Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-16 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Végső búcsú Leonyid Brezsnyevtől Magyar párt- és kormányküldöttség a gyászgyűlésen Az egész világ mély rész­véte mellett, a világ min­den tájáról érkezett párt­és állami vezetők, küldött­ségek jelenlétében, a szov­jet emberek országos gyá­szával hétfőn délben helyez­ték örök nyugalomra Moszk­vában Leonyid Brezsnyevet, a kiváló szovjet államférfit, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét Az SZKP elhunyt főtitká­rától, a szovjet államfőtől három napon át száz- és százezrek vettek búcsút ra­vatalánál, a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában. Vasárnap a késő esti órákig érkeztek sűrű sorokban a moszkvaiak, a gyárak, üze­mek, hivatalok, iskolák kül­döttségei, a Szovjetunió más részeiből jött delegációk, a temetés külföldi vendégei, hogy leróják kegyeletüket. Felkereste a ravatalt a magyar párt- és állami kül­döttség, amely Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB el­ső titkárának vezetésével vasárnap délután érkezett Moszkvába, hogy részt ve­gyen Leonyid Iljics Brezs­­nyev temetésén. Kádár Já­nos, Losonczi Pál, az Elnöki tanács elnöke és Bajnai Sándor, az MSZMP KB tag­ja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete elhelyezte a ra­vatalon az MSZMP KB és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa koszorúját, kegye­lettel adózott Leonyid Brezsnyev emlékének, és kifejezte mély részvétét az elhunyt szovjet államférfi özvegyének, családtagjainak. Leonyid Brezsnyev teme­tésére Moszkvába érkeztek a szocialista országok párt­os állami küldöttségei. A bolgár delegációt Todor Zsivkov, a csehszlovákot Gustáv Husák, a kubait Fi­del Castro, a lengyelt Wojciech Jaruzelski, a mon­golt Jumzsagij­ Cedenbal, az NDK-t Erich Honecker, a románt Nicolae Ceausescu vezette. A vietnami delegá­ció élén Truong Chinh, a laoszién Szufanuvong, a kambodzsaién Heng Samrin állt. Moszkvába érkezett a temetésre a Koreai NDK küldöttsége Pak Szong Csei vezetésével. A Kínai Nép­köztársaságot Huang Hua külügyminiszter képviselte. A jugoszláv delegáció ve­zetője Petar Sztambolics volt. Az afgán delegációt Babrak Karmai, a Jemeni NDK küldöttségét Al Nas­­­szer Mohammed, a mozam­biki delegációt Samora Ma­chet, az etiópiait Mengisztu Hailé Mariam, az angolait José Eduardo Dos Santos vezette. A gyászünnepségre Moszk­vába érkezett számos kom­munista és munkáspárt de­legációja, köztük a Francia KP küldöttsége­ . George’s Marchais, az Olasz KP de­legációja Enrico Berlinguer, a Portugál KP küldöttsége Alvaro Cunhal vezetésével. Európa, Afrika és Ázsia szinte valamennyi testvéri kommunista pártja elküldte delegációját Moszkvába. A gyászünnepségen jelen voltak számos más munkáspárt, nemzeti felszabadító párt , és mozgalom képviselői. Nagy számban érkeztek Moszkvá­ba az afrikai államok, hala­dó pártok, felszabadító moz­galmak küldöttei. A szovjet államfő te­metésén részt vett szá­mos állam- és kormány­fő: Mauno Koivisto finn köztársasági elnök, Kari Carstens, az NSZK és Ru­dolf Kirchschläger, Ausztria szövetségi elnöke. Az Egye­sült Államok delegációját George Bush alelnök vezet­te. A temetésre Moszkvába érkezett Indira Gandhi in­diai miniszterelnök, Olof Palme svéd kormányfő és sok más vezető európai poli­tikus. Képviseltették magu­kat vezető nemzetközi szer­vezetek. A szovjet fővárosba érkezett Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára. A külföldi küldöttek va­sárnap lerótták kegyeletü­ket Leonyid Brezsnyev ra­vatalánál. A temetés napján a Szov­jetunióban folytatódott az országos gyász. Moszkva belvárosa gyászba öltözött hétfőn Leonyid Brezs­nyev temetésére. Az épüle­teken fekete szalagos vörös zászlók lengtek, a középü­letek zászlóit félárbocra eresztették. A kora délelőtti órákban már sűrű sorokban indultak a Vörös tér felé a gyászszertartáson részt ve­vő moszkvaiak, akik fekete szalagos vörös zászlókkal, Leonyid Brezsnyev gyászke­retes fényképével vettek részt a temetésen. Folyamatosan foglalták el helyüket az emelvényen a külföldi küldöttségek. A vi­lág országaiból összesen mintegy 130 párt- és állami küldöttség érkezett Moszk­vába ebből az alkalomból. Közöttük több mint har­mincnak az élén államfő állt. Leonyid Brezsnyev rava­talánál még hétfőn délelőtt is lerótták kegyeletüket kül­földi delegációk. Felkereste a ravatalt Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke, aki a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet küldöttségét vezette. Moszkvai idő­ szerint fél 11-kor tisztelegtek Brezs­nyev ravatalánál az SZKP és a szovjet állam vezetői, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és póttag­jai, a Központi Bizottság titkárai. A szovjet vezetők, élükön Jurij Vlagyimirovics Andropovval, az SZKP KB újonnan megválasztott főtit­kárával díszőrséget­­ álltak a ravatal mellett, néma főhaj­tással búcsúztak Leonyid Brezsnyevtől, majd részvé­tükről biztosították özvegyét, családjának tagjait. Időközben megkezdték a szakszervezetek házából az ezernyi koszorú kihordását. A Vörös téren és a tér közelében felsorakoztak a szovjet fegyveres erők dísz­alakulatai, hogy búcsút ve­gyenek a Legfelsőbb Tanács és a Szovjetunió Honvédel­mi Tanácsa elhunyt elnöké­től, a Szovjetunió marsall­­jától. Pontban moszkvai idő sze­rint fél tizenkettőkor indult el a Szakszervezetek Székhá­zától a temetési menet. A Szovjetunió párt- és állami vezetői, a temetésre alakult állami bizottság tagjai­ vál­lukon hozták ki az épület­ből Leonyid Brezsnyev ko­porsóját, s elhelyezték a páncélozott katonai szállító­­jármű vontatta ágyútalpon. A katonazenekar játszotta gyászinduló, méltóságteljes, lassú ütemei mellett vonuló menet, élén a szovjet hadse­reg főtisztjei Leonyid Brezs­nyev gyászkeretes portré­ját, a család, s a Szovjet­unió vezető testületeinek ko­szorúit vitték. Az ágyútalp előtt haladtak a szovjet had­sereg tábornokai, a haditen­gerészeti flotta tengernagyai kezükben vörös atlasz selyem párnákon az SZKP KB el­­hunyt főtitkárának, a Leg­felsőbb Tanács elnökének kitüntetéseivel. A koporsót Leonyid Brezs­nyev özvegye és családjának tagjai kísérték. Mögöttük haladtak az SZKP KB Poli­(Folytatás a 2. oldalon.) Testvérpártok vezetői a Lenin-mauzóleumnál (balról jobbra): Gustáv Husák, Wojciech Jaruzelski, Fidel Castro, Kádár János, Truong Chinh. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) 72. évfolyam 269. szám Megkezdődött a természettudományi hét Dr. Kapolyi László előadása Kiállítás, lézerműsor Gleccserek a jégvilágban; impressziók a Földről; tech­nikatörténet; energiagazdál­kodás; az űrkorszak negyed­­százada; mit tud a génse­bészet. Címszavak, kiraga­dott témák egy rendezvény­­sorozat programjából. Nem hiszem, hogy találni a világ dolgaira fogékony, nyitott emberek között olyanokat, akik így, első hallásra is ne figyelnének föl; mindez va­lóban nagyon érdekes lehet. Az általánosan érdeklődő és mindennapi életünkben el­igazodni vágyó közönséget kívánják szolgálni a Szege­den tegnap, hétfőn kezdő­dött ismeretterjesztő elő­adássorozat, a természettu­dományi hét szervezői, a TIT városi szervezetének és a Bartók művelődési köz­pontnak a munkatársai. A péntekig tartó rendezvények témái közül önkényesen vá­lasztottak a fentiek, hiszen 32 eseménye lesz a hétnek, ki-ki érdeklődése szerint vá­logathat. A természettudományi is­meretterjesztés hete ünne­pélyes megnyitóval kezdődött tegnap délután. A Bartók művelődési központban Berta István, a városi pártbizott­ság titkára nyitotta meg a rendezvénysorozatot, és dr. Kapolyi László ipari állam­titkár, az MTA levelező tag­ja tartott előadást „Energia, nyersanyag-gazdálkodás és társadalmi haladás” címmel. A magyar energetika egyik legfontosabb forrásterülete­­ként jellemezte Szeged kör­nyékét, olyan kőolaj- és földgáztermelő helyként, melynek létrejötte és törté­nete sok aktuális energia­gazdálkodási kérdésre is vá­laszt ad. Jó műszaki és gaz­dasági modell az algyői me­ző, például arra, hogy meg­felelő technikai, műszaki fej­lesztési stratégiával hogyan lehet a javunkra változtatni a természeti adottságokon. Beszélt az előadó arról, hogy az új lelőhelyek feltárásán kívül éppen a műszaki fej­lesztési tervek megvalósítá­sa révén lehet reálisan szá­molni a kőolaj- és földgáz­termelés szinten tartásával, az ezredfordulóig. A hazai energiagazdálkodás mai kon­cepcióját fölvázolva érzék­letes példákkal utalt azokra a gazdaságpolitikai hibákra, melyek — a számunkra előnytelen világgazdasági változásokon kívül — elő­idézték mostani nehéz ener­gia- és nyersanyag-gazda­sági helyzetünket. Az el­ső árrobbanáskor, 1973-ban például nem ismertük fel, hogy hosszan tartó folya­matról van szó, s az ener­giaigény és az egy főre eső olajfelhasználás (egészen 1978-ig) meghaladta még a legfejlettebb tőkés országok, köztük Nyugat-Németország vagy Japán hasonló muta­tóit is. Azon kívül, hogy sok energiát és nyersanyagot fo­gyasztottunk, nem gondos­kodtunk a megfelelő feldol­gozottsági fokról sem. A gazdaság szempontjából egzisztenciális jelentőségű 1978-as gazdaságpolitikai döntések — mint az új nö­vekedési stratégia, vagy a takarékosság — meghozták az eredményt. Ebben az év­ben például, az 1978-ashoz képest, 2 millió tonnával ke­vesebb kőolaj feldolgozásá­val is kielégíthetők a fo­gyasztói igények. Az új ener­gia- és nyersanyag-gazdál­kodási politika jellemzőit és feltételeit fölsorakoztatva dr. Kapolyi László kiemelte a szelektív gazdaságfejlesz­tés jelentőségét. Ez lényege­sen hat az energiagazdálko­dásra, hiszen nem mindegy, hogy a szükséges energia- és nyersanyagimport mekko­ra exportmennyiséget köt le. Az előadó végül kitért azok­ra az összefüggésekre, me­lyek mai energiapolitikánk, valamint a népgazdaság más ágazatainak fejlesztési koncepciói között léteznek, és amelyeket egységükben szemlélni, gazdasági létér­dek. A megnyitó alkalmából Energia címmel bemutatták a Bartók művelődési köz­pontban a TIT természettu­dományi stúdiójának tárla­tát. Az országban most elő­ször látható kiállítás forga­tókönyvének írója, Riedel Miklós egyetemi adjunktus tárlatvezetést tartott. A ki­állítás tablóin fotók, és írá­sos magyarázatok ismertet­nek meg az energia külön­féle megjelenési formáival, a múltban hasznosított energiaforrásokkal, a jelen­legiekkel, valamint a jövő reményteljes energiaforrá­saival, mint az atom-, a szél-, a nap-, a geotermikus energia és a biomassza. Mindezeken kívül az ener­giatakarékosság és a kör­nyezetvédelem témáiról is „beszélnek” a képek. * Dr. Kapolyi László ipari államtitkárt tegnap, hétfőn délután fogadta dr. Komó­csin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Megbeszélésükön időszerű gazdaságpolitikai témák sze­repeltek. * Ma, kedden lézeres diapo­­ráma műsorral folytatódik a természettudományi hét programja. Hajdú Gábor, a TIT természettudományi stúdiójának munkatársa Földünket mutatja be a November 7. művelődési házban délután 5 és este 7 órakor. Dr. Csizmazia György főiskolai adjunktus az ország védett állatairól beszél Szőregen, a művelő­dési házban, ma délután 3-kor ■ reggel 8-kor és este 9-kor pedig a Rózsa Ferenc Általános Iskolában. Dr. Ja­­kucs László tanszékvezető egyetemi tanár az Alpokról tart előadást az algyői „sár­ga” iskolában, délután 3 óra­kor. Korom Mihály az HDK-ba utazott Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. Kíséretében van Ko­vács Jenő, a KB közigazga­tási és adminisztratív osztá­lyának helyettes vezetője és Peisch Sándor, a KB mun­katársa.

Next