Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

Péntek, 1985. március 1 Zenei naptár Szezonális gondok, tervek Jóllehet az évad koncert­termésének eleddig csak kétharmadát takarították be (a Csongrád megyében hir­detett 98 hangversenyből 68 ment le), tegnap már össze­ültek az Országos Filhar­mónia és Szeged zenei éle­tének vezetői, illetékesei — elsősorban azért, hogy meg­tárgyalják az új szezon ter­veit. A városi népfrontbi­zottság tanácstermében — ahová eljött Lakatos Éva, az Országos Filharmónia igaz­gatója is —, mint évente ilyentájt rendesen, termé­szetesen szóba kerültek az eddig lezajlott koncertek tapasztalatai is. Mi több, ezúttal a rendszeres kon­certlátogató közönség sorai­ból „erősített" a vita, így aztán új szempontok is föl­merültek érdekes megfigye­lésekről lehetett hallani.­­Nógrádi Lászlóné, a fil­harmóniai kirendeltség ve­zetője hivatalból észrevéte­lezte az eddig történteket, méghozzá olyan summával, hogy a színvonallal általá­ban elégedettek, néhány szükségszerű módosítás da­cára zavartalanul mentek a dolgok, még a kellemetlenül ránk tört és elhúzódó időjá­rási viszontagságok sem tudták befolyásolni a me­netrendet. Valamennyi bér­letük elkelt, ami persze nem jelent általános elégedettsé­get, többen a sztárok jelen­létét hiányolják, másoknak műsorbeli kifogásaik akad­nak. Tavaly ilyenkor vihart keltett, hogy lemondtak az egyetemi-főiskolai bérletso­rozatról, ezzel szemben újabb kamarabérletet iktat­tak be, ekként is biztosítva a helyi művészek szereplé­si lehetőségeit. A 98 hang­­­ver­senyből 54 alkalommal adtak módot szegedi elő-­­­adónak, hangszeres vagy énekművésznek, vokális együttesnek, karmesternek — nem számítva a szegedi , szimfonikusokat és a DÉ­LÉP Zenebarátok Kórusát, valamint azt a körülményt, hogy a megye határain túl­ra is eljutottak művészeink. Mindezen adatok persze nem teljesen megnyugtató­ak, többen újólag felvetet­ték, érdemes lenne megfon­tolni az egyetemi-főiskolai bérlet visszaállítását, nem utolsósorban, mert ott tema­tikus estek tervezésével pe­dagógiai szempontokra is figyeltek. S ha már a peda­gógiánál tartunk: a most folyó évadban immár há­rom középiskolai sorozat fungál, a Bebrits Lajos köz­lekedési szakközépiskola, valamint a Radnóti gimná­zium mellé betársult a Tö­mörkény gimnázium és mű­vészeti szakközépiskola — ezen intézmények változat­lanul kérik a koncerteket de az Ifjúsági Ház mostoha akusztikai viszonyai miatt egyöntetűen a Zenés szín­házba. A pedagógusok mun­kájét dicséri, hogy zavar­talanul tarthatták meg a szakmunkástanulók és az általános iskolások számára hirdetett programokat is A hozzászólásokból hadd em­lítsük meg: a lemezgyártás konkurenciája okán frissí­teni kérik a repertoárt rit­­­­kán hallható vagy elfeledett, ám értékes művekkel, hogy több régi zenét játszó együt­test szeretnének hallani, ne­tán megismerkedni távol­keleti népek muzsikájával. Ahogy az ősztől induló szezon terveit elnézem — meg Lakatos Éva gazdasági természetű észrevételeire gondolok —: igazán nagy sztárok változatlanul nincse­nek, de hát Pesten se na­gyon vannak. Azért hazai titánok előfordulnak — így mindjárt a Liszt Ferenc kamarazenekar, melynek hangversenye nyitja az évadot, vagy a Budapesti Filharmóniai Társaság Ze­nekara, melyet januárban fogadnak. A szegedi szimfo­nikusokat vezényli az olasz Tito Gotti, a lengyel Robert Satanowski, a Karajan-díjas román Christian Mandeal, de Fischer Iván, Lukács Ervin is. Oberfrank Gézá­ról vagy az ugyancsak sze­gedi Cser Miklósról nem beszélve. Az egyik főbérlet­ben elhangzik Vántus Ist­ván Fragmente Bathorianá­­ja egy másikban Decsényi­­bemutató , hogy csupán csak a mai magyar kompo­nistákra utaljak, de talál­ható itt Mendelssohn-orató­­rium Honegger-szimfónia és Carmina Burana is. Az egyik kamarabérletben he­lyet kapott Szecsődi Ferenc, a másikban e keretek kö­zött is fölléphet Rozgonyi Éva Bartók kamarakórusa, aztán vendégünk lesz ugyanitt a Szlovák kamara­­zenekar, míg a C sorozatban a szegedi Weiner kamaraze­nekar játszhat , mely együttes szerdai koncertjé­ről alább olvashatnak kriti­kát. A Weiner kamarazenekar estje Szerdán este nagy siker­i hangversenyt adott a Wei­ner kamarazenekar a Tisza Szállóban, a filharmóniai ka­­­­marabérleti rendezvények keretében. A zsúfolásig meg­telt teremben szűnni nem akaró vastaps sürgette a rá­adást, jelezvén, még szíve­sen hallgatnák a zenekart. , Weninger Richárd főisko­­­­lai igazgató, az együttes ve­­­­zetője, ezúttal a műsor na­gyobbik részében fiatal mű- ,­vésztanáraira irányította a­­ reflektorfényt, azaz öt sze­­­­gedi művésznek biztosított­­ szólószereplési lehetőséget.­­ Köztük olyannak is, aki­­ még pályakezdő, mint a ki­tűnő hárfás, Felletár Melin­­­­da. Különös értéke és jelen­­tősége van ennek, hiszen köztudott, hogy (szerencsére ‘ vagy sajnos?) jóval több­­ fiatal tehetséges művésze , van az országnak, mint amennyit — a legnagyobb jóindulat ellenére is — ér­­­­demben foglalkoztatni tud­­j­nak a hangversenyrendezők. Valamennyi szólista őszin­­­­te elismerést érdemel, egyet­len kifogás kívánkozik csak:­­ nem volt üres a kottatartó. Mert éppen a „noblesse ob­ J lige” (a nemesség kötelez) , szellemében várja el a hall­gatóság, hogy egy verseny­mű szólamát fejből, kotta nélkül játsszák el. Egyedül Nagy Ágnes vállalta Tele­mann G-dúr brácsaversenye magánszólamát fejből. Ő is azok közé tartozik, akinek még nem sok szereplési le­hetőség nyílott eddig, azon­­­­ban, mint már néhányszor, most is meggyőzött mélyről fakadó muzikalitásáról, biz­tos fellépéséről. Melegen zengő fényes tónussal szólt I hangszere, korrekt technika­­i ja megfelelő eszköz mon­­­­danivalója kifejezésére. Kerek Ferenc neve viszont jól ismert. Bach f-moll ver­senyművét zongorázta (BWV. 1056.) szólaltass n­­ag­­y szépen. Ritka gyönyörű ze­­­­ne a második tétel. A lélek­­ legmélyebb, legcsöndesebb­­ zugából felszabaduló, benső­séges vallomás erejével ha­tott Kerek tolmácsolásában ez az improvizatív jellegű muzsika. Vivaldi D-dúr fuvolaver­senyét (Op. 10. No. 3. A pa­csirta) Lass Zoltán mutatta be. Szólistaszerepléssel­­ sincs elhalmozva, így hát szinte természetes, ha némi elfogódottság vesz erőt a já­tékán. Ám ennek ellenére számos előadói erényéről győzött meg. Nemes tiszta­ságú, fényes, karcsú hangon fúj, s a versenymű technikai feladatait természetes kön­­­nyedséggel oldotta meg. A névadónak, Weiner Leó­nak a Románcát (Op. 29.) is műsorára tűzte a zenekar. Az alaphangulatában lírai, és impresszionista hatásokat is tükröző, szelíden roman­tikus zene, egy hárfa (Felle­tár Melinda), s egy cselló Sin Katalin­ szólistának nyújtott szép szereplési le­hetőséget. Szívesen hallgat­tuk, a nálunk ritkán hall­ható hangszeren, sallangta­­lan technikával, s áradó ze­neiséggel hárfázó Felletár Melindát. Sin Katalin finom, míves csellójátékával emelte ott interm­otópia órtAI­óf A zenekar a versenymű­vek kíséretét igen fegyelme­zetten, odaadó alkalmazko­dási készséggel és lélekke oldotta meg — Weninger Richárd irányításával. Ön­álló számuk Bizet—Scsedric Carmen-szvitje volt. Ez más tény, hogy Bizet zenéje hall­hatatlan, s ezeket a dalla­mokat mindenkor nagy öröm­mel hallgatja a közönség. Ha aztán egy olyan fantasztiku­san színes és izgalmas hang­­szerelés „öltözteti át” az is­merős dallamokat, mint­­ Scsedriné, s egy olyan ra­gyogó előadással kerül a publikum elé, mint ezen az estén, a siker fergeteges Weninger és ifjú zenésze tökéletesen azonos hullám­hosszon, dirigens, s zenekar egymást inspirálva muzsi­káltak. A zene érzelmi sok­rétűsége, kontrasztossága gazdag gesztustára eleven pompázó színkavalkádban elsöprő erővel tört fel ebből az előadásból. A Weninger­­kamarazenekar — az ügyes főiskolai s szakiskolai ütőé fiatalokkal kibővítve — is­mét fényesen bizonyította ki­vételes rátermettségét, te­hetségét. Berényi Bogáta Szépülő üdülők A Közép-Dunavidéki In­téző Bizottság az idén mint­egy 36 millió forinttal tá­mogatja a főváros környéki üdülőterületek fejlesztését. A tervek szerint folytatják Esztergomban a vaskapui kirándulóközpont építését, a Várhegy és a Bazilika kör­nyékének rekonstrukcióját, a Rác templom felújítását, megoldják a Szent Tamás­hegy díszkivilágítását. Vá­cott a köztisztasági felada­tokat ellátó központ, Szent­endrén a városi szennyvíz­­tisztító bázis kiépítése a legfontosabb feladat. Támo­gatja a bizottság a többi között Nagybörzsöny vízel­látásának kiépítését. Szállítják a vetőmagot Tavaszi hír: az Országos fát ajánlanak, a készlet­ku­­koricákból a megrendelő vetőmagtermeltető és Érté- gyobbik részét NDK-beli és seknek csak 60 százalékú esítő Vállalat a megrende- csehszlovák nemesítésű sza- lehet fedezni. A vállalat h­ísek alapján folyamatosan porítóanyag adja. Pót meg- együttműködve a termelés dja, szállítja a termelők- rendeléseket is elfogad a rendszerekkel és más­na­­k a vetőmagvakat, a túl­­vállalat. Zabból is lehetőség gyobb gazdasági központok yomó többségében nagy van újabb megrendelések­kel — értékelte a külföld ozamú fajták és hibridek teljesítésére, olyan bőséges ajánlatokat. Piackutatás zr.poritóanyagát. A vető­ a készlet. Kizárólag külföldi folytatott, és a MÉM intéz­­lagkészlet genetikai értéke nemesítésű zabot ajánlanak keltése nyomán előkészülő­­nagas, és alapja lehet az a gazdaságoknak, elsősorban teket tett a vetőmagimport­lei évre tervezett, nemzet- az ismert holland Leandát­ra. A szállítmányok jó ré­­szi mércével mérve is fi- és az NDK-beli Solidort­ szét az egyesült államokbel­i elemre méltó hozamoknak. A károsító aszály nagy­ Pioneer cég hibridjei teszi! Tavaszi kalászosokból a mértékben visszavetette a ki. ezenkívül több európa­i sztélí iTkieSíi ? térné hibridvetőmag-termesz- országból, közöttük Jugo ők igényeit Tavaszi árpa- fest, különösen az Alföldön, szláviából is rendeltek hib­­ót 13 külföldi és hazai faj- s emiatt a nagy hozamú ku­­rid vetőmagot. 5 Műszaki fejlesztés a ruhaiparban A Ruházatiipari Dolgozók hete el, ha az új gépek be- Szakszervezetének központi állítása, a legkorszerűbb vezetősége csütörtökön még­ technológiai eljárások heve­­tárgyalta az ágazat VII. fi­­zetése mellett a vállalatok a éves tervidőszakra szóló jelenleginél jobban felhasz­­műszaki fejlesztési koncep­ nálják belső tartalékaikat, dóját. _ Megállapították: a hogy a termelékenység ne­­növekvő piaci igények b­enö­­vekedése ne fokozza tovább öltéséhez elengedhetetlen, a dolgozók pszichikai terhe­­hogy a szakmához tartozó 15 jólét. A központi vezetőség vállalat erőteljesen fejlessze ezért azt is javasolta a vár­­műszaki színvonalát.­lalatoknak, hogy a VII. öt-Az előzetes felmérések éves terv során fordítsanak alapján továbbra is várható nagyobb figyelmet a min­­a dolgozók számának csek­­kahelyi körülmények — ki­­kenése. Éppen ezért a tör-­tönösen a levegő állapote­­melés növelése csak úgy ér­­nak — javítására. Kedvező és kedvezőtlen jelenségek A bűnözés helyzete, az ellene való küzdelem és a megelőzés feladatai Beszélgetés dr. Horváth Sándor alezredessel, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőhelyettesével ,.Az elmúlt évben össze­sen 157 ezer bűncselek­mény vált ismertté az or­szágban. Ez 3,7 százalék­kal több, mint 1983-ban volt” — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen dr. Szíjártó Karol} legfőbb ügyész ismertett­ a bűnözés alakulásának legfrissebb adatait. A bűnözés több év óta tartó növekedésében tehát tavaly sem következett be kedvező változás, bár jó né­hány bűncselekményfajta esetében — például a köz­lekedési, az államigazgatá­si, vagy a közélet tisztaságát sértő ügyek — csökkenést mutatnak az adatok. — így van-e ez megyénk­ben, s egyáltalán: hogyan alakult nálunk a bűnözés helyzete? — Erre valamint az e témakörhöz tartozó kérdésekre válaszolt dr. Horváth Sándor alezredes, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetőhelyettese. — Megyénkben az ismert­té vált bűncselekmények száma 4,8 százalékkal emel­kedett az elmúlt évben. Ez magasabb az országos át­lagnál, ám a megyék közöt­ti „rangsorban” így is a 13. helyen állunk. Ha a bűnel­követések emelkedését ab­­­szolút számokban vizsgál­juk, akkor már reálisabb képet kapunk, hiszen a bűn­­cselekmények száma 1984- ben mindössze 229-cel nőtt, s még mindig kevesebb, mint 1980-ban volt. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a 10 ezer lakosra jutó bűn­­cselekmények száma nálunk 111,6, ami lényegesen ala­csonyabb az országos 147-es átlagnál Mindezek alapján végül is az állapítható meg, hogy megyénkben továbbra is szilárd a közrend és a közbiztonság. — Milyen bűncselekmé­nyeket követnek el leggyak­rabban? rabban? — Mindenekelőtt figye­lembe kell venni, hogy sző­kébb pátriánk az ország egyik legvárosiasabb me­gyéje. A lakosság 75 száza­léka városokban él, ugyan­akkor jelentős a tanyán la­kók száma is. Az elmúlt év­ben az ismertté vált bűn­­cselekmények 87 százalékát városokban követték el, s ebből 59 százalékot Szege­den. Tavaly elsősorban — ahogy országosan is — a személyi tulajdon sérelm­­é­­re elkövetett bűncselekmé­nyek száma emelkedett (29,4 százalékkal). Ám ezek­re a jogsértésekre többnyi­re az egyedi elkövetés és a kis kárérték jellemző. Je­lentős tényező e körben az állampolgárok hanyagsága, felelőtlensége is. Ezért is ragadom meg ezt az alkal­mat annak hangsúlyozásá­ra, hogy a megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze, ha mindenki megfelelő gondos­sággal őrzi vagyontárgyait. Különösen a kerékpár- és segédmotorkerékpár-lopá­­sok eseteinél mutatkozik meg a tulajdonosok nagyfo­kú hanyagsága.­­ Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények számának alakulása a me­gyében nem mutat lényeges eltérést a korábbi évekhez képest. (Kivéve a szegedi rendőrkapitányság közigaz­gatási területét, ahol 24,7 százalékkal nőtt tavaly.) Némileg emelkedett a sú­lyos, a lakosságot leginkább nyugtalanító bűncselekmé­nyek — emberölés, rablás — száma Jelentős ered­mény viszont, hogy ezek el­követőit hosszú évek óta ki­vétel nélkül sikerült felde­ríteni. Ezeket a cselekmé­nyeket általában motiválta a rendezetlen családi élet, az anyagi haszonszerzésre törekvés, valamint az alko­holizmus is. Az alkoholiz­mus káros következményei lényeges szerepet játszanak a cselekmények elkövetői és sértettei körében egy­aránt. — Mi a helyzet a fiatal­kori bűnözéssel? — Országosan jelentősen növekedett a fiatalkorúak által elkövetett bűncselek­mények száma. Az emelke­dés mértéke megyénkben szerencsére nem közelíti meg az országos átlagot, ám az elkövetők közt a koráb­binál több a még gyermek­korú. Leggyakoribb körük­ben a tolvajlás. Megyénk­ben évek óta nincs ugyan úgynevezett galeribűnözés, de ezt nem zárja ki az al­kalmi csoportosulást és a szervezettséget. Ezért is nagy gondot fordítunk a fiatalkori bűnözés megelő­zésére, megakadályozására. A megye középiskoláiban, szakmunkásképző intézetei­ben évek óta rendszeresen tartunk úgynevezett bel­ügyi osztályfőnöki órákat és egyéb előadásokat. A fiatal­kori bűnözés megelőzése azonban nem lehet csak rendőri feladat. Ez össze­hangolt, az egész társada­lomra kiterjedő tevékenysé­get igényel. Nagyon lénye­ges a megelőzésben a szü­lők szerepe Törődjenek jobban gyermekeikkel, fi­gyeljenek oda, hogy mit csi­nálnak.­­ Az állampolgárok többsége következetes és szigorú fellépést vár az üzérkedőkkel, árdrágítókkal, a munka nélkül jövedelem­hez jutókkal szemben. Mi­ként lépnek fel ellenük a­­ bűnüldöző szervek? — Különös gondot for­dítunk az üzérkedő, speku­lációs tevékenység, a fo­gyasztók érdekeit sértő és korrupciós cselekmények megelőzésére, felderítésére. Valóban tapasztaltuk, hogy egyesek az ellenőrzések la­zaságát kihasználva rövid idő alatt jelentős­­ összegű jogtalan haszonra akartak szert tenni. Célunk mint eddig, a jövőben is a haté­kony fellépés az ilyen cse­lekmények elkövetőivel szemben. E vonatkozásban szintén hangsúlyoznom kell,­­hogy a spekulációs, a fo­gyasztók érdekeit sértő cse­lekmények visszaszorítása nemcsak rendőri feladat, e téren lényeges szerepe van például a népi ellenőrzési bizottságoknak, a kereske­delmi felügyelőségnek és más állami,­­ társadalmi szervezeteknek is. — Mindezekből adódó a kérdés: mit tesz a megyei rendőr-főkapitányság a bű­nözés visszaszorítása érde­kében? — Tömegkapcsolataink ápolása, javítása az ered­ményes rendőri tevékeny­ség alapja. Ezért a már jól bevált gyakorlatnak megfe­lelően például közös ellen­őrzéseket végzünk a gazda­sági vezetőkkel, rendészek­­kel, az önkéntes segítőkkel a társadalmi és személyi tu­lajdon védelme érdekében. Tapasztalataink szerint a lakosság támogatja mun­kánkat, segít abban, hogy feladatainkat eredményesen­­ végezzük el. E segítség egyik legfontosabb erőnk fokozódó feladataink ellátá­sához. Zrínyi Péter

Next