Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
Kádár János vezetésével Magyar küldöttség Moszkvában KGST gazdasági csúcsértekezlet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn magyar küldöttség utazott Moszkvába, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa felső szintű gazdasági értekezletére. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei, a Központi Bizottság tagjai. A delegáció szakértőjeként az értekezlet munkájában részt vesz Rajnai Sándor, a Központi Bizottság tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Németh Károly, Aczél György, Korom Mihály, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai; Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Horváth István belügy. Pallai Árpád közlekedési, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hétfő délután megérkezett Moszkvába a magyar küldöttség. A küldöttséget a vnukovói repülőterén Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára és Gurij Marcsuk, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese fogadta. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete vezetésével jelen voltak a küldöttség fogadásánál a nagykövetség vezető diplomatái, valamint a magyar kolónia képviselői.• Ma, kedden délelőtt kezdi meg munkáját a KGST-tagországok legfelsőbb szintű gazdasági értekezlete. A tanácskozáson részt vesznek a kommunista és munkáspártok vezetői, a kormányfők — jelentette be a hétfői sajtóértekezleten Moszkvában Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztályának vezetője. Az SZKP KB osztályvezetője közölte, hogy a háromnapos, csütörtökig tartó tanácskozáson a résztvevők megvitatják, miként lehet tovább mélyíteni a KGST-tagországok gazdasági együttműködését, figyelembe véve megnövekedett gazdasági és tudományosműszaki potenciáljukat, valamint a megváltozott nemzetközi helyzetet. Zamjatyin emlékeztetett arra, hogy a KGST létrehozása óta eltelt időszakban számottevően fejlődött a tagállamok együttműködése. Nagyon megnőtt a világgazdaságban képviselt súlyuk is. Ma már a KGST-országokban állítják elő a világ ipari termelésének egyharmadát, s ugyancsak a KGST-országok termelik meg a világ nemzeti jövedelmének 25 százalékát. Ezekben az országokban nagy gazdasági és szociális programokat hajtanak végre népeik számára biztosított az életkörülmények állandó javulása. Ezekben az eredményekben fontos szerepe van a testvéri szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésének és tökéletesítésének. A tapasztalatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a KGST-n belüli együttműködésnek még sok kiaknázatlan tartaléka, lehetősége van, s a tagországok ezek minél jobb hasznosítására törekednek. Kérdésekre válaszolva Nyikolaj Talizin szólt arról, hogy a tanácskozást sokoldalú, alapos előkészítő munka, a tagországok s az egész gazdasági szervezet előtt álló feladatok átgondolása előzte meg. A tanácskozás összehívását az indokolta, hogy napjainkra valamennyi KGST-ország fejlődésének fontos szakaszába érkezett. A tagállamokban befejezésükhöz közelednek a jelenlegi ötéves tervek, készülőben vannak az új ötéves és a távlati gazdasági fejlesztési programok. Ezek elkészítésében is komoly szerepe lesz a valamennyi résztvevőt közvetlenül érintő fontos kérdések értekezleten történő megvitatásának. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy a tervek szerint június 14-én tájékoztatják a sajtó képviselőit a tanácskozás eredményeiről. (MTI) Az MSZMP KB első titkára a Ferihegyi indulás előtt Németh Károlytól, az MSZMP PB tagjától, a KB titkárától búcsúzik. (MTI-fotó : Telefotó—KS) Egy medence — ami három Csöndesen, minden ceremóni és fürdők két és fél millió medence tulajdonképpen hár A középső rész 80 négyzetméten 80—80 négyzetméteres víz pancsolhatnak az úszni nem menyt kizárólag gyerek nélkül „avattak"’ fürdőmedencét Sziksóson. A vízművek forintos költséggel pancsolót épített a kicsinyeknek. Az egy cm részből áll, és három korosztály lubickolását biztosítja, tejes vízfelülete 70 centiméter mély, körülötte két — színtükörrel — 50, illetve 30 centiméteres, 33 fokos vízben tudók. Minden későbbi vita elkerülendő: az új létesítkek használhatják, de ők is csak 10 éves korukig Ii. évfolyam 136. szám 1984. június 12. kedd Ára: 1,40 forint árusítás: június végétől ismét égetik a téglát Szőregen Korszerűsítik a gyárat A szegedi körzeti stúdió által tavaly nyáron a szőregi téglagyárban forgatott Tegula (Építőkő) című film egyes felvételei ma már muzeális értékűek. Az akkor megörökített nehéz fizikai munka egy részét hiába keressük a gyártósor mellett. A téli szünetben rekonstrukció kezdődött, amelynek első ütemét körülbelül két hét múlva fejezik be a szerelők. Eddig a korszerűsítésre 8 millió forintot költöttek. A szeletelőgép monoton kattogással szabja téglányira a présgépből kikúszó agyagkígyót. Már nem a hagyományos téglagyári kocsira rakják a nyers téglát, hanem hármasával egy húszméteres szállítószalagra segítik át. A majdani falazóanyag tetejére fűrészport hintenek, hogy a vizes agyag össze ne ragadjon. A szalagról asszonykezek emelik a friss téglákat a kuli kocsijaira. Egy műszakban, fejenként 6—7 ezer darabot is megmozgatnak. (Ha kilogrammban akarunk számolni, ezt a mennyiséget körülbelül megduplázhatjuk) Az átalakítás befejezése után csak ebben a munkaszakaszban marad meg a nehéz fizikai munka a szőregi gyárban. A buli szerelvényével elindul a szárítók felé. Útközben a zötykölődő téglák közül egy-egy bizony gyakran legurul. Sipos András üzemvezető szerint, ha valamilyen módon sikerül az elszóródást megakadályozni, a tavalyi 4 százalékos selejthányad könnyedén a felére csökkenthető. Most valamiféle hálás megoldáson törik a fejüket. A szárítókból kiszerelték a régi-régi polcrendszert. Földjét a kemencéktől származó szálakkal simára döngölték. A szerelvényt elektromos targonca várja a szárító bejáratánál. Egy raklapon 168 téglát emel a helyére. Az új módszerrel a felére csökkent a „széles szárítók’’ kapacitása. Most egyszerre félmillió nyers téglát tudnak tárolni, holott a folyamatos termeléshez egymillióra is szükség van. Hamarosan a színek közti terület fölé is tető kerül, és így ismét meglesz a szükséges szárítókapacitás. Egy hónapja kezdődött meg a nyersgyártás. Három hete dolgoznak a kemencék megtöltésén. Ez a munka a régi módszerrel történik még az idén. Már a kemencék bejárata előtt is kész a beton a targoncáknak. De a tetőzet átépítésére, az új bejáratok kialakítására csak az őszi leállás után kerülhet sor. Ez további 3—4 millió forintba kerül majd. A napokban begyújtják a kemencéket. Az idén is körülbelül 4 millió téglát ad az építkezőknek a szőregi gyár. Június végétől szolgálják ki az érvényes téglautalvánnyal érkező vásárlókat. Az égetéssel kezdődik több dolgozó számára a három műszakos munkarend. A gyár dolgozóinak összlétszáma mindehhez 28, azaz huszonnyolc fő. S ebben benne van a takarítónő, az árukiadó és az éjjeliőr is. Dolgoznak itt szegediek, szőregiek, tiszaszigetiek, újszentivániak. öt család a téglagyár helybeni lakásaiban él. Egy út idáig a Béketelepről műszak kezdés előtt másfél óráig tart. Az itteni munkáslakások keveseket csábítanak munkára. A fizetések? A tavalyi átlag-bérszínvonal 55 ezer forint körüli volt. Aki minden szombatját és vasárnapját feláldozta összesen 98—100 ezer forintot is hazavihetett. De, aki nem tudott túlórát vállalni, havi 4 ezret sem vehetett ki a borítékból. Az új technológia bevezetésével lényeges emelkedés várható a darabbérben is. Júliustól, valószínűleg, 15— 20 százalékkal többet fizetnek. Sipos András üzemvezető: — Néha, álmomban, tizenöt új dolgozó jelentkezik hozzánk munkára. Ha egyszer így lenne, végre nyugodtan aludhatnánk. Talán, ha híre megy, hogy már könnyebb itt a munka, és a pénz is több valamennyivel, akkor jönnek néhányan. A remélt létszámnövekedésig az átépítés alatt levő makói téglagyárból reggelente négy embert hoz a Barkas Szőregre segítségnek. * Felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy a téglaínséget és a létszámgondokat ismerve miért nem gépesítenek minden munkafolyamatot a szőregi téglagyárban. Nemcsak a beruházási keretek szűkössége miatt... A kisméretű tégla iránti kereslet csökken. Ma már csak jószerével kéménynek, pillérnek, esetleg közfalnak vásárolják. A B 29-es falazóblokk kevesebb habarcsot kíván, vele gyorsabb az építkezés. A kis méretű tégla lényegesen drágább is. Számoljunk csak egy kicsit! Ezer darab szőregi tégla ára 2560 forint, ugyanennyi B 29-ese 9016 forint. Ezer darab B 29-essel ugyanakkora falat lehet rakni, mint 5700 darab kis méretűvel. Ezek az évek még a szőregi tégla jó hírénél is erősebbek. Bőle István Meghalt Enrico Berlinguer Achille Occhetto, az OKP titkárságának tagja a pártközpontban hétfőn bejelentette, hogy elhunyt Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. Röviddel korábban a római rádió műsorát megszakítva közölte a hírt. Enrico Berlinguert szerdán temetik. Enrico Berlinguer 1922. május 25-én született a Szardínia szigetén levő Sassariban. A családjában megismert haladó liberális szellem hatására már fiatalon kapcsolatba lépett a fasisztaellenes csoportokkal. 1943- ban, 21 éves korában belépett az Olasz Kommunista Pártba, és nemsokára őt bízták meg az ifjúsági szervezet vezetésével. Egy évvel később letartóztatták, majd négyhónapos börtönre ítélték az antifasiszta megmozdulásokban való részvételéért. Salernóban 1944 nyarán megismerkedett Palmiro Togliattival. A párt még abban az évben Rómába hívta, tagja lett az Olasz KISZ titkárságának. Ebben az időben joghallgató volt, ügyvéd édesapja foglalkozását kívánta folytatni. Életpályáján döntő fordulat következett be, amikor 1945-ben az OKP Központi Bizottságának tagjává választották. Rövid ideig a párt milánói vezetőségében dolgozott. 1949-ben ismét Rómába szólították, őt bízták meg az ifjúsági szervezet irányításával, az Olasz KISZ főtitkára lett. Ebben a minőségben került Budapestre 1950-ben, ahol a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke volt. A DIVSZ-ben töltött évek során jártasságra tett szert a nemzetközi politikában, sokat utazott, alkalma volt megismerni a szocialista országok életét. 1956-ban új feladatot kapott, az OKP központi pártkoativitás a 2. oldalon* *