Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

Vasárnap, 1983. augusztus 14. Somogyi Károlyné felvétele A Hunyadi János sugárúton két autóbuszmegálló helyén újítják föl a megrongálódott úttestet a Hódmezővásár­helyi Közútépítő Vállalat útépítői. Az új aszfaltburkolat alá megfelelő betonalap is kerül: felvételünk erről a munkáról készült Borsod „ *■ ! . Szénmosó” épül A Borsodi Szénbányák kazincbarcikai központi szénosztályozó üzemében be­fejező szakaszához érkezett a korszerű, szénmosó épí­tése. Ez lesz hazánkban az első, úgynevezett háromter­­mékes, nehézszuszpenziós szénmosó, amely szétvá­lasztja a jó minőségű sze­net, a meddőt és a közép­­terméket, vagyis­­ a meddős szenet. A szétválasztási, osztályo­zási folyamat két Wimco­­dokban zajlik le, amelyek darabonkénti súlya megkö­zelíti az ötven tonnát. Az új mosómű üzemszerű já­rását 1984 januárjára ter­vezik. A szénmosómű munkába­­állításával jelentősen javul a lakossági ellátásra szánt szén minősége. Tonnánként ugyanis több mint 300 kaló­riával jobb szenet kapnak a vásárlók. A szénmosóroű óránként 900 tonna szén és meddő elválasztására alkal­mas. Indul a diszkóhajó... Nehéz start, jó befejezés Este hét órakor még csak néhányan ácsorognak a disz­­kóhajó tiszai lejáratánál. A jegyszedő szedelőzködik, a kapitány órájára pislog, míg a diszkós igazít valamicskét a pecaboton. A büfés is unatkozik. Nyomott a leve­gő, közel a vihar. És ekkor megérkezik a fölmentő se­reg, a bajai motorcsónako­­sok népes, csapata. A di­sz­­­kóhajó mégiscsak vitorlát bont. Jobban mondva tol­­nyi­tódik a vaskorlát és a nép hajóra szállingózik. Köbben megered­nel^az. e.^. csatornái, s a kövér eső-' cseppek ' ragyásra verik a sima víztükröt. A­­ rendezők élénk vitába kezdenek, miközben a hajó­­parancsnok enged a­­ kérés­nek: fél órával­­ megtoldják a horgonyfelszedést. A ven­dégek szinte elvesznek a nagy hajóban, azért is, mert a többség a fedélzet levegős teraszán talál magának he­lyet. Időnek teltével csitul a zápor, a diszkóhajó ko­mótosan eloldalog az állo­másról. Ekkorra tetőzik a rendezők közötti fejetlen­ség. .Mindenki mondja a magáét. Kolláth Gyula, az Utasel­látó képviselője: — Értsék meg, nem vár­hatunk tovább, hét órakor kellett volna indulni a ha­jónak. — Maga itt a séf? — csattan föl az egyik utas. — A mi cégünk is egyike az üzemeltetőknek. — Fordítsa vissza a ha­jót, lemaradt a fele nép! — Hol vannak? — Még a szállodában. — Nagyon sajnálom, mi­ért nem értek ide az indu­lásra, vártunk jócskán... A hajó irányt vesz a Sár­gának, páran nyakon fogott sörösüvegekkel indulnak a zenéidő felé. Ám az utasok mérgelődnek. Egyikük: tud­ja maga, ki maradt le, Sze­ged város vendége, a világ­hírű motorcsónaképítő mes­ter, meg a magyarok világ­bajnoka ... Másikuk: ne vele veszekedjünk, men­jünk a kapitányhoz. Ideges türelmetlenség, közben a ze­­nehullámok is erősödnek, majd becsap a baj: áram­szünet. Míg rendeződnek a dol­gok, külön ülünk a hajó­naplót kereső elégedetlen­kedővel. László Ferenc, a bajai motorcsónakosok technikai vezetője mondja: — Megrendeltük előre a harminc jegyet. Baján kifi­zettük hetvenöt forintot da­rabonként. — Későn érkeztek az ál­lomásra ... — Akik itt voltak, kérték, hogy várjanak, kül­önben sem volt ki nélkülünk az indulási létszám. Tudtom­mal negyven embernek meg kell lenni. Közben többen csatlakoz­nak, a beszélgetéshez, rövid hajú hölgy, így fogalmaz: — Nem adtak egy helyen szállást, amiatt késtünk... Sajnos, épp a vendégeinket hagytuk a parton. Seil» "lassan­ íamüc<»r a ke­délyek is .’lecsillapodnak és a lusta mederben a hajó is visszakiír Yannntk,' •"'bientáz­ód­­nak a dolgok. A bajai mo­­­torcsónakosok a diszkóba hív­ták Bernhard Danischot. Valami olt­­rdiatt, a világ­­csúcstartó Sarkadi Sándor­ral és még másokkal, nem értek oda a megbeszélt idő­re, és a ham a versenyha­­jósok nélkül vágott neki a Maros-torkolatnak. A laikus ilyenkor nyom­ban megkérdezi:­­• Miért vont a sétahajó­zást választja magának k­i­­kapcsolódásra egy motorcsó­nak-versenyző? — Ilyen lassan még úgy­se mentem a víz fölött — feleli Volentér László. Csapláros László, többszö­rös bajnok, annyival egé­szíti ki, hogy a Sárga felöli részen még sohasem járt a Tiszának. A versenyek a másik oldalon zajlanak,, Mikor Horváth András diszkós, a­­ rendező Volán Tourist és az Utasellátó, va­lamint a saját, nevében ha­jódeszkára csalja a vendé­geket, már csillog-villa a trenden. Szól a rock and roll és Aradi Antónia (az egyetlen magyar versenyző­­nő) kézről kézre jár a táncparketten. Mégis akkor a végső megbékélés, amikor a diszkóhajó menet köz­ben odahúzódik az állomás­hoz, és mind.aki nyugtáz­hatja: csak a kapitány fe­­­lesége integet a korláttól. Pálffy László alkalmi ka­pitány, ki írásosan hajó,ve­zető gépész, ezzel a mar.ő­­ver^l„,^ agg* kopp ,a KCdel/exef. Tá­ vcső­, vét. a -helyér­e teve.. .katlan-­ tyúhúzogatá­s.,közben. .*ajnál­­ kozik. .. Mo­s­tér'fen minden össze­jött. Bedöglött a se­gédmotor és­ kevés az áram. Fgnik ■ segítőm. Nagy Lajos Pestre ment a hozzávaló gumigyűrűért. — És ha mindkét motor fölmondaná a szolgálatot? — Olya­n még nem volt, de a hibát­ menet közben muszáj lenne javítanunk. Legvégső esetben evezővel lapátolnánk­ ki­­ a partra. Erre szerencsére péntek este nem került sor, így a Boszorkánysziget táján már felejtődött minden. Szólt a­ muzsika, ropták a táncosok izgadásig­, Geiger Sturz Flug slágerére, a Brutto Social­­productra még­ tapsoltak is. A kikötőbe is olyan za üal futott be a diszkós legény­ség, mintha mi sem történt volna. A békesség okán a büfos vetette partra a kö­telet. Palotás Lajos képke­zelő matróz, néh­a elárvult sörösüveget vitt vissza a pultra . .. Majoros Tibor 3 Express-csemegék árai és engedmények ez ilfítási lurizsszefea­ ­ Nemrégiben­­ elért mérle­­­­­e­t készítettek az Expressz I Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da munkatársai. A maga­sabbra lendült serpenyőt 1982 első hat hónapjában Borsod és a Hajdúság mel­lett a Csongrád megyei ki­­rendeltség eredményei el­lensúlyozták­ .Vagyis az or­szág legjobban dolgozó if­júsági utazási irodái közé tartozik a miauit, a szegedi központú­ 1932-ben 5200-an, az idei esztendő első felében 4371-en utaztak külföldre a szegedi Expressz szervezé­sében, belföldi utasaik ta­valy 33 ezren voltak, az idén július 31-ig már 24 ez­­ren ... Ez lenne az eredmé­nyekről kiáll­ított nyugta egyik oldala. Érdemes per­sze megnézni a visszáját is! * A hatvanas években az ifjúsági turizmus jórészt a jutalomüdül­őken alapult. Ma már saját költségén uta­zik a fiatalok 90 százaléka, s az arány tovább romlik. Egy nemrégiben megjelent utasítás szerint az Expressz el sem fogadhatta a vállala­tok j­utalom­kere­téből szár­mazó á­tutal­ás­okát. Marad, mint lehetőség a csereüdül­­tetvS, a készpénzfizetéses csoportok, és egyéni utazta­tás. A gond­ok a csereszem­­­övéses utaknál a teteme­sebbek: ha nálunk emelked­nek a szállodai költségek ■­ már pedig emelkedtek), ak­kor a külföldi utakra is ke­vesebben mehetnek, hiszen a keretösszeg nem változik. Ráadásul a n­yugati partner­magasabb árakat is­ szabnak, n.l.i.a­l«Fffl­ n­ife» k­iesét­kihasználó „felnőtt” utazási irodáknak. A kedvezményezésnek e sa­játos rendszerét némiképp ellensúlyozhatja,­ hogy több­féle nemzetközi ifjúsági szer­vezet és szövetség igazolvá­nyai kaphatók Magyarorszá­gon is. Aki például közép­­iskolás, vagy nappali tago­zato­ hallgató, a Nemzetkö­zi Diákszövetség igazolvá­nyával 20—25 százalékos vasúti díjcsökkentést élvez­het a szocialista országok­ban — mindössze negyven forintért. Nyolcvan forintért szerezhető be az ISTC (a Nemzetközi Diákturisztikai Konferencia) nyugati orszá­gokban érvényes igazolványa — múzeumi és kiállításbelé­­p­ők kérhetők ezzel kedvez­­­ményesen. Az Interrail nem­zetközi vasúti bérlet — 7200 forint ellenében — a nyu­­gat-európai vasutakon in­gyenes. a kompjáratokon fél­­­áru utazást tesz lehetővé; ötven ország ötezer ifjúsá­gi — azaz olcsó — szállás­helyén fogadják el a korha­tár nélkül 70 forintért vált­ható igazolványt, az ifjúsá­gi házak szövetségének tagsági tanúsítványát. * Mindezek ellenére azt mondják az hjúsági turiz­mus hazai felelősei: nem sikerül a magyar fiatalok minden rétegének megfelelő elérhető árú programokat kidolgozniuk. Főként a pá­lyakezdő, dolgozó fiatalok panaszolhatják joggal, hogy az otthonteremtés, a család­­alapítás anyagi nehézségei közepette eszükbe sem jut­hat az utazás. (A hazai vas­úti kedvezményt megvonták, a külföldi utak olykor — a fogadó utazási irodák nye­reségérdekeltsége miatt — gasztronómiai dínomdá­­nomra kényszerítik őket a szerény ebéd, egyszeri me­leg étel helyett stb...) A rugalmasabb árpolitiká­nak az is akadálya, hogy a szocialista országok közül egyedül nálunk működik vállalati rendszerben a fia­talok utazási irodája. Másutt az ifjúsági mozgalomhoz kötődik, így fordulhat elő, hogy manapság már több fiatalt küld a csehszlovák partner, mint ahányat fo­gadni tud tőlünk. Vagy hogy a Szovjetunióból jutalmazot­­tak érkeznek hozzánk, de mi fizető utasokat toborozha­tunk csak. Olykor bizony nem a KISZ-es korosztály­ból... ♦ Az Expressz-turizmus azért még tartja a lépést. Egye­bek között Ifjúsági Rende­ző Irodája, a nyelvoktatást segítő leányvállalata a fiata­lok igényeinek megfelelő útiprogramok kidolgozása révén. Úgy hírlik, a jövő év elejétől már jövedelemérde­keltségi rendszerben. Min­denesetre biztató jel, hogy a korábbi gyakorlattól eltérő­en már készül a jövő évi program, s várhatóan szep­tember közepétől „cseme­gézhetnek”­ az utazni vágyó (és fizetőképes) fiatalok az Expressz­ kínálta utakból , a szegedi irodában is. P. K. Betakarítás előtt Napraforgók vegyszeres kezelése Rövidesen hozzálátnak a fontos növényolajipari alap­anyag, a napraforgó betaka­rításához. Az érés az utolsó szakaszhoz érkezett, a fo­lyamatot most vegyszeres be­­j­avatkozással gyorsítják meg . A napraforgót repülőgépről­­ és helikopterről a Region nevű anyaggal kezelik, en­nek nyomán a levélzet le­szárad és a kombájnok ös­­­szefüggő nagy területeken kezdhetik meg a munkát. Az elmúlt hetek forrósága­­ a napraforgótermést is ked­vezőtlenül befolyásolta; egyes­ területeken alig jutott víz utánpótláshoz a növény­zet. itt szinte nincs is szük­ség a vegyszerek alkalmazá­sára. A kedvezőbb vízgaz­­dálkodású talajokon a nö­vényállomány aránylag­ biz­tatóbb képet mutat, itt nagyobb hozamokkal szá­molhatnak a termelők. A ta­pasztalatok szerint viszont az idén a gazdaságoknak ke­vesebbszer gyűlt meg a ba­juk a napraforgót károsító növényi betegségekkel, ame­lyek például tavaly jelentős kiesést okoztak, s rontották a jövedelmezőséget. A napraforgó-termesztők az elmúlt időszakban jelen­tős eredményeket értek el. Ennek nyomán növekedett a hazai növényi eredetű zsira­dékfogyasztás és fellendü­l az ágazati export. Tíz év alatt az egy főre jutó nö­vényolajfogyasztás megkét­szereződött. A feldolgozó üzemek berendezkedtek a takarmánygyártásra ,s évente mintegy 275 ezer tonna fehérjetartalmú takar­mányt adnak az állatte­nyésztőknek, csökkentve ezzel a fehérjeimportot. A betakarítás csaknem valamennyi mezőgazdasági üzemnek munkát ad; mint­egy 1100 nagyüzemben fog­lalkoznak a napraforgó ter­mesztésével. Ez a növény egyebek között azért nép­szerű, mert agrotechnikai munkáihoz a gabonater­mesztés gépeit használhat­ják és jól illik a vetésfor­góba is. Egyre jobban ter­jed a hibridek aránya, ezek ugyanis nagyobb terméssel fizetnek. A földeken a kül­földiek mellett megjelentek a hazai nemesítésű napra­forgóhibridek. Két kiállítás Mapar műtárgyak A­usztriáb­an Ausztriában két magyar vonatkozású kiállítást is megtekinthetnek az érdeklő­dők­ ezekben a hetekben. A Magyar­­ Nemzeti Galé­ria­ a tiroli magyar kultu­rális hét alkalmából, Inns­bruckban,­­a­ UraLene im Ta­­xispaláisban rendezett tár­latot. Az avantgarde klas­­­szikusai — a magyar konst­ruktivisták címmel. Itt 80 művet sorakoztattak fel, az 1920-as és részben a 30-as évek geometrikus absztrakt művészetét reprezentálva. A kiállítás anyagát 12 magyar származású, külföldön tevé­kenykedő művész alkotásai­ból válogatták össze. A­ ma­gyar múzeumban őrzött mű­vek osztrák, holland, svájci galériák, valamint párizsi és New York-i magángyűjte­mények darabjaival együtt először adnak átfogó képet e művészeti irányzatról.­­ A L:áz melletti Ebelsberg kastélyban látható az Egy különös­­ asszony, Erzsébet osztrák császárné és ma­gyar királyné 1837—1398 cí­mű kiállítás, amelynek anya­gát osztrák, NSZK-beli és magyar gyűjteményekből vá­logatták össze. Az Ebels­­berg-palota kul­túregyesület felkérésére a Magyar Nem­zeti Galéria a saját műtár­gyaiból, a Magyar Nemzeti Múzeum a történeti kép­csarnokából kölcsönzött né­hányat. Ezek elsősorban ko­rabeli portrék, szobrok és festmények. Aki virágot ültet, jó, ha tudja, mit várhat majd tavaszra, ha kikelnek.­­A szőregi Virág-Dísznövény Szövetkezetben szép, színes tasakokba csomagolják a virághagymákat, amelyek eljutnak majd az ország minden részébe

Next