Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-10 / 108. szám
Viszont dolog lenne azt állítani, hogy pénzre nincs szükség az emberi boldogsághoz. De az is igaz, hogy a kiegyensúlyozott életnek, a lelki gazdaságnak korántsem ez lehet az egyedüli a forrása. A jó és a rossz közérzet ezernyi összetevőjéből ezúttal fölvillantunk néhányat olvasóink jóvoltából: ezen a héten ugyanis társszerzőink filozofikus hangulatú, mélyebb emberi értékeket és érzelmeket ecsetelősebb-nagyobb hétköznapi, levelekkel leptek meg ben- folyton ismétlődő, ám talán minket. Emellett természet mégsem törvényszerűen ékesen érkeztek olyan írások kerülhetetlen keservünket is, amelyek változatlanul kitükrözik: postaláda társszerzőnk az olvasó és alakulat csapatzászlót adományozott az úttörőknek. Azóta is rendszeresen találkoznak az úttörő-foglalkozásokon, osztályfőnöki órákon, s a katonáknak köszönhető, hogy megszólalt az iskolarádió. Legutóbb meg ízelítőt kaptak az úttörők a katonaéletből: 65 kisdiák látogatott el a laktanyába. Felelősség a gyerekekért A címet helyesebb lenne kiegészíteni még két szóval, s akkor így hangzana: Felelősség mások gyerekeiért is. Barin Gyuláné (Retek utca 27/B) anya maga is, méghozzá nemcsak a saját gyermekét féltő anya. Éppen a felnőttek közös felelősségének érzése íratta le vele az egyik szombat délután szerzett, minden szülő számára tanulságos élményeit. Olvasónk kislányával sétált a rakparton, ama ritka pillanatban, amikor ezerágra sütött a nap. A múzeum utáni szakaszon óvatosan lementek a lépcsőkön a megáradt Tiszához. A csöndes idillnek hamar vége szakadt: 13—14 éves fiúk csapata oroszlánüvöltéssel végigkerékpározott a lépcsőfokokon, egyenesen a vízbe. Egy bátortalan legényke egy darabig csak nézte őket távolról, mígnem az ugratást, az anyámasszony katonájának járó jelzőket nem tűrvén, ő is követte társait. A lélegzetelállító mutatvány közepette arra biztatta a „vezér” a többieket, karikázzanak be egészen a jó 10 méterrel távolabb levő „piros hídig”. Olvasónk a gyerekek jelen nem levő szülei helyett is aggódva kérte őket, hagyják abba ezt a veszélyes játékot. A durva választ e helyütt nem közölhetjük. Azt azonban megtesszük, hogy ezúttal kérjük a szülőket, úgy engedjék el egyedül gyermekeiket egyéni és csoportos „portyájukra", hogy ama bizonyos láthatatlan „köldökzsinór” két végén működjék a lelki adó-vevő távollétükben is. Hétköznapi keservek Kinek mi rontja a közérzetét? Fehér Károlynak (Palánk u.) a Fekete-ház sarkára ültetett suhangfa korán kioltott élete. Jakab Ernő (Pécskai u. 21.) is a rongálások miatt kesereg: valaki elszakította az újszegedi liget bejáratánál a kőoszlopokat összekötő vasláncot. Erősebbel kellene helyettesíteni. Igaz György (Csongrádi sugárút 3.) nem az egyedüli, akit zavar a Szent István téri autópiac zaja, bűze, forgalma, az ott élők közlekedését akadályozó, szabálytalanul várakozók hada. Bartsch Lajos (Felsőváros, Kernel u. 3.) szemét a Dorozsmáról Sziksós fürdőre Márton Rózsa, a Makkosházi Általános Iskola úttörőcsapatának vezetője a Kossuth laktanya KISZ-esei és a kisdiákok közti példárg vezető úton levő szemétlerakóhely zavarja, azaz a szél áldásosnak nem mondható munkája. Ugyancsak egészségtelen a fürdőhöz vezető árkokban összegyűlt hulladék. Tolmácsoljuk Tanács János kérdését annak, akit illet: szomszédaival együtt szeretné tudni olvasónk — mivel Gyálarétet általában elkerüli a szúnyogirtót szóró helikopter — miként tudnának ők maguk védekezni a kellemetlen vérszívók ellen, anélkül, hogy növényeiket, a környezetet veszélyeztetnék. Mi is várjuk a választ, hisz egy-kettőre itt vannak a szúnyogok ... mutató kapcsolatról számol be levelében. A barátság az első úttörőavatáson az iskolaavató, a csapatnévadó ünnepségen kezdődött: a 6481- Visszhang Van ma szegénységfogalmunk Magyarországon?«► tette föl a kérdést Nikolényi István a Délmagyarország május 7-i számában. A válaszon meditál írásában Dlusztus Imre: „Jó úgy cikket írni, hogy nem kell vitázni, érvekkel aládúcolni a magunk, a magam igazának építményét, hiszen a kérdésben bennfoglaltatik egy állítás: van Magyarországon szegénység. Sőt: többféle szegénység. Hogy mondandóm építményét emlékezetem tégláiból kezdjem fölhúzni, megboldogult egyetemista koromra utalok legelőbb: ki ne ismerné a hétvégi kőművesbrigádokban, maszek kertészeknél kártyázó, újsághordó fölső iskolás alaptípusát? Ő az az egyetemista, főiskolás, akinek állandó jelzője — még ha eposzi hősszerep nem is jut a malterkeverőnek —: a csóró. S ő az, aki pályakezdőként is pénztárcája hizlalására kell gondoljon előbb, mint önmaga szellemi újratermelésére. De nem ő képezi a tömeget, a szegények tömegét. S én nem csupán azt nevezem szegénynek, aki harmadosztályú örömök talmi ragyogásában villantja meg foghíjas mosolyát, nem azt, aki jól tartott belvárosi kukákban guberál, s nem azt, akinek léte élére állított pénzeken fűrészelődik darabka élettényekké. Számomra nem a szociális szegények a legszegényebbek, hiszen közülük számosan képesek megőrizni méltóságukat, érvényes jelenlétüket saját életükben. Az igazi szegény az, akit a halmozás szenvedélye messze sodor önmaga lényegétől. Van egy réges-régi zsidó átokzsoltár, amely azt kívánja ellenségeinek, hogy azoknak — többek között — ne legyenek ünnepei, ne legyenek öregei. Mint oly sok megigazult szöveg, ez is — a rendszerező elme hierarchizálható tényei helyett — a valóságot valósítja meg: valóban átkozott az, akinek nincs készsége, ideje az ünnepre, aki képtelen a család a Szaft-ra öregeivel együtt élni. Átkozott, mert szegény, az élet szegénye. Messzire távolodtam Nikolényi kérdésétől, de — ha jó az olvasatom — a Szaft című írás mélyén ezek a gondolatok is meghúzódnak. Mert az anyagi gyarapodás egyenesnek hitt útja a személyiség legemberibb tulajdonságától — mondjuk így: a lélektől — vezet el, egyre távolabb. Valóban: „a gazdagságról, a tollasodás esélyeiről mind többet beszélünk”, de a feltöltődés esélyeiről, az ünnepekről egyre kevesebbet. Az egyének, a nemzet boldogulását nem csupán a Rózsadomb, vagy Újszeged gyarapodó villa során, a húszezres keresetekben lehet mérni, hanem azon is: hányan gyűjtögetik ma a filléres figyelmességeket, hányan képesek ma családjaikban megszentelni ama hetedik napot, ami végül is jól ki van találva. Félreértés ne essék: nem a templomokba akarom terelni honunk polgárait, de meg kellene adni az embernek, ami az emberé. A magyar ma világhírű matematikusairól. Epébe mártva tollamat, így is folytathatom: nem véletlenül, hiszen mostanság mindenki kiválóan oszt, szoroz, törvényszerűen termelődtek ki a számok nagy értői. De nem csupán erről vagyunk világszerte ismertek kézenfekvő érveimet talán kár is papírra vetni: válások, öngyilkosság, alkoholizmus. Nyílegyenesei, gyarapodó vektorok, melyek eredője legtöbbször az ünnepeket nem ismerő emberek legősibb halmazának, a családnak hiánya. Nikolényi metaforikus címével (vissza) élve: szálkás pörkölt az egész, nincs szaftja a kapcsolatoknak. Exupéry kis hercege ünneplőbe öltöztette a szívét, mielőtt találkozott a rókával. De közöttünk hol vannak a mindennapok ünnepei, meddig még, pénzcsörgető szegények?” összeállította: Chikán Ágnes Katonák az iskolásokért A töpörödött kis öregasszony előregörnyedve ült a fehér padon. Bokáig érő fekete kabátot viselt. Arcát fekete kendő takarta, összegyűrt zsebkendőt nyomogatott szipogó orrához. Mellette csinos fiatalasszony izgelt-mozgott. — Induljunk már, mama — mondta. — Várj... — Megmondta a doktornő, hogy nincs semmi baj. Legalábbis nem nagy. — Beteg vagyok ... — Csak képzeli. — Már nem süt be a nap az ablakomon. Sohasem süt be, hiába várom. Csináltassátok meg az ablakomat. — Megcsináltatjuk — legyintett idegesen a fiatalasszony. — Nem hallgatott meg senki. Te sem hallgatsz meg ... Mindenki, Te is, a fiam is, a János, csak évente egyszer jöttök el. A rendelési idő a vége felé közeledett. Kinyílt az ajtó és magas, gránátos termetű nővér áll meg a küszöbön. — Hányan vannak még? — kérdezte. Észrevette, hogy az ajtó melletti padon, a volt előszobafal takarásában még ott ül az öregasszony a lányával. Megigazította az orrán a szemüveget, majd behívta a következő beteget. Az öregasszony körbesétáltatta szemét a falakon: „Adj vért!" „Jelenjen meg rákszűrésen!” „Gyűjtsék a gyógynövényeket!” Nem értette, kinek szólnak a színes feliratok. Neki más baja volt. De úgy érezte, hogy jó itt üldögélni a fehér padon, a világos, napfényes, meleg váróban. Otthon sötétség van és hideg. — Csináltassátok meg az ablakomat, hogy legyen fény! — Olyan ez a világ, mint egy várószoba — gondolta az öregasszony. Jönnekmennek az emberek. Üldögélnek, várakoznak, össze vagyunk zárva, nézzük egymást, mint az utasok. Aztán jön értünk a vonat, és akkor indulni kell. De senki sem tudja, mikor érkezik meg az ő vonata. Két gyermeket neveltem föl. A férjem építkezésen dolgozott, ráomlott a fal, korán elvesztettem. A fia vasutas, másik városban él, két éve nem látta. Azelőtt évente egyszerkétszer eljött. Eszébe jutott, amit tavaly a kórházban az ágyszomszédja mondott neki, amikor a gyerekei után érdeklődött: „Akinek fia van, annak nincs is gyereke.” — De a lányom is csak egyszer nézett meg, amikor bent feküdtem — jutott eszébe és sóhajtott. Most meg a szomszédok vitték a hírt: a mama beteg, alig jár az utcára, folyton fekszik, így aztán ma délután meglátogatta és elhozta a körzeti orvoshoz. — Más hiányzik nekem —, rázza meg apró fejét az öregasszony. — Nem is az ablak. Csak az, hogy meghallgassanak. Mindenki rohan. Te is siettetsz! Pedig szabad itt maradni. Itt mindenki addig ülhet, amíg nem jön érte a vonat! — Miket beszél össze mamikám! Ez nem vasúti váróterem. Ez orvosi rendelő! Alacsony, kedvesen mosolygó orvosnő nézett ki a rendelő ajtaján. Csak a kis töpörödött öregasszony és csinos fiatalasszony lánya ült a váróban. — Vége van a rendelésnek — mondta az orvosnő. Mire tetszik még várni? Felírtam mindent, amire szüksége van. Mást én nem tehetek... Az öregasszony eltette összegyűrt zsebkendőjét, és nehézkesen fölemelkedett a fehér padról. Lánya az ajtó felé támogatta. Amikor kilépett az utcára, ismét elnyelte tiszta gondolatát a keserű sötétség. Dabály Miklós Rendelőben Péntek, 1985. május 10. MIP HOL? MIKOR? ■, JV Ti*» t S’ • y ~ .. * , v 1985. MÁJUS 10., PÉNTEK — NÉVNAP: ÁRMIN A Nap kel 5 óra 4 perckor, és nyugszik 20 óra 8 perckor. A Hold kel 1 óra 45 perckor, és nyugszik 9 óra 57 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 586 cm (áradó). NYOLCVANÖT éve született Rácz Gyula (1900— 1974) földmunkás, a magyar kommunista mozgalom kiváló harcosa. 1941-től az Észak-Erdélyben újjáalakult illegális pártszervezetek egyik vezetője. Elfogták, 15 évi fegyházra ítélték, majd 192 őszén büntetőszázaddal Ukrajnába irányították. Szovjet fogságba esve partizánnak jelentkezett. Csakhamar a rovnói partizán iskolaparancsnok helyettese, az antifasiszta harcosok kiképzője lett. A felszabadulás után a szövetkezeti mozgalomban dolgozott. HATVANÉVES lile Verdet (sz. 1925) román politikus. 1979 és 1982 között miniszterelnök, Öt éve hunyt el Házim Sándor (1901— 19111) egyetemi tanár, a szegedi művelődés és népélet, a vallásos néprajz legnagyobb tudósa. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Ilyenek a nők?! (Cosl fan tutié) — Kodály-bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 6 és este háromnegyed 8 órakor: Madonna, milyen csendes az este (színes, olasz, II. helyár!); délután negyed 4 órakor: E. T. (színes, m. b. amerikai, kiemelt helyár!) Kertmozi: este 9 órakor: Aranyoskám (színes, m. b. amerikai, 111. helyár!). Fáklya: háromnegyed 4 és háromnegyed 7 órakor: Anna liviova, 1—2. (színes, m. b. szovjet—angol, dupla helyár!). Kiskőrössy Halászcsárda, Kert: este 10 órakor: Vutyi-dili (színes, m. b. amerikai, 111. helyár!) Rókusi Szabadidő-központ (Rókus II. számú általános iskola): délután 5 órakor: A legyőzhetetlen Vutang (kínai). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13.ST-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a n. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 1.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt., 1 sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÜGYELET Mindennap este 23 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7- től hétfő reggel 7 óráig. Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14420. S. O. S. LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: fl-oop. BUDAPEST 18.00: Tv-téma 8.05: 1TV 9.55: Barangolás a művészetek tájain — (Ism.) 10.40: A XX. század rókája — (ism.) 11.20: Képújság 14.50: 1TV 16.30: Hírek 16.40: Megfakult fényképek — (ism.) 10.55: Száz híres festmény 17.05: Képújság 17.15: Magellan 17.25: Három nap tv-műsora 17.30: A nagy győzelem 40. évfordulóján — 3.• Szövetségesek 10.00: Új Reflektor Magazin 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: A cirkusz 200 éve — francia film 20.50: Heklamflmverseny 21.00: Péntek esti randevú 22.00: Lakótelepi mítoszok — tv-Játék 23.30: Tv-hiradó 3. 23.40: Himnusz BUDAPEST 2. 18.05: Képújság 18.10: Csörgősipka — 7. — (ism.) 18.25: Don Quijote — 31. 18.55: Keresztkérdés 19.25: „Hepp Ferenc” nemzetközi kosárlabdatorna 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: A scruples Divatház — amerikai tv-filmsorozat — 1. 22.15: Esték Abodyval — 2. 23.05: Képújság BELGRÁD 18.50: Tv-naptár 9.00: Barátaink — a lovak 9.15: Zenei nevelés 9.30: Francia nyelv 10.00: A népfelszabadító harc irodalma 10.30: Hírek 10.35: Művelődés 12.30: Hírek 15.30: Francia nyelv — (ism.) 16.00: A népfelszabadító harc irodalma — (ism.) 10.50: Hírek 16.33: Tv-naptár 16.45: Gyermekeknek 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.15: Kiállítás a jugoszláv néphadsereg fegyverzetéről 1R.15: Természetvédelem 18.45: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Filmsorozat 21.00: Szórakoztató adás 21.45: Tv-napló 22.00: Vendégszerkesztő BELGRÁD 2. 18.03: Hírek 18.30: Zágrábi körkép 19.00: A tudomány világából 19.15: Tudományos könyvek kirakata 19.30: Tv-napló 20.00: Komoly zene 20.45: Tegnap, ma, holnap 21.00: Dok.-adás 21.30: Álom — Jugoszláv Játékfilm SZOMBAT DÉLELŐTT BUDAPEST 1 8.25: Tv-torna 8.30: Nas Ekran — a pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora — (ism.)1.30: Aki mer, az nyer 9.25: Perpotuuri mobile — (ism.) 10.00: Kozma István birkózóemlékverseny 10.40: A mi udvarunk — lengyel kisjátékfilmsorozat — 1. 11.05: Reklámfilmverseny — (ism.) 11.13: A halál archívuma — 6. (ism.) 12.15: Keresztkérdés — (ism.) 12.45: Magellán — (ism.) 12.53: Képújság KOSSUTH 3.20: 700 szemeszter — (ism.) 8.50: Pataky Kálmán emlékezetes szerepei — 10.33: Óvodások műsora 9.53: Lottósorsolás 10.03: Schiller versei 10.10: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 11.00: Gondolat — a rádió irodalmi lapja 11.45: Andor Éva és Miller Lajos operettdalokat énekel 12.30: Ki nyer ma — Nagykanizsán? 12.45: Kolozsvári Grandpierre Emil: Eretnek esszék 12.55: A zene is összeköt — válogatás az OIRT- rádiók műsoraiból 14.10: Öregedő lakótelepeink — riportműsor 15.00: Erről beszéltünk . . . 13.30: Bizet: C-dúr szimfónia 16.05: Nemzetközi mese- és gyermekjátékfesztivál 10.47: Versek gyerekeknek 17.110: Jogi arcképcsarnok 17.25: Népzenekedvelőknek — hangszeregyüttesek 17.55: Régi híres énekesek műsorából: Sigrid Onegin operaáriákat énekel 19.15: A Rádiószínház bemutatója: Katonadolog — Kósa Judit dok-játéka 20.02: Szimfonikus kisnnyűzene 20.15: Weiner Leó műveiből 21.10: Ferencz Éva népdalokat énekel 21.30: Választóvonal — A döntő érv — Stefka István riportja 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Vélemények a vgmk-ról __ 2. 23.00: Schönberg Pelléas és Melisande — szimfonikus költemény 23.42: Régi muzsika PETŐFI 0.03: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara Játszik 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.03: Napközben 12.10: Ismeretlen szerző fúvóspolkáiból 12.25: Édes anyanyelvünk — (ism.) 13.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 19.05: Közvetítés a dr. Hepp Ferenc kosárlabdatorna Szovjetunió— Franciaország mérkőzésről 19.45: Egészségünkért 19.53: Nótakedvelőknek 20.55: Közvetítés a dr. Hepp Ferenc kosárlabdatorna Magyarország—NSZK mérkőzésről 21.05: Rádiós és író — beszélgetős Zsoldos Péterrel 21.52: A holtak nem vetnek árnyékot — Zsoldos Péter tudományosfantasztikus regényének rádióváltozata — (ism.) 23.20: Gyöngy Pál szerzeményeiből 21.00: Éjféltől hajnalig FOGORVOSI