Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

4 Az OTP lakásajánlata Az Országos Takarékpénz­tár Csongrád megyei Igaz­gatósága a következő hasz­nalt ess ui lakásokat kínálja eladásra Szegeden: Használt lakások: Rókus 320-as épület, B lépcsőhöz. V. emelet. 2+2-es, 72 négy­zetméter, eladási ár 714 ezer forint. Tarján 606-os épület. Vili. emelet 42. 2,5 szobás. •4 négyzetméter. 624 ezer 300 forint. Északi városrész 327. épület. B lépcsőház. X. emelet 30. 2,5 szobás. 60 négyzetméter 594 ezer 100 forint. Tarján 621-es épület B lépcsőhöz. IV. emelet. 12, 2 szobás. 56 négyzetméter. •­36 ezer 600 forint. Tarján 410-es épület, V. emelet 16.. 1.­­ szobás. 52 négyzetméter. 483 ezer 100 forint. Északi városrész 330-as épület. A lépcsőhöz, I. emelet 3., 1+2 szobás. 60 négyzetméter. 556 ezer 200 forint. Tarján 503-as épület. B lépcsőhöz V. emelet 13., 2.5 szobás. 60 négyzetméter 584 ezer 600 forint. Háló utca 1. szám. A lépcsőhöz, IV. emelet 17., 2 szobás. 60 négyzetméter. 607 ezer 700 forint. Tarján 818-as épület. A lépcsőhöz, IV. emelet 13., 1+2 szobás. 56 négyzetmé­ter 530 ezer 500 forint. Tol. bujiin sugárút 92—94. C lép­csőház. II. emelet 10., 2 szo­bás. 53 négyzetméter, 524 ezer forin­t. Új lakások: Makkosházi utca 42. számé .épület A lépcsőházában I. emelet 2+fél­szobás, 61 négyzet­­méter, eladási ára 634 ezer forint. 1+2 fél, 56 négy­zetméter 587 ezer fo­rint. II emelet 2 + félszo­bás, «1 négyzetméter, 632 ezer forint. 1 + félszobás, 47­­ négyzetméter, 496 ezer forint. 1 -I- 2 félszobás, 56 négyzetméter, 585 ezer fo­rint. III. emelet 2 + félszo­bás, 61 négyzetméter. 630 ezer forint 1 + félszobás, 47 négyzetméter. 494 ezer forint. I + 2 félszobás, 56 négyzetméter. 503 ezer fo­rint. IV. emelet 2 + félszo­bás, 61 négyzetéter. 628 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter. 492 ezer fo­rint. 1 + 2 félszobás, 56 négyzetméter. 581 ezer fo­rint. V. emelet 2 + félszo­bás, 61 négyzetméter, 626 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter 490 ezer fo­rint. 1 + 2 félszobás, 56 négyzetméter. 579 ezer fo­rint. VI. emelet 2 + félszo­bás, 61 négyzetméter, 624 ezer­ forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 487 ezer fo­rint. 1 + 2 félszobás, 56 négyzetméter, 577 ezer fo­rint. VII. emelet 2 + félszo­bás, 61 négyzetméter, 622 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter 485 ezer fo­rint. 1 + 2 félszobás 56 négyzetméter, 575 ezer fo­rint. VIII. emelet 2 + fél­szobás, 61 négyzetméter, 620 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 483 ezer forint. 1 + 2 félszobás, 56 négyzetméter, 573 ezer fo­rint. IX. emelet 2 + félszo­bás, 61 négyzetméter,­­18 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter. 481 ezer forint. 1 + 2 félszobás, 56 négyzetméter, 571 ezer fo­rint. X. emelet 2+ félszo­bás, 01 négyzetméter. 616 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter 479 ezer fo­rint. 1 + 2 félszobás, 56 négyzetméter, 569 ezer fo­rint. B. lépcsőház I. emelet 1 + 2 félszobás, 56 négyzet­­méter, 587 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 498 ezer forint. 2 + félszo­bás, 61 négyzetméter, 634 ezer forint. II. emelet. 1 + 2 félszobás, 56 négyzetméter, 585 ezer forint. 1 + félszo­bás, 47 négyzetméter, 496 ezer forint. 2 + félszobás, 61 négyzetméter, 632 ezer fo­rint. III. emelet, 1 + 2 fél­szobás, 56 négyzetméter, 583 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 494 ezer forint. 2 + félszobás, 61 négyzetméter, 630 ezer fo­rint. IV. emelet, 1 + 2 fél­szobás, 56 négyzetméter, 481 ezer­ forint. 1 + fél­szobás, 47 négyzetméter, 402­ ezer forint. 2 + félszobás, fi > négyzetméter. 628 ezer fo­rint. V. emelet 1 + 2 félszo­bás, 56 négyzetméter. 579 ezer­­ forint.. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 490 ezer forint. 2 + félszobás, 61 négyzetméter. 626 ezer fo­rint. VI. emelet 1+2 fél­szobás, 56 négyzetméter. 577 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 487 ezer forint. 2 + félszobás, fil négyzetméter, 624 ezer fo­rint. VII. emelet 1 + 2 fél­szobás, 56 négyzetméter, 575 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 485 ezer fo­rint. 2 + félszobás, 61 négy­zetméter, 622 ezer forint. VIII. emelet 1+2 félszo­bás, 56 négyzetméter, 573 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 483 ezer forint. 2 + félszobás, 61 négyzetméter, 820 ezer fo­rint. IX. emelet, 1 + félszo­bás, 56 négyzetméter, 571 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 481 ezer forint. 2 + félszobás, 61 négyzetméter, 618 ezer fo­rint. X. emelet, 1+2 fél­szobás, 56 négyzetméter, 569 ezer forint. 1 + félszobás, 47 négyzetméter, 479 ezer forint. 2 + félszobás, «1 négyzetméter, 616 ezer fo­rint. Mozgássérültek jogai 8. Gépkocsiigénylés A mozgásában korlátozott ember számára a helyvál­toztatás nem olyan termé­szetes, normális tevékeny­ség, mint az egészségesek­nek. Nagyon nagy segítsé­get jelentenek a mozgássé­rültek számára készülő sze­mélygépkocsik. Jelenleg két típus fut az utakon, közülük a Trabant Limousine Hycomat az, amely a követelményeknek leginkább megfelel. Ennek ára 49 ezer forint.­­Csak kor­látozott számban áll rendel­kezésre. A rászorultságot orvosi szakértői bizottság állapítja meg, ennek javaslata alap­jái lehet gépkocsiigénylést beadni Hyermatra. Ha az or­vos a szakvéle­ménnyel nem ért egyet, fe­lülvizsgálatot a Munkaké­pességcsökkenést Vélemé­nyező Orvosi Bizottság Or­szágos Igazgatóságától kér­het. Ha az orvosi vélemény szerint a rokkant személy nem minősül rászorultnak, a rászorultság újabb vizsgála­tát az előző vizsgálatot kö­vető három hónap elteltével, vagy akkor lehet kérni, ha az igénylő igazolja, hogy az előző vizsgálat óta állapotá­ban jelentős rosszabbodás következett be. A jogszabályi rendelkezé­seken túl mi, a közlekedési partnerek is segíthetjük a hycoinalosokat, megkülön­böztetett figyelemmel és elő­­séggel. A Magyar Közlöny május 12-i számában jelent meg a Minisztertanács rendelete az újításokról. A jogszabály részletesen tartalmazza az újítási javaslatok benyújtá­sára, nyilvántartására, elbí­rálására vonatkozó rendel­kezéseket, foglalkozik az újítók díjazásával, az újítás­sal kapcsolatos vitákkal, s eligazítást ad arra is, hogy melyek a gazdálkodó szer­vezetek vezetőinek legfon­tosabb feladatai az újító­mozgalomban. Ugyanebben a közlönyben található a Minisztertanács rendelete a zaj- és rezgés­­védelemről. Ez a jogszabály egyebek között előírja, ho­gyan kell a területrendezési tervekben érvényre juttatni a zaj- és rezgésvédelmi kö­vetelményeket. A rendelet részletesen szabályozza azt is, hogy mi számít veszélyes mértékű zajnak, illetve rez­gésnek. Külön előírások vo­natkoznak a zajvédelmi szempontból fokozottan vé­dett területekre, így például egyes üdülőhelyekre. Ezeket az övezeteket tanácsrendele­tek jelölik majd ki. Külön paragrafus vonatkozik arra, hogy kik és hogyan kötelez­­hetőek majd zaj- és rezgés­bírság fizetésére. Az új ren­delet 1984. január elsején lép hatályba. Nyílt nap az Június 25-én, szombaton nyílt nap lesz ismét az autó­klub szegedi műszaki állo­másán, a Kossuth Lajos sugárút 112. szám alatt. Elő­­zetes bejelentés nélkül is vállalják az állomás mun­katársai a gépkocsik fény­szóróinak beállítását, és a fékhatás mérését. autóklubban Reggel 7 és déli egy óra között a közlekedésbizton­sági műszak szolgáltatásait azok is igénybe vehetik, akik nem klubtagok. Akik pedig épp a nyílt napon kérik felvételüket a klub­tagok sorába, a belépési díj­ból 20 százalékos enged­ményt kapnak. Valu­taárfolyamok Felfedezetlen üdülőkörzetek Idegenforgalmunk még mindig egyik legnagyobb gondja, hogy a nyári fő­­idényben, de a hétvégeken is a Balatont lepik el a nya­ralók, kirándulók, turisták tízezrei, feledve, hogy igen sok más szép táj, hangula­tos vidék, különleges látni­való is van hazánkban. A felkapott üdülőkörzetek né­ha alig-alig bírják a látoga­tók rohamát, ugyanakkor szánté­konynak az üresség­től a méltatlanul elfeledett vagy fel sem fedezett ország­részek. Az utóbbi időben már tapasztalható némi vál­tozás: egyre több tájegység kapcsolódik be a honi ide­genforgalom vérkeringésébe, s vendégeink tapasztalhat­ják, hogy a Balatonon kívül is van kellemes üdülésre, pihenésre alkalmas, és a vendégfogadásra kellően fel­készült vidék. Most ezek közül mutatunk be néhányat. Somogyban több olyan ed­dig még kevéssé ismert te­rület is van, ahol — távol az üdülőcentrumtól, a Bala­tontól — kitűnően pihenhet­nek, kikapcsolódhatnak a hazai és a külföldi vendégek. A Dráva-parti városban, Barcson a Boróka Hotel és étterem, a Határ motel és mellette a 150 személyes kemping nyújt szállás- és étkezési lehetőségeket. A vendégek a város strandján fürödhetnek, sőt a Dráva holtágában horgászhatnak is. A város nevezetessége a Dráva Múzeum, valamint a pár kilométerre levő barcsi ősborókás felejthetetlen él­ményeket nyújt a kirándu­lóknak. Nagyatádon a Park­szálló és az étterem, a meleg vizű fürdő és a város mel­letti csónakázótó, valamint a faszobrásztelep várja a vikendezőket. Csokonyavi­­sonta gyógyhatású termál­fürdője mellett egyszerre 40 vendéget tudnak elhelyezni a két-három ágyas faházak­ban. A festői környezetben levő kitűnő gyógyvizű Igái „hőforrás” kempingje, vala­mint a faluban levő fizető­­vendégszobák szintén az ide­látogatók rendelkezésére áll­nak. A környéken barango­lóknak a szennai falumú­zeum, a zselici vidék kínál sok szép látnivalót. (Folytatjuk.) Csütörtök, 1983. június 23. Újítások és a zaj Vöröskereszt a családért elleni védelem Szerzőtársunk a pszichológus Keveset tudunk az embe­ri létnek a másik oldalá­ról, az alvásról, jóllehet életünk egyharmadát tölt­jük ezzel. Többségünknek elképzelése sincs az alvó agyról, az alvás mechaniz­musáról, az álmodás miért­jéről és hogyanjáról, s leg­kevésbé arról, hogy szoká­saink és társas kapcsolataink is köthetők az alváshoz, ki miért hét alvó, s kinek je­lent szenvedést az éjszaka. Többek között ezekről a kérdésekről ír rendkívül olvasmányos stílusban, s a laikus számára is érthető­en dr. Goldschmidt József és dr. Halász Péter az Al­vás, álom, álmatlanság cí­mű könyvében. Mi most a kiváló pszichiáterek közel­múltban megjelent munká­jának azokat a fejezeteit próbáljuk röviden ismertet­ni, amelyek az alvászavar­ban szenvedők nem kis tá­borának próbálnak némi segítséget nyújtani „öngyó­gyításuk” mikéntjében. S nem titkolt célunk az sem, hogy felkeltsük az alvásza­varban nem szenvedők ér­deklődését is, e mindenki számára hasznos és érdekes olvasmány iránt. Álmatlanság Mindenekelőtt fontos le­szögezni: nem minden al­vászavar betegség, jóllehet számtalan olyan kór léte­zik, amelyiknek egyik jel­lemző tünete az álmatlan­ság, az alvászavar. Mi okozza mégis, hogy egészsé­ges emberek — immáron, egyre nagyobb h­ányada — szenvednek alváshiányban, ami természetesen nem je­lenti azt, hogy egyáltalán nem képes aludni. A zavart alvás sokféle formában, kinél-kinél másképpen je­lentkezik. Van, aki elaludni nem képes, vagy csak nagyon nehezen jön álom a szemé­re, van, aki éjszaka több­ször hosszabb-rövidebb idő­re felriad, van, aki nem tudja kialudni magát, s reggel fáradtan, meggyötör­ten ébred. Az egyik szemlélet szerint az alváshiány az alsó- és az ébresztőrendszer együttmű­ködésének zavarából ered, mégpedig annak következ­ményeként, hogy az egyik gyengébben, míg a másik „túl jól” működik. Ez az egyensúlyvesztés azonban nem az idegrendszer káro­sodása miatt lép fel. Nagy a valószínűsége, hogy az alváselégtelenség az „ide­gesség”, a neurózis tünete, akár egyetlen jele. Bizonyí­tott tény ugyanis, hogy az ebben szenvedők döntő többségét szorongásos, dep­ressziós tünetek jellemzik. A másik elképzelés sze­rint, ha az alvó ember kör­nyezetével való kapcsolata — akár túlingereltség, akár­ ingermegvonás — miatt megromlik, akkor is alvás­elégtelenség a végeredmény. Állandó kapcsolat van ugyanis az alvó és a külvi­lág között, hiszen az agy az alvás ideje alatt is műkö­dik, csak másképpen, mint éber állapotban. Az alvást zavaró környezeti tényezők között az ébresztő ingerek­nek nincs olyan nagy befo­lyásuk az alvásra, mint aho­gyan az a köztudatban él, s a környezet természetes za­jai, fényei nem az alvás el­len hatnak, hanem az elal­­vást szolgálják, pontosan azzal, hogy mozgósítják az alvásrendszer „visszacsapá­­sát”. Altatóval Nem tudom — s a könyv sem tesz róla említést — Magyarországon hányan szednek ma rendszeresen altatót. Egy régebbi (1962— 72. között végzett) felmérés szerint hazánkban az alta­­tószerek fogyasztása 90 szá­zalékos növekedést muta­tott. Valószínű, hogy az az­óta eltelt tíz évben még többen szoktak rá az egyet­lennek vélt alvászavar-meg­oldási módra, az altatósze­­désre, s egyre többen kerül­nek függőviszonyba a tab­lettákkal, nem ismerve az altatószerek rendszeres sze­désének nem kevés ártal­mát. Egyik legveszélyesebb következmény: a gyógyszer megszokása. Bizonyos idő után ugyanis már nem elég egyetlen, esetleg két tablet­ta az elalváshoz. A kézen­fekvő segítség ilyenkor a gyógyszermennyiség „szép” fokozatos emelése, aminek viszont egyenes következmé­nye lehet a gyógyszermér­gezés. Holott­­ a mennyi­ség növelésével az altatóha­tás nem nő párhuzamosan, inkább gyengébb lesz. Ezen­kívül az altatók rendszeres szedése még a pszichés ál­lapoton is ront. A nálunk jelenleg forga­lomban levő 38 féle altató­nyugtató szerek között a legnépszerűbbek a fogyasz­tók körében, az úgynevezett barbiturátszármazékok, amelyek azzal segítik az el­­alvást, hogy mérgezik, il­letve bénítják az idegsejtek működését. Ilyen barbitu­­rátszármazék a Sevenal, a Dorlotyn és a Tardyl. Ta­nácsos ezektől mihamarabb megszabadulni, s inkább a modern nyugtatókkal, az úgynevezett szorongáscsök­kentő gyógyszerekkel pró­bálkozni, mint például az Elenium, a Seduxen vagy az altató Eunoctin. Ezek­nek a gyógyszereknek ugyanis nincs közvetlen bé­nító hatásuk, hanem közve­tett módon altatnak. Csök­kentik az elalvás nehézségé­től való állandó szorongást, félelmet, és párhuzamosan segítik a testizmok ellazítá­­sát. Természetesen minden gyógyszerszedés vagy -vál­toztatás az orvos javaslatá­ra történhet. Gyógyszerek nélkül Minden embernek — éle­te során megtanult — elal­­vási szokásai vannak. Ezek egyeseknél lehetnek külön szertartások — sok-sok ap­ró ténykedés —, míg má­soknál csak annyiból áll az előkészület, hogy levetkőz­nek, s máris ágyba dőlnek, mindenféle ceremónia nél­kül. Azok, akik nehezen alszanak el, ugyanakkor gazdag a lefekvés előtti szokásgyűjteményük, legtöb­bet azzal segíthetnek ma­gukon, hogy elhagynak ezekből a sokszor beideg­­ződött tevékenységekből egyet-kettőt, esetleg mással helyettesítik ezeket. Azok a rossz elalvók, akik viszont „csak” ágyba dőlnek, gaz­dagíthatják, bővíthetik szo­­kásgyűjteményüket , valami­lyen cselekedettel. A lefekvés előtti szoká­sok az alvás első szakaszá­hoz tartoznak. Ha hiba van az első periódusban, akkor a második fázisban, az el­ernyedés nehezebb. Persze sokan vannak olyanok, akik minden előkészületet pontos „forgatókönyv” szerint vé­geznek, mégsem képesek el­aludni, mert ahogyan mon­dani szokás: egymást ker­getik a gondolatok a fejük­ben. Egyik kellemetlen gon­dolat szüli a másikat, s el­indul a lavina. Az első rossz gondolatot ilyenkor meg kell próbálni részeire bon­tani, úgy, hogy találjunk benne egyetlen, számunkra pozitív tényezőt, ami a si­kereinkre emlékeztet. S vé­gül elalvást segítő az egész test ellazítása, aminek tech­nikáját mindenki megtanul­hatja. _ Kalocsai Katalia Gépkocsisorszámok Trabant Hyc. Lim. (Bp.) R31 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 47 Trabant Lim. (Frp.) 18 134 Trabant Lim. (Debrecen) 11 938 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 143 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg de Luse (Bp.) 11 242 Wartburg Lim tolótetős (Bp.) 1 434 Wartburg de Luxe tolótetős (Bp.) 2 239 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Skoda 106 S (Bp.)­­> 991 Skoda 105 S (Debrecen) 1 332 Skoda 120 (Bp.) 13 549 Skoda 120 (Uojiuwii 6 308 Skoda 120 GM (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 22 444 Lada 1200 (Debrecen) 14 701 Lada 1300 (Bp.) 9 927 Lada 1300 (Debrecen) 6 642 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 96« Lada Combi (Bp.) 4 6H4 Lada Combi (Debrecen) 2 531 Moszkvics (Budapest) 12 095 Polski FIAT 126 (Bp.) 16 587 Polski FIAT 1500 (Bp.) 3 53? Dácia (Budapest) 13 117 Dácia (Debrecen) 6 027 £asztava UUQ GTl* 8 I

Next