Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG Huszonöt éves a népi ellenőrzés Ünnepi megemlékezés Szegeden A népi ellenőrzés megala­kulásának 25. évfordulója alkalmából tegnap, csütörtö­kön ünnepi megemlékezést tartottak Szegeden, a Tech­nika Házában. A Himnusz elhangzása után dr. Tihanyi Ernő, a megyei NEB általá­nos elnökhelyettese köszön­tötte a résztvevőket, a me­gyei, városi és járási ellen­őrzési bizottságok alapító tagjait, a társadalmi mun­kásokat, valamint az elnök­ségben helyet foglaló Czine­ge Lajos h­a­dsereg­táborno­kot, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, hon­védelmi minisztert, Szakali Józsefet, az MSZMP KB tag­ját, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökét, dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a Csong­­rád megyei pártbizottság el­ső titkárát Szabó Sándort, a megyei tanács elnökét, a megyei társadalmi és tömeg­szervezetek vezetőit, a járá­si és városi pártbizottságok titkárait, a városi tanácsok elnökeit, és az állami ellen­őrző szervek vezetőit ünne­pi beszédet dr. Kakuszi L­ászló, a megyei NEB elnö­ke mondott. Beszélt a népi ellenőrzési bizottságok megalakulásá­nak körülményeiről, az első vizsgálatokról és egyebek kö­zött hangsúlyozta: a megala­kulástól napjainkig kiemelt figyelmet fordítottak a népi ellenőrök kiválasztására. En­nek az eredménye, hogy a bizottságok mellett ma már megfelelő összetételű, mun­káját lelkiismeretesen vég­ző, mintegy 1200 főnyi népi ellenőri bázis alakult ki. Az ellenőrzésben biztosították a népi jelleg érvényesítését az erkölcsi tisztaságot a szak­mai felkészültséget, az em­berséget. A testületi munka mindig kollektív és demok­ratikus volt A vitákat a nyíltság, az őszinteség jel­lemezte. A népi ellenőri te­vékenységet a pártszervek kezdettől fogva fontos párt­munkaként ismerték el. Az ünnepségen felszólalt Czinege Lajos. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Minisztertanács, valamint a megyei párt- és állami szervek üdvözletét Beszédében szólt arról, 25 évvel ezelőtt az ellenforra­dalmat követő konszolidá­ció idején a legfelsőbb párt­­és állami vezetés azért hoz­ta létre a népi ellenőrzést, hogy a dolgozók közvetlen gyakorlati ellenőrző tevé­kenységükkel segítsék az or­szág előtt álló legfontosabb feladatok megoldását a népi ellenőrzés a maga módsze­reivel járuljon hozzá az ál­lami és állampolgári fegye­lem megszilárdításához, ve­gyen részt a közélet tiszta­ságáért folyó küzdelemben és segítse elő, h­ogy a régi hibák megismétlődését kö­zös erőfeszítéssel megakadá­lyozzák. Felszólalását így folytatta: — A népi ellenőrzés létre­­hozásának szükségességét és célszerűségét 25 év igazolta. A népi ellenőrzés az állami és társadalmi ellenőrzési rendszer szerves részeként teljesítette és teljesíti felada­tait. A demokrácia sajátos intézménye a ..belelé­tás”. ..beleszólás" széles lehetősé­get biztosítja. A munkáso­kat, parasztokat, értelmisé­gieket a társadalomnak a szocializmus, a dolgozók ügyéért tettrekész tagjait eredményesen vonja be az ellenőrző munkába. Minden­kor a társadalmi, gazdasági élet fejlődése szempontjából legfontosabb feladatokra irá­nyította és irányítja a fi­gyelmet A közösségi érdek képviseletével, szocialista de­mokratizmusával eredmé­nyesen segíti társadalomépítő munkánkat. Czinege Lajos a további­akban rámutatott arra: — Az elmúlt években, és ma is nagy erőfeszítések­et­ teszünk azért... hogy gazda­sági életünk a gazdaságpo­litikai célkitűzéseinkkel össz­hangban fejlődjenek. Sok még a tennivalónk azért, hogy az egyensúlyi helyzet javuljon, a termelés haté­konysága növekedjen, és fo­kozódjon gazdaságunk nem­zetközi versenyképessége. Ehhez minden területen szervezettebb munkára, kez­deményezésre, felelős gaz­dálkodásra van szükség.­ A fejlődésünket nehezítő gon­dok leküzdéséhez, a további fejlődés kibontakozásához je­lentős mértékben járulhat hozzá a népi ellenőrzés. Most önök azzal tehetik a legtöbbet, ha a vizsgált té­mák kiválasztásában a köz­élet, a gazdálkodás legfon­tosabb területeire összpon­tosítják figyelmüket. Haté­konyan közreműködnek mindazon tartalékok feltá­rásában, a hasznosítás elő­segítésében, amely a társa­dalom életének minden te­­­rületén, így a gazdaságban is adottak. Beszéde végén a Központi Bizottság és a kormány kö­szönetét, elismerését tolmá­csolta a népi ellenőrzés va­lamennyi munkásának. Ezután Szakali József és dr. Kakuszi László kitünte­téseket adott át. Az évforduló alkalmából a KNF­B Emlékplakettjét kapta: Szabó Sándor, a me­gyei tanács elnöke. Balázs Lajos, a megyei NEB nyu­galmazott elnöke. Török Jó­zsef, a szegedi pártbizottság első titkára, dr. Kereszty Béla megyei főügyész, dr. Májer János, a Csongrád megyei NEB tagja, dr. Ba­­kacsi Gyula, a megyei­ NEB szociális, kulturális,­ társa­dalmi szakosztály tagja, Ko­vács János, a megyei NEB ipari szakcsoportjának népi ellenőre Gazdagh Károly, a megyei NEB ipari szakcso­portjának tagja, Ambrus László, a szegedi és szegedi járási NEB tagja, Halász Miklós, a Délmagyarország rovatvezetője, Gajdár Lajos, vásárhelyi népi ellenőr, dr. Faludi István, a szentesi vá­rosi és járási NEB társa­dalmi elnökhelyettese, Bu­­ruzs János, makói népi el­lenőr, Balanyi István, csong­rádi népi ellenőr, Ruskosics Lajosné, csongrádi népi el­lenőr. Kormány- és miniszteri kitüntetésben részesültek: a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta­ Balog Ist­ván, a szegedi és szegedi já­rási NEB tagja, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát [UNK] Horváth János, a megyei NEB tagja, a Munka Ér­demrend bronz fokozatát: Bessenyei Zsolt, a megyei NEB társadalmi elnökhe­lyettese. Nagy Jánosné, a hódmezővásárhelyi NEB el­nöke, Márton József, a ma­kói NEB tagja. Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesült: dr. Tiha­nyi Ernő, a megyei NEB általános elnökhelyettese, Binga György, a szentesi városi, járási NEB elnöke, Lóczi Imre, a szegedi és szegedi járási NEB elnökhe­lyettese, Bánáti Antal, a megyei NEB kereskedelmi szakcsoportjának tagja, Nagy Egyed, a makói NEB szociális, kulturális szakcso­portjának tagja, Farkas Imre, a szegedi és szegedi járási NEB ipari szakcso­portjának tagja, Béni Ist­ván, a szentesi városi, já­rási NEB mezőgazdasági és élelmezési szakcsoportjának tagja. Miklya János, a me­gyei NEB mezőgazdasági és élelmiszeripari szakcsoport­jának tagja. Varga István, a szentesi városi és járási NEB népi ellenőre. Benkő Zoltán hódmezővásárhelyi népi ellenőr. Csánk Ele­mér, a megyei NEB tagja. Jurányi Anna, a tévé tudó­sítója, Várkonyi Balázs, a rádió tudósítója, Pálfy Ka­talin, a Délmagyarország munkatársa, Zrínyi Péter, a Csongrád megyei Hírlap, munkatársa. A Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést vette át: dr. Bálint János, a me­gyei NEB mezőgazdasági és élelmezésügyi szakcsoportjá­nak tagja. Bíró Sándor, a szentesi városi, járási NEB ellenőre. Galambosi István, a megyei NEB ipari és épí­tőipari szakcsoport­jának tagja. Gönczi László, a me­gyei NEB közérdekű beje­lentések szakcsoportjának vezetője. Gulyás Ferenc, a vásárhelyi NEB ipari szak­csoportjának tagja, Horváth László, a szentesi városi-já­rási NEB kereskedelmi szakcsoportjának tagja, Hős Zoltán, a makói NEB tag­ja, dr. Kardos János, a megyei NEB tagja, Ornyik Sándor csongrádi népi el­lenőr, Ungyi János makói népi ellenőr, Rostás Ferenc vásárhelyi népi ellenőr, Szarka Gyula, a megyei NEB kereskedelmi szakcso­portjának tagja, dr. Vigh János,­ a szegedi városi és szegedi járási NEB közérde­kű bejelentések szakcso­portjának tagja, Szántai Tamás, a vásárhelyi NEB közérdekű bejelentések szakcsoportjának tagja, Banda Menyhért szegedi népi ellenőr, dr. Huber Ber­talan, a megyei NEB ipari szakcsoportjának tagja, Ko­rom Pál, a megyei NEB mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi szakcsoportjának tag­ja. Miniszteri Dicséretben ré­szesült dr. Szekeres András, a szegedi és szegedi járási NEB szociális-kulturális szakcsoportjának tagja, Ki­váló Dolgozó lett Kutnyik Pál szegedi népi ellenőr, dr. Motika Dezső, a szegedi és szegedi járási NEB közérde­kű bejelentések szakcsoport­jának tagja. A Haza Szol­gálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Rostás Mar­git vásárhelyi népi ellenőr. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben ré­szesült Galgóczky Mihály­­né makói népi ellenőr. Kiváló Társadalmi Mun­kás lett Asztalos Ferencné makói népi ellenőr. Huszár Imre, a vásárhelyi NEB tagja. Zsivity Radivoj, a megyei NEB népi ellenőre. A népfront Emlékplakettjét kapta Kovács László, a me­gyei NEB népi ellenőre, Juhász Istvánná makói né­pi ellenőr, dr. Drozdik Éva szegedi népi ellenőr. Százti­­zennégy népi ellenőr pedig emléklapot vehetett át. A kitüntetettek nevében Balog István köszönte meg az elismerést. Ezt követően dr Tihanyi Ernő felolvasta a munkásőrség megyei pa­rancsnokságának levelét, amelyben a népi­­ ellenőröket köszöntötték. Az ünnepség végén a SZOTE énekkara adott műsort, majd a meg­emlékezés az Internacioná­­léval fejeződött be. Somogyi Károlyné felvétele Az ünnepség elnöksége; Czinege Lajos beszédét mondja 73. évfolyam 35. szám 1983. február 11., péntek Ára: 1,40 forint Új konténer­­pályaudvar Korszerű áruszállítás, kedvezőbb lehetőségek Egyre több vállalat, üzem ismeri fel a konténeres áru­­szállítás előnyeit: az olcsó fuvardíjat, a gyors áruto­vábbítást, a háztól házig szállítást, s azt, hogy a kon­ténerek csomagoló eszköz­ként szolgálva védik is az árut. A MÁV Szegedi Igazgató­ságának területén az elmúlt évtizedben húszszorosára nőtt a konténeres áruforga­lom. Ma már évente több mint százezer tonna áru utazik konténerben, többek között az élelmiszerek, a konzerv, a paprika, a leves­por, a tejtermékek, a bor, továbbá a textiláruk, a kész­ruhák, a cipők, a villamos­­sági cikkek, a kábel- és üvegáruk. A korszerű áru­­szállítás lehetőségeinek to­vábbi bővítésére két évvel ezelőtt új konténer-pályaud­var építéséhez fogtak hozzá Szeged-Tisza pályaudvaron, a volt kisvasútállomás he­lyén. Megépítését indokolta az a tény, hogy tavaly Szege­­­­den havonta ezer darab 5 tonnás közepes és 150 darab 20 tonnás nagy konténert adtak fel, illetve fogadtak áruval a vállalatok. A továb­bi fejlődéshez szükséges tár­gyi feltételeket azonban a régi pályaudvar már nem tudta biztosítani. A most elkészült és tegnap óta hivatalosan is üzemelő új konténer-pályaudvar mint­egy 50 millió forintos költ­séggel épült. Két rakodóvá­gánya felett 40 tonna teher­bírású daruval végzik az 5 és 20 tonnás konténerek át­rakását A vágányok mellett 7500 négyzetméter beton­burkolatú rakodóterületet építettek ki, amelyet kor­szerű térvilágítással láttak el. A kisvasút volt állomás­­épületében helyezték el a kiszolgáló helyiségeket és az irodákat, ahonnan rádió ös­­­szeköttetés is teremthető a darukezelővel. Lehetőség van arra is, hogy a későb­biekben a közúti fuvarozást végző Volán gépkocsikkal is rádiókapcsolatot teremtse­nek.­­Ez tovább gyorsítja majd a konténerek rakodá­sát, szállítását. Az új létesítmény üzemel­tetésével az 5 tonnás konté­nereknél évi három, a 20 tonnásoknál évi öt százalékos folyamatos fejlődésre számí­tanak. A vasút-igazgat­óság első konténer-terminálja hosszú távon biztosítja az 5 és a 20 tonnás konténerek kezelését, továbbá alkalmas a távlati fejlesztésekben szereplő 30—40 lábas (ton­nás) konténerek rakodására is. A szakemberek remélik, hogy a megváltozott körül­mények hatására csökken a konténerek és az azokat szállító vasúti kocsik állo­mási tartózkodási ideje, jobb lesz azok kihasználtsága és gazdaságosabb lesz a közúti gépkocsik foglalkoztatása is. Az új pályaudvarnak nagy szerepet szánnak a nemzet­közit árufuvarozásban is. Je­lenleg csak a szocialista or­­­­szágokba adható fel áru, 20 tonnás nagykonténerben, de a jövő terveiben a nyugati exportra való felhasználás is szerepel. Ezzel is teher­mentesítenék a vasúti kom­csikat. Ahhoz, hogy a kívánt célt elérjék, szükséges a szállítók és a szállíttatók közötti jó együttműködés Fontos az is, hogy a fuvaroztató vállala­tok a MÁV által meghirde­tett fogadási időn belül az ép és sértetlen zárral érkező konténereket engedjék telep­helyükön lerakni, s ne kell­jen az áruval teli konténe­reknek a pályaudvaron ácso­­rogni. Gellért József Munkában az óriás daru, ami lényegesen megkönnyíti és gyorsítja a konténerbe csomagolt áruk átrakását

Next