Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
Csütörtök, 1984. június 21. Az MTESZ-nél Jugoszláv vendégek A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének jugoszláviai testvérszervezetétől (SÍT) háromtagú delegáció tartózkodik hazánkban június 18-a óta. Dr. Sava Milicevic, a SÍT elnökségének tagja, a bosznia-hercegovinai szervezet elnöke, Boroz Popovic, a vojvodinai és Franc Cacovic, a szlovén szervezet elnöke, illetve alelnöke tegnap, szerdán Szegedre látogatott. A délelőtti órákban Szegeden, a Technika Házában az MTESZ Csongrád megyei szervezetének vezetőivel közösen áttekintették a két egyesület közti kapcsolatok alakulását. A szabadkai DTT-tel f a SÍT alszervezetéül) egyébként a szegedieknek húszéves kapcsolatuk van. Ez idő alatt jutottak el a szakemberek a kezdeti tapasztalatcseréktől a vállalatok közötti szoros szakmai kapcsolatok kiépítéséig (HÓDIKÖT és a szabadkai Március 8. Harisnyagyár, Szegedi Nyomda és a szabadkai Pannónia Nyomda stb.). A szegediek, pontosabban az MTESZ Csongrád megyei szervezete három évvel ezelőtt együttműködési megállapodást írt alá az eszéki DIT-tel is, amelynek az évenkénti megújítása nagy lehetőségeket rejt magában. A jugoszláv vendégek tegnap ellátogattak még a Szegedi Konzervgyárba, majd a Kiskunhalasi Állami Gazdaságba. Hivatalos programjuk befejeztével ma utaznak vissza Jugoszláviába. Pályázat parképítésre A KISZ KB és az Állami Ifjúsági Bizottság , a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Kertészeti Egyesülés támogatásával — szabadidőpark-építő pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy olyan, többféleképpen hasznosítható — pihenésre, játékra, sportolásra egyaránt alkalmas — parkok épüljenek, amelyek tervezésük és kivitelezésük ésszerűségét, újszerűségét és a társadalmi összefogást tekintve példamutatóak, és mintaként szolgálhatnak. A meghirdető szervek anyagiakkal, műszaki tervekkel, szakmai tanácsadással, növények kedvezményes juttatásával segítik az építőket. A támogatás mértéke elfogadott pályázatonként 100 000 forint. A pályaművekkel kapcsolatos alapvető követelmény, hogy azok a költségvetési becslést is magukban foglaló, igényes vázlattervet tartalmazzanak. A pályaműveket 1984 október elsejéig kell beküldeni a KISZ Központi Bizottsága lakóhelyi munkabizottsága részére. Cím: 1388 Budapest, Postafiók 72. , Országos vetélkedő A kisegítő iskolák Csongrádon megrendezett VIII. országos komplex vetélkedőjén, 23 csapat hatodik-hetedik osztályos úttörői mérték össze tudásukat, felkészültségüket. Kedden és szerdán délelőtt a verseny 10 állomásán a különböző témakörből merítő feladatokat ügyesen oldották meg a kisdiákok: 82 százalékos volt az összteljesítmény. Az igen szoros vetélkedést bizonyítja, hogy az első és az utolsó helyezett csapat között mindössze 20 pont a különbség. A csapatverseny helyezettjei: 1. Győr (159. számú Tímár Vendel úttörőcsapat), 2. Nagykanizsa (5557. számú Asztalos Sándor úttörőcsapat), 3. Barcs (1018. sz. Latinka Sándor úttörőcsapat), 4. Makó (1712. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat), 5. Baja (749. sz. Türr István úttörőcsapat), 6. Pápa (5552. sz. Éltes Mátyás úttörőcsapat). A zsűri a versenyzők közül Liess József (Nagykanizsa), Veréb Zsolt (Velence), Nagy Szilvia (Baja), Büki Beáta (Barcs), Bergován László (Nyíregyháza), Bucsi Zsuzsanna (Győr), Szűcs Zsolt (Iregszemcse) felkészültségét, egyéni teljesítményét külön jutalmazta. A díjakat és az emléklapokat Varga Mihály, a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója adta át. Az eredményhirdetés után kulturális műsor, majd este diszkó zárta a kétnapos rendezvénysorozatot. Jövőre módosult formában, szaktábor keretében rendezik meg a kisegítő iskolák komplex vetélkedőjének országos fordulóját. Színes magyar film. Irta: Romhányi József. Fényképezte: Nemescsói Tamás. Zene: Aldoboly Nagy György. Rendezte: Mészáros Gyula. Főbb szereplők: Balázsovits Lajos, Moor Marianna, Götz Anna, Schütz Ila, Hollósi Frigyes, Dörner György, Bánsági Ildikó, Székhelyi József. Első pillantásra az ember még akár Hamlet szellemében minősíthetne: őrültség, de van benne rendszer. Ám rövidesen rá kell döbbennie: nemcsak őrültség, de rendszer, vagyis valamiféle átgondoltság, értelmes logikai vezérfonál sincs, ami pedig van, azt végignézni ugyan majdnem kész őrület, de ehhez nem kell Hamlet, sőt, szegény Romhányi József sem, akinek nevét egészen bizonyos, hogy híres bolhaversikéje, és hasonló szellemsziporkái őrzik meg a halhatatlanságnak, s nem e forgatókönyve. Kezdetben azért lehetne nemi rendszert gyanítani az ügyben, mert a főszereplő házaspár, kikről ugyan eleve lehetetlen elhinni, hogy ekkora lányuk legyen, elfogadja a gyermeki javaslatot ama bizonyos svéd házasságmodellről, miszerint a családtagoknak hetente legyen két szabadnapjuk, midőn minden szabad, s a többiek csak este nyolc után térnek meg a família-fészekbe. Az ötletben, amiben újdonságot, pikáns eredetiséget legföljebb csak a tematikán csámcsogó honi nézősereg egy része találhat, némi vígjátéki lehetőség azért lappang. Olyasmi, ami fordulatos, aranyo&-bugyutaságot eredményezhetne, sok falraertéssel, burleszkszerű elemmel, és a háború előtti szalonvígjátékok ezerszeresen bevált fogásaival. Valami effélére törekednének is az alkotók, de ami ebből kikerekedik, azon nevetni még kínnal sem nagyon lehet. A házasságreformáló leánygyermek úszósportunk nyafka, enyhén hiszteroid és önmagát sajnálatos módon nemcsak szerepe szerint megjátszó reménysége. (Götz Anna főisk. halig. alakítja — de ő legalább még tanulhat ezután egyet, s mást.) Úgy filozofál és pszichologizál, lassú, unalmas és stílustalanul modoros mondatokban, hogy közben edzőjével (Dörner György) kölcsönösen epekednek is egymás után, ám éppúgy nem tudnak mit kezdeni egymással, mint mi az egész filmmel. Hiszen a további párocskák szorgalmasan bonyolítgatott találkái és félreértései, megspékelvén egy erotomán tévészerelő (Székhelyi József) időnkénti feltünedezéseivel, a legkínálkozóbb humorziccereket sem használják ki. És minden eddigit felülmúl a Házasság szabadnappal című szánalmas „vígjátékon” végigvonuló, tulajdonképpen felháborító szemléletmód. Egyáltalán nem újdonság ez a magyar filmes látásmód: úgy mutatni be a mai magyar környezetet, mintha valahol a mesék birodalmából kerülne elénk a háttérként szolgáló hazai valóság. Itt kérem, abszolút kötetlen munkaidőben dolgozik (talán) mindenki, oly lakásokban élnek a boldog házaspárok, amilyeneket legföljebb a Rózsadombon lehet találni, mindenütt terem, búsaiéi? amatt mindenki szuperelegáns és rendkívül választékosan beszél, úri helyekre járnak csak kocsmázni és talán, a legszebb, hogy egyedül a tévészerelőnek van Trabantja. Imponáló valóságismeret. Mondhatnánk, isten neki, ezt a finoman hazug „úri” világot még megbocsátanánk, ha legalább nevetni lehetne, őrültségeken akár, amelyekben van rendszer. De még ez sincs. Illetve — amiben ily módon lehet rendszer, azon nevetni nem lehet. Azt éppen nem. Domonkos László Házasság szabadnappal Akácfatermelési rendszer Az akácfa iparszerű termelésére és hasznosítására rendszert dolgozott ki az Erdészeti Tudományos Intézet. A rendszer a nemesített facsemeték ültetésétől, ápolásától a vágásig előírja a technológiát, és biztosítja a legcélszerűbb technikai eszközöket is. Megközelítően 20 százalékkal nagyobb jövedelmezőséget garantál. Alkalmazásával több nyersanyaghoz juthatnak az erdőgazdaságok. Az akácfa iparszerű termelési módszere már külföldön , a többi között Japánban és Ausztráliában is érdeklődést keltett. A legkorszerűbb termelési mód bevezetését több évtizedes nemesítési munka előzte meg. A kutatók figyelme már korábban a gyorsan növő, a nyersanyag-utánpótlást rövid idő alatt biztosító akác felé fordult. A megye klubosai Árpádhalmon Csongrád megye klubkedvelő fiataljai mától, csütörtöktől 24-ig, vasárnapig ismét randevút adhatnak egymásnak Árpádhalmon. Az egykori gazdatiszti kurta évszázados fái alatt ma este sorakoznak föl mintegy háromszázan az tnhéni megnyitóra. A megyei KISZ-bizottság rendezvénye — sorrendben a negyedik — gazdag programot kínál. A megnyitó után ismerkedési est lesz, s a résztvevők megtekinthetik a tavalyi klubtalálkozó emlékezetes eseményeit megörökítő hangosított filmet. Vacsorájukról már maguk gondoskodnak. Az ételkészítés már a találkozó idejére meghirdetett versenyfeladatok részét képezi. A zsűri pontokkal bírálja az izeket, az illető&t. HoifidP. (Kifiteket) egyéni versenyeken mérhetik össze tudásukat, ügyességüket. Vásárhelyi és szegedi zenekarok gondoskodnak szórakozásukról egy koncerten ezen az estén. A klubok tagjai szombaton csapatversenyen vehetnek részt: futball- ping-pong-, rögbimérkőzéseken s hogy a tréfa se hiányozzék e vetélkedőről, a vállalkozó kedvűek iszapbirkózásra nevezhetnek. Délután túrára indulnak a táborosok. Árnádhalommal s környékével ismerkednek. Este lakodalomban pihenhetik ki a fáradalmakat, már amennyiben a násznép ezt megengedheti magának. Lele József, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa gondoskodik a nászpárról, és «“"ft a sátoros ünnep népi hagyományokhoz hű fölelevenítésebeq, Rosszindulatú betegségről — indulatok nélkül 9. Septapatok a szervezetnek „ ... a rák megelőzésének legjobb módja az általános, teljes egészség gondos megőrzése." (Szent-Györgyi Albert) A radiológiai klinika igazgatói szobájában tekintélyes pipagyűjtemény díszült a polcon. A kérdésre, használja-e őket, dr. Kelemen János professzor azt válaszolta: „Már nagyon régen nem pipázom, nem dohányzom.” Beszélgetésünk, melynek tanulságait közreadom, remélhetően másokat is meggyőz arról, hogy leghelyesebb, ha pinát, szipkát és cigarettát sutba dobunk vagy legfeljebb szobadíszként, múzeumi tárgyként tartunk meg belőlük néhányat. A puszta tény, hogy Magyarországon minden ötödik elhalt daganatos betegség miatt vesztette életét, komolyan fölveti a felvilágosítás, a megelőzés kérdését. A sorozat első cikkében szó esett arról, mi minden válthatja ki ezt a betegséget. Az okok ismeretében sokkal tudatosabban kellene védekeznünk a rák ellen. Noha tudunk a dohányzás hihetetlen káros hatásáról, 1960-tól 1980-ig csaknem megkétszereződött a légúti, rosszindulatú daganatok áldozatainak száma. Ismert az összefüggés a szájhigiéne elhanyagolása és a szájüreg, a garatrák keletkezése között. A megbetegedések szaporodása gyakran visszavezethető a higiénés-, táplálkozási és italozási szokásokra, a lakásviszonyokra, az élvezeti cikkek okozta káros következményekre. A professzor szerint elsősorban a gyógyító szakemberek feladata, hogy ezekre a tényezőkre fölhívják az emberek figyelmét. Sokat tehetnek azonban az egészségnevelők, a pedagógusok, a tömegtájékoztatási eszközök is azért, hogy bekerüljön a köztudatba, mi mindent kell tennünk az általános, teljes egészség megőrzéséért. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy csak az egészséges embernek van szüksége felvilágosításra. A már kezelésre szoruló beteg is tudni akarja az igazságot. A szakember tapasztalatai alapján vallja: a betegség lényegének letagadása vagy indokolatlan szépítése legtöbbször káros. Ha a páciens nincs tisztában azzal, tulajdonképpen mi is a baja, nem egyezik bele bizonyos, számára esetleg kellemetlen kezelésekbe, amelyek jóllehet az életét mentik meg. Márpedig az eredményes gyógyító munkához elengedhetetlen a beteg és az orvos együttműködése. Ilyenkor egyedüli helyes teendő, ha az orvos — és nem a betegtársak, nem a személyzet — világosítja föl a pácienst. Ellenkező esetben később döbbenve rá a hittnél súlyosabb állapotára, megrendül az orvosokba vetett bizalma, s lelkileg is összeroppan. A felvilágosításnak, a megelőzésnek édestestvére a cselekvés, a tájékozottság, az intelligencia el kell, hogy vezesse a magát egészségesnek érző embert is a szűrővizsgálatokra. Ez az útja annak, hogy idejében fölfedezzék az úgynevezett „korai rákot” és sikerrel gyógyítsák, ha már támadott a kór? Korszerű, sokoldalú eljárásokkal veszi föl ellene a harcot az egészségügy. A kívülálló számára úgy tűnik, hogy a kezelés leggyakoribb módja a műtét. De vajon valóban minden rákos beteget operálni kell? — vetődik fel a kérdés. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy bizonyos esetekben elkerülhetetlen a sebészi beavatkozás, előfordul azonban, hogy tapasztalt szakemberek csoportja — alapos mérlegelés után — úgy dönt, hogy nem műtéti kezelési módot alkalmaz. Hogy kit melyik eljárással igyekeznek meggyógyítani. a választás az orvosi konzílium dolga, adott helyzetben ebbe maga a beteg nem szólhat bele, még kevésbé a joggal aggódó hozzátartozó, nem beszélve a „mindent tudó” szomszédasszonyról. A rák ugyanis sokféle lefolyású betegség. Az összefoglaló, népies szó eltérően viselkedő korformákat jelöl, ahány eset, annyiféle. Kezelése függ az elváltozás helyétől, szövettani sajátosságaitól, az egész szervezet általános állapotától. Nagy körültekintést igényel hát, hogy eldöntsék, melyik módszer kecsegtet leginkább a gyógyulás reményével. A daganat sebészi eltávolítása mellett a sugárkezelést, a gyógyszeres-, a hormon- vagy a szervezet természetes védekező képességét fokozni szándékozó immunterápiát is alkalmazzák az orvosok a kórházakban, klinikákon. A sugaras kezelés egyik célja az elsődleges daganat méretének csökkentése, növekedésének megállítása vagy az elváltozás teljes elpusztítása. Adagolhatják műtét előtt és után. Az operáció előtti sugarazás hatására kisebbedhet a daganat,csökkenhet a daganatsejtek leietképesséte, 4 guuu besugarázástól azt ott maradt sejtek pusztulása várrható. Szegeden 1980-ban önálló sugáterápiás osztályt hoztak létre a SZOTE-n, ahol nagyenergiájú sugárforrás, kobaltbesugárzó berendezés működik. A röntgenklinika 20 ágyas részlege azóta is folyamatosan működik — 120 százalékos ágykihasználással. Az igények — sajnos — jóval meghaladják a jelenlegi adottságokat: átszervezéssel vagy épületbővítéssel növelni kellene az ágyak számát. A jövő azonban a nagyobb befogadóképes nevű regionális onkológiai decentrumoké, ahol komplett kezeléssel, jó szakemberek, megfelelő diagnosztikai feltételek mellett gyógyítják majd a betegeket. Az emberek sokat várnak mindig a gyógyszerektől is Gyakran kérdezik is az orvost, miért nem adnak azonnal nagy adagban orvosságot. Ezekről a készítményekről tudni kell, hogy komoly mellékhatásaik vannak, csak nagyon indokolt esetben, szigorú ellenőrzés mellett adagolhatók. Ugyanakkor ma már olyan gyógyszerkombinációk állnak a gyógyítás szolgálatában, amelyek „megtalálják” a beteg sejteket, s csak ott fejtik ki hatásukat. Léteznek olyanok, amelyekkel a már meglevő áttételek is megszüntethetők, de meg is előzhető kialakulásuk. Vannak daganatok, amelyeknek létrejötte a szervezet hormonháztartásával kapcsolatos — például az emlőrák és a petefészek hormontermelése között öszszefüggés van —, ezeket a hormonháztartás befolyásolásával is gyógyítják. A beteg szervezet olyan, mint egy csatatér. Nagy ott a zűrzavar: óriási harc dúl az egészséget károsító erők és a szervezet „önvédelmi alakulatai” között. A csata kimenetelét az dönti el, hogy melyikük az erősebb. A daganatok növekedése ellen elszántan küzd a szervezet. Az orvosok feladata, hogy támogassák ebben a harcban. A védekező, immunológiai mechanizmus munkáját olyan kezeléssel lehet megkönnyíteni, amelynek hatására csökken a daganatsejtek száma. A segítség másik módja, ha a szervezet támogatására erősítést „segédcsapatokat” küldenek Bizonyos gyógyszerekkel például az interferonnal — fokozható az immunológiai képesség márpedig ,.túlerővel’ könnyebben legyőzhetők a szervezetet támadó daganatsejtek is. Ismét eljutottunk hát az általános erőnléthez, amely az ilyen-olyan kórokkal folytatott küzdelem mindenkori kimenetelét is befolyásolja. A legokosabb hát, amit tehetünk: mi magunk saját magunkért, szeretteinkért, ha óvakodunk, amennyire csak tőlünk telik, a ráktól, s mindenfajta betegségiül. Erre pedig a legjobb recept az, amit Szent-Györgyi Albert és a sorozatban megkérdezett kilenc szegedi orvos „írt föl” nekünk: a megelőzés, egészségünk tudatos, felelősségteljes megőrzése Chikán Ágnes