Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

Csütörtök, 1983. június 16. A tanácsi üzemek és az anyaggazdálkodás Az anyaggazdálkodás fej­lesztése régóta foglalkoztat­ja a vállalatok vezetőit. Az erről szóló megyei párt­végrehajtó bizottsági határo­zat elősegítette ezt a törek­vést, s végrehajtása érdeké­ben mindenüt megtették a szükséges intézkedéseket. A tanácsi hatáskörbe tartozó üzemek azonban — mint ki­derült — kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a minisztériumi vállalatok. Mi­vel kisebbek és anyagilag kevésbé tehetősek, nincs módjuk az anyaggazdálko­dást külön apparátussal szervezni, ellenőriztetni. Ál­talában egyetlen ember vég­zi ezt a feladatot úgy, hogy annak nem ez a fő megbíza­tása. El sem képzelhető, hogy ilyen helyzetben érvényesül­jön az a nagyon fontos kö­vetelmény, hogy kevesebb anyagból több, jobb, termé­ket állítsunk elő. Ráadásul a tanácsi kis­vállalatok igé­nyeit gyakran a szállítók is mellékesen teljesítik: kis mennyiségek fuvarját nem, vagy késedelmesen vállal­ják, illetve — mit sem tö­rődve az ésszerű készletgaz­dálkodással — az egész évi megrendelést egyszerre szál­lítják le. Vállalatonként változó az anyaggazdálkodás anyagi ösztönzési rendszere. Érvé­nyes a termelésirányító kö­zépvezetőkre, az anyaggaz­dálkodókra, de a fizikai dol­gozókra nem. A prémium­feltételeket évente, a terme­lési és gazdálkodási tervek alapján határozzák meg, a végrehajtás elbírálása azon­ban sok esetben objektív mérce hiányában nehézséget jelent. A szocialista brigá­dok vállalásaiban szerepel­nek anyagtakarékossági fel­adatok, és figyelemreméltó eredményeket érnek el. Je­lentős szerepük volt abban, hogy 1982-ben 4 százalékkal csökkent az anyagköltség 1981-hez viszonyítva. Baj, hogy e vállalatok csak az anyagfelhasználás csökken­tésére törekszenek, takaréko­sabb technológiai megoldá­sok kidolgozására nem. Minden vállalat készített anyagtakarékossági intézke­dési tervet, mely a techno­lógiai veszteségek csökken­tésére, a keletkező hulladé­kok feldolgozására, vagy ér­tékesítésére irányul. Profil­juk azonban kevés lehető­séget nyújt kisebb anyag­igényű termékszerkezet meg­tervezésére és bevezetésére. Nincs lehetőség (például a gépiparban) azonos funk­ciójú, de könnyebb, kisebb anyagfelhasználással gyárt­ható termékek kidolgozására. A szállítások m­emtelenek: hosszabb ideig nem érkezik semmi, majd lökésszerűen nagy mennyiség, így a vál­lalatok bizonyos anyagfé­leségekből néha csak 1—2 napos anyagkészlettel ren­delkeznek, máskor meg jó­val a normaszint fölé emel­kednek a készletek. Az ecset-és seprűgyárban például többször kellett anyaghiány miatt átprogramozni a ter­melést. E vállalatok tapasztalatra épülő készlet- és anyagnor­mákat alkalmaznak. Pénz­ügyileg rendezett készletek tartására törekednek, a fi­nanszírozásra hitelt nem vesznek igénybe. A gyártási hulladékok mennyiségét és értékét nyilvántartják, s hasznosításukra törekednek. Az ecset- és seprűgyárban 1982-ben 445 ezer forint ér­tékben készült dollárexport­ra feldolgozott szőrhulladék, a fonalfeldolgozó vállalatnál a hulladék nagy részéből sál, sapka, kispárna készül. A divatszabó vállalatnál gyer­mekruházati cikkek készí­tésénél, a hangszergyárban a citeragyártásban haszno­sítják a hulladékok egy ré­szét, a többit pedig eltüzelik. Az elmúlt évek során — a tapasztalható gondok el­lenére — javult a helyzet. Ez elsősorban az anyagok­kal, különösen a nem rubel­elszámolású­ import anyagok­kal való takarékosságban, a hulladékok hasznosításá­ban tapasztalható. A stag­náló készletgazdálkodás oka az anyagszállítások bizony­­talansága. Az anyaggazdál­kodás javítását célzó felada­tok kitűzésével az eddigiek­nél jobban lehetne haszno­sítani az újitómozgalomban részt vevő dolgozók segítő­készségét is. Helypénz és kereskedői igazolvány nélkül • Árusítás az utcán Aligha akad már üzlet, ahol ne élnének a zöldség és a gyümölcs közvetlen felvásárlásának lehetőségé­vel. Ám — tekintve, hogy a boltokban nincs mód a vég­telenségig halmozni az árut — mindig akadnak kistermelők, akiktől mér­nem veszik át a portékát, avagy a vártnál kisebb ös­­­szeget ajánlanak a termé­sért. Központi döntés született a gondok feloldására, az el­látás javítására. A Belke­reskedelmi Minisztérium instrukciói alapján a taná­csok szakigazgatási szervei már tavaly alkalmi eláru­­sítóhelyeket jelöltek ki a háztáji termelőknek és a kiskerttulajdonosoknak. Az intézkedés lényege, hogy a városok e célra kijelölt pontjain kereskedői igazol­vány és a piacokon beve­zetett helypénz megfizetése nélkül bárki — de csak sa­ját maga — eladhatja fö­lösleges termékeit. Az alkalmi árusok a leg­szükségesebb területet ve­hetik igénybe, az árusítás során keletkező szemetet, hulladékot kötelesek folya­matosan egybegyűjteni, majd elszállítani. Jármű­vekkel az árusításra kije­lölt területre felhajtani, ott parkolni nem szabad. Nem akadályozhatják az árusok a gyalogos és a közúti for­galmat, eszközeiket, példá­ul az asztalokat, székeket az árusítás befejezése után nyomban el kell vinniük. Pavilont, sátrat átmeneti jelleggel sem állíthatnak. Portékáik őrzéséről maguk­nak kell gondoskodniuk. Lényeges tudnivaló továbbá, hogy április 4-én, augusz­tus 20-án é­s november 7-én nem lehet árusítani. Szeged közigazgatási te­rületén huszonhárom hely­re adtak ideiglenes terület­felhasználási engedélyt. A fentiekben vázolt feltételek mellett árusítani lehet a Csorba és a Csörlő utca kö­zötti 115 jelű épülettől északra eső: a Budapesti körút és a Hajlat utca, a Budapesti körút és a Szilié­rt sugárút által határolt területen, a zöld sávban, a volt barakk ABC helyen, a ■ Debreceni utca, a Szilién suftaxút és a Róna u..h­* ál­tal határolt területen: Ró­­kuson, az Északi körút, a Csáky József utca és a 16 tantermes iskola által ha­tárolt részen; a Vám té­ren, a zöldterület villamos­­megálló felöli oldalán; a Petőfi Sándor sugárúton, a Szivárvány kitérőnél, a dohánybolt mellett és mö­gött; a Bécsi körúton, az Anna presszó előtti zöld sávban, a járda mellett; a Honvéd téren, az autóbusz­­végállomásnál; az Északi városrészben a 80-as autó­busz végállomásánál, a jár­da melletti zöldterületen; Újszegeden, a Rózsa Fe­renc sugárúti víztoronynál, a 71/Y autóbusz végállomá­sa mellett;­ Szőregen, a Hő­sök terén, az iparcikkbolt előtti buszmegálló mellett, Petőfitelepen, a Benczúr Gyula utca és a templom által határolt zöldterületen, az iskola előtt, Szentmi­hálytelken, a Vörös Hadse­reg utca 48—50—52., számú ingatlanok előtt, a járda és a burkolt úttest közötti sza­kaszon, az Úttörő téren a zöldséget, gyümölcsöt áru­sító pavilon mellett, a jár­da menti zöldterületen; Hattyústelepen, a Rendező téren, a forgalomból kivont úttesten; Gyálaréten, a Zágon és a Komszomol ut­ca, valamint a Szeged— Gyálarét közötti műút által határolt közterületen; Szék­­sós­fürdőn az autóbusz­végállomásnál ; a Szőregi úton, a 37. és 38. számú in­gatlanok közötti zöldterüle­ten ; a gumigyár előtti au­tóbuszfordulónál; a Dorozs­mai úton a kamionparkoló­nál; a 47. főút Szeged és Algyő közötti szakaszán bal oldalt, a lángossütő pavi­lon mellett; az E 5-ös főút Szeged és országhatár kö­zötti szakaszán, a 173. ki­lométer 600 méterénél levő pihenőnél. Új képzési forma Szeptembertől a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedés­­mérnöki karán — a kari ta­nács által most megszavazott — új képzési formát vezet­nek be. Az új rendszer sze­rint a járműgépész-hallgatók üzemmérnöki oklevelet kap­hatnak akkor is, ha nem fe­jezik be egyetemi tanulmá­nyaikat, de legalább három évfolyamot, hat szemesztert sikeresen elvégeznek. Erre az öt évvel ezelőtt bevezetett, s most már mind az öt évfolyamra kiterjedő, úgynevezett konduktív fel­építésű tanterv ad lehető­séget. Így az alaptudományi — matematikai, mechanikai, fizikai stb. — és az alkal­mazott tudományi — pL a gépjármű-szerkezettani — is­mereteket az elméletet és a gyakorlatot párhuzamosan oktatják. Az első három év­folyam általános gyakorlati, szakmai tananyaga után a felső évfolyamokon előtér­be helyezik azokat az el­méleti ismereteket, amelyek a fejlesztő, tervező mérnö­köknek szükségesek. 5 Irány: Svédország és Franciaország A Szeged Táncegyüttes külföldi turnéi Talán soha ilyen gazdag nem volt a Szeged Tánc­­együttes nyári programja, mint az idén. Külföldi ven­dégszereplések, hazai fesz­tiválok, néptánctáborok, fellépések jelzik terveiket. Az együttes felnőtt cso­portja — 18 táncos, a Hu­zavona zenekar és a kísé­rők — ma, csütörtökön in­dul Svédországba. A har­mincfős csoport részt vesz a Hässleholmi Nemzetközi Folklór Fesztiválon, ahol tíz nemzet néptáncosai ta­lálkoznak. A szegediek ezen a fesztiválon új, félórás műsorral mutatkoznak be, programjukban a különbö­ző magyar tájegységek tán­cai mellett Tímár Sándor, Varga Zoltán, Janek József eredeti koreográfiái is sze­repelnek. A fesztiválprogra­mot követően Skane me­gyében túrázik a csoport. A táncosokkal tart Nyisz­­tor György és felesége. A népművészet mestere cím­mel kitüntetett házaspár is. A svédországi vendégsze­replésről június 28-án ér­kezik haza az együttes. Néhány nappal később, július 5-én a Szeged Tánc­­együttes ifjúsági csoportja csomagol. Július 5-től 20-ig a franciaországi Matha vá­rosában gyermek-világfesz­tiválon lépnek dobogóra. Tizenöt ország ifjú tánco­sait hívták meg erre a ta­lálkozóra, melynek felső korhatára 16 év. A csoport 40 perces új műsorral ké­szült, a táncosok mellett utazik a Bodza Banda ze­nekar. A külföldi turnéra induló csoportok kedden este az együttes székházában be­mutatták fesztiválprogram­jaikat. Verseny­ vesztesek nélkül A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa leszögez­te: „Egészségvédelmi mun­kánk . . . eredményeivel nem lehetünk elégedettek. Az egészségügy, kulturáltság nem kielégítő színvonala, az egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozási szo­kások, az elhízás, a dohány­zás, a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás súlyos népegészségügyi problémá­kat okoznak. Jelentős fel­adataink vannak a betegsé­gek megelőzésében ..., az egészséges életmódra neve­lésben, a tisztasági mozga­lom hatékonyságának javí­tásában.” A Vöröskereszt a további teendőket is ennek figyelem­­bevételével határozta meg, a szegedi szervezet is e fel­adatok szellemében állította össze idei programját — tá­jékoztatott a titkár, Zsarkó Imre. Nem új kezdeményezés, hanem már bevált hagyo­mány, hogy májusban vá­rosszerte meghirdetik az üzem-egészségügyi hónapot. Az idén — igazodva a kong­resszusi határozatok szelle­méhez —, szintén megren­dezték a vállalatok közötti nemes vetélkedőt, tömegeket mozgatva meg saját egész­ségük érdekében. S ami új az eddigi 10 esztendős múlt­hoz képest: ezúttal a megye­i ipari szövetkezeteit is sike­­­­rült megnyerniük az ügy­­­­nek. A Vöröskereszt városi ve­zetősége különböző szem­pontokat adott a helyi alap­szervezeteknek, amelyek alapján bekapcsolódhattak a versenybe. A szomorú té­nyek alapján érthető, ha az egészségnevelés kiemelt feladatául a szenvedélybe­tegségek elleni küzdelmet je­lölték meg. Közös érdekünk, hogy tudatosodjék minden­kiben: az alkohol önmagá­ban és gyógyszerrel együtt fogyasztva milyen veszélye­ket rejt magában, hogy a dohányzók ,szintén sajá­t, el­lenségeik. Amellett, hogy szakelőadókat toborzott a Vöröskereszt, más módon is igyekezett segíteni: vándor­­kiállítást állított össze az alkoholizmusról és a cigaret­ta káros hatásairól, a he­lyes táplálkozásról, valamint a munkavédelmi tudnivalók­ról. A megyei KÖJÁL egész­ségnevelési osztálya szakmai támogatást nyújtott minden­hez. Az üzem-egészségügyi hó­nap idején sok ezer Szegeden dolgozó férfi és nő esett át különböző, nem kötelező szűrővizsgálatokon. Lassan köztudott, hogy milyen fon­tos a nők — bizonyos ko­ron túli —, rendszeres on­kológiai ellenőrzése,­­ egyes munkahelyeken elengedhetet­lenek a hallás- és látásvizs­gálatok, hogy elejét vegyék komolyabb megbetegedések­nek. De a vérnyomásmérés, a cukros betegek felderítése is feladata ezeknek a szű­réseknek. A Vöröskereszt VI. kong­resszusa célul tűzte ki a fo­kozottabb családvédelmet is. A városi szervezet, az üzemi alapszervezetekkel együtt rendszeresen figyelemmel kí­séri a fiatalok, az idős em­berek sorsát, májusban azon­ban még több időt szentel­tek neki; fel­világosí­tással, gondoskodással próbáltak se­gíteni a rászorulókon. A fia­tal házasok, a kismamák is szép számmal hallgathattak nekik szóló előadásokat, a nyugdíjasok is tájékozódhat­tak­­ őket érdeklő témák­ról, és ott volt a Vöröske­reszt, ha valakit nyugdíjas éveire kellett fölkészíteniük a volt munkatársaknak. Az egészségügyi hónap eredményeit a városi veze­tőség most összesíti. Az idén 35 szegedi üzem és a megye 23 ipari szövetkezete neve­zett be a versenybe, ös­­­szesen 80 Vöröskereszt-alap­­szervezet. Az egy hónap alatt mintegy 4000 ember 84 egészségügyi előadást hall­gatott meg, 14 egészségügyi fórumot rendeztek, tanfo­lyamokon tanulhatták meg az érdeklődők az elsősegély - nyújtással, a házi betegápo­lással és az üzemegészség­üggyel kapcsolatos tudniva­lókat. kismamák, nyugdíjasok találkoztak egymással. Hogy melyik üzem, hány pontot szerzett a vetélkedő­ben, és hogy az idén hová kerül a győztesnek járó ván­dorserleg, még titok. A na­pokban azonban­ eldől, hogy melyik alapszer­vezet az idei győztes. De akármelyik is, ez az a vetélkedő, amely­nek nincsenek vesztesei. Chikán Ágnes Gyerekek a Kéktó-hegyről Színes, szinkronizált svéd film. Irta: Björn Nordstrom és Jonas Si­ma. Fényképezte: Rune Erieson. Zene: Bernt Ko­­sengren. Rendezte: Jonas Sima. Főbb szereplők: Anders Edvinsson, Garina Linder. Monica Zetter­lund. Beppe Wolfers. Svéd gyermekfilmet nem valami sokat láthatunk a magyar mozikban. A Gye­rekek a Kéktó-hegyről meg­mutatja, mennyire specifi­kusak az észak-európai srá­coknak készült filmek. A körítés abszolút stílusos, ak­kora hó van, amekkora ná­lunk elképzelhetetlen, a­ gye­rekek kivétel nélkül úgy sí­elnek, ahogy nálunk Sando­­kant énekelnek a hasonló korúak — és jóként sajáto­san viking humor lengi be e másfél órát. Utóbbihoz egy-két megjegyzés feltétle­nül szükséges; amint az em­­­ bci oezl-jouj cii a aavas pikareszk történetet, minden, a gyerekekkel találkozó fel­nőtt láttán egyre jobban dö­römböl benne a kérdés : itt csupa hülye van? A kü­lönböző figurák­­ ugyanis egytől-egyig roppant kedve­sek és segítőkészek ugyan, de hogy minimum egy ke­rékkel kevesebbet adott ne­kik a természet, az biztos. A szövegek néha kifejezet­ten az­ angol limerick-hu­­mor száraz és nonszensz blődjeit idézik, amelyik meg esetleg nem, az meg oly­annyira belterjesen svéd vi­szonyokra utal, hogy a hely­bélieknek biztosan nagyon vicces, ám tőlünk legföl­jebb, ha egy morózus „ha­­ha-hára’’ futja. Hogy maga a história mennyire hihető, ne kutas­suk. A kiindulópont min­denesetre morbid: édesany­juk halála után hat testvér az intézeti elhelyezéstől va­ll­ félelmétől iául hossz­ú­-hosszú vándorútra. Elvileg a célból, hogy apjukhoz jus­sanak Stockholmba. (Ami vé­gül természetesen sikerül is). A sztori bizonyos részle­tei azonban, valljuk be őszintén, szórakoztatóak. És néha meg nekünk is szelle­mesek. A testvércsapat ál­landó jellegű úti- és tettes­társa, a kecske garantál minden helyzetkomikumot, s lám-lám, a liberalizmus átka: még a­ metrón is lehet vele utazni. Vigasztalódjunk, a mi gyermekeinket viszont nem temetheti be lavina, és nem utazhatnak csak úgy egy tehervonaton. (Pláne olyanon, ami oly tiszta is volna, mint az északi cso­daszerelvény.) Sőt, még büszkék is lehetünk: az sem igen elképzelhető, hogy en­­­nyi félnótással találkozza­nak egy vándorúton. Bár ez utóbbiban nem vagyok biz­tos ... Domonkos László Szakközépiskolások versenye Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyekhez hasonlóan, az Országos Szak­mai Tanulmányi Versenye­ken is szépen szerepeltek a szegedi szakközépiskolák ta­nulói. A következők értek ei kimagasló eredményt. A Bebrits Lajos Vasút­­forgalmi Szakközépiskolából a vasútforgalmi ágazaton: Nagy Tibor har­madik­ , Hír Judit hatodik helyen végzett. Szaktanáraik: Nagy Józsefné és Mataisz Jenőné. A Déri Miksa Gépészeti Szakközépiskolából a villa­mos szakcsoportokban Ko­vács Károly negyedik helye­zést ért el. Szaktanárok: Ko­máromi Ferenc és Márta Károly. A Kőrösy József Közgaz­dasági Szakközépiskolából a statisztikaágazaton Házi Irén a hatodik helyet szerezte meg. Tanára: dr. Vályi Lászlóné. A Rzechenji i*uan Jíu­ügyi Szakközépiskolából Vi­tális Attila a kilencedik lett. Szaktanárai: Milos István, Rung Andrásné és Vida Jó­zsef. A Széchenyi óvónő szakközépiskola tanulói kö­zül Májer Szilvia a 4., Bar­na Dóra a 10. és Papp Ani­kó a 20. helyen végzett. Fel­készítő tanáraik: pedagógiá­ból és pszichológiából Var­­gáné Tóth Gizella, szakmód­­szertanokból dr. Hofszang Józsefné (ének), Kovács Ist­­vánné (testnevelés), Mihalik Hajnalka (matematika), Sza­bó András (ábrázolás), Ur­­bán Sándorné (környezetis­meret), Vámosi Józsefné (irodalom). A Vedres István Építő­ipari Szakközépiskolából a magasépítési ágazatban Sza­bói László az ötödik helyet érdemelte ki. A tanuló fel­készítése az iskola műszaki tanárainak munkáját dicséri. Földházi István jó szereplő­­kaiondk­at kapott.

Next