Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
Szerda, 1982. szeptember 29 A szikesek tudósa volt Emlékezés Herke Sándorra Hatalmas területeket tartottak számon évszázadokon keresztül úgy, hogy azokon biztonságosan termelni szinte semmit nem lehet. Elkerülte ezeket az eke vasa, és az esztendő nagyobbik felében a legelő állat is. Századunk nagy erőfeszítése, hogy a természet által elrontott, szikkel megvert földeket a teremteni tudó emberi elme segítségével termővé tegye. Kiemelkedő egyénisége, fáradhatatlan munkása volt e küzdelemnek a csongrádi születésű, termékeny éveinek javát Szegeden töltő Herke Sándor. Vegyészmérnöki diplomával a zsebében a Magyaróvári Növénytermesztési Kísérleti Állomáson kezdte tudományos pályáját Közel két évtizedet töltött ott, vizsgálta többek között a sörárpa és a cukorrépa minőségét befolyásoló tényezőket, kutatta, miként növelhető a termés a minőség romlása nélkül. Ma is számon tartott eredményeket ért el a pillangós virágú növények gyökerén élő baktériumok tanulmányozása során. Ő dolgozta ki a növények foszforszükségletének meghatározására az első biokémiai módszert is. Szegedre 1924-ben nevezték ki, a talajtani és agrokémiai kísérleti állomás létrehozásával bízták meg. Az állomás kezdetben mindössze a fővegyészből és egyetlen segéderőből állott, később is csak egy vegyészmérnökkel, Prettenhoffer Imrével gyarapodott Számottevő létszámbeli növekedésre tizennyolc évet kellett várniuk. A Duna—Tisza-közi, szikes területek tanulmányozása közben jutott arra a következtetésre Herke Sándor, hogy a javításnak és a hasznosításnak fontos feltétele a belvizek elvezetése. Szikjavítási kísérleteibe később a céltudatos öntözést is bekapcsolta, elnyerve az európai szakemberek mellett az amerikai, japán, kínai és indiai kutatók érdeklődését is. Rizstermesztési kísérletei a szikes területek javítását és hasznosítását egyaránt szolgálták. Indítványára 1942- ben már oktatófilmet is készítettek a talajjavítás módozatairól. Fáradhatatlan munkásságának szinte felmérhetetlenek a következményei. Születésének századik évfordulóján, emlékülést tartottak tegnap délelőtt Szegeden, a Gabonatermesztési Kutatóintézetben. A rá emlékezők népes csoportjában családja tagjai is ott voltak. Szénei Imre intézeti igazgató megnyitója után Fekete Zoltán, a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának tiszteletbeli elnöke, Ábrahám hajós, a talajtani szakosztály elnöke és Harmati István tudományos osztályvezető tartott előadást. Fölolvasták Szőkefalvi - Nagy Béla akadémikusnak, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökének a levelét is. A Kossuth-díjas tudós méltatni hangoztatták, hogy az eredményekben bővelkedő életpálya legfőbb alakítója a szívós következetesség, a kitartó, kemény munka és a rokonszenves szerénység volt A szik nehezen adta meg magát. Az emlékülés résztvevői megkoszorúzták az intézet falán levő emléktáblát, és koszorút helyeztek a kiváló kutató sírjára is. Baleset-elhárítás, munkaegészségügy Hazánkban a korábbi sokféle, gyakran egymást ismétlő jogszabály helyett az országos és ágazati szabványokba foglalják a balesetelhárítással és a munkaegészségüggyel kapcsolatos követelményeket. Az Országos Munkavédelmi Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a szabványosítás menetét, és ha fennakadást tapasztal, erre figyelmezteti az illetékeseket. Keddi ülésén is napirendre tűzte a témát, és megállapította, hogy a szabványosítás végrehajtása egyes ágazatok, alágazatok esetében nem kielégítő, az elmaradást fel kel számolni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágazatiiparági szakszervezeteket már a szabványok előkészítő munkálataiba is mindenütt vonják be. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a szabványosítással kapcsolatos ismereteket a munkavédelmi szakemberképzés tanterveibe is vegyék fel. Az OMB részletesebben is foglalkozott a munkavédelmi szakemberképzés és továbbképzés helyzetével, az e kérdésben augusztusban megjelent minisztertanácsi rendeletből adódó új feladatok végrehajtásával. Megállapította, hogy a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézetnek — főleg a kibehelyezett tagozatok segítségével — sikerült elérnie, hogy lényegesen nőtt a képzett munkavédelmi szakemberek száma. Már most látható, hogy 1983—85. között tovább nő a népgazdaság igénye a képzett munkavédelmi szakemberek iránt. Az intézet erre felkészül, s munkáját úgy fejleszti tovább, hogy munkavédelmi módszertani és koordinációs központként is elláthassa majd feladatait. Az OMB a továbbiakban irányelvet fogadott el a munkavédelmi vizsgára kötelezett tanácsi szakigazgatási vezetők vizsgáztatásának keretkövetelményeire. Végül Főcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője tájékoztatta az OMB-t több időszerű feladat végrehajtásáról. Továbbá a SZOT Munkavédelmi Főfelügyelőségének a vasúti átjárókban történt katasztrófák alapján teendő elodázhatatlan állami intézkedésekre tett javaslatairól. Gyermekek SZOT-szanatóriumi üdültetéséről A vasasszakszervezet javaslatára szeptember 29. és október 26-a között a SZOT első ízben biztosítja 120 lisztérzékeny általános iskolás beutalását a Fejér megyei, Budapesttől 123 kilométerre fekvő vajtai gyermekszanatóriumba, ahol a tanév további részében enyhén mozgássérülteket fogadnak. A gluténmentes diétát fogyasztó gyermekek szervezetten eddig még nem üdülhettek. Most üdülés közben tanulnak is, képzett pedagógusok oktatják őket. Az orvosi felügyeletről, valamint a diétás nővérről az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet gasztroenterológiai munkacsoportja gondoskodik. A beutaltak gluténmentes kenyérellátását a Székesfehérvári Sütőipari Vállalat Alba Regia szocialista brigádja társadalmi munkában vállalta. A szülőknek gyermekük betegsége nem kis gondot okoz, mivel részükre külön kell főzni és sütni. A vajtai gyermekszanatórium munkatársai közül többen részt vettek előzetes képzésben, hogy az előírt diétát biztosítani tudják. Már egy éve folyik Kőszegen a légzőszerv és asztmatikus ártalmakban szenvedő. Vajtán az enyhén mozgássérült általános iskolások SZOT szanatóriumi beutalása, amelyekre az előzetes orvosi javaslatot a szabadság-hegyi gyermekgyógyintézetnek kell megküldeni. A gyermekszanatóriumi térítési díj a négy hétre 500 forint Jövőre már nyaralni térhetnek vissza Vajtára a lisztérzékeny gyermekek, augusztus 4. és 17. között. Ugyancsak a jövő augusztusban 170 cukorbeteg általános iskolást fogad a SZOT boglárlellei gyermeküdülő A kéthetes beutalójegy ára 308 forint. Képzőművészeti rövidfilmek fesztiválja Kedden ünnepélyes keretek között nyitották meg Szolnokon, a Tisza filmszínházban a IV. országos képzőművészeti rövidfilmszemlét A képzőművészeti világhét eseményeihez kapcsolódó rendezvényen az 1975 óta készült hazai filmek legjobbjait mutatják be a filmeseknek, képzőművészeknek, művészettörténészeknek, a mozilátogató közönségnek. Az ünnepi vetítések a Chiovini Ferenc festőművészről készült filmmel emlékeztek az alföldi festészet tavaly elhunyt kiválóságára, majd az eddigi fesztiválokon legtöbb díjat nyert filmet Kollányi Ágoston rendező Ének a vasról című alkotását láthatta a megnyitó közönsége. Ezt követően megkezdődtek a bemutatók, s a szerda estig zajló versenyvetítéseken 78 alkotás kerül a nézők elé. A Magyar Filmgyártó Vállalat 33, a Magyar Televízió 25 rövidfilmmel szerepel. A fesztivál közönsége ezúttal találkozik először a Magyar Diafilmgyártó Vállalat képzőművészeti ismeretterjesztő sorozataival és most debütálnak amatőrfilmesek is. A képzőművészeti filmek seregszemléjén a zsűri három kategóriában értékeli a bemutatott műveket, ezenkívül több különdíjat adnak át. Szerdán „Képzőművészet és film" címmel tanácskozást rendeznek a két művészeti ág képviselőinek részvételével. Eredményhirdetésre csütörtökön kerül sor. (MTI) nyitottság, kezdeményezőkészség Egy elismerés háttere — Szemelvények a CSOMIÉP gyakorlatából „Manapság egy építőipari vállalat vezetői gárdájának két lehetősége van: begubózhat és ujjal mutogatva a megváltozott körülményekre, csökkenő létszámra, anyagbeszerzési nehézségekre, lankadó beruházási kedvre, másokban keresi saját sikertelensége okát. Vagy — és ez a másik lehetőség — tudomásul véve a körülményeket, rugalmasabb vállalkozáspolitikával, új technikaműszaki megoldások felkutatásával, dolgozói egyéni érdekeltségi rendszerének kimunkálásával, fokozottabb nyitottsággal és megbízhatósággal veszi elejét a kudarcnak.” Elmondani könnyű, ám egy vállalat életében a gyakorlatba is átültetni a választott megoldást, bizony, évekig eltarthat. Jó adag előrelátás, szakmai ismeret, egyet akaró munkatársak nélkül pedig egyenesen lehetetlen is az oly sokat hangoztatott nyitottságot, ru 1ga másságot ésszerű feladatokra, pontosan tartott határidőkre, kielégítő munkakörülményekre, megnyugtató jövedelmekre „lefordítani”. Hogy mégsem kell vágyálomnak tartanunk az effajta, jó értelemben vett pálfordulást, arra ott igazolásul a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat esete. (Egyébként épp a CSOMIÉP igazgatójának, dr. Boldizsár Sándornak szavait idéztük a bevezetőben, egy sajtótájékoztatónak induló, s kötetlenné váló beszélgetés kezdő gondolatait emelve ki.) Hogyan lett hát egy évtizedekkel korábban csak tatarozással, utóbb csak új beruházások kivitelezésével foglalkozó vállalatból egykét év alatt a mai, korszerű ipari háttérrel rendelkező, évente 500 millió forint termelési értéket előállító, az intézmény- és lakóház-felújításból egyre nagyobb részt kérő, s ezért technológiai változásra is kész építőipari vállalkozó? A lelassult pénzügyi folyamatok ellenére gazdaságosan működő, a csökkenő létszám ellenére is eredményesen tevékenykedő vállalatnak nincs titka. Felgyorsult tempója annál inkább. 1981-ben — másutt tán épp központosították a termelésirányítást — a CSOMIÉP- nél decentralizáltak: hét főüzemet hoztak létre, nagyobb önállóságot és egyben nagyobb felelősséget is adtak mindegyiknek. Jogot arra, hogy a megbízatások tétlen várása helyett ..menjenek a munka után”. Kerestek kooperációs alkalmakat is: a Dunai Vasmű anyagot ad — a CSOMIÉP vasszerkezetet gyárt. A Csongrád megyei meliorációs program műtárgyainak 60—70 százaléka Vásárhelyen készül. Könnyűszerkezetes építési technológiájukra alapozva húsz pályázatot adtak be — exportmunkára. Legjobban összeszokott munkacsapatuknak — a környéken éppen nem lévén testre szabott feladat — Budapesten kerestek elfoglaltságot. Nem a rosszul fizetettekből valót. Nem az amúgyis szaporodó ülések számának növelésére, hanem döntéseik alaposabb előkészítésére 15 tagú vállalkozói tanácsot alakítottak, amelynek „felkért ügyészei” olykor hivatalból ellenzik egy-egy szerződés megkötését, hogy „több szem többet lát” alapon minden körülményt mérlegelhessenek. S gyakran adódnak ilyen helyzetek: dönteniük kellett, hogy a lehetséges új technológiák közül melyekre adják a voksukat, melyekre készüljenek fel gépekkel, munkamódszerekkel. Az öntött helyszíni betonozással készülő kísérleti, Április 4. útjai lakóházról, a CSOMITERV által szabadalmaztatott zsalu-, illetve födémemeléses eljárásról egy Püspök utcai lakóház-felújítás ürügyén lapunk is írt már részletesebben. Arról, hogy a felújítások előkészítéséből, ügyeinek intézéséből is részt kér magának a CSOMIÉP, egyelőre csak annyit mondunk: fővállalkozói iroda létrehozását tervezik Szegeden. A kezdeményezőkészség bizonyítására felhozhatnánk szegedi leányvállalatuk példáját, a gazdaságossági törekvések szemléltetésére a szerződéses üzemeltetésre kiadott gépek, járművek esetét. (Jogszabály nem tiltja, tehát bérbe adtak saját dolgozóiknak tíz teherautót és két munkagépet. A kocsik kihasználtsága hatvan százalékkal nőtt; a vállalat költségmentes árbevételhez jut, s aki a kormánynál ül, az sem jár rosszul...) Felismerve az egyéni érdekeltség munkára ösztönző hatását, a tiszta bértömeg-gazdálkodás mellett döntöttek a vállalat vezetői, így, aki többet dolgozik, meg is tudják fizetni. (Katonának ment, vagy gyesen levő munkatársaik bérének ötven százalékán osztoznak a távollevő helyett is dolgozók, s mióta a bérszámfejtők is teljesítménybérben végzik munkájukat, az eddigi 150 helyett háromszáz dolgozó bérét is képesek kiszámítani...) • Kiragadott példáink szarát még hosszan folytathatnánk , hiszen még nem is szóltunk a minőségi munkáért kapott, s a műszak végén a pénztárban készpénzre váltható „jutalomcsekkről”, vagy a fiatalítási törekvésekről, a munkaversenynek az egyéni büszkeségtudatra építő új formáiról. Lesz rá még alkalom , egyre többször találkozhatunk mostanában a CSOMIÉP brigádjaival Szegeden is. Felújítási tevékenységük felének Szeged a helyszíne. Idézettel kezdtük, azzal is fejezzük be — kommentár ehhez már nem kell. „A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elismerését fejezi ki a vállalat dolgozóinak, vezetésének az elmúlt években végzett eredményes munkájáért.” Kelt Szegeden, 1982. szeptember 21-én. Pálfy Katalin Fakitermelő-verseny Nemzetközi fakitermelőverseny kezdődött kedden a Keszthely melletti Gyenesdiáson. A nem hivatalos Európa-bajnokságon induló 12 ország — Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Norvégia, Románia, Svédország és a Szovjetunió — legjobb motorfűrészkezelőit Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár köszöntötte. Valamennyi nemzet színeit háromtagú csapat képviseli. A magyar együttesben Kollár István, Molnár Miklós és Palkovics Antal szerepel. 5 Galosdöntő az énekversenyen Hétfőn késő éjjel a Zeneakadémián véget ért a nemzetközi Kodály—Erkel-énekverseny dalkategóriájának küzdelemsorozata, melyen tizenheten indultak. A döntőbe hat versenyző jutott. Az utolsó fordulóban egy előre meg nem határozott, maximum 18 perces dalciklus vagy dalciklusrészlet tolmácsolása volt a feladat A versenyzők választása Wolf-, Schumann-, Brahms-, Mahler-, illetve Gavrilin-kompozíciókra esett A nemzetközi zsűri — Forrai Miklós elnökletével — az 50 ezer forintos első díjat nem adta ki. Az egyenként 25 ezer forintos második díjat Ardó Máriának és Kovács Brigittának, a két darab 15 ezer forintos harmadik díjat Tóth Jánosnak és a szovjet Larisza Kurgyumovának, a két darab 10 ezer forintos különdíjat Benza Györgyinek és a román Liliana-Margareta Bizineche-nek ítélte. A zenei világnapra Idén is szerte az országban gazdag programmal emlékeznek meg október elsejéről, a zenei világnapról, amelyet az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa — a szocialista országok képviselőinek ajánlását elfogadva —■ 1975-ben avatott a muzsika ünnepévé. A zenei világnap alapeszméje az, hogy mivel a zene mondanivalóját, üzenetét szerte a világon mindenki megérti, a muzsika a béke ügyét, a népek barátságának gondolatát szolgálja. Ennek jegyében tartják a Zeneakadémián a müncheni Baryton-trió hangversenyét amelyen a 250 évvel ezelőtt született Joseph Haydn kompozíciói kapnak helyet. A koncerten Somfai László zenetörténész méltatja a nap jelentőségét. A zenei világnap alkalmából hangversenyt rendeznek többek között a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban, ahol Durkó Zsolt zeneszerző mond ünnepi köszöntőt, a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban, a kecskeméti Nagytemplomban. Másnap, október 2-án koncertnek ad otthont a budafoki úttörő, ifjúsági és művelődési központ, ahol Láng István zeneszerző szól az ünnep jelentőségéről, a pécsi Leövey Klára Gimnázium, a gödöllői Városi-járási művelődési központ, ahol Lendvay Kamilló zeneszerző emlékezik meg az eseményről, a kaposvári Munkácsy gimnázium, október 9-én pedig a bajai Türr István Sportcsarnok, ahol Bozay Attila zeneszerző beszél. A zenei világnap alkalmából kerül sor október 2-án a Kodály Zoltán népzenei találkozó gálaműsorára a zalaegerszegi városi művelődési központban, ahol dr. Káplár Lajos megyei tanácselnök-helyettes mond ünnepi köszöntőt A hangversenyeken a hazai kórusélet legismertebb együttesei lépnek fel, olyan énekkarok, amelyek különböző hazai és nemzetközi fórumokon már szép sikert arattak. Igor Sztravinszkij, Kodály Zoltán és Karol Szymanowski születésének századik évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendez ma, szerdán este 7 órai kezdettel a városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a Magyar Zeneművészek Szövetségének dél-magyarországi csoportja, a zeneművészeti főiskola Lenin krt. 79. sz. alatti épületében. A zenei világnapnak tisztelgő műsorban természetesen Kodály, Sztravinszkij és Szymanowski művei szerepelnek, bevezetőt mond: Gönczi László zenetörténész.