Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

2 i RáDIÓTUfH részvéttávirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Miguel de la Madrid Hurtadónak, a Mexikói Egyesült Álla­mok elnökének az ország fővárosában történt súlyos katasztrófa miatt. GARAI RÓBERT PRÁGÁBAN A Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riumának meghívására Ga­­rai Róbert külügyminiszter­helyettes tárgyalásokat foly­tatott november 19—21-én időszerű nemzetközi kérdé­sekről Prágában dr. Stanis­lav Svoboda külügyminisz­terhelyettessel. Garai Ró­bertet fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter. HALASZTÓDIK Az NSZK kormányának javaslatára, időpont-egyezte­tési nehézségek miatt ha­lasztották el Genscher kül­ügyminiszter novemberre tervezett belgrádi látoga­tását — jelentette ki csü­törtökön szokásos heti saj­tóértekezletén egy kérdésre válaszolva a jugoszláv kül­ügyi szóvivő. Mindkét fél érdekelt abban, hogy a lá­togatásra mielőbb sor ke­rüljön, és kapcsolatban áll­nak az újabb időpont meg­határozása céljából — tette hozzá. EGYHETES TALÁLKOZÓ Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnö­kének megnyitóbeszédével megkezdődött a kínai és ma­gyar szakemberek, vala­mint a kereskedelmi for­galom emelésében érde­keltek egyhetes találkozója. Az előadássorozaton a kí­­nai Nemzetközi Kereske­­delemfejlesztési Tanácsnál a magyar gazdaságról, irá­nyítási rendszerünk hely­zetéről, a két ország közöt­ti kapcsolatok fejlesztési le­hetőségeiről szóló — kér­désekkel és vitával — ki­egészített előadások hang­zanak el. MŰVEK A HELYSZÍNEN A római magyar akadé­mián november 22-től há­rom magyar művész kiállí­tása nyílt meg Szabó L. Er­zsébet üvegművész, Bálint Ildikó és Lukoviczki Endre grafikusművészek alkotá­saiból. A kiállítás 2 hétig lesz nyitva. Az említett ma­gyar művészek jelenleg több hónapos olaszországi ösz­töndíjjal tartózkodnak Ró­mában, és kiállított műveik kinn szerzett élményeik alapján, a helyszínen szü­lettek. DIÁKTALÁLKOZÓ Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekkel és a leszereléssel fog­lalkozó stockholmi konfe­renciához kapcsolódva eu­rópai ifjúsági és diáktalál­kozó kezdődik pénteken a svédországi Sodorta 1­jében A Svéd Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa által kez­deményezett tanácskozás az első összeurópai ifjúsági rendezvény lesz, az Európai Ifjúsági Együttműködés Szervezete munkájának két évvel ezelőtti felfüggesztése óta. Hornos MI­NK­­TERV Phenjanban Bocz József, a Magyar Rádió elnökhelyet­tese és Li Cson Nam, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság rádió- és tele­vízióbizottságának általá­nos elnökhelyettese írta alá a két baráti ország rádiójá­nak 1985—87-es évre szóló együttműködési munkater­vet Az elfogadott munka­terv szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rádiója és a Magyar Rádió rendszeresen műsorokat cse­rél, prózai, zenei és irodal­mi műsorokban ad hírt a két ország társadalmi, po­litikai, gazdasági és kulturá­lis életének érdekes esemé­­nyeirőL Befejeződött az RKP kongresszusa I­ fejlesztés dokumentumai • Bukarest (MTI) A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán csütörtökön fejeződött be a beterjesztett beszámolók és jelentések feletti vita. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta­­ a Központi Bizott­ság beszámoló jelentését, amelyet Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára terjesz­tett elő. Ugyancsak egy­hangúlag fogadták el azokat a dokumentumokat, ame­lyeket a népgazdaság fej­lesztésére dolgoztak ki a kö­vetkező ötéves terv idősza­kára, s a 2000-ig terjedő gazdasági-társadalmi fej­lesztésre. A kongresszusi határoza­tok szerint a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom felépítése a fő fel­adat. Az 1986-tól kezdődő új ötéves terv alapvető célja a termelőerők, a műszaki­anyagi alap további erő­teljes fejlesztése, a sokolda­lúan fejlett szocialista tár­sadalom megvalósítása. Fő cél, hogy biztosítsák az ipar és mezőgazdaság megfelelő arányát. A társadalmi ter­mék évi átlagban 5,0—5,7, az ipari árutermelés 6—6,5, az ipari termelés 10—10,6, a mezőgazdasági össztermelés pedig 5,4—5,8, a nemzeti jö­vedelem pedig 7,6—8,3 szá­zalékkal emelkedik. A nem­zeti jövedelemből fogyasztá­si alapra 70, felhalmozásra pedig 30 százalékot fordí­tanak. Minden intézkedést megtesznek azért, hogy biz­tosítsák az elért életszínvo­nal megtartását, s növeljék az anyagi és szellemi jólé­tet. Valamennyi gazdasági ágazatban kiegyensúlyozott, hatékony fejlesztést valósí­tanak meg.­­A jövő ötéves terv egyik alapvető célja az, hogy Ro­mánia egyre aktívabban ve­gyen részt a világgazdasági cserékben. Bővíti és mélyí­ti gazdasági, valamint mű­szaki-tudományos együtt­működését a KGST tagálla­maival. Külkereskedelmét a jelenlegi ötéves tervhez vi­szonyítva 41—45 százalékkal növeli. Románia külpoliti­kai elveinek megfelelően gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködést folytat a jövőben is a fej­lett tőkés országokkal, a vi­lág valamennyi államával. Szorgalmazza a más orszá­gokkal való termelési ko­operációt és szakosítást, a hosszú lejáratú egyezmé­nyek megkötését. A dokumentum kitér a népesedési program foly­tatására. Ennek alapján Románia lakosságának szá­ma 1990-ben várhatóan 24 millió lesz. A foglalkoztatot­tak száma eléri a 11,5 mil­lió főt Javítják a szociá­lis viszonyokat. A 2000-ig szóló távlati fej­lesztési irányelvek elősegí­tik, hogy Románia a köze­pesen fejlett szocialista or­szágból fejlett szocialista or­szággá alakuljon. A század végére — a dokumentum szerint — Romániában be­fejeződik a területi fejlesz­tés, a nemzeti ásványtarta­lékok felkutatása. Ezenkívül dokumentumo­kat fogadott el a kongres­­­szus az életszínvonal fejlesz­téséről, továbbá módosította a szervezeti szabályzat egyes előírásait. A kongresszusi küldöttek délután zárt ülésen megvá­lasztották a párt új vezető szerveit. Ezután Manea Ma­­nescu, a kongresszus elnök­ségének tagja nyilvános ülé­sen bejelentette, hogy egy­hangúlag ismét Nicolae Ceausescut választották meg az RKP főtitkárává. Az új Központi Bizottság­nak 265 tagja és 181 póttag­ja van. A Központi Bizott­ság Politikai Végrehajtó Bi­zottsága 23 tagból és 25 pót­tagból­­ áll. Elena Ceausescu ismét a PVB tagja, Nicu Ceausescu pedig a PVB pót­tagja lett. A Központi Bizottság tit­káraivá Iosif Bancot, Emil Bobut, Ion Comant, Silviu Curticeanut, Petru Enachet, Constantin Radut, Ion Ra­­dut, Ion Stoiant és Ilie Ver­­detet választották meg. A kongresszuson Nicolae Ceausescu mondott záróbe­szédet Köszönetet mondott azért, hogy ismét a párt fő­titkárává választották. A főtitkár ezt követően a legmagasabb pártfórum munkáját befejezettnek nyilvánította. Losonczi Pál látogatása • Hanoi (MTI) A 60 milliós Vietnam leg­nagyobb városával, a három és fél millió lakosságú Ho Si Minh-várossal, az egyko­ri Saigonnal ismerkedett csütörtökön a Losonczi Pál vezette magyar párt- és ál­­lami küldöttség, amely ha­noi tartózkodását befejezve, a reggeli órákban utazott el a vietnami fővárosból. Az MSZMP KB PB tag­ját, az Elnöki Tanács elnö­két Phan Van Khai, a Vi­etnami KP KB tagja, a vá­rosi tanács megbízott elnö­ke és a város más vezetői fogadták. A magyar kül­döttséget Ho Si Minh-váro­si útjára elkísérte Chu Huy Man, a Vietnami KP KB PB tagja, az államtanács elnök­­helyettese, Hoang Anh Tuan külügyminiszter-helyettes és Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. A Ho Si Minh-városi tar­tózkodás során lüktető éle­tű, nyüzsgő város tárult a magyar vendégek elé. In­nen kerül ki , a vietnami ipari­ termelés csaknem egy­­harmada. Küldöttségünk tagjai megtekintették az ex­portra készülő helyi­ termé­kek kiállítását, ahol nem­csak csodálatos kézműves­munkák, lakkozott tárgyak, porcelánok, ezüstművesek mesterdarabjai, elefántcsont­­faragások láthatók, hanem például sztereót­on­i­kus be­rendezések és tv-készülé­­kek is. Este a Függetlenségi Pa­lotában Phan Van Khai va­csorát adott Losonczi Pál és az általa vezetett küldöttség tiszteletére. Az Elnöki Tanács elnöke megköszönte a meleg fogad­tatást. Rámutatott, hogy elő­ször jár a városban ilyen magas szintű magyar dele­gáció. A VSZK-ban tett lá­togatás célja a kapcsolatok minden téren való erősítése volt — mondotta. — Ezt szolgálja a bírósági és együttműködési szerződés, amelyet szerdán írtunk alá. Igosonczi Pál ezután ar­ról beszélt, hogy a magyar nép nagy figyelemmel kí­sérte a vietnami nép füg­getlenségi harcát és az egész világ csodálattal kísérte az 1975-ös történelmi győzel­met, amely lehetővé tette Vietnam egyesítését. Most az a célunk, hogy a gazda­sági építőmunkában is ki­cserélje tapasztalatait a két ország, megkeresse azokat a területeket, amelyeken le­hetséges az eredményes együttműködés. Láb, láb Kamatláb 4) Washington (MTI) Az amerikai szövetségi bankrendszer, a Federal Re­serve System bejelentette, hogy 9 százalékról 8,5 szá­zalékra csökkenti az általa nyújtott kölcsönök kamatát. A Federal Reserve a nagy kereskedelmi bankoknak kölcsönöz. Az intézkedéstől azt várják, hogy a nagy­bankok is tovább csökkentik az általuk folyósított kölcsö­nök kamatlábát. A­­ Federal Reserve az el­múlt években igen szigorú pénzpolitikát folytatott, az igénynél kevesebb pénzt jut­tatott el a bankok útján a kereskedelmi és gazdasági életbe, magas kamatok mel­lett. Ezzel kívánta vissza­fogni egyrészt az inflációt, másrészt az amerikai gazda­ság túlhevülését. A most közzétett harmadik negyed­évi gazdasági adatok azon­ban a nemzeti jövedelem korábbi gyors növekedésé­nek megszűnését, a gazdaság stagnálását mutatták, sőt egyes közgazdászok szerint a lelassulás már egy újabb recesszió jeleit is mutatta. Az olcsóbb kamatoktól most azt várják, hogy megélén­kítik a gazdaságot, a beru­házási kedvet, sőt a fogyasz­tói kereskedelmi forgal­mat is. A szövetségi tartalékbank­­rendszer 12 bankból áll. Eb­ből kilenc javasolta a ka­matláb leszállítását. Koráb­ban a kormány gazdasági szakértői, köztük Regan pénzügyminiszter is sürget­ték ezt a lépést. Péntek, 19*4. november 23. j HSZEP-plénum Kongresszusi határozatok # Berlin (MTI) Csütörtökön reggel meg­nyílt Berlinben a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának ülése. A plénumon Erich Honecker, a Központi Bizottság főtit­kára terjesztette elő a Po­litikai Bizottság beszámoló­ját, és javaslatot tett arra, hogy az NSZEP soron kö­vetkező, 11. kongresszusát 1986 áprilisában rendezzék meg az NDK fővárosában. A beszámoló külpolitikai részében Erich Honecker nyomatékosan megerősítette: ma a legfőbb feladat a nuk­leáris háború veszélyének elhárítása, az enyhülési po­litika érvényre juttatása. Ebben a szellemben kell ki­bontakoztatni a politikai párbeszédet, és konkrét in­tézkedéseket kell tenni a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság alapján. Rámutatott arra, hogy minden testvérország nem­zeti és nemzetközi érdekei­nek alapja és erőforrása a szocialista közösség. „Ezért elsődlegesnek tekintjük — s mondotta — testvéri szövet­­­­ségünk egységének és össze­­­­fogásának állandó szilárdí­tását, országaink együttmű­ködésének intenzívebbé és hatékonyabbá tételét.” A világpolitikai helyzet —­­ állapította meg — az ame­rikai fegyverkezési hajsza fokozódása nyomán szük­ségtelenül bonyolultabbá vált, megnőtt a harmadik világháború veszélye. Ebből adódóan fokozott erőfeszíté­sekre van szükség, és össze kell fogni mindenkivel, aki őszintén akarja a békét. Az Egyesült Államok vál­tozatlanul a katonai-hadá­­szati egyensúly megbontá­sára és fölény kivívására törekszik a Szovjetunióval és a szocialista közösséggel szemben. a népek akarata ellenére erőlteti Nyugat-Eu­­rópában az új nukleáris első csapást mérő fegyverek te­lepítését, nyíltan munkál­kodik a kozmosz militarizá­­lásán, és előkészíti a csil­lagok háborúját, amely a mennyeket a pokol tornácá­vá változtatná. A jelen katonapolitikai helyzetet elemezve Honecker megállapította, hogy a leg­utóbbi lépések és a nemzet­közi közvélemény élénk rea­gálása nyomán bizonyos enyhülés mutatkozik a vál­ságban, de változatlanul éberséget és szolidaritást kell tanúsítani. Az erőegyensúly megbon­tásáát sohasem engedik meg a szocialista országok — mondotta, és többi között utalt a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztár­saság közösen elhatározott ellenintézkedéseire v­álaszul a Pershing—2 rakéták és a robot­repülőgépek nyugat-­­ európai telepítésére. Ennek keretében helyezték el az NDK területen nagyobb ha­tótávolságú rakétarendsze­reket .Ezek képesek fedni a NATO telepítési területét, és hozzájárulnak az egyen­súly szavatolásához. Ám nem tévesztjük szem elől, hogy ellenintézkedéseink csak olyan mértékben ke­rülnek sorra, amennyire azt a katonai-hadászati egyen­súly megőrzése szükségessé teszi.” Konsztantyin Csernvenko legújabb javaslatai (az NBC- nek és a The Washington Postnak adott nyilatkozatai) „Washingtonnal szemben jel­zik, hogy Moszkva kész tel­jes összességében tárgyalni minden kérdésről, amely sö­tét felhőként borul az em­beriségre” — mondotta az előadó, majd így folytatta: — Üdvözölnénk, ha az Egyesült Államok­­ jól értené a legújabb moszkvai jelzése­ket, és pozitívan reagálna a Szovjetunió komoly igyeke­zetére, hogy megoldja a je­len legsürgősebb kérdését, az emberiség megmentését egy nukleáris háború veszé­lyétől. Ennek megfelelnének az újraválasztott amerikai elnöknek a választási küz­delemben elhangzott kijelen­tései. Arra van szükség, hogy immár tettekkel támassza alá a béke megőrzése iránt tanúsított érdeklődését, hi­szen a politika tartalmát közismerten nem a szavak után ítélik meg, hanem a konkrét cselekedetek alap­ján. Honecker foglalkozott Ny­u­­ga­t-Németországnak a nem­zetközi helyzet megromlásá­ban játszott negatív szere­pével. A nyugatnémet kor­mányt nagy felelősség ter­heli azért, mert hozzájárult az új amerikai rakéták tele­pítéséhez, ellentétben azzal az elvvel, hogy sohasem szabad új háborúnak kiin­dulnia német földről. „Nem szabad Bonnban elcsodál­kozni azon, hogy ezzel ko­molyan megterheli az NSZK- nak a szocialista országok­hoz fűződő politikai kap­csolatait — mely országokra ráirányulnak a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgé­pek —, kivált, hogy nem­rég a nyugat-európai unió határozatban szüntette meg a nyugat-németországi fegy­verrendszer-gyártás utolsó korlátozásait. Keleten és Nyugaton jogosan határo­zott elutasítással találkozik, ha az NSZK-ban a javítha­tatlanok, köztük magas ran­gú politikusok is, biztatást merítenek az amerikai kor­mány kereszteshadjárat-po­­litikájából és első csapás­mérő nukleáris fegyvereiből ahhoz, hogy fokozottan él­jenek a revansista jelsza­vakkal, és felmelegítsék az ötvenes évek hidegháború­jának téziseit. A revansista jelszavak esélyeit nem nö­veli a nagyobb hangerő” — mondotta. Az elmúlt hetekben meg­szaporodtak a reményt keltő jelek a világpolitika legfontosabb szférájában: többször is biztató nyilat­kozatok hangzottak el Moszkvában, újra meg újra megerősítve a Szovjetunió tárgyalási szándékát, meg­egyezési készségét az Egye­sült Államokkal, s ezúttal a másik oldalról sem a leg­utóbbi években megszokott elutasítás, kitérés volt a vá­lasz. Szerdán ugyanis az amerikai fővárosban igen magas kormánykörök hoz­ták a sajtó tudomására, hogy a két nagyhatalom el­vileg megállapodott egy újabb külügyminiszteri ta­lálkozóban. Mégpedig ha­marosan, úgy tudják Wa­shingtonban, hogy január­ban. Emlékezetes, hogy szep­temberben Andrej Gromiko ENSZ-közgyűlés ülésszakán járván, ellátogatott a fő­városba, Washingtonba is, ahol nemcsak amerikai kol­légájával, Shultz-cal, ha­nem magával Reagannel is tárgyalt. Joggal vélték a világban a politikára így vagy úgy odafigyelők, hogy végre valami talán elindul a két nagyhatalom között, a reagani első évek olyan rossz viszonya után. Csak akkor még sok volt a kétely. Már, ami a wa­shingtoni szándékokat il­leti. Hiszen az elnök a vá­lasztási kampány finisében volt, ezért a gyanú némi okkal élt még, hogy, amit­­ január óta — ekkor mon­dott hivatali ideje alatt Reagan először olyasmit, ami a szovjet—amerikai kapcso­latok megjavításának szán­dékát mutatta —, nyilatkoz­­gatott, az javarészt csak sza­vazathódító taktika, s nem meggyőződésből fakadó, va­lódi lépésváltás. A válasz­tási diadal nyomán az­ első világpolitikai fontosságú kérdés az volt, hogy most vajon merre tart majd Reagan? Nos, az elmúlt hetek je­lei szerint az amerikai el­nök politikusi pályafutásá­nak utolsó éveiben nem akarja megszilárdítani az első négy elnöki évben „be­szerzett” bélyeget, amely szerint Ronald Reagan ide­­­jén voltak a legrosszabbak a szovjet—amerikai kap­csolatok évtizedek óta. A választás utáni washingtoni hangok azzal kecsegtetnek, hogy az amerikai vezetés végre hajlandó komolyan venni a két nagyhatalom viszonyának megjavítását. Komolynak minősítik kész­ségüket a fegyverzet­korlátozási tárgyalások fel­élesztésére, amelynek fel­tételeit Moszkva már sok­szor tisztázta, s ismételten hangsúlyozta, hogy készen áll előrelépni az ügyben. E készség most már talán va­lódi és pozitív visszhangra lel az Atlanti-óceán túl­partján. A világ sok súlyo­s bajának gyógyítására nö­vekednének az esélyek a washingtoni lépésváltással Avar Károly Lépésváltás ?

Next