéglő minden egyes lator­­atójának hódolatától, már ő kezdte idomí­­tani anyámat: mikor, kivel hozza össze, és nem akar lerészek­edni. százalékot kér a vendég fo­­gyasztása után stb. (Gábor úr azonnal rávágta: — Természetesen ... (Folytatjuk.)

Next