Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-12 / 136. szám

Kádár János vezetésével Magyar küldöttség Moszkvában KGST gazdasági csúcsértekezlet Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn magyar küldöttség utazott Moszkvába, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa felső szintű gazda­sági értekezletére. A kül­döttség tagjai: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, a Központi Bi­zottság tagjai. A delegáció szakértője­ként az értekezlet munkájá­ban részt vesz Rajnai Sán­dor, a Központi Bizottság tagja, hazánk szovjetunió­beli nagykövete. Ballai László, a KB gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője, Kovács Gyula, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Melega Tibor külkereskedelmi minisz­terhelyettes. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Németh Ká­roly, Aczél György, Korom Mihály, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai; Sarlós István, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Horváth I­stván belü­gy­. Pallai Árpád közlekedési, Várkonyi Péter külügymi­niszter, a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Ba­­zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Hétfő délután megérkezett Moszkvába a magyar kül­döttség. A küldöttséget a vnuko­­vói repülőterén Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára és Gu­­rij Marcsuk, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök­­helyettese fogadta. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete veze­tésével jelen voltak a kül­döttség fogadásánál a nagy­­követség vezető diplomatái, valamint a magyar kolónia képviselői.• Ma, kedden délelőtt kezdi meg munkáját a KGST-tag­­országok legfelsőbb szintű gazdasági értekezlete. A ta­nácskozáson részt vesznek a kommunista és munkás­pártok vezetői, a kormány­fők — jelentette be a hét­fői sajtóértekezleten Moszk­vában Leonyid Z­amjatyin, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztályának vezetője. Az SZKP KB osztályve­zetője közölte, hogy a há­romnapos, csütörtökig tar­tó tanácskozáson a résztve­vők megvitatják, miként le­het tovább mélyíteni a KGST-tagországok gazda­sági együttműködését, figye­lembe véve megnövekedett gazdasági és tudományos­műszaki potenciáljukat, va­lamint a megváltozott nemzetközi helyzetet. Zam­­jatyin emlékeztetett arra, hogy a KGST létrehozása óta eltelt időszakban szá­mottevően fejlődött a tag­államok együttműködése. Nagyon megnőtt a világgaz­daságban képviselt súlyuk is. Ma már a KGST-orszá­gokban állítják elő a világ ipari termelésének egyhar­­madát, s ugyancsak a KGST-országok termelik meg a világ nemzeti jöve­delmének 25 százalékát. Ezekben az országokban nagy gazdasági és szociális programokat hajtanak vég­re­ n­épeik számára­ biztosít­­ott az életkörülmények ál­landó javulása. Ezekben az eredményekben fontos sze­repe van a testvéri szocia­lista országok közötti gaz­dasági kapcsolatok elmélyí­tésének és tökéletesítésének. A tapasztalatok ugyanak­kor azt bizonyítják, hogy a KGST-n belüli együttmű­ködésnek még sok kiak­názatlan tartaléka, lehetősé­ge van, s a tagországok ezek minél jobb hasznosítá­sára törekednek. Kérdésekre válaszolva Nyi­­kolaj Talizin szólt ar­ról, hogy a tanácskozást sokoldalú, alapos előkészítő munka, a tagországok s az egész gazdasági szervezet előtt álló feladatok átgon­dolása előzte meg. A ta­nácskozás összehívását az indokolta, hogy napjainkra valamennyi KGST-ország fejlődésének fontos szaka­szába érkezett. A tagálla­mokban befejezésükhöz kö­zelednek a jelenlegi ötéves tervek, készülőben vannak az új ötéves és a távlati gazdasági fejlesztési progra­mok. Ezek elkészítésében is komoly szerepe lesz a vala­mennyi résztvevőt közvetle­nül érintő fontos kérdések értekezleten történő megvi­tatásának. A sajtóértekezleten beje­lentették, hogy a tervek szerint június 14-én tájé­koztatják a sajtó képviselő­it a tanácskozás eredmé­nyeiről. (MTI) Az MSZMP KB első titkára a Ferihegyi indulás előtt Németh Károlytól, az MSZ­MP PB tagjától, a KB tit­kárától búcsúzik. (M­TI-fotó : Telefotó—KS) Egy medence — ami három Csöndesen, minden ceremóni és fürdők két és fél millió medence tulajdonképpen hár A közé­pső rész 80 négyzetmé­ten 80—80 négyzetméteres víz pancsolhatnak az úszni nem menyt kizárólag gyere­k nélkül „avattak"’ fürdőmedencét Sziksóson. A vízművek forintos költséggel pancsolót épített a kicsinyeknek. Az egy cm részből áll, és három korosztály lubickolását biztosítja, tejes vízfelülete 70 centiméter mély, körülötte két — szín­­tükörrel — 50, illetve 30 centiméteres, 33 fokos vízben tudók. Minden későbbi vita elkerülendő: az új létesít­­kek használhatják, de ők is csak 10 éves korukig Ii. évfolyam 136. szám 1984. június 12. kedd Ára: 1,40 forint árusítás: június végétől ismét égetik­­ a téglát Szőregen Korszerűsítik a gyárat A szegedi körzeti stúdió által tavaly nyáron a szőregi téglagyárban forgatott Tegu­­la (Építőkő) című film egyes felvételei ma már muzeális értékűek. Az akkor megörö­kített nehéz fizikai munka egy részét hiába keressük a gyártósor mellett. A téli szü­netben rekonstrukció kez­­­dődött, amelynek első üte­mét körülbelül két hét múl­va fejezik be a szerelők. Ed­dig a korszerűsítésre 8 mil­lió forintot költöttek. A szeletelőgép monoton kattogással szabja téglányira a présgépből kikúszó agyag­kígyót. Már nem a hagyo­mányos téglagyári kocsira rakják a nyers téglát, ha­nem hármasával egy húsz­méteres szállítószalagra se­gítik át. A majdani falazó­anyag tetejére fűrészport hintenek, hogy a vizes agyag össze ne ragadjon. A sza­lagról asszonykezek emelik a friss téglákat a kuli kocsi­jaira. Egy műszakban, fe­jenként 6—7 ezer darabot is megmozgatnak. (Ha kilo­grammban akarunk számol­ni, ezt a mennyiséget körül­belül megduplázhatjuk) Az átalakítás befejezése után csak ebben a munkaszakasz­ban marad meg a nehéz fi­zikai munka a szőregi gyár­ban. A buli szerelvényével el­indul a szárítók felé. Útköz­ben a zötykölődő téglák kö­zül egy-egy bizony gyakran legurul. Sipos András üzem­vezető szerint, ha valami­lyen módon sikerül az el­­szóródást megakadályozni, a tavalyi 4 százalékos selejt­­hányad könnyedén a felére csökkenthető. Most valami­féle hálás megoldáson törik a fejüket.­­ A szárítókból kiszerelték a régi-régi polcrendszert. Földjét a kemencéktől szár­mazó szálakkal simára dön­gölték. A szerelvényt elekt­romos targonca várja a szá­rító bejáratánál. Egy rak­lapon 168 téglát emel a he­lyére. Az új módszerrel a felére csökkent a „széles szá­rítók’’ kapacitása. Most egy­szerre félmillió nyers téglát tudnak tárolni, holott a fo­lyamatos termeléshez egy­millióra is szükség van. Ha­marosan a színek közti terü­let fölé is tető kerül, és így ismét meglesz a szükséges szárítókapacitás. Egy hónapja kezdődött meg a nyersgyártás. Három hete dolgoznak a kemencék meg­töltésén. Ez a munka a ré­gi módszerrel történik még az idén. Már a kemencék bejárata előtt is kész a be­ton a targoncáknak. De a tetőzet átépítésére, az új be­járatok kialakítására csak az őszi leállás után kerülhet sor. Ez további 3—4 millió forintba kerül majd. A napokban begyújtják a kemencéket. Az idén is körül­belül 4 millió téglát ad az építkezőknek a szőregi gyár. Június végétől szolgálják ki az érvényes téglautalvánnyal érkező vásárlókat. Az égetéssel kezdődik több dolgozó számára a három műszakos munkarend. A gyár dolgozóinak összlétszá­­ma mindehhez 28, azaz hu­szonnyolc fő. S ebben benne van a takarítónő, az áruki­adó és az éjjeliőr is. Dol­goznak itt szegediek, szőre­­giek, tiszaszigetiek, újszent­­ivániak. öt család a tégla­gyár helybeni lakásaiban él. Egy út idáig a Béketelepről műszak kezdés előtt másfél óráig tart. Az itteni mun­káslakások keveseket csábí­tanak munkára. A fizetések? A tavalyi átlag-bérszínvonal 55 ezer forint körül­i volt. Aki minden szombatját és vasárnapját feláldozta ös­­­szesen 98—100 ezer forintot is hazavihetett. De, aki nem tudott túlórát vállalni, havi 4 ezret sem vehetett ki a borítékból. Az új technológia beveze­tésével lényeges emelkedés várható a darabbérben is. Júliustól, valószínűleg, 15— 20 százalékkal többet fizet­nek. Sipos András üzemvezető: — Néha, álmomban, tizen­öt új dolgozó jelentkezik hozzánk munkára. Ha egy­szer így lenne, végre nyu­godtan aludhatnánk. Talán, ha híre megy, hogy már könnyebb itt a munka, és a pénz is több valamennyivel, akkor jönnek néhányan. A remélt létszámnöveke­désig az átépítés alatt levő makói téglagyárból reggelen­te négy embert hoz­ a Bar­kas Szőregre segítségnek. * Felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy a téglaínséget és a létszámgondokat ismer­ve miért nem gépesítenek m­inden munkafolyamatot a szőregi téglagyárban.­ Nem­csak a beruházási keretek szűkössége miatt... A kis­­méretű tégla iránti kereslet csökken. Ma már csak jó­szerével kéménynek, pillér­nek, esetleg közfalnak vásá­rolják. A B 29-es falazóblokk kevesebb habarcsot kíván, vele gyorsabb az építkezés. A kis méretű tégla lénye­gesen drágább is. Számol­junk csak egy kicsit! Ezer darab szőregi tégla ára 2560 forint, ugyanennyi B 29-ese 9016 forint. Ezer darab B 29-essel ugyanakkora falat lehet rakni, mint 5700 darab kis méretűvel. Ezek az­ évek még a sző­regi tégla jó hírénél is erő­sebbek. Bőle István Meghalt Enrico Berlinguer Achille Occhetto, az OKP titkárságának tagja a párt­­központban hétfőn bejelen­tette, hogy elhunyt Enrico Berlinguer, az OKP főtit­kára. Röviddel korábban a római rádió műsorát meg­szakítva közölte a hírt. En­rico Berlinguert szerdán te­metik. Enrico Berlinguer 1922. május 25-én született a Szardínia szigetén levő Sas­­sariban. A családjában meg­ismert haladó­ liberális szel­lem hatására már fiatalon kapcsolatba lépett a fasisz­taellenes csoportokkal. 1943- ban, 21 éves korában belé­pett az Olasz Kommunista Pártba, és nemsokára őt bízták meg az ifjúsági szer­vezet vezetésével. Egy év­­­­vel később letartóztatták, majd négyhónapos börtönre­­ ítélték az antifasiszta meg­­­­mozdulásokban való részvé­­­­teléért. Salernóban 1944 nyarán­­ megismerkedett Palmiro Togliattival. A párt még ab­ban az évben Rómába hívta, tagja lett az Olasz KISZ titkárságának. Ebben az időben joghallgató volt, ügy­véd édesapja foglalkozását kívánta folytatni. Életpályá­ján döntő fordulat követke­zett be, amikor 1945-ben az OKP Központi Bizottságá­nak tagjává választották. Rövid ideig a párt milánói vezetőségében dolgozott. 1949-ben ismét Rómába szó­lították, őt bízták meg az ifjúsági szervezet irányításá­val, az Olasz KISZ főtitkára lett. Ebben a minőségben került Budapestre 1950-ben, ahol a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség elnöke volt. A DIVSZ-ben töltött évek során jártasságra tett szert a nemzetközi politiká­ban, sokat utazott, alkal­ma volt megismerni a szo­cialista országok életét. 1956-ban új feladatot ka­pott, az OKP központi párt­­koat­ivitás a 2. oldalon* *

Next