Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG Huszonöt éves a népi ellenőrzés Ünnepi megemlékezés Szegeden A népi ellenőrzés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tegnap, csütörtökön ünnepi megemlékezést tartottak Szegeden, a Technika Házában. A Himnusz elhangzása után dr. Tihanyi Ernő, a megyei NEB általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, a megyei, városi és járási ellenőrzési bizottságok alapító tagjait, a társadalmi munkásokat, valamint az elnökségben helyet foglaló Czinege Lajos hadseregtábornokot, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, honvédelmi minisztert, Szakali Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát Szabó Sándort, a megyei tanács elnökét, a megyei társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, a járási és városi pártbizottságok titkárait, a városi tanácsok elnökeit, és az állami ellenőrző szervek vezetőit ünnepi beszédet dr. Kakuszi László, a megyei NEB elnöke mondott. Beszélt a népi ellenőrzési bizottságok megalakulásának körülményeiről, az első vizsgálatokról és egyebek között hangsúlyozta: a megalakulástól napjainkig kiemelt figyelmet fordítottak a népi ellenőrök kiválasztására. Ennek az eredménye, hogy a bizottságok mellett ma már megfelelő összetételű, munkáját lelkiismeretesen végző, mintegy 1200 főnyi népi ellenőri bázis alakult ki. Az ellenőrzésben biztosították a népi jelleg érvényesítését az erkölcsi tisztaságot a szakmai felkészültséget, az emberséget. A testületi munka mindig kollektív és demokratikus volt A vitákat a nyíltság, az őszinteség jellemezte. A népi ellenőri tevékenységet a pártszervek kezdettől fogva fontos pártmunkaként ismerték el. Az ünnepségen felszólalt Czinege Lajos. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, valamint a megyei párt- és állami szervek üdvözletét Beszédében szólt arról, 25 évvel ezelőtt az ellenforradalmat követő konszolidáció idején a legfelsőbb pártés állami vezetés azért hozta létre a népi ellenőrzést, hogy a dolgozók közvetlen gyakorlati ellenőrző tevékenységükkel segítsék az ország előtt álló legfontosabb feladatok megoldását a népi ellenőrzés a maga módszereivel járuljon hozzá az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításához, vegyen részt a közélet tisztaságáért folyó küzdelemben és segítse elő, hogy a régi hibák megismétlődését közös erőfeszítéssel megakadályozzák. Felszólalását így folytatta: — A népi ellenőrzés létrehozásának szükségességét és célszerűségét 25 év igazolta. A népi ellenőrzés az állami és társadalmi ellenőrzési rendszer szerves részeként teljesítette és teljesíti feladatait. A demokrácia sajátos intézménye a ..belelétás”. ..beleszólás" széles lehetőséget biztosítja. A munkásokat, parasztokat, értelmiségieket a társadalomnak a szocializmus, a dolgozók ügyéért tettrekész tagjait eredményesen vonja be az ellenőrző munkába. Mindenkor a társadalmi, gazdasági élet fejlődése szempontjából legfontosabb feladatokra irányította és irányítja a figyelmet A közösségi érdek képviseletével, szocialista demokratizmusával eredményesen segíti társadalomépítő munkánkat. Czinege Lajos a továbbiakban rámutatott arra: — Az elmúlt években, és ma is nagy erőfeszítéseket teszünk azért... hogy gazdasági életünk a gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel összhangban fejlődjenek. Sok még a tennivalónk azért, hogy az egyensúlyi helyzet javuljon, a termelés hatékonysága növekedjen, és fokozódjon gazdaságunk nemzetközi versenyképessége. Ehhez minden területen szervezettebb munkára, kezdeményezésre, felelős gazdálkodásra van szükség. A fejlődésünket nehezítő gondok leküzdéséhez, a további fejlődés kibontakozásához jelentős mértékben járulhat hozzá a népi ellenőrzés. Most önök azzal tehetik a legtöbbet, ha a vizsgált témák kiválasztásában a közélet, a gazdálkodás legfontosabb területeire összpontosítják figyelmüket. Hatékonyan közreműködnek mindazon tartalékok feltárásában, a hasznosítás elősegítésében, amely a társadalom életének minden területén, így a gazdaságban is adottak. Beszéde végén a Központi Bizottság és a kormány köszönetét, elismerését tolmácsolta a népi ellenőrzés valamennyi munkásának. Ezután Szakali József és dr. Kakuszi László kitüntetéseket adott át. Az évforduló alkalmából a KNFB Emlékplakettjét kapta: Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Balázs Lajos, a megyei NEB nyugalmazott elnöke. Török József, a szegedi pártbizottság első titkára, dr. Kereszty Béla megyei főügyész, dr. Májer János, a Csongrád megyei NEB tagja, dr. Bakacsi Gyula, a megyei NEB szociális, kulturális, társadalmi szakosztály tagja, Kovács János, a megyei NEB ipari szakcsoportjának népi ellenőre Gazdagh Károly, a megyei NEB ipari szakcsoportjának tagja, Ambrus László, a szegedi és szegedi járási NEB tagja, Halász Miklós, a Délmagyarország rovatvezetője, Gajdár Lajos, vásárhelyi népi ellenőr, dr. Faludi István, a szentesi városi és járási NEB társadalmi elnökhelyettese, Buruzs János, makói népi ellenőr, Balanyi István, csongrádi népi ellenőr, Ruskosics Lajosné, csongrádi népi ellenőr. Kormány- és miniszteri kitüntetésben részesültek: a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Balog István, a szegedi és szegedi járási NEB tagja, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát [UNK] Horváth János, a megyei NEB tagja, a Munka Érdemrend bronz fokozatát: Bessenyei Zsolt, a megyei NEB társadalmi elnökhelyettese. Nagy Jánosné, a hódmezővásárhelyi NEB elnöke, Márton József, a makói NEB tagja. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: dr. Tihanyi Ernő, a megyei NEB általános elnökhelyettese, Binga György, a szentesi városi, járási NEB elnöke, Lóczi Imre, a szegedi és szegedi járási NEB elnökhelyettese, Bánáti Antal, a megyei NEB kereskedelmi szakcsoportjának tagja, Nagy Egyed, a makói NEB szociális, kulturális szakcsoportjának tagja, Farkas Imre, a szegedi és szegedi járási NEB ipari szakcsoportjának tagja, Béni István, a szentesi városi, járási NEB mezőgazdasági és élelmezési szakcsoportjának tagja. Miklya János, a megyei NEB mezőgazdasági és élelmiszeripari szakcsoportjának tagja. Varga István, a szentesi városi és járási NEB népi ellenőre. Benkő Zoltán hódmezővásárhelyi népi ellenőr. Csánk Elemér, a megyei NEB tagja. Jurányi Anna, a tévé tudósítója, Várkonyi Balázs, a rádió tudósítója, Pálfy Katalin, a Délmagyarország munkatársa, Zrínyi Péter, a Csongrád megyei Hírlap, munkatársa. A Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést vette át: dr. Bálint János, a megyei NEB mezőgazdasági és élelmezésügyi szakcsoportjának tagja. Bíró Sándor, a szentesi városi, járási NEB ellenőre. Galambosi István, a megyei NEB ipari és építőipari szakcsoportjának tagja. Gönczi László, a megyei NEB közérdekű bejelentések szakcsoportjának vezetője. Gulyás Ferenc, a vásárhelyi NEB ipari szakcsoportjának tagja, Horváth László, a szentesi városi-járási NEB kereskedelmi szakcsoportjának tagja, Hős Zoltán, a makói NEB tagja, dr. Kardos János, a megyei NEB tagja, Ornyik Sándor csongrádi népi ellenőr, Ungyi János makói népi ellenőr, Rostás Ferenc vásárhelyi népi ellenőr, Szarka Gyula, a megyei NEB kereskedelmi szakcsoportjának tagja, dr. Vigh János, a szegedi városi és szegedi járási NEB közérdekű bejelentések szakcsoportjának tagja, Szántai Tamás, a vásárhelyi NEB közérdekű bejelentések szakcsoportjának tagja, Banda Menyhért szegedi népi ellenőr, dr. Huber Bertalan, a megyei NEB ipari szakcsoportjának tagja, Korom Pál, a megyei NEB mezőgazdasági és élelmezésügyi szakcsoportjának tagja. Miniszteri Dicséretben részesült dr. Szekeres András, a szegedi és szegedi járási NEB szociális-kulturális szakcsoportjának tagja, Kiváló Dolgozó lett Kutnyik Pál szegedi népi ellenőr, dr. Motika Dezső, a szegedi és szegedi járási NEB közérdekű bejelentések szakcsoportjának tagja. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Rostás Margit vásárhelyi népi ellenőr. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült Galgóczky Mihályné makói népi ellenőr. Kiváló Társadalmi Munkás lett Asztalos Ferencné makói népi ellenőr. Huszár Imre, a vásárhelyi NEB tagja. Zsivity Radivoj, a megyei NEB népi ellenőre. A népfront Emlékplakettjét kapta Kovács László, a megyei NEB népi ellenőre, Juhász Istvánná makói népi ellenőr, dr. Drozdik Éva szegedi népi ellenőr. Száztizennégy népi ellenőr pedig emléklapot vehetett át. A kitüntetettek nevében Balog István köszönte meg az elismerést. Ezt követően dr Tihanyi Ernő felolvasta a munkásőrség megyei parancsnokságának levelét, amelyben a népi ellenőröket köszöntötték. Az ünnepség végén a SZOTE énekkara adott műsort, majd a megemlékezés az Internacionáléval fejeződött be. Somogyi Károlyné felvétele Az ünnepség elnöksége; Czinege Lajos beszédét mondja 73. évfolyam 35. szám 1983. február 11., péntek Ára: 1,40 forint Új konténerpályaudvar Korszerű áruszállítás, kedvezőbb lehetőségek Egyre több vállalat, üzem ismeri fel a konténeres áruszállítás előnyeit: az olcsó fuvardíjat, a gyors árutovábbítást, a háztól házig szállítást, s azt, hogy a konténerek csomagoló eszközként szolgálva védik is az árut. A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén az elmúlt évtizedben húszszorosára nőtt a konténeres áruforgalom. Ma már évente több mint százezer tonna áru utazik konténerben, többek között az élelmiszerek, a konzerv, a paprika, a levespor, a tejtermékek, a bor, továbbá a textiláruk, a készruhák, a cipők, a villamossági cikkek, a kábel- és üvegáruk. A korszerű áruszállítás lehetőségeinek további bővítésére két évvel ezelőtt új konténer-pályaudvar építéséhez fogtak hozzá Szeged-Tisza pályaudvaron, a volt kisvasútállomás helyén. Megépítését indokolta az a tény, hogy tavaly Szegeden havonta ezer darab 5 tonnás közepes és 150 darab 20 tonnás nagy konténert adtak fel, illetve fogadtak áruval a vállalatok. A további fejlődéshez szükséges tárgyi feltételeket azonban a régi pályaudvar már nem tudta biztosítani. A most elkészült és tegnap óta hivatalosan is üzemelő új konténer-pályaudvar mintegy 50 millió forintos költséggel épült. Két rakodóvágánya felett 40 tonna teherbírású daruval végzik az 5 és 20 tonnás konténerek átrakását A vágányok mellett 7500 négyzetméter betonburkolatú rakodóterületet építettek ki, amelyet korszerű térvilágítással láttak el. A kisvasút volt állomásépületében helyezték el a kiszolgáló helyiségeket és az irodákat, ahonnan rádió összeköttetés is teremthető a darukezelővel. Lehetőség van arra is, hogy a későbbiekben a közúti fuvarozást végző Volán gépkocsikkal is rádiókapcsolatot teremtsenek.Ez tovább gyorsítja majd a konténerek rakodását, szállítását. Az új létesítmény üzemeltetésével az 5 tonnás konténereknél évi három, a 20 tonnásoknál évi öt százalékos folyamatos fejlődésre számítanak. A vasút-igazgatóság első konténer-terminálja hosszú távon biztosítja az 5 és a 20 tonnás konténerek kezelését, továbbá alkalmas a távlati fejlesztésekben szereplő 30—40 lábas (tonnás) konténerek rakodására is. A szakemberek remélik, hogy a megváltozott körülmények hatására csökken a konténerek és az azokat szállító vasúti kocsik állomási tartózkodási ideje, jobb lesz azok kihasználtsága és gazdaságosabb lesz a közúti gépkocsik foglalkoztatása is. Az új pályaudvarnak nagy szerepet szánnak a nemzetközit árufuvarozásban is. Jelenleg csak a szocialista országokba adható fel áru, 20 tonnás nagykonténerben, de a jövő terveiben a nyugati exportra való felhasználás is szerepel. Ezzel is tehermentesítenék a vasúti komcsikat. Ahhoz, hogy a kívánt célt elérjék, szükséges a szállítók és a szállíttatók közötti jó együttműködés Fontos az is, hogy a fuvaroztató vállalatok a MÁV által meghirdetett fogadási időn belül az ép és sértetlen zárral érkező konténereket engedjék telephelyükön lerakni, s ne kelljen az áruval teli konténereknek a pályaudvaron ácsorogni. Gellért József Munkában az óriás daru, ami lényegesen megkönnyíti és gyorsítja a konténerbe csomagolt áruk átrakását