Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

75. évfolyam, 204. szám 1985. augusztus 31., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Bányásznapi ünnepségek Havasi Ferenc beszéde Tatabányán Papp Gyula köszöntője Algyőn Ünnepi díszbe öltözött pén­teken Tatabánya. Fellobo­gózták a Vértanúk terét is, ahol sok ezer részvevő jelen­létében koszorúzási ünnepsé­get rendeztek az 1919-es csendőrsortűz­ mártírjainak tiszteletére emelt emlékmű­nél Ezen a helyen tiltakoztak egykor a bányászok a soro­zatos letartóztatások ellen, s közülük tizenegyen áldoza­tul estek a csendőrroham­­nak. Ennek emlékére ren­dezik meg hazánkban min­den év szeptemberének első vasárnapján a bányászna­pot. A Himnusz elhangzása után az emlékművön elhe­lyezte a kegyelet virágait Havasi Ferenc, az MSZMP politikai bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Kapolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára, An­­talóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, valamint a megye és a város párt, állami és társadalmi szerveinek képvi­selői. A koszorúzási ünnepség után a népházban díszün­­nepséget rendeztek. Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára köszön­tötte a részvevőket, majd Havasi Ferenc mondott be­szédet. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács üd­vözletét az ünnepség részt­vevőinek, a magyar bá­nyásztársadalom valamen­­­nyi tagjának. Szeptember első vasár­napján harmincötödször em­lékezünk vissza a 66 évvel ezelőtt eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozataira — mondotta. — Tisztelgünk a munkásmozgalom bányász­mártírjai előtt, nagyrabe­csüléssel gondolunk azokra a generációkra, amelyeknek tagjai ezt az embert pró­báló hivatást választották. Kegyelettel gondolunk ilyen­kor azokra az elődökre, akik a természet elemi erőivel veszélyeztetett hősies mun­kájuk során vesztették éle­tüket. Számunkra a meg­emlékezés, a hősök iránti tisztelet, s a szénbányászok együvé tartozásának ünnepe ez a nap. — A bányaipar, a szén­bányászat nehéz évtizedeket járt be a felszabadulás után is. A sors nem kényeztette el e szakma dolgozóit, min­dig a legnehezebbet kel­lett vállalniuk, s ott helyt­állni, ahol a legjobban kel­lett. A tatabányai bányá­szok példás folytatói vol­tak dicső elődeiknek, az 1919-es bányászmártíroknak éppúgy, mint a háborúelle­nes, az antifasiszta, s a par­­tizánharcokban részt vevők­nek. Havasi Ferenc ezután a gazdasági építőmunka vál­tozó követelményeiről, szólt, méltatva a nehéz körülmé­nyek között, napjainkban is helytálló bányászok mun­káját.­­ Az idei rendkívüli ke­mény tél miatt megnöveke­dett energiaigények szüksé­gessé tették a termelés fo­kozását. Az év első hónap­jaiban, amikor erre a leg­nagyobb szükség volt, bá­nyászok ezrei áldozták sza­badnapjaikat. Szombaton is, vasárnap is dolgoztak a szén-, az olaj- és a gázme­zőkön. Áldozatvállalásuk, ki­tartásuk, akaraterejük, hő­sies helytállásuk ismét ki­váltotta az ország tisztele­tét. — A kormány — az or­szág gazdasági lehetőségei­vel arányban — a közel­múltban is több intézkedést tett a szénbányászat, a bá­nyászok helyzetének javítá­sára. Ami pedig a hosszabb távon megoldandó felada­tok között szerepel: a fo­lyamatos bérkiemeltség, a kedvezményes lakásakció, új beruházások, műszaki fej­lesztés, a bányaművelés korszerűsítése, a szénelőké­szítés és -hasznosítás fej­lesztése, a minőség javítása. Mindez szükséges a haté­kony, műszakilag fejlett. (Folytatás a 2. oldalon.) Olajbányászok az algyői ünnepségen Jó szerencsét! Van szerencsém, jó szerencsét! kívánni a bá­nyászoknak ünnepnapjuk alkalmából. E könnyed hangnem mögött a legmé­lyebb tiszteletemet és ér­zéseimet is tolmácsolom. Még ha közhelynek szá­mít, akkor is leírom, a bá­­nyászok munkája a leg­férfiasabb és gyakran a leg­veszélyesebb. Nem köny­vekből és filmről ismerem a bányászokat, újságírói pályám kezdetén évekig közöttük voltam a mecse­ki szénbányák vágataiban, ötszáz és ezer méter mély­ségben. Tudósítottam új aknák megnyitásáról, ki­emelkedő teljesítmé­nyekről, rekordokról és sajnos, tragédiákról, bá­nyaszerencsétlensé­gekről. Egyik bányamentő mondta, amikor 25 évvel ezelőtt omlás történt a pécsi István-aknán, s 36 órai küzdelem után há­rom embert élve tudtak kimenteni, hogy ........ éreztem, hogy dobog a szíve, arra még emlék­szem, hogy megcsókoltam a hátát, aztán összees­tem.” Két évtizede az olajbá­nyászok életéről, munká­járól tudósítom lapunk olvasóit. Nem is volt fur­csa, — a pécsi évek után — a szegedi határban is jó szerencsét köszön­nöm. Itt is voltak nagy rekordok és voltak veszé­lyes helyzetek. S nagy­szerű emberek voltak azok, akik életük kockáz­tatásával úrrá lettek a bajokon, elfojtották a lángokat, megfékezték a természet erejét. A bá­nyászok­ — szénbányá­szok, ércbányászok és olajbányászok — össze­tartó emberek, munká­juk jellegéből fakad, hogy vigyázzák is egy­­­mást. A bányásznap al­kalmával fölsorolhatnánk számos szép adatot ter­melésükről, sőt arról is, hogy több szén kel­len­e. De maradjunk ez alkalom­mal a köszöntő szavak­nál, s kívánjunk bányá­szainknak és családtag­jaiknak ünnepnapju­kon kellemes pihenést és szórakozást, a dolgos hét­köznapokra pedig jó­­­••'.kát és jó szerencsét. Gazdagh István Találkozó Budapesten Losonczi Pál, az Elnöki Tonnács elnöke pénteken hivatalában fogadta Hikmat­ Al Shehabi hadtesttáborno­kot, a Szíriai Arab Köz­társaság Fegyveres Erőinek vezérkari főnökét, aki hi­vatalos baráti látogatáson tartózkodott Magyarorszá­gon. A találkozón jelen volt Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnöke, miniszterhe­lyettes, valamint Abdul Aziz Masharika, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. A szíriai vezérkari főnök és az általa vezetett katonai delegáció pénteken eluta­zott hazánkból. (MTI) Munkaverseny-megállapodás Nemzetközi munkaverseny-megállapodás jött létre pénteken, a paksi atomerőmű beruházáson. A munka­verseny csaknem tízezer dolgozót érint. A megállapodást a beruházás szakszervezeti bizottsá­ga, valamint a Pakson dolgozó szovjet szakértők szak­­szervezeti bizottsága és a lengyel Budimex vállalat ve­zetői írták alá. Az eseményen részt vett a budapesti szov­jet és lengyel nagykövetség több vezető munkatársa. A megállapodás értelmében az épülő harmadik és negyedik reaktorblokk tervezett időre történő megvalósí­tását kívánják elősegíteni az építkezésen, szerelésen dol­gozó kollektívák, elsősorban azzal, hogy szervezetten összehangolják munkájukat. A munkaversenyben legjobb eredményt felmutató kollektívákat külön jutalmazzák. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület — a Minisztertanács előterjesztését meg­tárgyalva — törvényerejű rendeletet hozott az ország­gyűlés által ez év április 18-án elfogadott oktatási tör­vény hatályba léptetéséről. Az új törvény 1986. szeptem­ber 1-én lép hatályba, ennél fogva lehetőség lesz arra, hogy az érintettek kellően megismerjék és az illetékes szervek addig elvégezzék a törvény végrehajtásához szük­séges feladatokat. Az Elnöki Tanács törvényerejű ren­delete átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz a tanulmá­nyokkal szerzett jogok védelméről és a korábbi jogsza­bályok szerinti iskolai végzettség elismeréséről. Szocialista gazdasági viszonyaink fejlődésének meg­felelően az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a bírósági cégnyilvántartás szabályozásának korszerűsí­téséről. A csaknem négy évtizede hatályban volt korábbi rendelkezés már nem felelt meg maradéktalanul a meg­változott gazdasági körülményeknek, és alkalmazása a gazdálkodó szervezetek, a polgári jogi társaságok, a gaz­dasági munkaközösségek tevékenységére esetenként ne­hézséget okozott. A törvényerejű rendelet végrehajtásá­nak részleteit igazságügyminiszteri rendelet szabályozza. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, majd más időszerű ügyekről tárgyalt. (MTI) Hadnép"— békében Árvízvédelmi gyakorlat a Tiszán Korán csörgött a vekkere a múlt csütörtökről pén­tekre virradó éjjel Kardos Imrének, az Ativizig igaz­gatóhelyettesének. Onnan gondolom, hogy korán, mert éjfél után 2 óra 10 perc­kor már elindította a riasz­tási gépezetet, azaz utasí­tást adott az igazgatósági ügyeletesnek a védekezési gyakorlat megkezdésére. Az pedig, mint sejthető, a gya­korlatban résztvevők fel­­ébresztésével kezdődik. Sze­gedtől — Békéssámsonig . .. Az évente általában egy­szer szokásos osztaggyakor­lat három napjának fél­idejében volt alkalmunk ta­lálkozni a békés „hadgya­korlat” irányítóival: Császár Imrével — árvédelmi ké­szültség esetén is ő a vé­delmi osztag vezetője — és Szilléri Lászlóval, az árvé­delmi és folyamszabályozá­si osztály helyettes veze­tőjével. Tőlük tudjuk, hogy a gyakorlat helyszínéül az idén a tápéi komp környé­két választották — itt min­den olyan feladatot meg tudnak oldani, amely „éles” helyzetben előfordulhat. — Körülbelül 150 embert mozgósítottunk, beleértve a Volántól behívott gépjármű- és munkagépvezetőket is. Három munkahelyet jelöl­tünk ki: a Tápé felöli ol­dalon dolgozik egy cölöpö­­zőgép az egyik sólyapálya felújításán, és ugyancsak a kompnál gyakoroljuk a víz­ügyiek által eddig még nem használt pontonhídmezők összeszerelését. Ezeket az elemeket mi elsősorban ví­zi szállításra szeretnénk használni — a gyors szere­lésben kell most jártasságot szerezniük munkatársaink­nak. Hiszen ha a töltések járhatatlanná válnak, a vé­dekezéshez szükséges anya­gokat akkor is el kell jut­tatnunk a helyszínre. A Ti­sza bal partján, a harmadik helyszínen szivattyúállás ki­építése a feladat. Már pén­teken sikerrel túljutottunk egyébként egy másfajta pró­bán: az esetleges olajszen­­­nyeződések megszüntetésére alkalmas merülőfal-rendszer „vízre bocsátásán”. — Volt már szükség va­laha az Ativizig felségvi­zein erre az olajcsapdás vé­dekezésre? — Szerencsére nem. De a védelmi osztagnak minden eshetőségre fel kell készül­nie. Még az olyan kelle­metlen körülményekre is, hogy a nagy eső miatt új helyre kellett telepíteni a gépeket , mert csúszóssá vált a kijelölt terep. De hát ez legyen a legkomolyabb ok, ami miatt rögtönöznünk kell... Egy-egy ilyen gyakorlat létjogosultságát dőreség vol­na megkérdőjelezni: „ha bé­két akarsz, készülj a há­borúra”. Az Ativizig költségvetésé­ben a ma befejeződő gya­korlat 400 ezer forintos té­tel. Pálfy Katalin Schmidt Andrea felvételű A partközelben összeszerelhető hídmezőket szállításra is lehet használni

Next