Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
Szombat, 1983. június 25. 5 Rúzsai tudósítások A rúzsa — hosszú ú-val! — a rózsa szó nyelvjárási változata. A község neve pedig onnan ered, hogy bizonyos Rúzsa Jakabnak a birtoka volt ez a vidék. Rúzsa Sándornak csak annyi a köze a településhez, hogy ide Öreg-Cser vába hordta eladni vagy levágni a lopott állatokat, amikor ezen a vidéken portyázott. Állítólag jó néhány kisgazda tollasodon az orgazdaságból akkoriban. A mai Rúzsa közigazgatási területe 8 ezer 381 hektár. Háromezer 271 lakosa van, s közülük alig 120-an járnak el dolgozni más településre. A külterületen 860 élő tanya van. A község legnagyobb munkaadója a Népszabadság Tsz. Elődei megbízhatóan gazdálkodtak, csupán a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján került nagyobb hullámvölgybe az akkori Napsugár Tsz. Mostanában egyesült a község két mezőgazdasági nagyüzeme, az egyesített zárszámadáson 21 milliós nyereséget könyvelhettek el. Bölcsőde nincs a községben, de szükség lenne rá. Terveznek tanterembővítést, további telepszerű lakásépítést, a kereskedelmi ellátás javítását. Ha a rózsai boltban hiányzik valami, Szegedet 76 forintért járja meg busszal az idevalósi ember. Korunk színvonalán élni A rúzsai tanyák 90 százalékában bekötötték a villanyt. Ez a homokvidék életében korszakos jelentőségű: az egykor lassú sorvadásra ítélt tanyák jó része új életre kapott. Kiderült az is az elmúlt évtizedben, hogy az életképes tanyákon nem az évszázados elmaradottság, tudati sötétség konzerválódik, hanem új életforma születik. Kiderültek a városba, belterületre telepítés hátrányai is, az óriási költségek, a munkahely és lakóhely eltávolodása, a tanyán élő idős emberek elmagányosodása. Jelenleg még mindig ellentmondásos a helyzet: a jogszabályok egy része továbbra is a tanyák felszámolását, vagy legalábbis fejlődésük korlátozását célozza. Történik ez enalfs“ellenére, • hogy a tanyák többsége bizonyította életképességét?* azokat a banyákat nem törölték el a föld színéről, amelyeket eredeti tulajdonosai elhagytak. Jöttek a városban lakók, a panelházak közül a kikapcsolódni vágyók és kemény pénzekért megvásárolták őket. A legnagyobb fájdalmuk a tanyaiaknak, hogy nem lehet lakóhelyüket megújítani. A községi tanácsokat olyan rendelkezések végrehajtására kötelezik, amelyekkel olykor maguk a helyi körülményeket jól ismerő tisztségviselők sem értenek egyet. A másik dolog, hogy ezek a rendelkezések valójában kijátszhatók, és kijátszásuk nem is vonja maga után a helyi közösségek erkölcsi elítélését. Azok az érvek, amelyek a nagyüzemek érdekeire hivatkoztak, nem mindenütt állják meg a helyüket. Rúzsa mintegy 6 ezer hektárnyi szántóját akkor sem lehetne egybeszántani, ha egy tanya sem lenne rajta. Dűlőutat, szállítóutakat akkor is hagyni kellene rajta. Több olyan tanyasor van Rúzsán, amelyek ilyen nagyobb mindenképpen fennmaradó, a nagyüzemi termelés számára is nélkülözhetetlen út mentén épültek. Ha elriasztják róluk az embereket, a nagyüzem is rosszabbul jár: ha elmennek a városba, munkaerőt veszít, ha csak a belterületre költöznek, akkor is naponta szállíthatja ki őket drága benzinnel. A belterületen kevesebb jószágot lehet tartani, ez is szempont, nemcsak a kisgazdaságnak, hanem a nagyüzemnek is. Még egy látszatra apró dolog, amelyik a tanyát, s a benne lakó embert sújtja: hiába van hidroforom csőkútja, hiába építenek egyre több tanyában fürdőszobát, 22 kilogrammos nagy gázpalackot nem vihet oda a tanyai ember, nem kap rá engedélyt. Megy hozzá a védőnő, s okítja, hogy fürödjön mindennap. Hogyan fürödjön, ha nincs elég meleg víz? Üstben melegítsen magának? Közben pedig makacsul tartja magát a tanyai ember el riradottságáról szóló mendemonda ... Hová menjen üdülni a ‘anyai ember’ Autója már van.. Aki erővel győ/i, az pénzzel is, hogy elmenjen valahová, nemcsak pénzt, hanem gyógyulást, szórakozást keresni. Csakhogy, ott a gazdaság, amit nem lehet hosszú időre magára hagyni. A délalföldi régió parasztságának nincs számottevő üdülőközpontja. Olyan, amelyik a speciális igényeit szolgálná: a közelben, egykét órai autózással, viszonylag kevés benzinnel megközelíthető legyen, egy napra, kettőre, szállást találjon, s lehetőleg gyógyvizet, a kemény mezőgazdasági munkában összeszedett ízületi betegségek kúrálására. Rúzsán sós termálvizet találtak egy szénhidrogénre meddő kútban. Esetleges gyógyhatását most vizsgálják. Egyébként is nevezetes helyen van ez a kút: az évszázadok óta változatlan állapotban levő, az Alföld növényeit változatlanul megőrző ősjárásban. A szzomszédban ál'Nap- sugár Tsz rideg tartású gulyája. »Kevés odafigyeléssel, a meglevő* értékek megőrzésével, a pusztulók átmentésével arborétumot lehetne itt létrehozni, s körzeti üdülőközpontot. Egyelőre még inkább álomnak tekinthető ez, olyan szép ábrándnak, amely megérdemli a munkát, küzdelmet, hogy valósággá váljon. Pártolja a gondolatot a termelőszövetkezet vezetősége is, amelynek igen jó a kapcsolata a községi tanáccsal, s a CSOMITERV szakemberei is látnak fantáziát benne. Apropó téesz: Ábrahám Vince hozzáértő vezetésével tüneményesen emelkedett fel a két éve még veszteséges Napsugár Tsz. A mostani zárszámadás az egyesült két gazdaság közös eredmé-Lakótelep épül majd a fatelep helyén. A fatelep jelenleg a falu központjában van, de már megegyezett a DEFAG-gal a községi tanács, hogy jövőre kitelepülnek onnét. Kijelölték az új helyet, közművesített telket adnak a vállalatnak, a felszabaduló helyen pedig telepszerű lakásépítés kezdődik. — Valamikor vitatkoztunk rajta, hány szintesek legyenek az itt felépülő lakások — mondja Lábecz László tanácstitkár. Az elnök szerette volna, ha négyszintesek lesznek. Azzal érvelt, úgy sokkal jobban ki lehet használni ezt a centrumban levő közművesített területet. A tervezők azt mondták — én is velük értettem egyet — nem lenne jó egy mini Tarjánt építeni ide, a falu közepére. A rózsafax hosszú távú megállapodást kötöttek a CSOMITERV-vel: valamennyi terveznivalójukat ehhez az intézethez viszik. Itt ugyanis a tervezők érvényesíthetik koncepcióikat, a falu képének formálása egy kézben lesz, s remélik egységesebb is lesz ezáltal. — Miért épült olyan sokáig az egészségház? — A mórahalmi községi tanács költségvetési üzeme volt a levitelező, és tényleg írtam a jegyzőkön*rket, hogy hónapokig alig látunk embert az építkezényét összegezte, hatékonysági mutatók az élvonalban jelölik már a helyét a ruzsai nagyüzemnek. Ugyanabban a községben ugyanazokkal a szorgalmas emberekkel, ahol néhány éve a veszteség halmozódott. Mindez arra figyelmeztet: a szubjektív tényezők nagyobb szerepet játszanak a gazdálkodás eredményességében, mint amekkora szerepet még manapság is tulajdonítanak nekik. Rúzsát a korábbi koncepció szerepkör nélküli településként tartotta számon. Nem lehet íróasztal mellől hosszú évtizedekre határozni emberek sorsáról, s ezt utóbb ezrekre rákényszeríteni. S főképpen nem lehet a földrajzi körülményeket, az egyes területek gazdasági erejét, s az ott élők igényeit figyelmen kívül hagyni. Rúzsa Kiskunhalas és Szeged között, minden nagyobb *ywzer<5jk':pyakorló 5jitelepíWő81»irtáfj^ :Vof helyezkedik1 eipiWftenmMaM *i;'JPgösartJ‘Vá?fozoWh bebte ’‘•«SM Óta: ' «SS21ete3h «$S*it [UNK]* lett, s ez nem is a hierarchia miatt lényeges, hanem azért, mert a körülmények javulását hozta. Sínen van ez a település, azt mondják a rúzsaiak: Papp János tanácselnök és Ábrahám Vince téeszelnök olyan közösségi energiákat képes fölszabadítani, tettekre váltani, amelyeknek csak az első eredményei értek be idáig. S ezen a homokvidéki településen, szemben a nem éppen támogató jogszabályokkal, a településfejlesztési politika városcentrikusságával, már ez is óriási teljesítmény: a rúzsaiak a kor átlagszínvonalán, mind teljesebb életet biztosító körülmények között élhetnek sen. De ismertem az ő nehézségeiket is: ez a kisüzem a jelenlegi szervezeti formájában inkább csak karbantartási feladatokra alkalmas. Arra végképp nem, hogy nyolc-kilenc község beruházásait is megvalósítsa. Ők sem dönthetnek önállóan: mindenfélét elvállaltatnak velük, aztán rangsorolják a feladatokat. Amikor például a mi egészségházunk volt darabban, közben soron kívül fölépítették a mórahalmi óvodát. — Mi kapott helyet az egészségházban ? — A két körzeti orvosi rendelő, a fogorvosi és a gyerekorvosi rendelő, a gyógyszertár, a két védőnő szolgálati helyisége, az emeleten pedig négy szolgálati lakás. A gyermekorvosi ellátás még nem épült ki a járásban. Van, ahol heti egy-két alkalommal rendel csak a szakorvos. Rúzsán viszont, fő munkaidőben dolgozik majd a gyermekgyógyász. Hozzá is szoktak a helybeliek. Nagyon sajnálták a korábbi gyermekorvost, amikor elment. A gyerekek általában este lázasodnak be, innen a városi ügyelet messze van, valószínű hogy nema is fogadnák a gyerekeket. Szakmailag már nem is vitatják, hogy a gyermekgyógyász tevékenysége különbözik a körzeti orvosétól, faluhelyen mégis a körorvosr.. marad a gyerek -Hálás is. Rózsa Illés 87 éves, 1941-ben költözött a későbbi Rózsába. Azelőtt Gátsoron (akkor inkább Gátsaroknak emlegették) boltoskodott. Egy-egy tanyai vegyesboltban a szögtől az élesztőig mindenfélét árultak. — Micsoda időket éltünk m meg! — mondja az idős ember aki ma is példás rendben tartja a kertjét, s el-eljár a barátaihoz kiadós beszélgetésre. — Volt olyan inflációs korszak hogy egész hátizsák pénzt vittem ! Schlesinger nagykereskedőhöz alig tudtam a madzagot a zsák tetején összefűzni. Ott ült az öreg nagysága a pénztárban, a feje is alig látszott ki a bankók közül, s alig ért valamit az a kazal pénz. üv3?rózsa Illés hátizsákkal kezdte. ■'mmr fuve.iWfJfi?%tM,4fflfe ,^Mül, nagy 'festékT saját 0refeatra. RengetegM^lwttert kázni, áruért menni, hogy szegélyen meg tudjon élni. Törvényhatósági tag volt, e bérleti területek lakosságának érdekeit képviselte a városatyák között. — Ha kellett, elmentem a polgármesterhez is, hogy szervezzenek ,szükségmunkát, útépítést, mert a négy-öt hold rossz homokból nem élnek meg a bérlők. A szükségmunkát is rosszul fizették, ezért, is interpelláltam egyszer. Az lett az eredmény, hogy ,a kisvonaton kiküldtek ide három vagon ínségc,somagot, hogy osszam el a szegények között. Mondtam, hogy nem koldusok ezek az emberek, nem könyöradományt akarnak. Mindenképpen indokolt, hogy a közelben elérhető legyen a gyerekorvos is. Szóba került egyébként, hogy a mi gyermekorvosunk például átjárjon öllésre, tanácsadásra. . . A Szegedi út mentén elkészültek az első telepszerű lakások. Tíz OTP-lakást adtak át eddig, ezekben egy kivétellel termelőszövetkezeti dolgozók laknak. A téesz építőbrigádja volt a kivitelező, a szövetkezet vezetői idejében fölismerték, hogy e távoli területen nem lehet a fiatal szakembereket letelepíteni, ha nem adnak nekik lakást Az OTP eredetileg 20 lakásra kötött szerződést, később ez harminchatra emelkedett. Van különben lakásépítő szövetkezetünk is: az ő szervezésükben, épül az ifjúsági lakótelep. Kalákában dolgoznak a fiatalok, ott az is szempont, hogy az építkezők között legyen minél több építőipari szakma képviselője. —Milyen a kereskedelmi ellátás? — Csak az alapellátást biztosítja a mórahalmi áfész. Az ő terveik szerint. Rúzsa a VII. ötéves tervben kerül sorra. Ha még érvényes a néhány év előtti koncepciójuk, bővítik a vendéglőt, a gyermekétkeztetést áthelyezik oda ,a mostani, étkezőhelyiségbe pedig a vas-műszaki bolt költözik. — Dolgozott később a földművesszövetkezetnél, aztán meg éjjeliőr lett a paprikatelepen, végül nyugdíjas. — Én mindig azon voltam, hogy minden legyen a boltban, amit csak keres a vevő. Mindent mérni kellett, az ötvenkilós zsírszódát úgy kellett szétverni negyedkilós darabokra. Ehhez képest a mai boltosok nagyságos urak, igaz, némelyik úgy is viselkedik. — A felesége trafikot vezetett Rúzsán. — Oda is én szereztem az árut, mindig legyen minden, ami kell. Többet költöttem buszra, mint amennyit az asszonynak fizettek. Nyolcvanéves korában ment nyugdíjba, pontosan 1850 forintot h*sz najd, havonta a postás. 1 Trégyökrü Antal 1913-ban született,ma a$ 13-as számú házlakik. 1990-ban január 13- án választották meg téeszelnöknek, 1977. február 13-án ment nyugdíjba. Volt olyan vizsgája, amikor december 13-án a 13-as teremben, a 13-as tételből vizsgázott — sikerrel. A nyugdíjas elnöknek ,,csak” a társadalmi funkciói maradtak meg mióta „nyugalomba” vonult. Tagja a községi tanácsnak, az áfész felügyelő bizottságának, a téesz vezetőségének, a vízgazdálkodási társulat intéző bizottságának, a községpolitikai és településfejlesztési bizottságnak, a népi ellenőr. — 18 évig voltam téeszelnök, a mi gazdaságunk azalatt nem ismerte a veszteséget. A hatvanas évek elején úgy kellett kivasalni 700 szerződéses hízót a községből, ma ötezer körül adunk át évente. Január 12-én írtam alá, hogy belépek a téeszbe, 13-án már elnök voltam. Egyszál töltőtollal ültem az asztal mögé. — Volt négy irodista, meg egy raktáros. Egy kockás irhában tartotta nyilván, miből mennyink van. A szélére fölírta, hogy teszem azt, a 25. oldalon tartja nyilván a rozsot, a 12.-en a rézgálicot.. — Volt egy törés a téesz életében, miután Négyökrü Antal nyugdíjba ment. Hogyan összegezné ennek az időszaknak a tanulságait? — Vezetni csak úgy lehet, ha valaki a tagságot és szűkebb vezetőséget egyaránt képes a maga oldalára állítani. A nyugdíjas elnök egyik kedvtelése hogy ma is ő vezeti a csapadékmpsót. A kertjében áll a mérő, idén szomorú statisztikát mutatnak a bejegyzések. — Sokat cselekvő, sikeres ember Négypkrü Antal, a legfontosabbal, az egészséggel hogyan áll? — Ha lehetne rá szerződést kötni, a mostanira kötnék, legalább kétezerig. Utána meghosz— Olyan mindig van. Azt még szabbíttám. — Van-e, ami még hiányzik az életéből ? mindenképpen szeretném megkérni, hogy bekössék Rúzsát a gázhálózatba!' és földgáz melegítsen lakásomba'! TANÁCS ISTVÁN Tervek és építkezések Közéleti emberek