Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
Szombat, 1983. augusztus 6. Értékesítési lehetőségek Csongrád megye iparáról Közel egy évtizede már, hogy a világgazdaságot recesszió sújtja. Ilyen esetben, pedig az a jellemző, hogy senki sem akar venni, hanem csak eladni. A piacon élesedik a harc, szigorodnak a feltételek. Ismeretes, hogy hazánk nemzeti össztermékének több mint a felét értékesíti a külpiacokon; tudott, hogy egyensúlyi problémákkal küzdünk, s ezek megoldása döntően attól függ, hogy termékeinket milyen áron tudjuk eladni. Ahogyan a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatóságának az első félévet elemző jelentése megállapítja:- A tartósan kedvezőtlen külpiaci körülmények, a beszűkült beruházási piaci kereslet, valamint a belkereskedelmi vállalatok csökkenő igénye következtében az ipari vállalatok és szövetkezetek értékesítése az elmúlt évben akadozott és összehasonlítható áron — 2,8 százalékkal kisebb volt, mint 1981-ben. Alapvetően 1983 elején nem változott a helyzet: az értékesítés tovább csökkent, az első félévben 1,8 százalékkal alatta maradt a tavalyinak. Az év második felére valamivel kedvezőbb értékesítési lehetőségeket jelez a megfigyelt megyei székhelyű vállalatok rendelésállománya: a második félévre megkötött szerződések értéke — folyó áron — 6,8 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. A féléven belül a harmadik negyedévi rendelésállomány 4,7 százalékkal kisebb, a negyedik negyedévi pedig 24,3 százalékkal nagyobb a megfelelő, 1982. évinél. Örvendetes viszont, hogy a jó tendenciák folytatódnak. Az ez év harmadik negyedére megkötött nem rubelelszámolású export értéke több mint 19 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Különösen a könnyűipar értékesítési lehetőségei jók. Huszonhárom százalékkal több terméküket értékesítik tőkés piacokon, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Több Csongrád megyei áru kerül ki a rubelelszámolású piacra is. Gondok is adódnak persze. A HÓDGÉP-et anyaghiány akadályozta a gyártásban. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot pedig az, hogy jó néhány, a termeléshez szükséges importból származó anyagot nem tudtak beszerezni. A KSZV- nek egyébként igen jók a belföldi és a szocialista piacon a lehetőségei, a HADIKÖT tőkés exportja is fellendülőben van, hiszen a tavalyi rendelésállomány csaknem háromszorosát viszik ki. Kevésbé jók a nehézipari vállalatok kilátásai. Ez azonban érthető, hiszen a kohászat, az acélipar és a termékeiket felhasználó cégeket elég régóta az úgynevezett válságiparágak közé soroljuk. Hozzájárul problémáikhoz mindaz, hogy hazánk az általuk használt nyersanyagokban igen szegény. A nyersanyagok árai pedig növekednek. Summázatként elmondható hogy termelését legjobban az élelmiszeripari ágazat tudta növelni. Ez pedig Csongrád megyében különösen fontos, hiszen ez az egyik meghatározó ágazat. Nemzetközi vasúti t . tanácskozás Szegeden Magyar—jugoszláv vasúti tanácskozást tartottak tegnap, pénteken Szegeden, a MÁV-igazgatóság épületében A nemzetközi határforgalmi megbeszélésen a szegedi és az újvidéki vasútigazgatóságok képviselői vettek részt, Lovász Lázár és Ilin Tima vasútigazgatók vezetésével. A tanácskozás napirendjén a határforgalmi munka javítása szerepelt, amelynek különös jelentősége van az export- és az importszállítások zavartalan lebonyolításában. A kelebiai határállomás zökkenőmentes munkája azért is fontos, mert a Magyarországtól északra fekvő államok egyik fontos fuvarozási útiránya e határállomáson halad át, s ugyancsak jelentős szerepe van Kelebiának a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti árufuvarozásban. Új intézet a mozgássérülteknek A belső szerelési munkálatokat végzik a Középületépítő Vállalat dolgozói a mozgássérültek nevelőképző és nevelőintézetének épületeiben Budapesten, a Kútvölgyi úton. Az intézmény, amelyet decemberben adnak át műszakilag, 1984 második negyedévében fogadja az arra rászoruló mozgássérülteket. Az országos hatáskörű intézet feladata lesz, hogy felkutassa és nyilvántartsa a mozgássérülteket, s végigkísérje őket életpályájukon. Ennek érdekében a szülészetekkel és más egészségügyi szervekkel együttműködve adatbankot hoznak létre. A nemzetközi viszonylatban is egyedülálló intézményben egyszerre 385 bentlakó beteget fogadhatnak. A különböző korú gyermekekkel 220 úgynevezett konduktor foglalkozik majd: feladatuk lesz, hogy a mozgássérült fiatalokat már a legkoraibb életszakaszban megtanítsák önmaguk ellátására, felkészítsék az állapotuknak megfelelő önálló életvitelre. A felkészítésen túl az intézmény a legteljesebb körű egészségügyi ellátásban részesíti a mozgássérülteket, a fogászattól a lelki betegségek gyógyításáig. A bentlakásos kezelésen túl, naponta 120 mozgássérült ambuláns ellátására is alkalmas lesz az intézet, s abba bárki elviheti gyermekét. Ha a vizsgálatok kiderítik, hogy szükséges az intézményi elhelyezés, a személyi adottságoknak megfelelő, hosszabb-rövidebb ideig tartó egyéni foglalkozás, akkor a szabad helyektől függően felveszik bentlakásra a rászorulókat. Ha szükséges, átmenetileg elhelyezik az intézményben a csecsemők, a kisebb gyermekek szüleit is, hogy elviselhetőbbé tegyék az apróságoknak az idegen környezetet, ezzel is segítve a felkészítő konduktorok munkáját. Az intézményben nemcsak a mozgássérülteket helyezik el, hanem kétszáz konduktorhallgatót is itt készítenek majd fel hivatására. Új betontechnológiai eljárás Különleges betontechnológiai eljárást alkalmaznak az inotai hűtőtorony rekonstrukciójánál. A mintegy 44 millió forint értékű felújításhoz a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, az Iparterv és a Dorogi Szénbánya közös találmányát alkalmazzák. Az új, úgynevezett lőtt betonos eljárás — amikor is nagy nyomással juttatják az anyagot a szerkezetre — nagy húzó- és hajlítószilárdságot biztosít, és lehetővé teszi a cementfelhasználás csökkentését is. A bányavágatok, alagutak, hidak, gátak, épületszerkezetek, magas- és mélyépítésű létesítmények biztosítására alkalmas technológiával emellett 20—40 százalékos költségmegtakarítást érhetnek el Az új eljárás külföldi cégek figyelmét is felkeltette: a Ruhr-vidéki Walsum-bányaüzem egyik irányvágatának hosszabb szakaszát a magyar lőttbetonos eljárással biztosították, sikerrel. Az eljárás franciaországi alkalmazására pedig az ottani Sobea-cég megállapodást kötött a KBFI-vel és a TESCO-val. Elenőrök megállapítása Nem javul a helyzet a vendéglátóiparban Az év első felében a fővárosban 157, vidéken pedig 37 vendéglátóipari helyen tartott ellenőrzést a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Az ellenőrök megállapították: a korábbiakhoz képest sem a kiszolgált ételek, sem az italok minősége nem javult, a vendégeket továbbra is gyakran éri károsodás. A megvizsgált meleg ételek minden másodikénál az előírtnál kevesebb volt a hús és a köret, a sörminták felét kifogásolták a „szűkre” mért adagolás miatt, s az ellenőrzött presszókávék 14 százaléka kevesebb kávéőrlemény felhasználásával készült. Ugyancsak kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek az ellenőrök a fagylaltoknál: a minták több mint 40 százaléka az előírtnál kevesebb zsírt, illetve szárazanyagot tartalmazott. Jóval kedvezőbb a kép a hidegkonyhai és a cukrászati készítmények vizsgálatánál; a termékek csaknem teljes körét kifogástalannak minősítették. Az év első felében 45 esetben állapítottak meg szabálysértési eljárásra is okot adó súlyos mulasztást, ilyen eljárásra a megelőző félévben 39 esetben került sor. A KEKjIMI ellenőreinek tapasztalatai felhívják a figyelmet arra, hogy fokozni kell az ellenőrzéseket, a korábbinál szigorúbb felelősségrevonásra van szükség, és arra, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a vállalati belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának növelésére. 3 Egységteremtő erivel Beszélgetés a népfronttól Pozsgay Imrével A Hazafias Népfront — mint politikai mozgalom — áthatja életünk minden területét. Mindazt, ami a politika szférájába esik, legyen az akár gazdasági, akár kulturális. A népfrontnak erről az átfogó szerepéről beszélgettünk Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával. Sz képesnek tartja-e a mozgalmat arra, hogy tevékenysége során tükrözze társadalmunk mai állapotát, a megvalósulás útjára tereljen jogosan megnyilvánuló társadalmi igényeket és mozgalmi módszereivel formálja jelenünket, jövőnket? — Mindig is tiszteltem azt a programot és azt a szerepkört, amelyet a mozgalom betölt. Amióta azonban hivatásos munkásként dolgozom itt, azzal a felismeréssel járt, hogy fontos társadalmi rétegek, csoportok, a társadalom legkülönbözőbb képzettségű emberei ebben a mozgalomban keresnek kifejezési eszközöket, formákat, politikai közéleti tevékenységükhöz. Igazán jó tapasztalat, hogy aki őszinte szándékkal és jobbítani akarással kíván részt venni a közéletben, az itt meg is találja a mozgásteret hozzá, megtalálja a fórumokat. Bizonyos fontos kérdésekben még a döntésben való részvétel lehetőségét is. Ami pedig társadalmunk mai állapotának tükrözését illeti, arra éppen azért képes, mert mindenki benne van a népfrontban, mindenki személyes tapasztalatát hozza el a fórumokra, és mert nyílt demokratikus intézményrendszer működik, így annak sincs akadálya, hogy az emberek tapasztalataikat szorongás és fenntartások nélkül kifejezzék. Egyik legnagyobb értéknek éppen azt tartom, hogy fórumainkon — beszéljünk akár választott testületekről, akár munkabizottságokról — nyílt beszéd folyik, és ebben a vitás és vitatható nézetek is helyet kapnak. Ebben semmi botrányos nincs, ellenkezőleg: ez pozitívum és kívánatos, hogy ezentúl is így legyen. A társadalmi igényekkel kapcsolatosan az a nézetem, hogy manapság ezek közé az igények közé mindjobban odatartozik a különböző érdekek képviseletének a lehetősége. Úgy látom, a népszerű mozgalom az utóbbi időben e tekintetben is jó irányban fejlődött, megfelelő formákat talált ahhoz, hogy a lakóterülethez, településhez, közigazgatáshoz, környezetvédelemhez, idős korúak helyzetéhez és más társadalmi csoportok helyzetéhez fűződő érdekeket nyíltan kifejezze. Ezekben az ügyekben már kritikusan, igényformálóan és szükségletkielégítő módon vegyen részt. Hozzáteszem még: a népfrontmozgalom fontos új vonásának tartom, hogy egyre elmélyültebben vesz részt a gazdaságpolitikai munkában, hovatovább társalkotója lehet a gazdaságpolitikának is. e A szocialista nemzeti egység is — mint minden társadalmi törekvés — viták során valósul meg. Hogyan ítéli meg a viták szerepét a népfrontmozgalomban? — Vita nélkül megölnénk a mozgalmat. Egyébként is minden társadalmi szervezet és mozgalom dolgában az a véleményem, hogy ahol nincsenek alkotó, tisztázó, akár késhegyig menő viták, ott egy mozgalomnak lehet akár milliós tábora is, az csak szekta. Valójában akkor mozgalom, ha ezek a viták a bázistól a központig mindent áthatva szolgálják a tisztázást, a kibontakozást. A vita elfojtása és a türelmetlen reagálás a vitás nézetekre idegen a népfrontmozgalomtól. Aki ilyen magatartást tanúsítana, az a népfront szellemét és a népfront célját tagadná meg. A vitában nem egységbontó, hanem egységkovácsoló, egységet teremtő erőt látok. Éppen ezért a viták nem fenyegetik a szocialista nemzeti egységet. A már meglevő és a jövőben formálódó egységet a hallgatás veszélyeztetné legjobban. Nyilvánvaló, hogy a népfront politikai szándékokat igyekszik megvalósítani. Mai társadalmi valóságunk alapján melyek a döntően meghatározó feltételei e politikai szándékok érvényesülésének? — Ha valamikor, akkor most igazán érvényes, hogy a legelső feltétel itt is a gazdaság kibontakozása, a stagnálás, a lassú növekedés állapotából egyfajta újabb gazdasági növekedési pálya előkészítése Hiszen a nemzeti jövedelem növekedése lehet forrása a további jólétnek. E növekedés lehet kiindulása a helyi önkormányzatok megerősödésének, mert mind több anyagi erő kell ahhoz hogy a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben dönthessenek, így például fejlesztési feltételekről, amelyekhez viszont anyagiak szükségesek. A másik feltétel: tovább tökéletesíteni az érdekképviseleti viszonyokat a társadalomban. Részt venni a politikai döntések előkészítésében és meghozatalában, hogy legyen miért becsülni a mozgalom résztvevőinek magát a mozgalmat. Nem feltétlenül csak kritikai szerepben látom ezt. Ez lehet konstruktív együttműködés is a kormányzattal, a politikavezetéssel. A lényeg az, hogy az érdeknyilvánítás — miként a vita is — egységteremtő erő legyen. Ezenkívül a mindennapi munkánkat illetően politikai szándékaink érvényesüléséhez újabb és újabb aktivisták tömegeire van szükség. Olyanokra, akik már jól értik azt a szellemiséget, amivel a népfrontnak dolgoznia kell, hogy betölthesse társadalmi szerepét és funkcióját. •1f A tapasztaltok szeritt vannak e táradalomnak aban sajátos rétegei vagy csoportjai, armivek e szövetségi politikáikban megkeünböztetett figyelmet kell fordítanunk? — Szerintem mindig azokra a társadalmi csoportokra kell különösebb figyelmet fordítani, amelyek éppen a legnehezebb helyzetben vannak. Az alapképlet nem változik. A munkásosztály a hegemón osztálya ennek a szövetségnek, de ezt a hegemóniát, amely a párt vezető szerepében érvényesül, soha nem változtathatja át uralmi viszonnyá, mert az akkor megölné a szövetséget. Partneri viszonyként kell ezt működtetni. Ilyen alapon a partnerség erősítését tartom a legfontosabbnak a szövetségi politikában. Ha a nehézségeket nézem, akkor úgy vélem, hogy két fontos generáció az, amelyik most különleges figyelmet érdemel. Az ifjúság, amely a pályaválasztás az életkezdés gondjaival küszködik és identitászavarban szenved, nem tudja beilleszkedésének az összes feltételét megteremteni. A másik az idős korúak helyzete, amelyen javítanunk kell ahhoz, hogy ne rossz perspektívát lássanak a felnövekvő nemzedékek maguk előtt. De nem csupán ilyen politikai szándékból, hanem humanitárius, emberiességi okokból is erre a társadalmi csoportra nagy figyelmet kell fordítanunk. Ez a szövetségi politikánknak is nélkülözhetetlen alkotóeleme. A Az MSZMP Központi Bizottságának július 6-i határozatából ismerjük választási rendszerünk továbbfejlesztésének főbb kérdéseit. Az új választójogi törvény kidolgozásában milyen feladatok megoldása hárul a mozgalomra? — Az előzményekről ma már sok mindent tud a közvélemény. Tudják, hogy a párt Központi Bizottsága — a mi politikai tapasztalatainkat is figyelembe véve — kezdeményezte a választási törvény megújítását A kezdeményezéshez tartozott az is, hogy a Központi Bizottság felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, mondjon véleményt azokról a politikai elvekről, amelyek eddig ez ügyben kialakultak. Ezt meg is tette az Országos Tanács, és így tért vissza újra a Központi Bizottság az új választási törvényt előkészítő politikai elvek kialakítására. Most ott tartunk, hogy a Központi Bizottság meghatározta az új választási rendszer, az új választási törvény iránti követelményeket, és ezzel a kormányon belül megkezdődhetett a kodifikációs munka, az Igazságügyi Minisztérium szakértői a politikai szándékot törvénytervezetté formálják. Ez a készülő törvény azonban politikailag akkor válik igazán éretté, hatásában viszonyainkat kedvezően formálóvá, ha az országgyűlés vitáját megfelelő társadalmi vita előzi meg. Politikai értelemben az általános kiterjedésű vita az emberek sokaságának azonosulása jelenti a hatályba lépést. Ezért a népfront következő szerepe, hogy széles körű társadalmi vitasorozatot szervezzen az új választási törvény előkészítésére. Ez a széles körű, tömegeket megmozgató vita már egyszersmind előiskolája lehet a népfrontmozgalom és az állampolgárok számára az 1985-ben esedékes, új módon lebonyolítandó választásoknak. Ha ezen a vitán túl leszünk, a népfront Országos Tanácsa összegezi a tapasztalatokat és eljuttatja a kormánynak. A viták tanulságait hasznosítják a törvényelőkészítés végső szakaszában, hogy ezt követően kerüljön ez év végén az országgyűlés elé. Ez a menetrendje az új választási törvény megalkotásának. Egyértelmű tehát, hogy a népfrontmozgalom és az állampolgárok sokasága érdemben ténylegesen részt vesz e fontos törvényünk létrehozásában.