Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-25 / 200. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /íStv? Tervek, viták, kacskaringók Csak jövőre lesz kész a Makkosházi körút Hogy szalad az idő! Alig győztem kikeresni „összes műveimnek’’ a Délmagyarból kivágott gyűjteményéből azt a lapot, melyen a keresett cikk a „Milyen lesz az Északi körút'” címet viseli. 1980. szeptember 14-én, csaknem három évvel ezelőtt volt szerencsém ugyanis elmesélni az olvasónak, hogy az akkor már épülő harmadik körút hogy is néz majd ki, ha teljes hosszában elkészül a Kossuth Lajos és a József Attila sugárút között. Ezért mondom hát hogy szalad az idő, meg azért is, mert egy éve, a városi tanács vb-üléséről tudósító cikkünk arról számolt be: gyorsítják a harmadik körút építését. Hogy e szándék valahol megbicsaklott, azt különösebben nem kell bizonyítani. Láthatja, aki arrafelé jár: az Agyagos utca és a József Attila sugárút között hírehamva sincs az építésnek. Az 1982. augusztus 26-i vb- ülésről szóló tudósításunk utolsó mondatát kell tekintenünk starthelynek, ha az azóta történtek fölvázolása a szándékunk. Tehát: „a második ütem, az Agyagos utca és a József Attila sugárút közti szakasz kivitelezési tervei most készülnek. Ezzel közvetlen kapcsolat épülhet ki a Kossuth Lajos sugárút és a József Attila sugárút között, már 1983-ban”. A határidőnek kinevezett évből már csak négy hónap van hátra, nem kétséges tehát, hogy az idén már biztosan nem lesz közvetlen, a Belvárost kikerülő kapcsolat az E5-ös és a 47-es út között. A történeti hűség tán megkívánná annak részletezését, hogy a tavaly pénzügyi átcsoportosítással is megtámogatott „gyorsítási szándék” miért nem érvényesülhetett a gyakorlatban Kérem azonban az olvasót, hogy vegye le válláráról ezt az erőmet meghaladó terhet. Az érdekeltek iratkötegeiből, az egyeztető tárgyalások jegyzőkönyveiből úgyis csak a lényeg a fontos: szakmai vita volt a késlekedés oka. A tárgy pedig: milyen legyen a forgalmi rend, s annak megfelelően három- vagy négyfázisú jelzőlámpa-rendszer vezérelje-e a József Attila sugárút—Makkosházi körút kereszteződését. A négyfázisú berendezés mind a négy irányból, minden irányba engedné a járműveket (jobbra kis, balra nagy ívben, s egyenesen is), azon az áron, hogy a periódusidők megközelítenék a két percet. (Vagyis, aki lemaradna a zöld jelzésről, vagy 120 másodperc múlva kapna ismét szabad utat.) Három fázis esetén — a kanyarodási lehetőségek megnyirbálásával — 70—80 másodpercre szorítható le a várakozási idő. A vita kimenetelétől függött a kiviteli tervkészítés, a pénzügyi ütemezés, az építésre vállalkozók versenyeztetése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. No, és hol tartunk most, vége-e a huzavonának? Alighanem alkalmas időben kértünk választ Hévízi Miklóstól, a városi tanács vb tervosztályának helyettes vezetőjétől, hiszen a vita lezárultáról, a kiviteli tervek elkészültéről számolhatunk be. Meg arról, hogy a tanács rendelkezésére álló anyagi fedezetet „megtámogatta” a maga forintjaival a Szegedi Közúti Igazgatóság is — jelezvén az immár teljes szakmai egyetértést abban a kérdésben, ami a vita alapja volt. A kompromisszumos megoldást rajzunkon mutatjuk be az olvasóknak, azt téve hozzá szavakkal, amit „nem enged meg” a város közlekedési hálózatában fontos szerepet játszó kereszteződés lámparendszere. Vásárhely felől jövet nem lehet a Budapesti körútra, a Belvárosból jövet a Makkosházi körútra, onnan pedig kis ívben a József Attila sugárútra kanyarodni. E veszteségeket persze lehet pótolni: a Tarján széle—Szamos utca, illetve a Gyevi utca—Agyagos utca felé haladva. (A kacskaringók kárpótlására a József Attila sugárút és a Tarján széle, Gyevi utca kereszteződésébe is lámpát telepítenek, s ezt összehangolják majd az új kereszteződés jelzőberendezésével.) Ám, hogy azokat az autósokat mivel kárpótolják majd, akik az eddig gyér forgalmú utcákban hagyhatták járművüket, de az útépítés befejeztével erre nem lesz módjuk, az bizony egyelőre kérdéses. Nyilvánvaló: másutt, de lehetőleg a közelben kell majd új várakozóhelyeket kialakítani számukra. (Vajon az új parkolók árát az eredeti elképzelések szerinti útépítés költségeihez hozzátéve, nem járt volna-e jobban mindenki ? Nem kellene akkor a már kialakult szokásokon változtatni, négy, viszonylag csöndes utcába lármás forgalmat terelni — de hát ezek persze csupán a laikusok szemszögéből látható ellenérvek !. . .) Most már akár indulhatna is az építkezés. A Makkosházi körút még hiányzó szakaszának kivitelezésére a tanács tervosztálya versenytárgyalást írt ki — a DÉLÉP, a KÉV és a KEVIÉP közül az a cég kapja a megbízást, amely a legkedvezőbb ajánlatot teszi. A versenytárgyalás alapja 20 millió forint, s 1983 év végi kezdéssel 1984 harmadik negyedéve a befejezési határidő. Mivel szeptember 6-ig lehet a pályázatokat benyújtani, csak azután adhatunk hírt arról, melyik vállalat lesz a felelőse a Makkosházi (és nem mint rajzunkon: Makkosháza) körút elkészültének. Pálfy Katalin A kanyarodási lehetőségek csökkentésével a kereszteződés átbocsátó képessége rívelhető, a járműveknek kevesebbet kell várniuk a szabad jelzésre Megkezdődött az almaexport Megkezdődött az almaexport. A Hungarofruct közvetítésével az első nyolcvan vagon a hét elején útnak indult a tuzséri „almapályaudvarról” a szabolcsi kertek termésével a Szovjetunióba. A Hungarofruct nagy gondot fordít a kivitelében legnagyobb arányt képviselő alma kiváló minőségének biztosítására. Mezőgazdasági partnereivel jó előre egyeztette a szedási, szállítási ütemtervet, ellenőrizte a válogatást, a rakodás technikai berendezéseit, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a nagy tömegű áru kivitele. Az üzemekben is pontos ütemterv szerint szedik a gyümölcsöt, hogy az érett termés időben kerüljön a ládába. A golden és a húsvéti rozmaring érett meg elsőként, néhány gazdaságban már a jonatánt is szedik. A kivitel fokozatosan nő, szeptember közepén a tervek szerint naponta 400—450 vagont töltenek meg külföldre kerülő almával. (MTI) 73. évfolyam 200. szá 1983. augusztus 25., csütörtök Ára: 1,40 forint Mű kiállítás nyílik Szegeden Utazás a Szovjetunióba Dr. Komócsin Mihály fogadta a szovjet vendégeket Szerdán megyénkbe érkezett Grigorij Mihajlovics Adijanc, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Idegenforgalmi Főhivatal magyarországi képviselője, Vlagyimir Ivanovics Medve gyev, az Aeroflot magyarországi vezérképviseletének helyettes vezetője és Jurij Perov, az Intourist moszkvai magyar osztályának vezetője. Délután a Csongrád megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a szovjet venda délelőtt 10 órakor Szegeden „Utazás a Szovjetunióba” címmel kiállítás nyílik az Aeroflot, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, az Intourist, a Volán 10. számú Vállalata és a Volántourist közös rendezésében. A kiállítást az MTESZ hídégeket, A szívélyes légkö gyó utcai székházában Grirű megbeszélésen szó esett gorij Mihajlovics Adijanc Csongrád és a szovjetunió nyitja meg.beli Odessza megyék testvéri kapcsolatainak fejlődéséről, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyénkbeli munkájának gazdagodásáról. A megyei pártbizottság első titkára ismertette a vendégekkel, megyénk gazdasági, politikai és kulturális életének főbb jellemzőit is. Bővítették a teleHszpontot Megváltozott hívószámok! Az évekkel ezelőtt mindenki megkönnyebbülésére üzembe helyezett szegedi telefonközpont — a tervszerű hálózatfejlesztésnek köszönhetően — kezdte „önmagát kinőni” az utóbbi időben. A központba kapcsolt telefonok nagy száma és az azokról leadott hívások esetenként, a napi csúcsban, túlzott mértékű terhelést jelentettek a központnak. Ez az időszakos túlterheltség gyakran eredményezte, hogy egyes számmezők (ezt az első két számjegy jelenti) hívásakor foglaltat jelzett a készülék, más esetekben nem adta mindjárt a szokásos városi tárcsahangot. Miután ennek a „forgalmi dugónak” műszaki okai voltak, a Szegedi Postaigazgatóság szakemberei tavaly megkezdték a központ tehermentesítését. Mint Vojnár László igazgatóhelyettes elmondta, a közelmúltban három, egyenként ezer hívás lebonyolítására alkalmas új egységet építettek be a szegedi központba, s ezzel lehetővé vált, hogy a város több, nagy forgalmú intézményének telefon-főáramköreit az új egységekre kapcsolják rá. Az új egységek belépése egyben új számmező megjelenésével is jár. A bekapcsolt új számmezők a 21-es, 22-es és 23-as, és ennek megfelelően a most megkezdett számváltoztatási rendszer háromlépcsős lesz. Augusztus 27-én tíz szegedi közület száma változik meg, a második ütemben, november 26-tól kap új számot tizenkét közintézmény, s az év végén december 17-től változtatják meg még 11 újabb alközpont számát. Szombattól Szegeden a következő közületi előfizetők száma változik meg (itt már csak az új számot közöljük): Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzemigazgatósága (Kossuth Lajos sugárút 68.) 22-844. DÉLÉP (Bocskai utca 10—14.) 23-122 és 22-133. József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi kar, dékáni hivatal, központi tanszékek (Táncsics M. utca 2.) 21-111. kibernetikai központ (Árpád tér 2.) 21-022. oktatási épület (Petőfi Sándor sugárút 30.) 21-611. A klinikák új száma: bőrgyógyászati klinika (Korányi fasor 8.) 21-011, fül-orr-gége klinika (Lenin körút 111.) 21-122, a II-es kórház (Tolbuhin sugárút 57.) 21-222, az Orvostudományi Egyetem oktatási épülete (Dóm tér 13.) 22-211. A városi tanács (Széchenyi tér 9—ll.123-111. A kibővített telefonközpont lényegében már egy»szerre is alkalmas a szám» változtatással járó átkapcsolásra, ám ez nem csak ezen múlik. A több hónapos előkészítés során az érdekelt cégek közül többen kérték a számváltozás átütemezését, ugyanis meglehetős szervezési terhet jelent a kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező előfizetőiknek valamennyi partnerüket értesíteni a tervezett változásról. Aki az új telefonszámot nem tudja, s a régit hívja, azt három hétig egy új, a Posta Kísérleti Intézet szakemberei által kifejlesztett új automata berendezés tájékoztatja a megváltozott telefonszámról. Képviselők megbeszélése A fokozatosan kialakult egészségügyi integráció ma már biztos alapja a progresszív betegellátásnak. Hajdú-Bihar megye és Debrecen város egészségügyi vezetői szerdán az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának is beszámoltak az ezzel kapcsolatos helyi eredményekről, feladatokról és gondokról. A testület helyszíni ülése elé terjesztett beszámoló kiemelte: a megyében és a városban átlagosnak mondható az alapellátás, a bölcsődei, a csecsemő- és gyermekotthoni ellátottság. A lakosság fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásához csaknem 4 ezer ágy, a járóbeteg-szakellátáshoz pedig négy intézet áll rendelkezésre. A fő törekvés az, hogy a beteg mindig megfelelő időben juthasson hozzá a számára szükséges, állapotának megfelelő és szakmailag indokolt korszerű gyógyító-megelőző ellátáshoz. A beszámolót követő vitákban részt vett képviselők főként a gyógyító munkát megnehezítő gondokkal, az egységes szemlélet további erősítésének akadályaival foglalkoztak. Dr. Petri Gábor professzor, Csongrád megyei képviselő a szükséglet és a rendelkezésre álló kapacitás összhangjának megteremtéséről beszélt. Hangoztatta: szükség van új intézkedésekre, különféle szervezeti intézkedésekre is, de látni kell, hogy csak a meglevő anyag átrendezésével nem mindenütt lehet elérni a kívánatos változást. Korszerű berendezésekre, jó műszerekre — mondotta a továbbiakban — a falusi és körzeti orvosoknak is nagy szüksége van. Ezekkel több vizsgálatot tudnak maguk is elvégezni, s így kevesebb beteget küldenek szakrendelésre. Illés Béla, az egészségügyi minisztérium főosztályvezetője a képviselők kérdésére válaszolva elmondotta, hogy a munkaidő-csökkentés, a műszakpótlék bevezetése sajnos nem tette sokkal vonzóbbá a kórházi illetve a klinikai ápolónői állásokat. (MTI)