Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Elnöki Tanács ülése Június 20-ra összehívta • az országgyűlést Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján június 20-án, szerdán tíz órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács javasolja hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a törvényjavaslatot az 1983. évi állami költségvetés végrehajtásáról, valamint a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásával foglalkozó beszámolót. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, végül kegyelmi ügyben döntött. A műszakiak szerepe a bányászatban Az Ipari Minisztérium, a szakmai szakszervezet, valamint a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendezésében pénteken tartották III. iparági tanácskozásukat a bányaipari műszakiak, üzemvezetők, aknászok, frontmesterek és a közvetlen termelésirányítás más képviselői Budapesten a bányászszakszervezet székházában. Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára vitaindító előadásában többek között rámutatott arra, hogy az utóbbi időben a szakmai szakszervezet elnöksége több kezdeményezéssel szorgalmazta a műszaki dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelését. Csak helyeselni lehet, hogy a bányavállalatok nagy részében a bizalmi testületek a műszakiak bérének átlagon felüli fejlesztése mellett döntöttek, ami kedvező visszhangra talált az érintettek körében, s a fizikai dolgozók is megértéssel fogadták. Szója* kooperáció Magyar—jugoszláv határ menti együttműködés keretében a déli szomszéd országban dolgozzák fel a Baranyában termelt szója egy részét. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát mohácsi kikötőjéből már ki is jutott az első, szójával megrakott 400 tonnás önjáró uszály, hogy rakományét az olcsó folyami úton Közép-Európa legnagyobb szójafeldolgozó üzemébe, a Tisza-parti Becsejen tavaly felépült „sójaprotein"be szállítsa. az idei tanév tapasztalatai, a jövő évi feladatok A művelődési miniszter tájékoztatója Az 1983 84-es oktatási év eredményeit és gondjait számbavevő, illetve a következő tanév feladatait áttekintő országos tanácskozást szervezett pénteken a Művelődési Minisztérium a fővárosi és a megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei, főosztályvezetői és osztályvezetői, a megyei pártbizottságok képviselői, illetve a megyei pedagógus-szakszervezeti titkárok részvételével. A konferencián — amelynek az Építők Szakszervezetének székháza adott otthont — Köpeczi Béla művelődési miniszter tájékoztatta a résztvevőket az idei tanév tapasztalatairól. Mint elmondotta: kedvező tényként értékelhető, hogy az óvodás korúak 87 százaléka részesül óvodai nevelésben, sajnálatos ugyanakkor, hogy még mindig 50 év felett van a helyhiány miatt elutasított gyermekek száma. Sokasodott és csak a nevelőtevékenység kárára végezhető el az óvónők adminisztrációs munkája. Az elmúlt évben az általános iskolákban több mint 1300-zal nőtt a tantermek száma, a tanulólétszám pedig mintegy 2 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző tanévben. Az iskolák még mindig sok esetben nem tanítási célokra épített helyiségekben, épületekben működtek. A tartalmi korszerűsítés terén előrelépés tapasztalható: az új tantervek és tankönyvek jelentős része bevált, s az is világosan kirajzolódott a napi gyakorlatban, hogy a tananyagok mely részein szükséges változtatni. A korrekciók során különösen az alapkészségek — az olvasás, írás, helyesírás, számolás — kialakítása, a gondolkodás, az önálló tanulás fejlesztése kerül előtérbe. Örvendetes, hogy kezdenek kialakulni a tanulók egész napos foglalkoztatásának korszerű szervezeti és tartalmi keretei — mondotta a továbbiakban. Ma már minden második általános iskolai tanuló részesül az egész napos foglalkoztatás valamely formájában. Sok viszont az általános iskolába járő túlkoros tanuló, ezért kívánatos lenne elerni, hogy a 14. életévüket betöltőtt, diákok közül a felmentettek a dolgozók általános iskolájában, ifjúsági osztályokban fejezzék be tanulmányaikat. Az általános iskola csaknem valamennyi évfolyamán tovább növekedett a tanévvesztesek száma, s arányuk éppen az első osztályokban a legmagasabb. A Művelődési Minisztérium a jövőben feltárja a tankötelezettség teljesítését gátló körülményeket, s gondoskodik arról, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása, iskola-előkészítése mind teljesebb körben valósuljon meg, javuljon az iskolaérettségi vizsgálatok szakszerűsége. A korábbi tanévekhez képest nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munka folyt az idén a középiskolákban — állapította meg Köpeczi Béla. E tanévben a megfelelő korosztálynak csaknem 90 százaléka tanul középfokon. Különösen a gimnáziumokban gyorsult fel a létszámnövekedés üteme, és sajnálatos módon ezekben az oktatási intézményekben is megjelentek a képesítés nélküli nevelők. Főleg a második idegen nyelv tanítására kevés az egyetemet végzett szaktanár. A középiskolai tanulmányi munka tapasztalatait elemezve az előadó rámutatott: a gimnáziumi fakultáció az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem a középiskolából hiányzó tantárgyak tanulására kínál lehetőséget, hanem inkább a továbbtanulást, illetve az elhelyezkedést segíti elő. A középiskolákban továbbra is kívánatos napirenden tartani a szabad idő értelmes felhasználásának ügyét. A jövő év feladatairól szólva a művelődési miniszter hangsúlyozta: 1984 és 1987 közön elvegzik a korrekcióidőt a látterveken, az óraterveken és a tankönyveken. A tehetséges fiatalok képességeinek jobb kibontakoztatása érdekében: adóztatást terveznek az általános iskolások' tanulmányi versenyrendszerében. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására a minisztérium javasolja: a tanítók, tanárok lakáshoz jutását különleges hitelkonstrukciókkal is segítsék elő, s a kistelepüléseken is nyíljék mód pedagóguslakások építésére. Csökkentik a pedagógusok fölösleges adminisztratív terhelését, s tervezik létrehozni erkölcsi megbecsülésük új formáit is — mondotta Köpeczi Béla. 74. évfolyam 122. szám 1984. május 26., szombat Ára: 1,80 forint Megnyílt az ünnepi könyvhét Az olvasás népszerűsítése A felnagyított középkori miniatúrán a ,,történetírás mestere” látható könyvírás közben. A Képes Krónikából vett illusztráció az ünnepi könyvhét idei plakátja. Haiman György munkája a könyv sok évszázados történetét, a szellem e foglalatának folyamatosságát is kifejezi, ugyanakkor utal arra a növekvő igényre mely az emberekben régóta létezik az esztétikus, a szép, a nemes tartalmú könyvek iránja. Éppen 35 esztendővel ezelőtt jelent meg. Supka Géza lapjában; “ a Literatúrában a sürgető felhívás: .KönyvraP rendeztessék . . . az évnek egy napján az ország minden városában és falujában, amely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.” E sorok nyomán 1929 május 12-én rendezték meg hazánkban az első könyvnapot. Azóta a könyv ünnepe hetes eseménnyé terebélyesedett. Az írók, költők, tudósok, tipográfusok illusztrátorok nyomdák, kiadók, terjesztők és mindenekelőtt az olvasók — a magyar kultúra ünnepévé. A cél minden esetben az olvasás népszerűsítése, az „olvasó nép” szép ideájának megközelítése. Szegeden a könyvtérré átalakított Dugonics téren tegnap. Pénteken délelőtt dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese megnyitójában elmondta hogy az ünnepre 19. kiadó. 130 .művet jelentetett meg két és fél millió példányban. Hazánkban soha annyi könyv nem talált gazdára, mint napjainkban. Ám a mai olvasási szokások tükrözik társadalmunk ellentmondásait is. Az iskolai felmérések szerint nincs minden . rendben a tanulók olvasási készségével az olvasási technikával. Aki pedig csak betűzi a műveket az képtelen maradéktalanul élvezni az irodalom örömeit attól távol marad az olvasás gyönyörűsége. Sokakat távolt el a könyvtől a munkaidőn felül vállalt tevékenység és olvasás-szociológiai vizsgálatok mutatják, hogy jelentős rétegek szorítják háttérbe az olvasást a szabadidős elfoglaltságok, mindenekelőtt a televíziózás miatt. Növelni kell tehát a könyv szeretetét, erősíteni a műveltség presztízséi, megfeleltetni az olvasás semmivel sem pótolható gyönyörűségét. A megnyitó kellemes hangulatához hozzájárult felszabadult muzsikálásával a Molnár-dixieland és Vasa Gábor színipűvész, aki bo Lőrinc Olvasás cirküversét mondta el. Megnyitották az idegennyelvű könyvesbolt hagyományos kirakat* galériáját. Az Úttörőház kerámia szakkörének tagjai ezúttal a száz éve született Balázs Béla műveinek hőseit, mindenekelőtt a Kékszakállút és Juditot formálták meg. Lezajlott az első, könyvről könyvért vetélkedő, délután a Technika Házában reprezentatív kiállítás nyílt a Helikon Kiadó köteteiből. Ma, szombaton szegedi napot tartanak. Délelőtt 10 órakor a Dugonics téren a Helyi kiadványok feliratú pavilonnál szegedi alkotók — dr. Apró Ferenc, Simai Mihály és Péter László — dedikálják műveiket. Ugyancsak 10 órakor, a Juhász Gyula Művelődési Központban Tóth Bélával találkozhatnak az érdeklődők, abból az alkalomból, hogy a könyvhétre jelent meg a Legeltetés a három sárkány pusztáján című dél-alföldi mesegyűjtemény, melynek összeállítója és válogatója a szegedi író. Délután 1 órakor ismét könyvel könyvért. 5-kor könyvheti komédia. Nagy Ihászáé felvétele Könyvpavilonok, új kötetek és érdeklődők, a Dugonics téren Sokat használt az eső A meg-megújuló esőzések nyomán országszerte felüdült a határ. A talaj felső rétege kellőképpen telítődött nedvességgel, úgyhogy most semmi sem akadályozza a zsenge növények fejlődését. A szakemberek szerint azonban a továbbiakban is folyamatos csapadékutánpótlásra lesz szükség, mivel a nedvesség a talaj mélyebb rétegeiből sokfelé hiányzik, s így a növények mélyebbre ereszkedő gyökérzete nehezen „talál” majd vizet. A májusi határszemlék tanúsága szerint az őszi gabona állapota a Dunántúlon általában jó, kivéve néhány területet Vas, Zala, illetve Győr-Sopron megyében, ahova korábban kevesebb eső jutott. Valamivel kedvezőtlenebb a kép a Duna— Tisza-közén, itt ugyanis sokáig hiányzott a csapadék és csak most indulhatott meg az erőteljesebb fejlődés. növekedés A Tiszántúlon áprilisban még sanyargatott helyzetben voltak a növények, ebben az országrészben a búzára ugyancsak elkelt a csapadék. Ám május utolsó napjaiban már itt is megszépült a határ. A kukorica gyorsan kelt ki, és „jó erőben” van a zsenge napraforgó is. A burgonya egy részét az áprilisi fagyok — mintegy 2800 hektáron — elpusztították, ezért várhatóan kéthárom hetes késéssel jelenik meg a piacon az újkrumpli. a szabadföldről legkorábban június derekán várnak nagyobb szállítmányokat. A kertészetekben most már országos kép alakult ki az április 27—30-i erős fagyok következményeiről. A helyenként mínusz 7, mínusz 8 fokos hőmérséklet a csonthéjasokat alaposan megtizedelte. A legnagyobb károk a kajszibaracknál mutatkoznak, a termésnek 40—50 százalékát vitte el a fagy, valamivel kisebb a kiesés a korai őszibaracknál. Ugyancsak rontotta a terméskilátásokat az erős lehűlés a diónál és a meggynél. A földieper első kötése sokfelé megsemmisült, úgyhogy jobbára a másodikból lehet csak nagyobb piaci felhozatal. A szőlő akkor még nem volt olyan állapotban, a fagy különösebb kártételt okozhatott volna, ám az ország egyes részein kisebb-nagyobb károk azért mégiscsak előfordultak. A csapadékos időjárás a gyümölcsösöknek is igen kedvezett, a fán levő termés erőteljes fejlődésnek indult. Ha tovább tart a kedvező időjárás, remény van arra, hogy a terméskiesés egy részét a természet maga ellensúlyozza. Népi ellenőrzés Pénteki ülésén egyebek között a KNEB második félévi ellenőrzési tervéről tárgyalt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az elképzelések szerint a népi ellenőrök a következő hónapokban több, a népgazdaság szempontjából igen fontos témában folytatnak átfogó ellenőrzést. A testület szerint továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni a lakosság közérdekű bejelentéseivel kapcsolatos munkát. Az állampolgárok bejelentéseivel a népi ellenőrzés szerveinek az eddiginél is nagyobb körültekintéssel, felelősséggel kell foglalkozniuk