Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
Kádár János és Losonczi Pál hazautazott Moszkvából Kedden, helyi idő szerint a déli órákban elutazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, akik részt vettek Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a nagy szovjet államférfinak, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségének temetésén. A magyar vezetőket Moszkva kijevi pályaudvarán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, valamint a magyar diplomáciai testület számos vezető munkatársa és a Moszkvában dolgozó magyar kolónia képviselői. (MTI) Magyar—iráni tárgyalások Orbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár november 11— 16. között Budapesten tárgyalásokat folytatott Mehdi Kardasian iráni szállítási és közlekedési miniszterhelyettessel. A tárgyalások befejeztével aláírták a magyar —iráni közúti fuvarozási megállapodást, amely megkönnyíti az Irán felé irányuló közúti szállítást. Az iráni miniszterhelyettest fogadta Pallai Árpád miniszter. Az iráni vendég találkozott Hetényi István pénzügyminiszterrel is. A küldöttség tagjai budapesti tartózkodásuk alatt megbeszélést folytattak a Külkereskedelmi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselőivel, és meglátogattak több üzemet is. Az iráni szállítási és közlekedési küldöttség kedden elutazott hazánkból. (MTI) Több, jobb szén A mátraaljai szénbányák Thorez bányaüzemében befejezték a téli felkészülést: biztonságossá tették a bányamezőt behálózó mintegy 15 kilométer hosszú útvonalat és a mintegy hetven kilométer hosszú gumihevederes szállítószalagot, a Gagarin Hőerőmű és a bánya közötti „vérkeringés” pályáját. Pontos műszerek ellenőrzik a bányamezőn dolgozó több emelet magas gépóriások vasszerkezetének „hidegtűrését” ellenőrző központokból irányítják a munka zavartalanságát. A Thorez bányaüzem az idén minden korábbinál több szén termelésére vállalkozott. A visontai bányászok az év elején feladatul kapták, hogf” az eredeti tervben előírt hétmillió tonnát 235 ezer tonnával tetézzék meg, most pedig úgy döntöttek, hogy termelési tervüket további 105 ezer tonnával túlteljesítik. Javult az ország legnagyobb külfejtéses bányájából kitermelt szén minősége is: az előírt 1490 kalóriással szemben ebben az évben átlagosan és folyamatosan 1523 kalóriás értékű fűtőanyagot adtak át a Gagarin Hőerőműnek. Kevesebb beruházás, mérsékeltebb termelés Bár még messze van az esztendő vége, de a szakemberek már számolgatnak, mi várható, milyen eredményeket könyvelhetünk el az 1982-es esztendő munkájának összegezésekor. A KSH Csongrád megyei igazgatósága is közzétette az idei I—III. negyedév adatait, amelyekből ki lehet olvasni, mire számíthatunk, milyen is az idei év. Annyit elöljáróban megemlíthetünk, hogy Szeged és Csongrád megye gazdasági életének alakulása általában megegyezik az országossal. A beruházások visszafogottabbak, a termelés fejlődése mérsékelt, az exportálás ugyancsak gyengébb a korábbi évek átlagánál. A beruházási tevékenység az év folyamán a múlt évivel közel egyezően alakult: a megyei pénzintézetek által megfigyelt körben a szocialista szervezetek beruházásokra október elsejéig 3,2 milliárd forintot használtak föl, alig többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az építési jellegű beruházások mennyisége csökkent, a gépbeszerzéseké számottevően emelkedett az elmúlt évihez képest. Állami beruházásokra kissé többet, vállalati beruházásokra kevesebbet fordítottak, mint tavaly. Kiderül az összegezésből, hogy ez évben 39 fontosabb — 100 millió forint feletti — beruházáson dolgoztak. Közülük 16-nak tervezték ez évi befejezését, de ebből várhatóan csak 8- nak a teljes üzembe helyezése valósul meg. Továbbá 6 olyan beruházáson is dolgoznak az idén, amelyet már 1982 előtt be kellett volna fejezni, ám az idén is legfeljebb csak kettő készül el belőlük. Példaként említik, hogy az algyői 30 ezer köbméteres atmoszférikus propán-bután tároló az alvállalkozók késedelme miatt nem lesz kész az idén sem. Hasonló a helyzet a rókusi városrész víztornyának az építésével, amely nagyon vontatottan halad. Az ipari termelés a III. negyedévben 1,5 százalékkal csökkent ugyan, de ennél kedvezőbben alakult az év közepe táján, s így összegezve a háromnegyedévi fejlődést, a tavalyihoz képest 1,4 százalékos emelkedést jelez. A szocialista iparon belül a nehézipar fejlődése volt nagyobb, 4 százalékot javult, az élelmiszeripar 2,3 százalékot nőtt, míg a könnyűiparban 3,3 százalékkal csökkent a termelés mennyisége. Az ipari termékek export célú értékesítése az év első felében visszaesett, s annak ellenére, hogy a III. negyedévben folyóáron 2,4 százalékkal nőtt a kiszállítás, az év I—III. negyedében folyóáron 6 százalékkal, összehasonlítható áron 7,8 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A szocialista piacokon megmaradt a korábbi arány, de a tőkés piacokon való eladásaink mértéke számottevően csökkent. A vegyipar kivételével valamennyi jelentősebb exportáló ágazat kevesebbet szállított a tőkés piacokra, mint egy évvel ezelőtt. A kereslet hiányára panaszkodtak a vásárhelyi porcelángyáriak, a szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, s hasonló okokat emlegetnek a baromfiipar és a kötöttárugyárak szakemberei is. A megyei székhelyű kivitelező építőipar termelése folyóáron 3,3 százalékkal meghaladta az elmúlt évit. A minisztériumi építőipar 1,1 százalékkal többet termelt a tavalyinál, ugyanakkor a tanácsi és a szövetkezeti építőipar termelése kevesebb volt a múlt évinél. Az esztendő első 9 hónapjában 3,1 milliárd forint értékű munkát végeztek el az építőiparban, tehát egy milliárdos érték megvalósítása még hátravan. A kivitelező építőipar október elsejéig 1815 lakást adott át a megrendelőknek, 2 százalékkal többet, mint tavaly. Az épített lakások közül az előző évinél lényegesen kevesebbre, 1410-re adtak ki használatbavételi engedélyt. A III. negyedév végén került sor a DÉLÉP részéről több mint 500 lakás átadására.A mezőgazdaság eddigi értékelése igen jó. A betakarítási munkákat kiválóan elvégezték, megfelelően haladtak az őszi szántásokkal és vetésekkel. A termésátlagok is jobbak a korábbiaknál. Az állattenyésztési ágazatok fejlődési üteme nagyobb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Képviselők tanácskozásai Az állami gazdaságok • a mezőgazdaság átlagánál nagyobb arányban fokozták az árutermelést, és nyereségük is jó ütemben nőtt 1970 és 1980 között; az utóbbi időben napjaink követelményének megfelelően helyes irányú fejlődés bontakozott ki — állapította meg az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban kedden megtartott ülésén, amelyen a mezőgazdaság állami nagyüzemeinek tevékenységét elemezte. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Tavaly a termelők a gazdaságok történetének legnagyobb nyereségét érték el — a 4,9 milliárd forintos teljesítménnyel — az idei gazdálkodásuk is csaknem hasonló eredményességgel biztat. Az állami nagyüzemekben már korábban sajátos termelési szerkezet alakult ki összefüggésben a termelés mennyiségi fokozásának akkori igényével. Termelési szerkezetük a tsz-ekétől sokban eltér; állatállományuk például kétszerese a közös gazdaságokénak, a szőlő- és gyümölcstermelés aránya is magasabb azokénál, és kiegészítő ipari tevékenységük felét adja az élelmiszer-feldolgozás — amelynek eszközigénye magas. Jövedelmezősége viszont más ágazatokéhoz képest alacsony. Az alaptevékenység termelési szerkezeti arányainak alapvető módosítására nincsen lehetőség, ám ez nem is szükséges — foglalt állást a bizottság. Az állatállomány egy-egy gazdaságban olyan nagyságú, és tartása olyan sok eszközt köt le, hogy a termelésiág-változtatás nagyobb megrázkódtatás nélkül végbe sem mehetne. Kedvezőtlen termőhelyű gazdaságokban azonban az eddiginél jobban figyelembe kell venni a helyi feltételeket, adottságokat, ez a jövedelmező gazdálkodás egyik alapkövetelménye. Az állami gazdaságokban további következetes munkával, a technológia, a technika és a munkaszervezeti elemek javításával kell megteremteni a nagyüzemi állattenyésztés és az ültetvénygazdálkodás ma még nem kell& versenyképességét, gazdaságosságát Az alaptevékenységen kívüli munkában az állami gazdaságokban meghatározó az élelmiszeripari tevékenység, az egyéb ipari termelés mértéke szerény. A bizottság megvizsgálta az állami nagyüzemek termelésének egyes sajátosságait is. Az ülésen felszólalt Csongrád megye két képviselője Dobi Ferenc és Tóth László. * Bognár József elnökletével kedden ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Hetényi István pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőket az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. (MTI) Munkavédelem a selyemiparban Nem csökkent lényegesen az üzemi balesetek száma az utóbbi öt esztendőben a Magyar Selyemipar Vállalatnál, halálos baleset azonban nem történt, és mind kevesebb a súlyos, illetve a csonkulásos sérülés. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége kedden az egész hazai selyemipart magába foglaló nagyvállalat munkavédelmi helyzetéről tárgyalt éss megállapította, hogy a balesetek súlyosságának csökkenése jelentős előrelépés, amit az utóbbi idők munkavédelmi intézkedései eredményeztek. A vállalatnál a selyemszövet gyártás minden munkafázisát átfogó nagyarányú technikai korszerűsítést hajtottak végre. A fonodai, szövődéi rekonstrukció, a kikészítőüzemekben alkalmazott magas műszaki színvonalú gépek, berendezések üzembe helyezésével jobb munkakörülményeket teremtettek, ugyanakkor növelték a munkavédelmi követelményeket is. A szakszervezet elnöksége megállapította, hogy az új, magasabb követelményekhez igazodó munkavédelmi szabályzat készítése jó ütemben halad, ugyanakkor a helyi szakszervezeti szerveknek sürgetniük kell a vezetők érdekeltségének megteremtését, a munkavédelemmel kapcsolatos hatáskörök, döntési jogkörök mielőbbi kialakítását. (MTI) Tél előtt a gazdaságokban Gépjavítások, állatátadások Most, hogy egyre inkább fedél alá parancsolja a november az embereket, megszaporodnak a benti munkák. Igaz, előbb egy kicsit szusszannak a betakarítás helytállói, de a gyümölcsválogató, paprikacsumázó brigádokhoz „verbuvált népek” elkezdték a telet. Még nem muszáj rétegesen öltözködni a szélben, de a meleg tea jót tesz már, amikor osztályozzák az idei termést. A műhelyek környékén gépek sora tarkállik, szétszedésre várva. Ilyenkor kezdődnek a nagyjavítások, amikor is tetőtől talpig, kerekétől kipufogójáig megvizsgálják a traktorokat, permetezőket, pótkocsikat. A háztájiban is több idő jut már a csotrogányok, háztáji kocsik reparálására, a használt traktorok „bütykölésére”. Szinte egymásnak adják a kilincset az alkatrész-kereskedőknél, és nem sajnálják a kilométert a kocsiktól egy-egy „világra keresett”, de föllelt csapágyért, dugattyúért. Eddig is számos intézkedéssel próbálták segíteni a háztáji gazdákat, Csongrád megyében is programot dolgoztak ki a termelés biztonságára. Az összehangolt munkától várják a szakemberek a szép zöldséget, gyümölcsöt és a kívánt súlyra hizlalt állatot. Ennek egyik feltétele, hogy az elöregedő munkáskezet géppel lehessen helyettesíteni. Okos szerkezeteket fabrikáltak már ügyes gazdák a maguk munkájának könnyítésére, a téeszben selejtre dobott gépekből, hasznavehetetlen alkatrészekből. Felhasználva az otthoni leleményt, a tapasztalatot. A kistermelők segítésére többször módosították a magánszemélyek traktor, pótkocsi, munkagép és tehergépkocsi használatának szabályait. A korábbi rendelet szerint a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett üzemben lehet tartani 30 lóerőnél nem nagyobb teljesítményű használt traktort, annak munkagépeit és egy darab legfeljebb három tonna hasznos teherbírású pótkocsit, illetve másfél tonnás tehergépkocsit. A MÉM hivatalos értesítője rögzíti, hogy a mezőgazdasági nagyüzemben kiselejtezett, de a kistermelésben még hasznosítható erő- és munkagépeket, pótkocsikat közvetlenül is megvehetik a gazdák. A téeszek, szakszövetkezetek ezután sem mondhatnak le a háztáji és kisegítő gazdaságok segítéséről. Főleg a földmunkákhoz és a fuvarozáshoz kérnek most gyors segítséget a kistermelők. Az újdonság, hogy a jövőben, tájékoztatni kell a lakosságot a gépek selejtezéséről, és a használt traktorok börzéjéről, a vásárlás feltételeiről és a vételi szándék bejelentésének határidejéről. Arra is született szabály, ha egy gépet többen is kiszemelnek maguknak, akkor a több terményt átadó vevőt kell előnyben részesíteni. Novemberben a megszokottnál több állatot hajtanak az átvevőhelyekre a szegedi járásban is. Tegnap, kedden volt Zákányszéken a bikaleadás napja. Harminckét jószágot mázsáltak az évente szokásos ötszázból. Csengéséről érkezett a hír, hogy új kezdeményezéssel próbálják disznóhizlalásra serkenteni a tagokat. Aki száz hízó átadását vállalja évenként, annak beszámítják kötelező munkaórájába az állatgondozásra megszabott időt Már jó páran beiratkoztak a „százasok klubjába” az Aranyhomok Tűzben. Zákányszéken 32 bikát adtak át kedden