Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

Péntek, 1985. január 4. Pénteken, ma országszer­te megkezdődnek a mun­kásőrség egységgyűlései, amelyeken a felszabadulás 40. évfordulójáról is meg­emlékeznek a testület tag­jai. Az idén is nagy társa­dalmi nyilvánosság előtt zajlanak a tanácskozások: meghívják a szocialista bri­gádok tagjait, a munkás­­őrök munkatársait, hozzá­­tartozóit. A gyűléseken részt vesz az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány több tagja, számos közéleti vezető, felszólalá­saikban tájékoztatót adnak az ország, a párt­ és a nép­gazdaság előtt álló felada­tokról. Az egységparancsnokok beszámoló jelentéseikben értékelik, hogyan készülnek a munkásőrök az MSZMP XIII. kongresszusára, a felszabadulás 40. évforduló­jára, miként vesznek részt a mun­ka­versenyben, hogyan dolgoztak 1984-ben a mun­kahelyeiken, a közéletben és a munkásőrszolgálatban, és ismertetik az ez évi fel­adatokat. Megköszönik a leszerelők sokéves, vagy több évtizedes szolgálatát, név szerint is köszöntve azokat a munkásőröket, akik nagy érdemeket sze­reztek a felszabadulás óta eltelt négy évtized küzdel­meiben, s esküt tesz az a csaknem négyezer új mun­kásőr aki az elmúlt fél év­ben készült fel a párt meg­­bízatása teljesítésére. E fórumokon veszik át a munkásőrök a munkahelyi és szolgálati helytállásu­kért adományozott kitünte­téseket és a szocialista ver­­senymozgalomban elért eredményeik elismeréseit. A legeredményesebben dol­gozó munkásőr alegységek a „kiváló század”, a „kiváló szakasz” és a „kiváló raj” vándorzászlókat kapják meg. Az egységgyűléseken adják át az országos pa­rancsnok által adományo­zott kollektív elismerése­ket. A „Munkásőrség kiváló egysége” címet, a velejáró vándorzászlót és Várhelyi György szobrászművész e kitüntetést jelképező „Har­cos út" című szobrát ebben az évben, hosszú időn át nyújtott kiemelkedő telje­sítményéért a nagykanizsai Sneff József egység nyerte el, az elismerést január 5- én adja át az országos pa­rancsnok. A hódmezővásár­helyi Szántó Kovács János egység kapta meg az orszá­gos parancsnok különdíját. Országos parancsnoki dicsé­retben részesült a budapesti X. kerületi Pataky István munkásőregység 11. századá­nak 2. szakasza. Kiemelke­dő szolgálatuk elismerésé­ül a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozata kollektív kitüntetést kapta meg az ajkai Szabó Gáspár egység 1. százada, a miskol­ci Oprendek Sándor egység 6. százada, a Hajdú-Bihar megyei parancsnokság hír­adó szakalegysége, a Tolna megyei parancsnokság vegyi­védelmi szakalegysége, a ta­tabányai Tóth. Bucsoki Ist­ván egység 2. századának első szakasza és a Mecseki Szénbányák Steinmetz Mik­lós egység híradó szakalegy­sége. A munkásőrség tevékeny­ségét kiemelkedően segítő 210 nagyüzemnek, intéz­ménynek és nagyüzemi pártbizottságnak elismerő plakettet adományozott az országos parancsnok, ame­lyeket az egységgyűléseken adnak át. A munkásőrök egységgyű­­lései január végén fejeződ­nek be. Kiállítási napló Adósságtörlesztés Amikor négy évvel ez­előtt lapunkban Apró Fe­renc elbúcsúztatta az 1980. december 12-én elhunyt Dislaiy Lenke grafikusmű­vészt, azt írta a nekrológ végére: ,,Szülőföldje még nem ismerkedhetett meg munkásságával. Erre már csak emlékkiállításon kerül­het sor.” Tény, hogy Diskay Lenkének, a Dorozsmán szü­letett és szegedi iskolák­ban végzett kiváló művész­nek csak most, halála után négy esztendővel nyitt az utolsó évek terméséből vá­logatott emlékkiállítása a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtárá­ban, ám ez a szerény, befe­­lé forduló, puritán és elmé­lyült művész egy-egy lap­jával mindig letette névje­gyét, igazolta jelenlétét és kötődéseit fontos szegedi tárlatokon. Az viszont való­ban arcpirító és kései tör­lesztés, hogy csak most lát­hatjuk munkáit önálló be­mutatón. Az 1970-es évek második felében jutott el Diskav Lenke művészete a szinté­zis időszakába. Amikor ne­gyedszázados grafikai mun­kásságának eredményeit és tapasztalatait összegezhette legsikerültebb lapjain. Ezek a nagyon míves, nagyon alapos gondolati és érzelmi szűrőn letisztított művészi üzenetek most vallanak er­ről a művészeti csatározá­soktól önmagát távol tartó alkotóról. Talán nem lehet véletlen, hogy lapjainak forrásainál más művészeti produktumokat fedezhetünk fel, zeneműveket, verseket, mű­vészszemélyiségeket. Em­léklapot készít például Kondor Béláról és Bartók Béláról, megihletik Ady verse, József Attila Alta­tója, és a balladák súlyos, tömör világa. Előszeretettel sokszorozza meg egyes lapokon belül motívumait, autentikusan h­as­znál­ja visszafogott szí­neit, és szeret sorozatokban gondolkodni. Eljátszik kép­építő elemeivel, keresi, hogy egy-egy motívum más közegben új viszonylatokat teremt, eltérő megvilágítást kap. Ezek az épített, fej­lesztett motívumrendszerek mindenekelőtt a Mozzana­tok, Tükörképek, Gyermek­­játékok és az Ördögszekér című lapokon érhetők tet­ten. Számomra a legfilozofi­­kusabb az Apokalipszis há­rom lapja, mely a megboly­dult világ, a tengelyét vesz­tett föld és az emberi mi­voltából kivetkőzött ember fájdalmas előérzete, a leg­szellemesebb és megoldásá­ban is legtalálóbb sorozata a Repülés, melynek első lapján az örök emberi vágy, az ikaruszi próba másodi­kon az igencsak rövid pó­rázra eresztett „földszintes” vágyak lehetősége, a kör­hinta; míg a harmadikon a repülőgépek árnyával sejtetett pusztulásveszély fo­galmazódik meg Diskav Lenke számára az ex librisek, üdvözlőlapok, kisgrafikák sem mellékter­mékek, hanem párhuzamo­san futó alkotások sora. Jó látni a Jékely­ ex libris bá­jos ötletességét, a Petőfi­­lap karakteres árnyképét, a Weöres Sándornak készített könyvjegy játékosságát, a vámosgyörki iskolai könyv­tár számára készített ex libris gyermekrajzokat után­zó vonatát, vagy a­ Magyar Bibliofil Társaság kristálya tiszta vonalú könyvjegyét. A Móra Ferenc Múzeum e mostani kiállítással adós­ságot törleszt, egy külföldön nagyra becsült, itthon ke­véssé ismert szegedi szár­mazású művész mély intel­lektusát, kifogyhatatlan öt­letességét és elmélyült gra­fikai munkásságát tette köz­­kir­ccsé. T. L. Vendég­szereplés Nyugat-Berlinben ven­dégszerepelt a Pécsi Nem­zeti Színház operatársulata, amely német nyelven mu­tatta be Johann Strauss Denevér című nagyoperett­jét. A 145 tagú együttes — a szólisták, a kórus, a zene­kar és a műszaki személy­zet — hazaérkezése után Marczis Demeter, az opera­­társulat vezetője elmondta: a nyugat-berlini nemzetkö­zi konferenciaközpont szín­házterme mind a három előadásra megtelt, együtt­véve tizenkétezer ember látta a pécsi Denevért,­ és tapsolt a magyar művészek­nek. Néprajz Csongrád megyei díjazottak Az elmúlt napokban hir­dették ki a Néprajzi Mú­zeum, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Szabad­tér, Néprajzi Múzeum, az MTA Néprajzi Kutató Cso­portja, a Magyar Néprajzi Társaság, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége, a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége tá­mogatásával, a megyei ta­nácsok és múzeumi szerve­zetek közreműködésével meghirdetett XXXII. orszá­gos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat eredményét, melyen értékes Csongrád megyei sikerek születtek. Országos második díjat nyert — felnőtt kategóriá­ban — a makói József At­tila Művelődési Központ és Úttörőház, valamint az Egészségügyi Klubközpont csökkentlátók néprajzi-nép­életi hagyományápoló klub­­ja Emlékeink szíveinkben élnek című pályamunkájuk­kal. Országos különdíjat nyert a Karácsonyi ünnep­kör kategóriában: Szabó István, a makói József At­tila Művelődési Központ és Úttörőház, valamint az Egészségügyi Klubközpont csökkentlátók néprajzi-nép­­éseti hagyományápoló klub­jának elnöke Makói betle­­hemes játék című pálya­munkájával. Országos második díjat nyert — felnőtt kategóriá­ban — Rácz Sándor makói tanár Kurunczi Pál (maros­­lelei) falusi népzenész dal­repertoárja. A földeáki la­kodalom menetében Bajnó­­czi Imre vőfélyrigmusai, va­lamint a Makói játszóterek folklórja I. című pályamun­káival. Emellett országos különdíjat­ nyert a „Kará­csorói ünnepkor” kategóriá­ban A téli ünnepkör szoká­sai Földeákon, Makón és környékén című pályamun­kájával. Veszprém megyében — az új- és legújabb kori törté­neti pályázaton pedig első díjat nyert Rácz Sándor A fájdalom vonata című, a zirr és a (volt) zirci járás­beli leventék — 1945-beli — Németországba való hurco­­lásáról, kálváriájáról . .. ké­szült pályamunkájával. Az év lakóháza '84 Esztétikum, egyszerűség, minőség A közeljövőben a lakás­építés belső arányai nagy­mértékben módosulnak, mind szélesebb körben válik nép­szerűvé a magánerős épít­kezés. A sok új ház az utób­­bi évtizedben is jelentősen módosította az ország képét, a magánerőből épített házak minősége, esztétikai színvo­nala azonban még igen ve­gyes, sokszor kedvezőtlen. A legkorszerűbb építési tech­nológiák népszerűsítése, a városképbe illesztés megis­mertetése, az építők tudati befolyásolása érdekében az Építési és Városfejlesztési Minisztérium országos pá­­­­lyázatot hirdet az év legjobb­­ lakóépületének díjazására, s melyhez a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága­­ is kapcsolódik. A korszerű, gazdaságos, s az építészet követelményeit magas színvonalon kielégí­tő, magánkezdeményezéssel megvalósult lakóépületek alkotóinak ismét meghirde­­ték Az év lakóháza 1984.­­ című pályázatot. A pályázat első ütemében a Csongrád megyei tanács adományoz nívód­íjat a megye területén megépült legjobb épületek alkotóinak, a második for­dulóban az építésügyi mi­niszter ismeri el az országos bírálat során kiválasztott épületeket. A pályázaton részt vehetnek az 1984-ben vagy korábban magánkezde­ményezéssel megvalósult la­kóépületek alkotói — kivé­telek Az év lakóháza ’83 pályázaton már szerepelt al­kotások. A pályázati részvétel szempontjából lakóépület­nek minősül a hagyományos családi ház; a csoportos kor­szerű családi ház (sorház, láncház, atriumház); több­szintes, többlakásos lakó­ház (kis­ társasház, társas­ház) ; lakóépület bővítés (emeletráépítés, tetőtérbeépí­tés) ; lakóépület korszerűsí­tés. A pályázaton az alkotók — építtető, tervező, kivitele­ző — együttesen vesznek részt. A nyilvános, névaláírásos pályázatot a Csongrád me­gyei tanács vb építési és vízügyi osztályára (Szeged, Rákóczi tér, 6741) kell be­nyújtani 1985. február 4-ig. Csatolni kell az épület 1:100 méretarányú tervdokumen­tációját, a műszaki leírást, egy, minimálisan 13X18 cen­timéter méretű fényképet az épület külső képéről, és egy másik hasonló méretűt, mely a környező beépítéshez való illeszkedést, az utca­képet ábrázolja. (További fényképfelvételek és tervek tetszőleges számban benyújt­hatók, az épület jobb meg­ismerését szolgálják.) Mellé­kelni kell továbbá az épület és az alkotók adatait: az épület helyét; az építtető nevét és címét; a tervező nevét, címét, végzettségét; a kivitelező nevét, címét, képesítését; (házilagos kivi­telezés esetén a műszaki ve­zető adatait), valamint az esetleges jutalom esetén a megosztás arányát. A benyújtott pályázati anyagokat szakértő zsűri bírálja el. A megyében leg­jobbnak ítélt alkotás meg­valósítóit 25 ezer forint pénzjutalommal és emlék­plakettel jutalmazzák, ezen kívül három dicséretet is kiosztanak, egyenként 8 ezer forintos jutalommal. Az év lakóháza 1983 pá­lyázat Csongrád megye szá­mára igen sikeres volt, hi­szen az egyik országosan kiemelt első díjat Fodor Jó­zsef hódmezővásárhelyi fes­­­tőművész átalakított márté­­lyi parasztházának ítélték oda példamutató törekvései­ért, a népi építészet értékeit és a modern élet igényeit harmonikusan ötvöző megol­dásaiért. Minden remény megvan arra, hogy ez a pél­dás pályázat idén is sikeres lesz, s eredményeképpen mind több szép ház gazda­gítja országunk képét,. « 5 Dokumentumkötet a MSDISZ-ról A felszabadulást követő magyar népi demokratikus átalakulás szerves része volt az ifjúsági mozgalom meg­újulása. Több más országos program meghirdetésével együtt az ifjúsági program­felhívások is Szegeden hang­zottak el először. Még 1944 őszén kilépett az illegalitás­ból az MKP ifjúsági csoport­ja, amely főleg munkásfia­talokat tömörített, és név­ként a KISZ-t használta. Ez a betűrövidítés utalás volt a jogelőd KIMSZ-re, de ugyanakkor azt is kifejezte, hogy ez egy új körülmények között működő kommunista ifjúsági szervezet. Ezt a kezdeményezést módosította az MKP ifjúsági koncep­ciója, amikor 1944 novem­berében az egységes demok­ratikus ifjúsági szervezetet hirdette meg. Ezt a szervezetet részben még Szegeden, majd az új országos centrumban,­ Deb­recenben kezdték szervezni. Kezdetben a DISZ betű­rövidítést használták, majd egyre következetesebben a MADISZ (Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség) elnevezés lett a gyakorlat. Szegeden és a Dél-Alföldön a kommunista ifjúmunkások kezdeményezésére — főbb szervezőik az ifjú Komócsi­nok, Zoltán és Mihály vol­tak — indult a szervezeti élet. Kezdetben, értelemsze­rűen, elsősorban a kommu­nista fiatalokat vonták be, majd arra törekedtek, hogy ahogy a felhívás mondta „megnyerjenek mindenkit a magyar ifjak közül, aki ha­zánkban demokratikus ki­bontakozást és összefogást akar”. . ... . Negyven évvel ezelőtt tör­tént, hogy 1945. január­­ 7-én az akkori belvárosi moziban kimondták az új szervezet megalakulását. Az összefogás sajátosságát bizonyítja, hogy orvostanhallgató, paraszt­fiatal és munkásfiatal is szólt a gyűlés lelkes részt­vevőihez. Elhangzott a Né­metország elleni hadüzenet jelentősége, a nemzeti had­sereg felállításának szüksé­gessége, a földreform javas­lata és egy új lap (Szabad Ifjúság) kiadásának gondo­lata. Ugyanitt, majd az ezt követő januári üléseken tánciskola felállításáról, lé­tesítendő samházról, az üze­mi fiatalokkal valamint a diákokkal való kapcsolattar­tásról tanácskoztak. Ezeket a gondolatokat lé­nyegében programmá Deb­recenben, majd a MADISZ alakuló ülésén Budapesten (1945. január 22.) fogalmaz­ták és hirdették meg. Az utóbbi az ifjúság ideológiai nevelését alapvetőnek tar­totta, azt állítván, hogy „egy szocialista, demokratikus ál­lam élni csak akkor tud, ha a termelése zavartalan, ipari és kereskedelme folyamatos. ... Ezeket a feltételeket meg kell teremtenünk!” A MADISZ 1945 januári, indulása után az ország nagyvárosain kívül is kez­dett szervezeti formákat öl­teni. Több helyen képezte vita tárgyát, hogy milyen szerepük legyen a kommu­nista fiataloknak, azaz mi­lyen vonatkozásban bővíthe­tő ez a demokratikus jellegű szervezet. A későbbiekben tisztázódott — ehhez az MKP több alkalommal nyúj­tott elvi segítséget —, hogy a MADISZ elvileg az MKP által irányított szervezet, de kereteiben mindenkit hív és vár, aki a demokratikus át­alakulással egyetért és azért aktívan tenni is hajlandó. A későbbiekben a MADISZ érdeme volt, hogy aktív együttműködést teremtett a munkás szakszervezeti ifjú­sági szervezettel (SZIT) és az is, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok számára kü­lön rétegszervezetet hirde­tett meg, a MEFESZ-t. A MADISZ tervékenysége során a politikai nevelőmun­ka mellett a kulturális és sport területre is komoly gondot fordított. Tagjai kö­zött a munkásfiatalok mel­lett szép számmal találhaaó volt parasztfiatal is. Néhány hónapi szervezés után több százezerre nőtt a létszámuk. A szervezeti kapcsolódásban a MIOT létrejöttekor (1946) a MADISZ is tagja lett e tanácsnak, majd 1948 tava­szán a MINSZ meghirdeté­sekor lényegében a SZIT-be olvadt be. A MADISZ nagy történelmi érdeme, hogy a magyar nemzeti sorsforduló­ban az összefogást és a ten­ni akarást hirdette és pél­dázta. Mindezzel a magyar népi demokratikus átalaku­lásban a fiatalok ezreit szólították együttműködésre. A 45-ös és a 47-es választáso­kon, éppen az új választási törvén­y értelmében, nem­csak agitáltak, hanem ma­guk is szavaztak. A MADISZ fentebb vá­zolt történelmi útjáról a közelmúltban jelent meg egy tartalmas, szép kivitelű do­kumentumkötet. A kötet elkészítésének terve és ki­vitele az MSZMP KB Párt­történeti Intézetét és a BME Marxizmus—Leninizmus In­tézetének Tudományos Szo­cializmus Tanszékét dicséri. A vállalkozás egy nagyobb szabású konkrét terv része, mely szerint az elkövetkező években a népi demokrati­kus korszak többi ifjúsági szervezetéről (főleg a ré­tegszervezetekről) is megje­lenik egy-egy hasonló d­o­kumentumkötet. A MADISZ-kötetet Rákosi Sándor szerkesztette, a gaz­dag anyaggyűjtés pedig Ik­­ladi Lajosné és Gál Lajos szakértői munkáját dicséri. A kötetet őszintén ajánljuk mindazoknak, akik nemcsak jelenlegi ifjúsági kérdések iránt érdeklődnek, hanem ezek múltbéli szálai is fog­lalkoztatják őket (Kossuth, 1984.) Dr. Michcller Magdolna

Next