Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-08 / 133. szám

2 Kádár János pohárköszöntője — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, dolgo­zó népünk nevében tiszte­lettel köszöntöm Kim Ir Szen elvtársat, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának főtitkárát, a koreai nép nagy tisztelet­ben álló vezetőjét, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségét, valamint a kíséretében levő kedves ko­reai vendégeinket. Tisztelt Kim Ir Szen elvtárs, kö­szönjük, hogy meghívásun­kat elfogadta; az ön látoga­tása a magyar—koreai kap­csolatok fejlődésének ki­emelkedő jelentőségű ese­ménye. Meggyőződésem, hogy e látogatás, a tárgya­lások, a találkozók jelen­tősen hozzájárulnak a párt­jaink, országaink közötti sokoldalú együttműködés to­vábbfejlesztéséhez, népeink barátságának erősítéséhez — mondotta elöljáróban Kádár János, majd így folytatta: — A magyar és a koreai dolgozók, népeink barátsá­ga nehéz időkben, a máso­dik világháborút követően, az új, szocialista társada­lomért vívott harc éveiben született, a koreai nép sza­badságharcának éveiben mélyült el, és tartósnak bi­zonyult. Országainkat, szo­cializmust építő népeinket a jelentős földrajzi távolság ellenére összeköti a szolida­ritás, a társadalmi célok és a nemzetközi törekvések alapvető azonossága. — Mi, magyarok nagy tisztelettel emlékezünk a fiatal Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság törté­nelmi jelentőségű, dicső honvédő háborújára, amely­ben a szocialista országok és a világ más haladó erői­nek támogatásával vissza­verte az imperialista ag­ressziót. Büszkék vagyunk arra, hogy a harcukat tá­mogató nagy nemzetközi szolidaritásnak részese volt a magyar nép is. Nagyra ér­tékeljük azt a fáradhatatlan építőm­unkát, amellyel le­rombolt hazájukból fejlett mezőgazdasággal, lendüle­tesen fejlődő iparral és vi­rágzó kultúrával rendelke­ző országot teremtettek. Szívből gratulálunk eddig elért eredményeikhez, és teljes sikert kívánunk nagy országépítő terveik valóra váltásához. Figyelemmel kísérjük azo­kat az állhatatos erőfeszí­téseket, amelyeket Korea újra­egyesítése érdekében fejtenek ki. A Magyar Nép­­köztársaság támogatja a Ko­reai Munkapártnak, a Ko­­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország békés, demokrati­kus,­­külső , beavatkozástól mentes újraegyesítésére irá­nyuló konstruktív javasla­tait. A koreai nép mellett állunk abban az igazságos küzdelemben, amelyet az ázsiai térség és a világ bé­kéjét veszélyeztető impe­rialista törekvések ellen folytat. A Magyar­­ Szocialista Munkáspárt és a Koreai Munkapárt­ kormányaink, intézményeink és társadal­mi szervezeteink között rendezettek, barátiak a kap­csolatok. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink bővítése megfelel internacionalista elveinknek, népeink érde­keinek és óhajának. Biztos vagyok benne, hogy meg­beszéléseink is bizonyítani fogják: kölcsönös a szán­dék kapcsolataink bővítésé­re­. Hazánkról, a Magyar Nép­­köztársaságról szólva Kádár János hangsúlyozta: belpo­litikai helyzetünk szilárd, népünk cselekvően támo­gatja a párt politikáját. ,— A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongres­­­szusa határozatainak szel­lemében azon fáradozunk, hogy a feszült nemzetközi helyzetben és a kedvezőtlen világgazdasági körülmé­nyek közepette is biztosítsuk előrehaladásunkat a szo­cializmus útján. Nagy fi­gyelmet fordítunk arra, hogy megteremtsük nép­gazdaságunk hatékony fej­lesztésének feltételeit, s to­vább szélesítsük rendsze­rünk demokratizmusát. A célokat, a gondokat és a tennivalókat megvitatjuk a dolgozó tömegekkel, a tár­sadalom előtt álló felada­tok megoldása során szá­míthatunk alkotó részvéte­lükre. Céljaink elérésének nél­külözhetetlen külső feltéte­le szoros baráti együttmű­ködésünk a Szovjetunióval, és a többi szocialista or­szággal. A Varsói Szerződés szervezete, amelynek a Ma­gyar Népköztársaság alapí­tó tagja, függetlenségünk és biztonságunk szilárd táma­sza, s egyben a közel négy évtizede fennálló európai béke legfőbb záloga. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyta­tott sokoldalú együttműkö­dés eredményesen segíti gazdasági feladataink meg­oldását. Arra törekszünk, hogy fejlesszük, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcso­latainkat a más társadalmi berendezkedésű országokkal is. — A világ népeit aggo­dalommal tölti el a jelenle­gi feszült nemzetközi hely­zet — állapította meg a to­vábbiakban a Központi Bi­zottság első titkára. — A történelmileg kialakult erő­egyensúly megbontására, a katonai erőfölény megszer­zésére irányuló imperialis­­­ta törekvések aláássák a nemzetközi biztonságot, fo­kozzák a fegyverkezési haj­szát és nagy terheket ró­nak a népekre. Szövetsége­seinkkel együtt arra törek­szünk, hogy megőrizzük az erőegyensúlyt, s minden bé­keszerető és józan politikai erő összefogásával elhárít­suk a világbékét fenyegető veszélyeket. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját szocialista el­veink és a magyar nép bé­keakarata határozzák meg. Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk a nemzetközi fe­szültség csökkentése, a pár­beszéd fenntartása, a biza­lom légkörének helyreállítá­sa érdekében. Nagy fontosságúnak tart­juk a Varsói Szerződés tag­államainak a NATO tagál­lamaihoz intézett, a közel­múltban közzétett budapes­ti felhívását, amely a kato­nai erő alkalmazásáról va­­­ló kölcsönös lemondásra, és a békés kapcsolatok fenn­tartására irányul. Meggyő­ződésünk, hogy ez vala­mennyi érintett ország né­peinek érdekében áll, egy ilyen megállapodás elősegí­tené más égető kérdések megoldását is, és hozzájárul­na a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a világbéke megerősítéséhez. Végezetül Kádár János azt kívánta, hogy koreai ven­dégeink érezzék jól magu­kat hazánkban, vendégsze­rető népünk körében. Arra kérte a koreai párt és ál­lam vezetőjét, hogy haza­térve, adja át a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának, a baráti ko­reai népnek a magyar kom­munisták, népünk forró üd­vözletét, és legjobb kívánsá­gait. Ezután népeink barátságá­ra; a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Koreai Munkapárt, a Magyar Nép­­köztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság kapcsolatainak erősíté­sére. Kim Ir Szen elvtárs, valamennyi kedves koreai vendég, minden jelenlevő egészségére emelte poharát. Kim Ir Szen válaszában köszönetet mondott a meg­hívásért, a meleg fogadtatá­sért, s átadta a Koreai Mun­kapárt és a KNDK kormá­nya, valamint a koreai nép forró testvéri üdvözletét a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a magyar kormány­­­nak és a magyar népnek. — A két ország népét a testvéri barátság szálai fű­zik össze; népeink szorosan együttműködnek és támo­gatják egymást az imperia­lizmus ellen, a szocializmus és a kommunizmus ügyének diadaláért folytatott harc­ban — mondotta. — A mar­xizmus—leninizmuson és a proletár internacionalizmu­son alapuló koreai—magyar barátság és összefogás az el­múlt évtizedekben — a két ország népe érdekeinek meg­felelően — szüntelenül erő­södött és fejlődött. — A testvéri magyar nép anyagi és erkölcsi segítséget nyújtott népünknek az ame­rikai imperialisták és csat­lósaik ellen vívott fel­szabadító háború idején és a háborút követő újjáépítés időszakában — mondotta a továbbiakban, hozzátéve: a legsúlyosabb megpróbáltatá­sok idején nyújtott interna­cionalista támogatás nagy erőt és lelkesítést adott a harchoz. — A magyar nép ma is aktívan támogatja és segíti a koreai népnek a szocializ­mus építéséért és a haza ön­álló békés egyesítéséért foly­tatott küzdelmét. Népünk drágának tekinti a két nép barátságát és összefogását, és szilárd akarata, hogy to­vább erősítse és fejlessze azt. — A magyar nép, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a társadalmi élet minden területén, így a po­litika, a gazdaság és a kul­túra terén megváltoztatta az ország arculatát — mondot­ta a továbbiakban. — Ma magyar barátaink a párt XII. kongresszusán kijelölt feladatok megvalósításáért, a VI. ötéves terv sikeres tel­jesítéséért és a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­séért munkálkodnak. — Nagyra értékeljük a magyar nép által a szocia­lista forradalomban és az építőmunkában elért sikere­ket és tapasztalatokat — mint a szocialista országok közös kincsét —, s őszintén kívánom, hogy önök a fej­lett szocialista társadalom felépítéséért folytatott harc­ban még nagyobb sikereket érjenek el — hangoztatta Kim Ir. Szen. — A koreai nép az elmúlt évtizedekben visszaverte az amerikai imperialisták ag­resszióját és sikeresen vég­rehajtotta a szocialista for­radalmat, s a szocialista épí­tés meggyorsításával orszá­gunkat önállósággal, függet­lenséggel és önvédelemmel rendelkező szocialista or­szággá változtatta. — Népünk jelenleg — ma­gáénak vallva a Koreai Munkapárt VI. kongresszu­sának határozatait — a szo­cializmus teljes győzelmé­nek elérése érdekében hatá­rozottan folytatja a hármas: az ideológiai, a műszaki és a kulturális forradalmat, és erőteljes tömegmozgalmat bontakoztat ki a szocialista gazdasági építés 1980-as évekre szóló, tízpontos táv­lati céljának megvalósításá­ért. — A koreai és a ma­gyar egyaránt békeszerető nép. A magyar nép — Euró­pa, valamint a világ béké­jének és biztonságának ér­dekében — erőteljes harcot folytat az amerikaiak új tí­pusú, közép-hatótávolságú nukleáris fegyvereinek nyu­gat-európai elhelyezése el­len és a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért. — Aktívan támogatjuk azokat a békés erőfeszítése­ket, amelyeket a magyar párt és kormány más szocia­lista országokkal közösen fejt ki az Európában kialakult nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása és a béke fenntartása érdekében. — Népünk minden erőfe­szítést megtesz a Koreai-fél­szigeten kialakult feszült helyzet enyhítéséért, a há­­ború­ veszélyének elhárítá­sáért és az ország békés egyesítéséért — hangsúlyoz­ta a továbbiakban, kitérve arra, hogy nemrég három­oldalú tárgyalások megkez­dését javasolta a KNDK, az Egyesült Államok és Dél- Korea részvételével az önál­ló, békés egyesítés előfelté­teleinek létrehozására, an­nak érdekében, hogy eny­hüljön a feszültség az or­szágban és Ázsiában.­­ A magyar párt és kor­mány, valamint a magyar nép aktívan támogatja ezt a javaslatunkat, és határozott szolidaritását fejezi ki né­pünknek a haza egyesítésé­ért folytatott harca iránt. Ezért mély hálánkat feje­zem ki a magyar pártnak, kormánynak és népnek — tette hozzá. — Az imperialisták ag­ressziójának és háborús cse­­lekedeteinek szétzúzása, va­lamint a világ békéjének és biztonságának megőrzése ér­dekében meg kell erősíteni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és össze­fogását. Korunkban a szo­cialista országok, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom — olyan, az im­perialista reakciós erőkkel szemben álló — szilárd for­radalmi erő, amely előrelen­díti az emberi társadalom fejlődését. A szocializmus erőinek és a nemzetközi kommunista mozgalomnak legyőzhetetlen hatalmas ere­je ,,éppen az­ összefogásban rejlik.­­ A szocialista országok­nak, valamint a kommunis­ta és munkáspártoknak egy­mással szilárdan összefogva, határozott harcot kell foly­tatniuk az újabb háború megakadályozása, a vi­lág békéjének és biztonságá­nak megvédése érdekében. Ezzel összefüggésben ki­jelentette: a szocialista or­szágok és a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének, összeforrottságának erősítése a Koreai Munka­párt és a KNDK kormányá­nak következetes, forradal­mi irányvonala. Ennek az egységnek a szilárdításához járul hozzá a koreai és a ma­gyar nép közötti testvéri ba­rátság és összefogás erősíté­se, ezt segítik a béke ügyé­ért vívott imperialistaelle­nes harcban tett közös lépé­sek. — Pártunk és köztársasá­gunk kormánya a jövőben is éppúgy, mint eddig — a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaját magasra emelve — mindent megtesz a szocia­lista országok és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységéért és összefogásáért — hangsúlyozta Kim Ir Szen. Végezetül reményét fejez­te ki, hogy a küldöttség mostani magyarországi láto­gatása nagyban hozzájárul a KNDK és Magyarország kö­zötti barátság és együttmű­ködés fejlesztéséhez, maga­sabb szintre emeléséhez, és hozzájárul a szocialista or­szágok, valamint a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének, összeforral­tsá­gának erősítéséhez, a világ békéjének, megvédéséhez. Kim Ir Szen poharát a koreai nép és a magyar nép közötti örökös barátságra és összeforrottságra; a Magyar Szocialista Munkáspárt erő­södésére és fejlődésére, a Magyar Népköztársaság fel­­emelkedésére és felvirágzá­sára, a szocialista országok és a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységére és összefogására, valamint a vi­lág békéjére, Kádár János, Losonczi Pál, a vendéglátók­­t és valamennyi jelenlevő egészségére emelte. (MTI) 1 Kim Ir Szen válaszbeszéde Díszvacsora a Parlamentben Péntek, 1984. június 8 Közelkép Tunéziáról (2.) Magyarok a sivatagban Négyszáz liter víz másod­percenként! Senki sem tud­ja, hogyan kelt híre, mégis futótűzként terjedt el a „csoda”. Jöttek az emberek közelről, messziről, fekete kendőben, hálóingszerű dzsallábiban, fehér fejken­dőben, indigókék tagule­­musztban, volt aki csak me­redten bámulta a vizet, volt aki tüstént mosni kezdte fátylát, volt, aki két ke­zéből habzsolta az éltető nedvet, és akadt olyan is, aki leborult a földre, és Allahhoz imádkozott. Elő­ször maga a földművelési miniszter se akart hinni a fülének, aztán az avatáskor meggyőződhetett arról, hogy a hír igaz. Csodát említet­tem az imént, pedig hát, mint tudjuk, csodák nin­csenek. Különösen nincsenek a sivatagban, ahol az em­berek évezredek óta küz­denek a természettel, a min­dent jelentő vízért. A másodpercenként négy­száz liter vizet, tehát fan­tasztikus mennyiséget adó kút Tunézia déli részén, a Nagy Keleti Erg-sivatagban, Chott el-Fedjej közelében, egy oázis szélén található. Elé téglából egy kis talap­zatot építettek, amelyre majdan egy márványtáblát helyeznek. Ez fogja hirdet­ni, hogy a kutat magyar kő­­olajbányászok fúrták. A NIKEX és a kőolajku­tató vállalat ötvenegy szak­embere 1983 augusztusa óta dolgozik a sivatagban, kö­zülük sokan, például Cson­tos Szabolcs, Garai Lajos, Nemcsók László, Báli Fe­renc, Kovács István, Ka­tona József és Vecsernyés György Szegedről érkeztek. — Hogy bírják ezeket a körülményeket? — Bírjuk, azaz hogy tűr­jük — mondja Nemcsók László. — Kitartunk, amennyire tőlünk telik. A szél az ember szemébe, szá­jába, fülébe csapja a ho­mokot, és ha megfordul, olyan forró lesz a levegő, hogy teljesen kitikkad az ember. — Nyáron, amikor 50—55 fok a meleg, napi 10—15 li­ter folyadékot iszunk — ezt már Stumpf Károly teszi hozzá. — Megtanultuk, hogy gyakran kell inni és keve­set, mert így normális az ember veseműködése. Ilyen­kor, a téli hónapokban a nagy hőmérséklet-ingadozás kínozza az embert. Folya­matos műszakban dolgo­zunk, úgyhogy, hol az egyi­ket, hol a másikat kell tűrni. Az első hetekben szin­te mindenki fogyott 5—6 kilót, de fokozatosan hoz­­záedződtünk ehhez a klí­mához, és ma már minden­ki újra a „versenysúlyánál” van. Mindenkitől azt hallottam, hogy a sivatagban nem­csak az időjárás és a kö­rülmények miatt nehezebb fúrni. A magyarázatot vé­gül Bogár János főfúró­mestertől kaptam meg, aki Üllésről érkezett Afrikába. — Otthon, az Alföldön nagynyomású, 200—210 bá­­ros rétegekkel, kutakkal dol­gozunk. Itt viszont nagyon gyenge, csak 10—15 báros rétegnyomás. Ezért, az olajkutakhoz képest a víz­­kutakkal úgy kell bánni, mint a hímes tojással, mert, ha elszennyezzük a vízadó réteget, akkor a hozamnak csak a töredéke kerül a fel­színre. Rendkívül alapos rétegvizsgálatokat végzünk, beszereztük a legkorszerűbb technikát, és ha ehhez hoz­závesszük az emberek szak­értelmét, türelmét és oda­figyelését, akkor ez így, együtt jelenti a sikert. — Itt, Gabestől délre két területen dolgozunk — mondja Bikki János szerp­­vezető-helyettes. — Az egyik, a matmatai mező le­pusztult fennsík, egy víz­mosás medre mellett, azt hi­szem, mindent elmond er­ről a vidékről, hogy itt for­gatták a Csillagok háborúja külső felvételeit. A másik berendezés Chott el-fedjeji sivatagban dolgozik, egy feltöltődött tó fenekén. Itt mindent homok borít, ami­kor szél van, a tövéből alig látni a torony tetejét. A közhiedelemmel ellentétben nem igaz, hogy a sivatag­ban nincs víz, csak ezt nem a felhőkből kell várni, ha­nem a föld mélyéből, 800— 900 méterről a felszínre hoz­ni.­ Meglehetősen bonyolult és nehéz munka, de képesek vagyunk megoldani, és ezért vagyunk itt. — A szakmai felkészült­ség mellett emberileg is al­kalmasnak kell lenni az ilyen kiküldetésre — ezt már Fábián Béla főgeo­­lógus mondja. — Itt csak olyanok tudnak megmarad­ni, akik jól megférnek egy­mással, hiszen hónapokon keresztül össze vagyunk zár­va, együtt dolgozunk, együtt szórakozunk, együtt pihe­nünk. Ehhez az átlagosnál nagyobb tűrőképességre van szükség. Persze, néha csalódások is érik az em­bert, hiszen lakva ismerni meg egymást. A kisebb súr­lódásokat, feszültségeket igyekszünk levezetni, de megfigyeltem, hogy ha a munka jól megy, akkor a hangulat is jó. *— Irigyeta*ir­ogy sajnál­ni kell-e azokat, akik ma­gyarként, külföldön dolgoz­nak? — Ezt így nehéz eldönte­ni, mert aki otthon marad az irigyel bennünket, aki meg idekint van, az nem érzi annyira ezt az irigylés­re méltó helyzetet. Úgy ér­zem, hogy aki vállalja és becsülettel teljesíti, az nem jár rosszul. És van még valami, amiről ritkán szok­tunk beszélni. Itt nemcsak magunknak, a vállalatnak dolgozunk, hanem az ország­nak is. A munkánk, a visel­kedésünk olyan kell, hogy legyen, amivel jó hírünket keltjük a világban. Magam is meggyőződtem róla, hogy az olajosok állják a sarat, pontosabban a ho­mokot. De, hogy ne lehessen senkit sem elfogultsággal vádolni, mit mond munká­jukról Mohamed Habib Gharbi gabesi kormányzó? — A Shott el-1'edje­ji víz­­kutatás célja a gabesi ipa­ri övezet vízigényének bizto­sítása. Itt vannak a legna­gyobb tunéziai foszfátbá­­nyák, foszfátfeldolgozók, sav- és műtrágya gyárak, ezeknek a működéséhez nél­külözhetetlen a nagy mennyiségű víz. A NIKEX és a kőolajkutató vállalat eddigi eredményei magas szintű felkészültségről, mes­termunkáról tanúskodnak. Itt még nem volt példa ar­ra, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi vizet hozzon va­laki a felszínre. Mi a ma­gyarok kutanként 40 napos fúrását, sebességi rekordnak tartjuk. A másik területen Marmata környékén az ele­mi életfeltételek biztosításá­hoz kell a víz. Ezen a kiet­len sivatagi vidéken mosto­ha körülmények között, szét­szórtan élnek az emberek és ahhoz, hogy ne vándorol­janak el, mindenképpen el kell látnunk őket vízzel. Az önök eddigi fúrási eredmé­nyei, talán évszázados gond­jainkat is megoldhatják. íjuxro XajUAj

Next