Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

Szombat, 1984. június 2. Bombák a városra Szeged stratégiai légibombázásai 1944-ben Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságá­nak évkönyvében (1983) jelent meg dr. Kanyó Ferenc fenti című tanulmánya. Emlékezéssorozatunkban ebből közlünk részleteket. A­z első légiriadótól­ 1944. április 2-től szeptember 19-ig, az utolsó nagyobb bombáz­ókötelékek átrepüléséig. Szeged súlyos légitámadásokat élt át, és a békés polgári lakos­ság is megismerte a modern há­ború borzalmait. Szeged lakossá­ga 72 légiriadót szenvedett el, és június 2-től a várost hat stra­tégiai bombatámadás érte: jú­nius 2-án, július 3-án, augusz­tus 20-án, 24-én, 29-én és szep­tember 3-án. A június 2-án kezdődött stra­tégiai bombázás az angol— amerikai „FRANTIC” hadműve­let részét képezte a június 6-i atlanti partraszállásnak. Ennek volt nyitánya a város első bom­bázása. Ezen a napon délnyugat­­északkelet irányban, 100—120 kilométer széles sávban Közép- és Kelet-Magyarországot (Sze­ged—Szol­nok—H­atvan—Debre­cen—Miskolc vonalban) támad­ták az amerikai bombázókötelé­kek. Céljuk az volt, hogy a vasúti-közlekedési csomópontok rombolásával megakadályozzák a német erők átcsoportosítását a keleti frontról a nyugati frontra. A szövetséges hatalmak részéről Szegedet nappali táma­dások érték. Az angol bombázó­csoport csak egyszer, szeptember 3—4-ére forduló éjszaka támad­ta Szegedet. Az amerikai Consolidated B—24 liberator, stratégiai bom­bázógépek június 2-án reggel 9 órakor közelítették meg Sze­gedet. A légiveszély jelzést gyors légiriadó követte, de a repülő­gépek csak átrepültek Szeged felett Már lefújták a légiriadót, amikor 38 gépből álló bombázó­kötelék visszafordult. Az újabb légiriadót gyorsan követte a bombázás­­ 10 óra 20 perckor. A repülőggépek bombáikat szinte egyszerre oldották ki, becsapódá­suk után sűrű porfelhő szállt fel a város déli részéből. A ren­dező pályaudvart célozták, de a bombaszőnyeg pár száz méterre északra csúszott és az Alsóváros utca sorait érte. Két gócpontban szinte teljes volt a pusztítás: a Röszkei út—Világos út—Szent­­mihálytelek sor és a Ballagitó sor által határolt hét utcában és a Csonka utca—Kisfaludy utca Nyíl utca—Hatyas sor által határolt hét utcában. A ledo­bott nagyszámú 218 romboló bombától szinte megsemmisült a Hattyas sor, a Füzes, Daru, Csonka, Kisfaludy, Harmat, Vi­lágos, Távol, Röszkei, Boszor­kányszigeti és Paprika utca, ahol 58 ház telitalálatot kapott. 212 ház súlyosan megrongálódott. Károsodás érte a rendező pálya­udvart, utászlaktanyát, az alsó­városi szennyvíz-szivattyútelepet, a tiszai védtöltést, de még a rendező pályaudvar mögötti gyümölcsöskertekben leesett bombák is 15 ezer pengős kárt okoztak. (Az egész kár elérte a 4,5 millió pengő értéket.) A bombázás szinte sokkszerű­en hatott a városra. Meghalt 30 polgári személy és 12 katona. A Füzes és Pálfy utca sarkán le­vő ház romjai alól három nőt és egy kisgyereket húztak ki hol­tan a műszaki mentők. A többi 26 polgári halot­tat részben a tömeg és a katonák ásták ki a romok alól, részben pedig a kórházakban haltak meg sérüléseik következ­tében. Az első stratégiai bombatáma­dás után majd egyhónapos szü­net volt, de két-három napon­ként ekkor is légiriadó volt a városban a zavaró repülések és az átvonuló bombázókötelé­kek miatt. A július 3-i légitáma­dás a vasúti híd ellen irányult, de egyelőre sikertelenül. Dél­előtt 10 óra tájban jelentek meg a félelmetes búgású libe­­rátorok a város felett. Már el­távoztak, amikor négy gén kivált a kötelékből és 11 óra 30 perc­kor négy hullámban 34 nagy­méretű rombolóbombát dobott le a Petőfi Sándor sugárút— Tisza Lajos (ma Lenin) körút— Bécsi körút—vasúti híd—Új­sze­gedi Kendergyár körvonalába. A nagy romboló erejű bombák sú­lyos károkat okoztak a sűrűn be­épített Szentháromság utca (ma Hunyadi J. sgt.) házai között, így a 7—8. és 37. sz. ház telitalálatot kapott, összesen 7 ház romba dőlt, 161 ház megrongálódott, köztük egyetemi épületek. A Horthy (ma Irinyi) kollégium, a püspöki palota, az OTI (SZTK) székház, a fogadalmi templom stb. Egy-egy bombatalálatot ka­pott a piar­ista gimnázium, a bőrgyógyászati klinika, a Köz­raktárak RT egyik raktárépülete. A vasúti híd mellett három bomba a Tiszába hullott, egy bomba közvetlenül a vasúti híd újszegedi hídfője mellett a töl­tésbe fúródott, de nem robbant fel. Két bomba az Alsó kikötősor -^Csanádi utca kereszteződésé­ben a Tisza töltésére esett, de a második bomba itt sem rob­bant fel. Négy bomba az újsze­gedi Kendergyár területén rob­bant, a gép- és kazánház telje­sen elpusztult, így az energiahi­ány miatt a gyár további terme­lését megbénította. Egy bomba a közúti híd vízmércéje mellett a Tiszában robbant, megrongálta a híd pillérét, de a detonáció sú­lyos károkat okozott a múzeum épületében, a Tisza Úszó Egye­sület úszóházában és három ha­lászbárkán is. H­osszabb szünet után au­gusztus 20-án érte a vá­rost újabb támadás. Hat bombázógép 10 óra 20 perctől több hullámban 50 rombolóbom­bát dobott le. A cél ismét a ren­dező pályaudvar és az utászlak­tanya volt, de az alsóvárosi Dobó—Pálfy—Nyíl és Földműves utca által határolt nyolc utcába, a Mátyás térhez közel hullottak a bombák. A Szabadsajtó, Kisfa­ludy és Pálfy utcákban 60 ház romba dőlt, 100 ház megsérült és 185 ház cseréprongálódást szen­vedett. A romok alatt meghalt 15, és megsebesült 9 fő. A Sza­badsajtó utca 26. sz. alatti ház pincéjében 15 ember szorongott a körzeti légópincében, de a há­zat is találat érte: közülük 5-öt sikerült élve kimenteni, míg 10 embert csak holtan ástak ki. A negyedik támadás augusz­tus 24-én a vasúti híd elpusztí­tását célozta. Ekkor 9 óra 45 perckor 49 gép intézett támadást a város ellen és 190 romboló és gyújtóbombát szórtak le. Az 58 bombabecsapódás szinte körbe­­pásztázta a vasúti hidat, de még használható maradt. Az újszege­di Kendergyárat 22 találat érte, és másodszor szenvedett súlyos károkat. A Mezőgazdasági Köz­tárak és a Futura épületeiben nagy mennyiségű gabona és olajosmag semmisült meg, még egy hónap múlva is parázslott a sok elégett olajosmag. Rom­ba dőlt 38 épület, közöttük 6 emeletes ház, a Tisza-pályaud­­vari vámház, súlyosan rongáló­dott újból a piarista gimnázium, a Gyálai úti vámház, a szenny­víz-szivattyútelep, a vízműtelep stb. A személyi áldozatok száma: 5 halott és 5 sebesült Az ötödik támadás augusztus 29-én 10 óra 25 perckor érte Szegedet, 42 gép mintegy 400 bombát dobott le akkor. A Szeged-pályaudvar, a Tisza-pá­­lyaudvar, a Hangya-raktárak, Közraktárak Rt., a magyar Pet­róleum Rt. szőregi telepe volt a bombázási cél, de tovább bom­bázták a vasúti hidat is. Új célpont volt Felsőváros, ahol már ekkor a német rádióadót keresték, de itt a bombák a Tisza-parti részen hullottak. A bomba a Tiszában robbant, több telitalálatot kapott a vízi cser­késztelep (ma vízitelep), a tápéi vámház és a Leven­te sportpálya (ma SZEOL- stadion) területe. A nagyállo­máson több telitalálatot kapott egy német szerelvény, amely sorozat- és kedvető lőszerrel volt megrakva. A robbanások ereje a lövedékeket százszámra röpítette szét a városba és vá­roson kívül, összesen 400 vagon (40 ezer mázsa) termény semmi­sült meg: búza, rozs, bab, borsó, hagyma, paprikaőrlemény, bor stb. A hatodik amerikai légitámadás szeptemb­er 6-an in Quaj pero­­aui' Vv.i, eitivor 47 gép láo rölU­­Ueióooinoai uobou. ie. haiaau.1 es lucen­ce^uenyet tekintve ez volt a legpusvaiooo bomoazus, főként a bom­oa találatok pontossága mi­att. három centruma volt: az Alsóvároson kisebb karon voltak, itt a Paprika utcában három ház kapott találatot. A vasúti híd ekkor pusztult el: a hidat 8 bomba­ teli találat érte, a 2—3. pillér közötti részen a Tiszába omlott. A szegedi oldal töltés­­rendszerét 8, az újszegedi árteret 27, az újszegedi töltésrendszert 3 találat érte, mind a híd közvet­len közelében. Elpusztult a gyermekklinika, amelyből előző napokban költöztették ki a gyer­mekeket Alsóközpontba (Móra­­halomra), az épület 7 találatot kapott. A gyermekklinika mel­lett levő vízműtelep 5 találatot kapott, amely teljesen romba döntötte. A bombázás harmadik centruma a Csillag tér környéke volt, összesen 64 ház dőlt össze és 258 sérült meg. 50 halottat és 50 sebesültet számoltak meg. Ezt a körzetet már másodszor bom­bázták, amelynek oka, hogy egy Csillag téri kis házban volt a németek 727-es számú katonai rádióállomása. Ez az adóállomás a balkáni német hadsereg és Bécs között a kapcsolatot tartot­ta és ezt keresték az amerikai bombázók. Az amerikai bombatámadások összesítése: halottak száma 146, sebesültek száma 122, lakhatat­lan középület 29, lakhatatlan magánépület 181, kibombázott családok száma 660, ledobott romboló és gyújtó bombák szá­ma 982. A bombázások polgári áldozatainak száma összesen 146 fő. A bombázások által okozott kár is igen magas: 125 millió 751 ezer 832 pengő, amely 1944 szeptemberében megfelelt Szeged város 1944-re tervezett egész évi bevétele tízszeresének. S­zeged október 11-én szaba­dult fel. Ettől kezdődően ellenséges területnek te­kintette a német—magyar légi­erő, s míg az angol—amerikai bombázások idején a várost egyáltalán nem védték, most légitevékenységük megélénkült. A frontharcok idején harcászati légitevékenység folyt a város felett Október 11-én három szá­zadot — összesen 36 gépet Sze­ged—Makó légterében bevetet­ték. Szovjet front- és utánpótlási vonalat támadtak. Október 12-én délután a Ka­posvárról felszállt német 4. légi­flotta II. repülőhadtest 2. „Im­­melmann” zuhanóbombázó-ezred támadta Szeged térségét. A né­met gépek harcászati tevékeny­sége a hadihíd megépítése után folytatódott. A német légierőnek nem volt stratégiai bombázó ereje, ezért csak éjszaka tá­madhattak. Az egy­ jelentős ha­dicélpontra koncentrált, nagy tömegű bombázással viszont stra­tégiai célt­ kívántak elérni. En­nek minősíthető 1944. november 16-án Újszeged ellen intézett támadásuk is. Huszonöt-harminc gép 23 óra 45 perckor szórta le bombáit. A ledobott bombák száma 210. A legsúlyosabb ká­rok az újszegedi vasútállomáson és a vasúti sínek mentén kelet­keztek. A bombázás polgári ha­lottainak száma csak 2 fő. A német bombázás célja az új sze­gedi nagy hadiforgalom bénítása volt. Ez volt a 2. Ukrán Front­nak a budapesti csata idején egyik legfontosabb hadiszállítási útvonala. Románián át Temesvár felől folyamatosan érkeztek az utánpótlást szállító vonatok, amelyek kirakása a Szöreg és Újszeged állomás között kiága­zó újszegedi Kendergyár iparvá­gányán történt. A hadműveletek gyors válto­zása, Dunántúlra történő áthe­lyeződése azt is jelentette, hogy Szeged egyre távolabb került a német népek hatótávolságától, ezért újabb stratégiai bombá­zásra már nem került sor, de a légoltalmi szigorítások még 1945. április 10-ig megmaradtak. 5 Belányi György Felhőjáték hová tartoznál és kihez megtart az ég de semmi ez s mégis valahogy teljesebb mert nincs nem volt nem lesz de lett s tovalök akkor minden tér magadhoz mégsem érkezel a fényre már a kéz nem fér s egy újabb léttel érne fel ha el ha elérne kétszer az ég — s ez mind csak folyamat és bár egyedül nem férsz el személyed végképp odahat: legyen legyen — s ha nincs szükség arcaink közt semmi másra a tört évek mindenütt rég reménytelen lépnek hátra nem érhet el és de jól van megvagyunk mint egy szoborban s váratlan és kontúr nélkül árnyam az árnyához kékül milyen sok ez és milyen kevés se szó nem kell se álom se kés itt vagyunk s már nem is lehet több eleld­el aztán magához köt mintha valami mégis lenne és nagy tükrök nyílnának benne mekkora tér édes istenem de nem is látszik nem nem de nem s megérint egy-egy kék pillanat nincs rá idő és nem illanhat el innen se a föld se az ég minden csak versbe zárt messzeség. Kiss Dénes Babits kérdéseihez Esti kérdés — kérdések estje Följön bennem a naplemente Átkormozódik test és lélek Ideje jött a rettegésnek? Végső idők ideje jött el? Embertelen ember az EMBER? 2. Bűvös körök hívnak és fognak! Elátkoz éltető ősi juss? Az eszmélés villámlik bennem de nem tudom miért kell lennem?! Miért dübörgök tehetetlen szárnyaló dinoszaurusz?

Next