Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

Kádár János és Losonczi Pál hazautazott Moszkvából Kedden, helyi idő szerint a déli órákban elutazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, akik részt vet­tek Leonyid Iljics Brezs­­nyevnek, a nagy szovjet ál­lamférfinak, a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyiségének temetésén. A magyar vezetőket Moszk­va kijevi pályaudvarán Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese­­ bú­csúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, valamint a ma­gyar diplomáciai testület számos vezető munkatársa és a Moszkvában dolgozó magyar kolónia képviselői. (MTI) Magyar—iráni tárgyalások Orbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár november 11— 16. között Budapesten tár­gyalásokat folytatott Mehdi Kardasian iráni szállítási és közlekedési miniszterhelyet­tessel. A tárgyalások befe­jeztével aláírták a magyar —iráni közúti fuvarozási megállapodást, amely meg­könnyíti az Irán felé irá­nyuló közúti szállítást. Az iráni miniszterhelyettest fo­gadta Pallai Árpád minisz­ter. Az iráni vendég találko­zott Hetényi István pénz­ügyminiszterrel is. A kül­döttség tagjai budapesti tartózkodásuk alatt megbe­szélést folytattak a Külkeres­kedelmi, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselőivel, és meglátogattak több üze­met is. Az iráni szállítási és köz­lekedési küldöttség kedden elutazott hazánkból. (MTI) Több, jobb szén A mátraaljai szénbányák Thorez bányaüzemében be­fejezték a téli felkészülést: biztonságossá tették a bá­nyamezőt behálózó mintegy 15 kilométer hosszú útvona­lat és a mintegy hetven ki­lométer hosszú gumihevede­res szállítószalagot, a Ga­garin Hőerőmű és a bánya közötti „vérkeringés” pályá­ját. Pontos műszerek ellen­őrzik a bányamezőn dolgo­zó több emelet magas gép­óriások vasszerkezetének „hi­degtűrését” ellenőrző köz­pontokból irányítják a mun­ka zavartalanságát. A Thorez bányaüzem az idén minden korábbinál több szén termelésére vállalkozott. A visontai bányászok az év elején feladatul kapták, hogf” az eredeti tervben elő­írt hétmillió tonnát 235 ezer tonnával tetézzék meg, most pedig úgy döntöttek, hogy termelési tervüket további 105 ezer tonnával túlteljesí­tik. Javult az ország legna­gyobb külfejtéses bányájá­ból kitermelt szén minősége is: az előírt 1490 kalóriással szemben ebben az évben át­lagosan és folyamatosan 1523 kalóriás értékű fűtőanyagot adtak át a Gagarin Hőerő­műnek. Kevesebb beruházás, mérsékeltebb termelés Bár még messze van az esztendő vége, de a szakem­berek már számolgatnak, mi várható, milyen eredménye­ket könyvelhetünk el az 1982-es esztendő munkájá­nak összegezésekor. A KSH Csongrád megyei igazgató­sága is közzétette az idei I—III. negyedév adatait, amelyekből ki lehet olvas­ni, mire számíthatunk, mi­lyen is az idei év. Annyit elöljáróban megemlíthetünk, hogy Szeged és Csongrád megye gazdasági életének alakulása általában meg­egyezik az országossal. A beruházások visszafogottab­bak, a termelés fejlődése mérsékelt, az exportálás ugyancsak gyengébb a ko­rábbi évek átlagánál. A beruházási tevékenység az év folyamán a múlt évi­vel közel egyezően alakult: a megyei pénzintézetek ál­tal megfigyelt körben a szocialista szervezetek beru­házásokra október elsejéig 3,2 milliárd forintot hasz­náltak föl, alig többet, mint a tavalyi év hasonló idősza­kában. Az építési jellegű beruhá­zások mennyisége csökkent, a gépbeszerzéseké számot­tevően emelkedett az el­múlt évihez képest. Állami beruházásokra kissé többet, vállalati beruházásokra ke­vesebbet fordítottak, mint tavaly. Kiderül az összege­zésből, hogy ez évben 39 fontosabb — 100 millió fo­rint feletti — beruházáson dolgoztak. Közülük 16-nak tervezték ez évi befejezését, de ebből várhatóan csak 8- nak a teljes üzembe helye­­zése valósul­­ meg. Továbbá 6 olyan beruházáson is dol­goznak az idén, amelyet már 1982 előtt be kellett volna fejezni, ám az idén is leg­feljebb csak kettő készül el belőlük. Példaként említik, hogy az algyői 30 ezer köbméteres atmoszférikus propán-bután tároló az alvállalkozók ké­sedelme miatt nem lesz kész az idén sem. Hasonló a helyzet a rókusi városrész víztornyának az építésével, amely nagyon vontatottan halad. Az ipari termelés a III. negyedévben 1,5 százalék­kal csökkent ugyan, de en­nél kedvezőbben alakult az év közepe táján, s így össze­gezve a háromnegyedévi fej­lődést, a tavalyihoz képest 1,4 százalékos emelkedést jelez. A szocialista iparon belül a nehézipar fejlődése volt nagyobb, 4 százalékot javult, az élelmiszeripar 2,3 százalékot nőtt, míg a kön­­­nyűiparban 3,3 százalékkal csökkent a termelés mennyi­sége. Az ipari termékek export célú értékesítése az év el­ső felében visszaesett, s an­nak ellenére, hogy a III. ne­gyedévben folyóáron 2,4 szá­zalékkal nőtt a kiszállítás, az év I—III. negyedében fo­lyóáron 6 százalékkal, össze­hasonlítható áron 7,8 száza­lékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A szo­cialista piacokon megma­radt a korábbi arány, de a tőkés piacokon való eladá­saink mértéke számottevően csökkent. A vegyipar kivé­telével valamennyi jelentő­sebb exportáló ágazat keve­sebbet szállított a tőkés pi­acokra, mint egy évvel ez­előtt. A kereslet hiányára pa­naszkodtak a vásárhelyi porcelángyáriak, a szegedi Kenderfonó­­ és Szövőipari Vállalat, s hasonló okokat emlegetnek a baromfiipar és a kötöttárugyárak szakem­berei is. A megyei székhelyű kivi­telező építőipar termelése folyóáron 3,3 százalékkal meghaladta az elmúlt évit. A minisztériumi építőipar 1,1 százalékkal többet ter­melt a tavalyinál, ugyanak­kor a tanácsi és a szövet­kezeti építőipar termelése kevesebb volt a múlt évi­nél. Az esztendő első 9 hó­napjában 3,1 milliárd forint értékű munkát végeztek el az építőiparban, tehát egy milliárdos érték megvalósí­tása még hátravan. A kivi­telező építőipar október el­sejéig 1815 lakást adott át a megrendelőknek, 2 száza­lékkal többet, mint tavaly. Az épített lakások közül az előző évinél lényegesen ke­vesebbre, 1410-re adtak ki használatbavételi engedélyt. A III. negyedév végén ke­rült sor a DÉLÉP részéről több mint 500 lakás átadá­sára.­A mezőgazdaság eddigi értékelése igen jó. A beta­karítási munkákat kiválóan elvégezték, megfelelően ha­ladtak az őszi szántásokkal és vetésekkel. A termésát­lagok is jobbak a korábbi­aknál. Az állattenyésztési ágazatok fejlődési üteme na­gyobb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Képviselők tanácskozásai Az állami gazdaságok • a mezőgazdaság átlagánál na­gyobb arányban fokozták az árutermelést, és nyereségük is jó ütemben nőtt 1970 és 1980 között; az utóbbi idő­ben napjaink követelményé­nek megfelelően helyes irá­nyú fejlődés bontakozott ki — állapította meg az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottsága a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban kedden megtartott ülé­sén, amelyen a mező­­gazdaság állami nagyüze­meinek tevékenységét ele­mezte. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ván­­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Tavaly a termelők a gaz­daságok történetének legna­gyobb nyereségét érték el — a 4,9 milliárd forintos tel­jesítménnyel — az idei gaz­dálkodásuk is csaknem ha­sonló eredményességgel biz­tat. Az állami nagyüzemek­ben már korábban sajátos termelési szerkezet alakult ki összefüggésben a terme­lés mennyiségi fokozásának akkori igényével. Termelé­si szerkezetük a tsz-ekétől sokban eltér; állatállomá­nyuk például kétszerese a közös gazdaságokénak, a sző­lő- és gyümölcstermelés ará­nya is magasabb azokénál, és kiegészítő ipari tevé­kenységük felét adja az élel­miszer-feldolgozás — amely­nek eszközigénye magas. Jö­vedelmezősége viszont más ágazatokéhoz képest ala­csony. Az alaptevékenység terme­lési szerkezeti arányainak alapvető módosítására nin­csen lehetőség, ám ez nem is szükséges — foglalt ál­lást a bizottság. Az állatál­lomány egy-egy gazdaság­ban olyan nagyságú, és tar­tása olyan sok eszközt köt le, hogy a termelésiág-vál­­toztatás nagyobb megráz­kódtatás nélkül végbe sem mehetne. Kedvezőtlen ter­mőhelyű gazdaságokban azonban az eddiginél jobban figyelembe kell venni a he­lyi feltételeket, adottságo­kat, ez a jövedelmező gaz­dálkodás egyik alapkövetel­ménye. Az állami gazdasá­gokban további következetes munkával, a technológia, a technika és a munkaszerve­zeti elemek javításával kell megteremteni a nagyüzemi állattenyésztés és az ültet­­vénygazdálkodás ma még nem kell& versenyképessé­gét, gazdaságosságát Az alaptevékenységen kí­vüli munkában az állami gazdaságokban meghatározó az élelmiszeripari­­ tevékeny­ség, az egyéb ipari termelés mértéke szerény. A bizottság megvizsgálta az állami nagyüzemek ter­melésének egyes sajátossá­gait is. Az ülésen felszólalt Csong­­rád megye két képviselője Dobi Ferenc és Tóth László. * Bognár József elnökletével kedden ülést tartott az or­szággyűlés terv- és költség­­vetési bizottsága. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke és Hetényi István pénzügyminiszter tájékoztat­ta a képviselőket az 1983. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelvei­ről. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. (MTI) Munkavédelem a selyemiparban Nem csökkent lényegesen az üzemi balesetek száma az utóbbi öt esztendőben a Ma­gyar Selyemipar Vállalatnál, halálos baleset azonban nem történt, és mind kevesebb a súlyos, illetve a csonkulásos sérülés. A Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének el­nöksége kedden az egész ha­zai selyemipart m­agába fog­laló nagyvállalat munkavé­delmi helyzetéről tárgyalt éss megállapította, hogy a balesetek súlyosságának csökkenése jelentős előrelé­pés, amit az utóbbi idők munkavédelmi intézkedései eredményeztek. A vállalatnál a selyemszö­vet gyártás minden munka­fázisát átfogó nagyarányú technikai korszerűsítést haj­tottak végre. A fonodai, szö­vődéi rekonstrukció, a kiké­szítőüzemekben alkalmazott magas műszaki színvonalú gépek, berendezések üzembe helyezésével jobb munkakö­rülményeket teremtettek, ugyanakkor növelték a mun­kavédelmi követelményeket is. A szakszervezet elnöksé­ge megállapította, hogy az új, magasabb követelmé­nyekhez igazodó munkavé­delmi szabályzat készítése jó ütemben halad, ugyanakkor a helyi szakszervezeti szer­veknek sürgetniük kell a vezetők érdekeltségének megteremtését, a munkavé­delemmel kapcsolatos hatás­körök, döntési jogkörök mi­előbbi kialakítását. (MTI) Tél előtt a gazdaságokban Gépjavítások, állatátadások Most, hogy egyre inkább fedél alá parancsolja a no­vember az embereket, meg­szaporodnak a benti mun­kák. Igaz, előbb egy kicsit szusszannak a betakarítás helytállói, de a gyümölcs­válogató, paprikacsumázó brigádokhoz „verbuvált né­pek” elkezdték a telet. Még nem muszáj rétegesen öltöz­ködni a szélben, de a meleg tea jót tesz már, amikor osztályozzák az idei termést. A műhelyek környékén gépek sora tarkállik, szét­szedésre várva. Ilyenkor kezdődnek a nagyjavítások, amikor is tetőtől talpig, ke­rekétől kipufogójáig meg­vizsgálják a traktorokat, permetezőket, pótkocsikat. A háztájiban is több idő jut már a csotrogányok, ház­táji kocsik reparálására, a használt traktorok „bütykö­­lésére”. Szinte egymásnak adják a kilincset az alkat­rész-kereskedőknél, és nem sajnálják a kilométert a ko­csiktól egy-egy „világra ke­resett”, de föllelt csapágyért, dugattyúért. Eddig is szá­mos intézkedéssel próbálták segíteni a háztáji gazdákat, Csongrád megyében is prog­ramot dolgoztak­­ ki a terme­lés biztonságára. Az össze­hangolt munkától várják a szakemberek a szép zöldsé­get, gyümölcsöt és a kívánt súlyra hizlalt állatot. Ennek egyik feltétele, hogy az el­öregedő munkáskezet géppel lehessen helyettesíteni. Okos szerkezeteket fabrikáltak már ügyes­ gazdák a maguk munkájának könnyítésére, a téeszben selejtre dobott gé­pekből, hasznavehetetlen al­katrészekből. Felhasználva az otthoni leleményt, a ta­pasztalatot. A kistermelők segítésére többször módosították a ma­gánszemélyek traktor, pót­kocsi, munkagép és teher­gépkocsi használatának sza­bályait. A korábbi rendelet szerint a jogszabályokban meghatározott feltételek mel­lett üzemben lehet tartani 30 lóerőnél nem nagyobb teljesítményű használt trak­tort, annak munkagépeit és egy darab legfeljebb három tonna hasznos teherbírású pótkocsit, illetve másfél ton­nás tehergépkocsit. A MÉM hivatalos értesítője rögzíti, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemben kiselejtezett, de a kistermelésben még haszno­sítható erő- és munkagépe­ket, pótkocsikat közvetlenül is megvehetik a gazdák. A téeszek, szakszövetkezetek ezután sem mondhatnak le a háztáji és kisegítő gazdasá­gok segítéséről. Főleg a föld­munkákhoz és a fuvarozás­hoz kérnek most gyors se­gítséget a kistermelők. Az újdonság, hogy a jövőben, tájékoztatni kell a lakossá­got a gépek selejtezéséről, és a használt traktorok börzé­jéről, a vásárlás feltételeiről és a vételi szándék bejelen­tésének határidejéről. Arra is született szabály, ha egy gépet többen is kiszemelnek maguknak, akkor a több terményt átadó vevőt kell előnyben részesíteni. Novemberben a megszo­kottnál több állatot hajta­nak az átvevőhelyekre a szegedi járásban is. Tegnap, kedden volt Zákányszéken a bikaleadás napja. Harminc­két jószágot mázsáltak az évente szokásos ötszázból. Csengéséről érkezett a hír, hogy új kezdeményezéssel próbálják disznóhizlalásra serkenteni a tagokat. Aki száz hízó átadását vállalja évenként, annak beszámít­ják kötelező munkaórájába az állatgondozásra megsza­bott időt Már jó páran be­iratkoztak a „százasok klub­jába” az Aranyhomok Tűz­­ben. Zákányszéken 32 bikát adtak át kedden

Next