Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-16 / 141. szám
Csütörtök, 1983. június 16. A tanácsi üzemek és az anyaggazdálkodás Az anyaggazdálkodás fejlesztése régóta foglalkoztatja a vállalatok vezetőit. Az erről szóló megyei pártvégrehajtó bizottsági határozat elősegítette ezt a törekvést, s végrehajtása érdekében mindenüt megtették a szükséges intézkedéseket. A tanácsi hatáskörbe tartozó üzemek azonban — mint kiderült — kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a minisztériumi vállalatok. Mivel kisebbek és anyagilag kevésbé tehetősek, nincs módjuk az anyaggazdálkodást külön apparátussal szervezni, ellenőriztetni. Általában egyetlen ember végzi ezt a feladatot úgy, hogy annak nem ez a fő megbízatása. El sem képzelhető, hogy ilyen helyzetben érvényesüljön az a nagyon fontos követelmény, hogy kevesebb anyagból több, jobb, terméket állítsunk elő. Ráadásul a tanácsi kisvállalatok igényeit gyakran a szállítók is mellékesen teljesítik: kis mennyiségek fuvarját nem, vagy késedelmesen vállalják, illetve — mit sem törődve az ésszerű készletgazdálkodással — az egész évi megrendelést egyszerre szállítják le. Vállalatonként változó az anyaggazdálkodás anyagi ösztönzési rendszere. Érvényes a termelésirányító középvezetőkre, az anyaggazdálkodókra, de a fizikai dolgozókra nem. A prémiumfeltételeket évente, a termelési és gazdálkodási tervek alapján határozzák meg, a végrehajtás elbírálása azonban sok esetben objektív mérce hiányában nehézséget jelent. A szocialista brigádok vállalásaiban szerepelnek anyagtakarékossági feladatok, és figyelemreméltó eredményeket érnek el. Jelentős szerepük volt abban, hogy 1982-ben 4 százalékkal csökkent az anyagköltség 1981-hez viszonyítva. Baj, hogy e vállalatok csak az anyagfelhasználás csökkentésére törekszenek, takarékosabb technológiai megoldások kidolgozására nem. Minden vállalat készített anyagtakarékossági intézkedési tervet, mely a technológiai veszteségek csökkentésére, a keletkező hulladékok feldolgozására, vagy értékesítésére irányul. Profiljuk azonban kevés lehetőséget nyújt kisebb anyagigényű termékszerkezet megtervezésére és bevezetésére. Nincs lehetőség (például a gépiparban) azonos funkciójú, de könnyebb, kisebb anyagfelhasználással gyártható termékek kidolgozására. A szállítások memtelenek: hosszabb ideig nem érkezik semmi, majd lökésszerűen nagy mennyiség, így a vállalatok bizonyos anyagféleségekből néha csak 1—2 napos anyagkészlettel rendelkeznek, máskor meg jóval a normaszint fölé emelkednek a készletek. Az ecset-és seprűgyárban például többször kellett anyaghiány miatt átprogramozni a termelést. E vállalatok tapasztalatra épülő készlet- és anyagnormákat alkalmaznak. Pénzügyileg rendezett készletek tartására törekednek, a finanszírozásra hitelt nem vesznek igénybe. A gyártási hulladékok mennyiségét és értékét nyilvántartják, s hasznosításukra törekednek. Az ecset- és seprűgyárban 1982-ben 445 ezer forint értékben készült dollárexportra feldolgozott szőrhulladék, a fonalfeldolgozó vállalatnál a hulladék nagy részéből sál, sapka, kispárna készül. A divatszabó vállalatnál gyermekruházati cikkek készítésénél, a hangszergyárban a citeragyártásban hasznosítják a hulladékok egy részét, a többit pedig eltüzelik. Az elmúlt évek során — a tapasztalható gondok ellenére — javult a helyzet. Ez elsősorban az anyagokkal, különösen a nem rubelelszámolású import anyagokkal való takarékosságban, a hulladékok hasznosításában tapasztalható. A stagnáló készletgazdálkodás oka az anyagszállítások bizonytalansága. Az anyaggazdálkodás javítását célzó feladatok kitűzésével az eddigieknél jobban lehetne hasznosítani az újitómozgalomban részt vevő dolgozók segítőkészségét is. Helypénz és kereskedői igazolvány nélkül • Árusítás az utcán Aligha akad már üzlet, ahol ne élnének a zöldség és a gyümölcs közvetlen felvásárlásának lehetőségével. Ám — tekintve, hogy a boltokban nincs mód a végtelenségig halmozni az árut — mindig akadnak kistermelők, akiktől mérnem veszik át a portékát, avagy a vártnál kisebb összeget ajánlanak a termésért. Központi döntés született a gondok feloldására, az ellátás javítására. A Belkereskedelmi Minisztérium instrukciói alapján a tanácsok szakigazgatási szervei már tavaly alkalmi elárusítóhelyeket jelöltek ki a háztáji termelőknek és a kiskerttulajdonosoknak. Az intézkedés lényege, hogy a városok e célra kijelölt pontjain kereskedői igazolvány és a piacokon bevezetett helypénz megfizetése nélkül bárki — de csak saját maga — eladhatja fölösleges termékeit. Az alkalmi árusok a legszükségesebb területet vehetik igénybe, az árusítás során keletkező szemetet, hulladékot kötelesek folyamatosan egybegyűjteni, majd elszállítani. Járművekkel az árusításra kijelölt területre felhajtani, ott parkolni nem szabad. Nem akadályozhatják az árusok a gyalogos és a közúti forgalmat, eszközeiket, például az asztalokat, székeket az árusítás befejezése után nyomban el kell vinniük. Pavilont, sátrat átmeneti jelleggel sem állíthatnak. Portékáik őrzéséről maguknak kell gondoskodniuk. Lényeges tudnivaló továbbá, hogy április 4-én, augusztus 20-án és november 7-én nem lehet árusítani. Szeged közigazgatási területén huszonhárom helyre adtak ideiglenes területfelhasználási engedélyt. A fentiekben vázolt feltételek mellett árusítani lehet a Csorba és a Csörlő utca közötti 115 jelű épülettől északra eső: a Budapesti körút és a Hajlat utca, a Budapesti körút és a Sziliért sugárút által határolt területen, a zöld sávban, a volt barakk ABC helyen, a ■ Debreceni utca, a Szilién suftaxút és a Róna u..h* által határolt területen: Rókuson, az Északi körút, a Csáky József utca és a 16 tantermes iskola által határolt részen; a Vám téren, a zöldterület villamosmegálló felöli oldalán; a Petőfi Sándor sugárúton, a Szivárvány kitérőnél, a dohánybolt mellett és mögött; a Bécsi körúton, az Anna presszó előtti zöld sávban, a járda mellett; a Honvéd téren, az autóbuszvégállomásnál; az Északi városrészben a 80-as autóbusz végállomásánál, a járda melletti zöldterületen; Újszegeden, a Rózsa Ferenc sugárúti víztoronynál, a 71/Y autóbusz végállomása mellett; Szőregen, a Hősök terén, az iparcikkbolt előtti buszmegálló mellett, Petőfitelepen, a Benczúr Gyula utca és a templom által határolt zöldterületen, az iskola előtt, Szentmihálytelken, a Vörös Hadsereg utca 48—50—52., számú ingatlanok előtt, a járda és a burkolt úttest közötti szakaszon, az Úttörő téren a zöldséget, gyümölcsöt árusító pavilon mellett, a járda menti zöldterületen; Hattyústelepen, a Rendező téren, a forgalomból kivont úttesten; Gyálaréten, a Zágon és a Komszomol utca, valamint a Szeged— Gyálarét közötti műút által határolt közterületen; Széksósfürdőn az autóbuszvégállomásnál ; a Szőregi úton, a 37. és 38. számú ingatlanok közötti zöldterületen ; a gumigyár előtti autóbuszfordulónál; a Dorozsmai úton a kamionparkolónál; a 47. főút Szeged és Algyő közötti szakaszán bal oldalt, a lángossütő pavilon mellett; az E 5-ös főút Szeged és országhatár közötti szakaszán, a 173. kilométer 600 méterénél levő pihenőnél. Új képzési forma Szeptembertől a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán — a kari tanács által most megszavazott — új képzési formát vezetnek be. Az új rendszer szerint a járműgépész-hallgatók üzemmérnöki oklevelet kaphatnak akkor is, ha nem fejezik be egyetemi tanulmányaikat, de legalább három évfolyamot, hat szemesztert sikeresen elvégeznek. Erre az öt évvel ezelőtt bevezetett, s most már mind az öt évfolyamra kiterjedő, úgynevezett konduktív felépítésű tanterv ad lehetőséget. Így az alaptudományi — matematikai, mechanikai, fizikai stb. — és az alkalmazott tudományi — pL a gépjármű-szerkezettani — ismereteket az elméletet és a gyakorlatot párhuzamosan oktatják. Az első három évfolyam általános gyakorlati, szakmai tananyaga után a felső évfolyamokon előtérbe helyezik azokat az elméleti ismereteket, amelyek a fejlesztő, tervező mérnököknek szükségesek. 5 Irány: Svédország és Franciaország A Szeged Táncegyüttes külföldi turnéi Talán soha ilyen gazdag nem volt a Szeged Táncegyüttes nyári programja, mint az idén. Külföldi vendégszereplések, hazai fesztiválok, néptánctáborok, fellépések jelzik terveiket. Az együttes felnőtt csoportja — 18 táncos, a Huzavona zenekar és a kísérők — ma, csütörtökön indul Svédországba. A harmincfős csoport részt vesz a Hässleholmi Nemzetközi Folklór Fesztiválon, ahol tíz nemzet néptáncosai találkoznak. A szegediek ezen a fesztiválon új, félórás műsorral mutatkoznak be, programjukban a különböző magyar tájegységek táncai mellett Tímár Sándor, Varga Zoltán, Janek József eredeti koreográfiái is szerepelnek. A fesztiválprogramot követően Skane megyében túrázik a csoport. A táncosokkal tart Nyisztor György és felesége. A népművészet mestere címmel kitüntetett házaspár is. A svédországi vendégszereplésről június 28-án érkezik haza az együttes. Néhány nappal később, július 5-én a Szeged Táncegyüttes ifjúsági csoportja csomagol. Július 5-től 20-ig a franciaországi Matha városában gyermek-világfesztiválon lépnek dobogóra. Tizenöt ország ifjú táncosait hívták meg erre a találkozóra, melynek felső korhatára 16 év. A csoport 40 perces új műsorral készült, a táncosok mellett utazik a Bodza Banda zenekar. A külföldi turnéra induló csoportok kedden este az együttes székházában bemutatták fesztiválprogramjaikat. Verseny vesztesek nélkül A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa leszögezte: „Egészségvédelmi munkánk . . . eredményeivel nem lehetünk elégedettek. Az egészségügy, kulturáltság nem kielégítő színvonala, az egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozási szokások, az elhízás, a dohányzás, a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás súlyos népegészségügyi problémákat okoznak. Jelentős feladataink vannak a betegségek megelőzésében ..., az egészséges életmódra nevelésben, a tisztasági mozgalom hatékonyságának javításában.” A Vöröskereszt a további teendőket is ennek figyelembevételével határozta meg, a szegedi szervezet is e feladatok szellemében állította össze idei programját — tájékoztatott a titkár, Zsarkó Imre. Nem új kezdeményezés, hanem már bevált hagyomány, hogy májusban városszerte meghirdetik az üzem-egészségügyi hónapot. Az idén — igazodva a kongresszusi határozatok szelleméhez —, szintén megrendezték a vállalatok közötti nemes vetélkedőt, tömegeket mozgatva meg saját egészségük érdekében. S ami új az eddigi 10 esztendős múlthoz képest: ezúttal a megyei ipari szövetkezeteit is sikerült megnyerniük az ügynek. A Vöröskereszt városi vezetősége különböző szempontokat adott a helyi alapszervezeteknek, amelyek alapján bekapcsolódhattak a versenybe. A szomorú tények alapján érthető, ha az egészségnevelés kiemelt feladatául a szenvedélybetegségek elleni küzdelmet jelölték meg. Közös érdekünk, hogy tudatosodjék mindenkiben: az alkohol önmagában és gyógyszerrel együtt fogyasztva milyen veszélyeket rejt magában, hogy a dohányzók ,szintén saját, ellenségeik. Amellett, hogy szakelőadókat toborzott a Vöröskereszt, más módon is igyekezett segíteni: vándorkiállítást állított össze az alkoholizmusról és a cigaretta káros hatásairól, a helyes táplálkozásról, valamint a munkavédelmi tudnivalókról. A megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya szakmai támogatást nyújtott mindenhez. Az üzem-egészségügyi hónap idején sok ezer Szegeden dolgozó férfi és nő esett át különböző, nem kötelező szűrővizsgálatokon. Lassan köztudott, hogy milyen fontos a nők — bizonyos koron túli —, rendszeres onkológiai ellenőrzése, egyes munkahelyeken elengedhetetlenek a hallás- és látásvizsgálatok, hogy elejét vegyék komolyabb megbetegedéseknek. De a vérnyomásmérés, a cukros betegek felderítése is feladata ezeknek a szűréseknek. A Vöröskereszt VI. kongresszusa célul tűzte ki a fokozottabb családvédelmet is. A városi szervezet, az üzemi alapszervezetekkel együtt rendszeresen figyelemmel kíséri a fiatalok, az idős emberek sorsát, májusban azonban még több időt szenteltek neki; felvilágosítással, gondoskodással próbáltak segíteni a rászorulókon. A fiatal házasok, a kismamák is szép számmal hallgathattak nekik szóló előadásokat, a nyugdíjasok is tájékozódhattak őket érdeklő témákról, és ott volt a Vöröskereszt, ha valakit nyugdíjas éveire kellett fölkészíteniük a volt munkatársaknak. Az egészségügyi hónap eredményeit a városi vezetőség most összesíti. Az idén 35 szegedi üzem és a megye 23 ipari szövetkezete nevezett be a versenybe, összesen 80 Vöröskereszt-alapszervezet. Az egy hónap alatt mintegy 4000 ember 84 egészségügyi előadást hallgatott meg, 14 egészségügyi fórumot rendeztek, tanfolyamokon tanulhatták meg az érdeklődők az elsősegély - nyújtással, a házi betegápolással és az üzemegészségüggyel kapcsolatos tudnivalókat. kismamák, nyugdíjasok találkoztak egymással. Hogy melyik üzem, hány pontot szerzett a vetélkedőben, és hogy az idén hová kerül a győztesnek járó vándorserleg, még titok. A napokban azonban eldől, hogy melyik alapszervezet az idei győztes. De akármelyik is, ez az a vetélkedő, amelynek nincsenek vesztesei. Chikán Ágnes Gyerekek a Kéktó-hegyről Színes, szinkronizált svéd film. Irta: Björn Nordstrom és Jonas Sima. Fényképezte: Rune Erieson. Zene: Bernt Kosengren. Rendezte: Jonas Sima. Főbb szereplők: Anders Edvinsson, Garina Linder. Monica Zetterlund. Beppe Wolfers. Svéd gyermekfilmet nem valami sokat láthatunk a magyar mozikban. A Gyerekek a Kéktó-hegyről megmutatja, mennyire specifikusak az észak-európai srácoknak készült filmek. A körítés abszolút stílusos, akkora hó van, amekkora nálunk elképzelhetetlen, a gyerekek kivétel nélkül úgy síelnek, ahogy nálunk Sandokant énekelnek a hasonló korúak — és jóként sajátosan viking humor lengi be e másfél órát. Utóbbihoz egy-két megjegyzés feltétlenül szükséges; amint az em bci oezl-jouj cii a aavas pikareszk történetet, minden, a gyerekekkel találkozó felnőtt láttán egyre jobban dörömböl benne a kérdés : itt csupa hülye van? A különböző figurák ugyanis egytől-egyig roppant kedvesek és segítőkészek ugyan, de hogy minimum egy kerékkel kevesebbet adott nekik a természet, az biztos. A szövegek néha kifejezetten az angol limerick-humor száraz és nonszensz blődjeit idézik, amelyik meg esetleg nem, az meg olyannyira belterjesen svéd viszonyokra utal, hogy a helybélieknek biztosan nagyon vicces, ám tőlünk legföljebb, ha egy morózus „haha-hára’’ futja. Hogy maga a história mennyire hihető, ne kutassuk. A kiindulópont mindenesetre morbid: édesanyjuk halála után hat testvér az intézeti elhelyezéstől vall félelmétől iául hosszú-hosszú vándorútra. Elvileg a célból, hogy apjukhoz jussanak Stockholmba. (Ami végül természetesen sikerül is). A sztori bizonyos részletei azonban, valljuk be őszintén, szórakoztatóak. És néha meg nekünk is szellemesek. A testvércsapat állandó jellegű úti- és tettestársa, a kecske garantál minden helyzetkomikumot, s lám-lám, a liberalizmus átka: még a metrón is lehet vele utazni. Vigasztalódjunk, a mi gyermekeinket viszont nem temetheti be lavina, és nem utazhatnak csak úgy egy tehervonaton. (Pláne olyanon, ami oly tiszta is volna, mint az északi csodaszerelvény.) Sőt, még büszkék is lehetünk: az sem igen elképzelhető, hogy ennyi félnótással találkozzanak egy vándorúton. Bár ez utóbbiban nem vagyok biztos ... Domonkos László Szakközépiskolások versenye Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyekhez hasonlóan, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken is szépen szerepeltek a szegedi szakközépiskolák tanulói. A következők értek ei kimagasló eredményt. A Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközépiskolából a vasútforgalmi ágazaton: Nagy Tibor harmadik , Hír Judit hatodik helyen végzett. Szaktanáraik: Nagy Józsefné és Mataisz Jenőné. A Déri Miksa Gépészeti Szakközépiskolából a villamos szakcsoportokban Kovács Károly negyedik helyezést ért el. Szaktanárok: Komáromi Ferenc és Márta Károly. A Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskolából a statisztikaágazaton Házi Irén a hatodik helyet szerezte meg. Tanára: dr. Vályi Lászlóné. A Rzechenji i*uan Jíuügyi Szakközépiskolából Vitális Attila a kilencedik lett. Szaktanárai: Milos István, Rung Andrásné és Vida József. A Széchenyi óvónő szakközépiskola tanulói közül Májer Szilvia a 4., Barna Dóra a 10. és Papp Anikó a 20. helyen végzett. Felkészítő tanáraik: pedagógiából és pszichológiából Vargáné Tóth Gizella, szakmódszertanokból dr. Hofszang Józsefné (ének), Kovács Istvánné (testnevelés), Mihalik Hajnalka (matematika), Szabó András (ábrázolás), Urbán Sándorné (környezetismeret), Vámosi Józsefné (irodalom). A Vedres István Építőipari Szakközépiskolából a magasépítési ágazatban Szabói László az ötödik helyet érdemelte ki. A tanuló felkészítése az iskola műszaki tanárainak munkáját dicséri. Földházi István jó szereplőkaiondkat kapott.