Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

VII kI, PROI STÁRIAI FNYSSÍJI IFTSK! Kádár Ján­os sípolia a Bék­evilágtanács elnökét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogad­ta Romes Csandrát, a Béke-világtanács elnökét. A szívélyes, baráti légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a nemzetközi­ helyzet és a béke-világmozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen volt Sebestyén Nán­­dorné, az Országos Béketanács elnöke és Sarkadi Nagy Barna, az OBT főtitkára. * A Béke-világtanács elnökével tárgyalá­sokat folytatott Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, valamint az Országos Béketanács több vezetője. Ro­mes Qsapdta találkozott a magyar egy­házak és a Demokratikus Ifjúsági Világ­­szövetség képviselőivel. A tárgyalások során áttekintették a magyar békemozgalom és a Béke-világta­nács együttműködése fejlesztésének lehe­tőségeit, valamint a június 21-­28. között Prágában megrendezendő béke-világtalál­kozó előkészületeit. Kádár János üdvö­­si Romes Csandrát. (MTI-fotó: Tele fotó:KS) Vállalati törekvések a minőség javítására Mind több iparvállalat is­meri fel, hogy a versenyké­pességnek ma már alapvető és elengedhetetlen feltétele a selejt visszaszorítása, a­­ jó minőség garantálása. A piac kényszerítő hatása azonban sajnos, még nem minden­hol érvényesül. Pedig a ter­melőket a Gazdasági Bizott­ság két korábbi határozata alapján kidolgozott tárca­intézkedések is kötelezik az új és igényesebb minőség­­szabályozásra. A szerszám­gépek és a kohászati ter­mékek jó részénél már szá­mottevően javult a gyártmá­nyok minősége. Problémák vannak viszont többféle háztartási készülék és né­hány általános gépipari be­rendezés kidolgozásával. Az érintett tárcák szerint to­vábbi vállalati intézkedések­re van szükség a minőség javítása érdekében. A tech­nológiai fegyelem betartását, az ellenőrzés szigorítását, sajátos ösztönző eszközeik kialakítását a vállalatok csakis maguk oldhatják meg. Az MTI munkatársai olyan vállalati példákat kerestek, ahol már eredményeket könyvelhetnek el a korsze­rűbb minőségszabályozás al­kalmazásával. A SZIM Esztergomi Maró­gépgyárában — ahol a ter­vezettnél három évvel ko­rábban befejezték a termék­szerkezet-váltás fontos sza­kaszát, és ebben az évben már kizárólag a piacon leg­keresettebb NC—CNC ve­zérlésű gépeket gyártják — minden üzemrészben ösz­tönzőbb bérrendszert vezet­tek be. Az öntödében — amelynek munkája alapve­tően kihat a késztermékek minőségére — a bérfejlesz­tésre szánt összeg hetven százalékát a jó minőség el­ismeréseként fizetik ki. A forgácsolócsarnokban min­den dolgozó havi jövedelme nagyrészt a selejt­mentes al­katrészek arányától függ. Az intézkedések hatására a korábbihoz képest lénye­gesen jobb a termékek mi­nősége, a selejt a megtűrt szint alá esett. Az Egri Pinom szerelvény­­gyárban, ahol sokféle apró alkatrésszel dolgoznak, je­lenleg egy százalék alatt van a termelési selejt aránya. Egyik legfontosabb gyárt­mányuk a hűtőgépkomp­resszor. Miközben új típu­sokat alakítottak ki, ame­lyek a korábbiaknál tíz szá­zalékkal kevesebb energiát fogyasztanak és sokkal zaj­talanabbá működnek, csök­kentették a selejt arányát is. Négy évvel ezelőtt még a 140 ezer kompresszor 1,3 szá­zalékát visszakapták meg­rendelőjüktől, a Jászberényi Hűtőgépgyártól, most az évi 166 ezer kompresszornak 0,37 százaléka bizonyult selejt­­nek, ami javulást jelent, de egyben arra is figyelmeztet, hogy további intézkedések­re is szükség van. Eddig sok kifogás merült fel például a gyártmányok elszíneződésé­re. Igaz, ez főleg esztétikai­lag zavaró csak, új galva­nizáló technológia bevezeté­sével megoldották a gondot. A téglási Hajdúsági Ipar­művekben, ahol a legtöbb hazai háztartási gép k­észül, az év eleje óta a dolgozók bérezését összekapcsolták a minőség javításával. Sok volt a panasz­­ a zománco­zásra, a tömítésre, a prog­ramkapcsolók nehézkes mű­ködésére. Az új bérezési formákkal máris sikerült ja­vulást elérni. Bővítették a szervizhálózatot is. Aratási előkészületek Finisben a gépszemlék - Medárd után eső várható A szokásosnál két-három héttel előbbre tart a növé­nyi vegetáció, a gazdaságok rövidesen megkezdhetik a búza aratását. A nagyüze­mek felkészülése rövidesen befejeződik. Ellátásukról, a géppark és a felszerelések felújításáról, bővítéséről Nacsády Árpád MÉM fő­osztályvezető elmondotta: a lehetőségek­­— mindent egy­bevetve — jobbak a tava­lyinál. A nagyüzemek az év eddig eltelt hónapjaiban­ 1200 új kombájnt vásárol­hattak meg, a raktári kész­let­ az első félévben na­gyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A gaz­daságok szempontjából ked­vező, hogy kétszer annyi nagy teljesítményű E—612- es NDK-kombájn állt ren­delkezésükre, ennek a gép­nek viszonylag magas a tel­jesítménye,­ és kedvező az üzemanyag-fogyasztása is. Megjelenik­ a földeken az új NDK arató-cséplőgép is, az E—514-es típusú gépből egyelőre mindössze 16 érke­zik kipróbálásra. Amennyi­ben beválik, a későbbiek­ben nagyobb szállítmány várható, így hát az idei ka­­lászosgabona-aratáshoz az 514-esből még nincs mód rendelésre. Hiány nélkül megérkeztek a korábbi meg­rendelések alapján, tőkés importból beszerzett kom­bájnok is. Traktorokból van elegendő a telepeken, ki­sebb hiány mutatkozik az MTZ-típusú szovjet gépből, a jól használható vontató iránt növekszik az érdeklő­dés, és ezt egyelőre nem tudják kielégíteni. Befejezéshez közelednek az aratást megelőző műsza­ki gépszemlék. A nagy nyá­ri munka gépeinek javítása az idén a korábbinál zavar­talanabb volt. Egész sor hazai vállalat és szövetke­zet kezdte meg a hiánycikk­nek számító importalkatré­szek gyártását. Tavaly 700 millió forint értékű alkat­részt és cseredarabbot készí­tettek — evvel sikerült ja­vítani a szerelőműhelyek ellátását —, az idén várha­tóan 1 milliárdot érnek majd a szerződéssel itthon előállított termékek. Mind­ez nem jelenti azt, hogy teljesen zavartalan az alkat­rész-forgalmazás, egyebek között több ékszíjra lenne szükség, és a bálázógépek kötözőeszközei is hiányosak, több kuplungtárcsa is el­kelne. A még hiányzó kész­letek beszerzésére gyorsított tárgyalásokat kezdtek. Töb­bet vásárolnának a gazda­ságok az IFA tehergépkocsi­ból, az igényeket csak rész­ben tudják kielégíteni. A kereskedelmi és szol­gáltató vállalatok június 20- tól augusztus 25-ig ügyeleti szolgálatot tartanak, ugyan­­­­úgy a Gabonatröszt vállala­­­­tai az aratáskor szokásos­­ ren­dben fogadják majd a­­ földekről érkező szállítmá­nyokat. Az idei aratáson 14 ezer kombájn do­gozik majd, megfelelő időjárás esetén a termőterület döntő többsé­géről két hét alatt „lehoz­hatják" a búzát. Vannak már olyan nagyüzemek, amelyek egy hét alatt el­készülhetnek az aratással, olyan jól állnak gépek dol­gában. Másutt, ahol ros­­­szabbak a terepviszonyok, illetve kisebb teljesítményű gépekkel rendelkeznek, las­sabban haladnak majd a gabonában, az aratáshoz 14 év­ napra lesz szükségük. Természetesen sok múlik az időjáráson, az esősebb szezon kitolhatja a nagy nyári munka idejét. Szerdán, Medárd napján országszerte napos, meleg idő volt. A népi megfigye­lés szerint a Medárd-napi idő negyven napig ismétlő­dik — ezek szerint a követ­kező hetekben kellemes nyári időnek nézünk elébe? Mást mond az Országos Meteorológiai Szolgálat: több évtizedre visszamenő adataik alapján június el­ső harmadában általában szárazabb az idő. 10-e után­­ csapadékosabbra fordul. A műszeres előrejelzések most is ezt erősítik meg, vagyis­ előreláthatóan a következő hetekben több esőt várha­tunk. A csapadékra nagy szük­ség van. A növények több­sége nedvességre szomjazik. Igaz, május 20—25-e között az ország nagyobb részén bőséges eső hullott, aminek nyomán még nedvességtar­talék van a talajban, ám ez —­ utánpótlás híján — nap­ról napra apad. Csongrád, Szolnok és Békés megyében például már kevés a földek nedvességtartalék­a. Amíg azonban a növények egyfe­lől kókadoznak a forróság­ban, más részük számára az eső hiánya bizonyos elő­nyökkel is jár; ezekben a napokban például a kukori­ca fejlődése­­ még a vege­tációs szakaszban van, s a nedvességhiány kényszere miatt a növény gyökereit lejjebb, a nedvesebb réte­gekbe ereszti, ami előfelté­tele annak, hogy az eset­leges júliusi szárazságot jól átvészelje a növény, viszont lassan hűvösebbre. Tanévzárás a SZOT-iskolán Befejeződött a második oktatási év a SZOT oktatá­si intézetében, Balatonfüre­­den. Az őszi-téli-tavaszi hó­napokban összesen 60 tan­­folyamot rendeztek,­ s eze­ken 4200 szakszervezeti tisztségviselő vett részt. Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében az inté­zet 18 vállalattal kötött együttműködési szerződést. A megállapodás alapján a hallgatók ezekben az üze­mekben a gyakorlatban ta­nulmányozzák a gazdasági és szakszervezeti vezetők együttműködését, a szak­­szervezeti munka­módszere­it. Az oktatási év lezárulása után most az üdülők veszik birtokukba a Balaton-parti épületet. r Útépítések Szegeden A vásárhelyi Közúti Építő Vállalat brigádjainak ezek­ben a napokban két, nagy forgalmú szegedi út ad elfog­laltságot. A Bajcsy-Zsilinszky utcában — a vízvezeték építőit követve — a fél pályán teherbíró burkolatot, a parkolók felől pedig simább felületet alakítanak ki (felső képünkön). A Nagykörúton pedig — a Hajnóczy utca és a Kossuth Lajos sugárút között — a meghullámosodott aszfaltréteget töri szinte porrá egy ügyes masinájuk (alsó képünkön), hogy aztán új „szőnyeget” teríthessenek a fel­­gyűrődött réteg helyére. Az útépítések persze forgalom­­korlátozással járnak, a járművezetőket táblák tájékoztatják az ideiglenes forgalmi rendről. Nagy László felvételei

Next