Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-05 / 104. szám
4 Magunknak kell megáldanunk Decemberben jelent meg először — egyelőre ideiglenes engedéllyel — a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének kétnyelvű lapja, a Romano Nyevipe. Farkas Pált, a Cigány Újság felelős szerkesztőjét arról kérdeztük, milyen visszhangja van ennek az alig pár hónapra visszatekintő, de nemcsak Magyarországon, hanem Európa és a világ számos országában is úttörő kezdeményezésnek. — Előre szeretném bocsátani, hogy mint minden cigányokkal kapcsolatos változásnál, a Romano Nyevipe megjelenésénél is vegyes visszhangra számítottunk. Az eddig megjelent lapszámokra több száz olvasói levél érkezett. A magán- és szakvélemények alapján ma már elmondhatom, kedvezőbben fogadták újságunkat, mint vártuk. Külföldön is nagy érdeklődéssel figyelik munkánkat, •több újság adott hírt rólunk, levélben, telefonon is gyakran érdeklődnek. — A lapgazda, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége 1986 nyarán alakult meg. Nem sokkal később megjelent az első Cigány Újság is. Mennyire látja ön időszerűnek a cigányokra való fokozott figyelést? — Hosszú évek óta munkálkodunk azon, hogy a cigányoknak saját szövetségük, újságjuk legyen. A lap megjelentetésével azonkívül, hogy a szövetség munkáját is szeretnénk segíteni, fontos feladatunk, hogy a cigányság kulturális felemelkedésében , identitástudatának javításában, a társadalmi munkamegosztásban valló tudatos, egyenrangú feladatvállalásában segítséget nyújtsunk. Célunk, hogy összekötő szerepet vállaljunk a cigány és a nem cigány lakosság között, és igyekezzünk csökkenteni, megszüntetni, az egyelőre mindkét oldalon fellelhető előítéleteket. Hogy miért tartom időszerűnek a szövetség és az újság megalakulását? Számolnunk kell azzal, hogy a cigánylakosság jó része nem megfelelő végzettségű, képzettségű. A jelenlegi gazdasági helyzetben, a technika gyors fejlődésével egyre kevesebb szakképzetlen munkásra lesz szükség. Ha nem tudjuk elérni, hogy cigányaink nagyobb számban tanuljanak, még hátrányosabb helyzetbe kerülünk, mert nem valószínű, hogy minden szakképzetlen cigánynak munkát tudnak adni. — Mit tesznek ennek javításáért? — Arra törekszünk, hogy írásaink egyaránt szóljanak a kulturálisan hátrányos helyzetű cigányokhoz, és az értelmiségi réteghez is. Itt szeretnék kitérni külön az értelmiségi cigányokra. Gyakran hallani, hogy ha egy cigány „értelmiségi" lesz, megtagadja cigány voltát. Sajnos, valóban előfordul ilyen, de sokan vannak, akik éppen nagyobb tudásuk felhasználásával igyekeznek segíteni társaiknak. Mi őrájuk számítunk leginkább, bár tudjuk, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie, mire számottevő előrehaladásról tudunk számot adni. — A Cigány Újságban sok szó esik a gyermekekről... — Nem véletlenül. Jól tudjuk, hogy ők azok — a hagyományos gyermekszeretetünkön túl —, akik bölcsődei, óvodai, iskolai tapasztalataikat már hasznosítani tudják, nem úgy, mint akik nem járnak bölcsődébe, óvodába, és csak bukdácsolva, vagy egyáltalán el sem tudják végezni az általános iskolát. Fontos feladatunk tudatosítani a szülőkben, mennyire fontos az óvodáskorú közösségben való neveltetés gyermekeinknek, mert ha rendszeresen járnék óvodába, akkor az iskolában már nem kell hátránnyal kezdeniük tanulmányaikat, addigra ugyanolyan szintre emelkednek, mint a többiek. Igazából, a mi hátrányunkat csak több generáció után tudjuk behozni, de mindenképpen be akarjuk hozni! — Cigány nyelven is jelennek meg írások. Ezt hogyan fogadják az olvasók? — Örömmel és időnként bizonytalansággal. Hosszú évszázadokon keresztül szóban terjedt nyelvünk, mivel nem is tudtunk írni. Choli Daróczi Józsefnek megjelent ugyan egy cigány szótára, de olyan kevés példányszámban, hogy csak kevesekhez jutott el. Lakatos Menyhért, Karsai Ervin, Rostás Farkas György is sokat tett a cigány nyelv, a cigány irodalom népszerűsítésében, de sorolhatnám még a neveket. Úgy véljük, hagyományaink megőrzéséhez nélkülözhetetlen nyelvünk megtartása, ezért nagyon fontos, hogy kétnyelvű írásainkkal, nyelvi magyarázatainkkal, a hangtani törvényrend szabályozásával, nyelvújítással segítsük nyelvünk fennmaradását. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai ebben komoly segítséget nyújtanak nekünk. Tervben van egy újabb cigány szótár kiadása, a cigány nyelv szervezett tanítása is. — Hiába kéri az olvasó, nem tudja megrendelni a Cigány Újságot. Mikor rendeződik a terjesztés kérdése. — Egyelőre ideiglenes lapengedéllyel dolgozunk. Amíg nem kapjuk meg az állandó engedélyt, addig a posta terjeszti az újságárusok bevonásával. Nagyon szeretnénk, ha minél gyorsabban lehetőségünk nyílna megrendelések elfogadására, mert több nagyüzem, kultúrház, iskola, közintézmény nagy példányszámban szeretné megrendelni lapunkat. — Kik írják az újságot? — Az anyagok egy részét belső munkatársak, de sok külső munkatársunknak is rendszeresen jelentetünk meg írását. Közöttük cigány és magyar írók, költők, cigány és magyar értelmiségiek egyaránt megtalálhatók. — Kérem, mutatkozzon be a Délmagyarország olvasóinak. — Békés megyében születtem, 1952-ben. Sokgyermekes cigánycsaládban a legfiatalabb fiúgyermek vagyok. Tizenegyen vagyunk testvérek. Apánk a munka szeretetére tanított bennünket, tőle is azt láttuk. A MÁV-nál volt kovács. Az iskolát minden testvérem rendben kijárta. Tizenkét éve foglalkozom újságírással, de előtte segédmunkásként, hegesztőként, csőszerelőként is dolgoztam. Fiatalion nősültem. Mindig csináltam valamit a cigányokért, aktivistaként dolgoztam a Hazafias Népfrontnál, a KISZ KB-nál, a Művelődési Minisztérium gyermekes ifjúságvédelmi osztályánál. A közeljövőben jelenik meg első verseskötetem. A hosszú éves kitartó küzdelem eredményeként megszületett a szövetség, a Cigány újság most lehetőséget adott a kezünkbe: közösen, egymás munkáját jobban megismerve, gyorsabban behozhatjuk évszázados elmaradásunkat. Ebben a Hazafias Népfront, a már több megyében megalakult cigányszövetséggel való kapcsolatunk is nagy segítséget jelent. De hogy igazán sikereket érjünk el, ahhoz maguknak a cigányoknak is többet kell akarniuk. Sági Margit A Romano Nyevipe a cigányokért * Szegedi tanulmányok Két szegedi, illetve Csongrád megyei kutatásokat összegző tanulmánnyal megjelent a József Attila Tudományegyetem legújabb tudományos szocializmus actája. Kovács László munkájával — melyet a kötet A Független Kisgazdapárt tevékenysége Szegeden (1944—1947) címmel ad közre — arra törekedett, hogy a Független Kisgazdapárt szegedi szervezetének törekvéseiből, ellentmondásos politikai tevékenységéből, sajátos arculatából minél többet feltárjon. A felszabadulás utáni újjászervezésétől 1947 őszéig dolgozza fel, jellemzi, véleményezi a párt tevékenységét. Gazdag korabeli dokumentumanyaggal mutatja be a birtokos parasztság politikai mozgalmának három jellemző periódusra tagolódó alakulását, irányváltásait, belső problémáit, és a helyi politikai küzdelmekben játszott szerepét. A tanulmány értékesebbé, gazdagabbá teszi a Csongrád megye felszabadulás utáni időszakának tudományos igényű feldolgozását szolgáló munkák sorát. Az actában közölt másik tanulmányban Harangozó József — A szakmaközi bizottságok és a területpolitika kérdései címmel — a szakszervezeti mozgalom aktuális, napirenden levő szervezeti és tartalmi problémáival foglalkozik. A szakszervezetek társadalomban betöltött szerepének módosítása, növelése, s ezzel összefüggésben a területi szakszervezeti szervek helye, szerepe, feladatai ösztönözték vizsgálódásra a szerzőt. A munkahely kapuin túlra kilépő, a dolgozók érdekeit azok lakóterületén képviselő, a település- és területpolitikában részt vevő szakszervezeti szervek lehetőségeit, feladatait, jelenlegi helyzetét és jövőbeni szerepét, szervezeti felépítési kérdéseit taglalja a kutatásait összegző dolgozatban. A gyakorlati munka vizsgálata alapján rámutat arra, hogy a területpolitikai feladatok megoldását jelentősen segíthetik a városokban, községekben tevékenykedő szakmaközi bizottságok, illetve azok helyett — a párt, a tanács, a népfront, a KISZ helyi szervezeteihez hasonló struktúrájú, s azokkal partnerként együtt dolgozó — városi és községi szakszervezeti tanácsok. Sz. M. Nem vagyok se magas, se szőke, se kékszemű. Azt sem mondhatom, hogy szeretnek a lányok. Persze, azért ahány kikötő, annyi nő. Alsólábán ugyanazok. Hongkongban a lányok egy napra 15-20 dollárt kérnek. De olyat lehet tőlük kapni, ha a doki meglátja, kihívja a tévét, és kezet fog a kuncsafttal. Itt is terjed az AIDS. Gyakori vendégek ezen a tájon az amerikai tengerészek is. A lányok egyébként szépek, formásak, érzékiek. Itt egyébként tudnak élni az emberek. Sok szép rizspusztító várost hoztak létre. Kár, hogy a maffiák keze mindenhová elér. Nem ritka az ember-, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem. Ezen a vidéken meg divat az úgynevezett orosz rulett. A fene tudja, ki nevezte el így. Az a lényeg, hogy egy forgópisztolyba töltényt tesznek, s megpörgetik a dobtárat. Közben vérfagyasztó csönd, hallani a muki szívverését. A halántékához emeli a pisztolyt. Ha szerencséje van, nyer pár ezer dollárt, ha nincs, kitapétázza az agyvelejével a falat. Láttam néhány ilyet. Majd' elhunytam magam. A vállalkozók egyébként a legtöbbször narkósok. Én a hajófenéken dolgozom, és ha az ég is úgy akarja, csupán 40-42 fok van a gépházban. Elég hosszú egy szolgálat, így aztán utána jólesik a mókusvíz. Mi a piát hívjuk annak. Már nem élünk rummal, a sör oltja legjobban az ember szem- Tengerészmonológ ját. A hajón van egy kis bárunk, oda szoktunk visszavonulni. Néhány óra után úgy nézünk ki, mint a szabadnapos partizánok. Bocsánat, a szokatlan szóhasználatért. Mi a munkánk? Teherhajóval evezünk. Rengeteget melózunk. Hol Bangkokban rizst raktunk be, máskor Sandakanban fát, Szumátrán kávét, kakaót, Tawauban is megfordultunk, ez Borneó keleti részén van. Kisváros, dzsungel veszi körül. A szóbeszéd szerint itt még szokásban van a fejvadászat. A tengertől 100-150 kilométerre élnek ezek a törzsek. Tawauban egy alkalommal elhatároztam, körülnézek. A taxis be akart csapni. Mondtam neki, ne nézzen turistának, tengerész vagyok. És ha nem adja vissza a pénzem, nyakon vágom, hogy becsenget a környéken mindenhová.Ehhez természetesen tudni kell, én túl vagyok az egy mázsán. Egyéb apróságok? "Honkong előtt átéltünk egy tájfunt, az odavalósiak azt állították, hat éve nem volt olyan erősségű forgó istennyila. Szumátrán egy mocsár mellett rakodtunk, el lehet képzelni az ózont. Megismertük az araboknál a ramadánt, ez a szent ünnepük. Ekkor egy hónapig vesztegeltünk, mert nem voltak hajlandók dolgozni. Sandakanban voltam az orángutánrezervátumban, mondhatom, szép látvány. Labuanban is jártam, ott forgatták a Sandakan-filmet. Dél-Afrikában olyan az élet, mint Nyugat-Európában. Néha azért van balhé. Ezeket általában a mozdonyszőke csibészek csinálják, de leverik őket. Olyan fazonok is akadnak ezen a tájon, akiknek egy jó kedvű bíró tíz évet is adna. Láttam Durban, Afrika déli részén. Itt különben sok a magyar, közülük egy engem végigkalauzolt a városon. Sokat videóztunk a hajón. Az én kedvencem a Caligula volt. Akad ebben minden: politika, szerelem, szex. Miután két könyvet elolvastam hozzá, meg is értettem. Az egyik az Én, Claudius, a másik a Claudius, az Isten volt. Különben, aki végigjárja a fél világot, különösen a kikötőket, az tanul egy-két dolgot. Kemény helyeken szereztem a tapasztalataimat. Szóval, így fest a tengerészélet! Utószó: Ennyi maradt utánad, kedves tengerész. Szörnyülködhetünk a stílusodon, megbotránkozhatunk az élményeiden. Otthagytad a fogad, ahogy mondanád, harmincévesen mondta fel a szíved a szolgálatot. Újra itthon vagy, ebben a csöndes alföldi városban. Te már tudod, milyen az utolsó , utáni utazás. Rád már hiába várnak a kikötőkben a lányok. Bodzsár Erzsébet Kedd, 1987. május 5 Mi? Hol? Mikor? 1907. maius 5.* Krnn — névnap: gyorgyi A Nap krl 5 óra 22 pt»r<‘k<n és nyugszik 20 <»ra po perckor« A Hold kel 10 óra 42 perckor« és nyugszik 2 óra 1 » perckor VIZÁI,I,AS A TI«,a vízállása Szegednél hétfőn plusz 24« em (apadó) NYOLCVANÖT ÉVES BELGRADI, K. Sz. MoH/kulenko (sz. 1902) szovjet katonai vezető, a Szovjetunió marsallja. Részt vett a polgárháborúban. A második Vilatfhaboriban hadtestparancsnok. Egy időben miniszterhelyettes és a Legfelsőbb Tanács tagja. HETVENÉVES Bódisi Lajos (sz. 1917) szülész, és nőgyógyász, az orvostudomány kandidátusa, kórházi főorvos, címzetes egyetemi docens. KI.Cs! SZÍNPAD Este 8 órakor: Az őrült és az apáca (bérletszünes). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fel 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Silverado (színes, m. b. amerikai westernfilm, IV. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Kismaszat (színes magyar film), negyed 6 és fel 8 órakor: Silverado (színes, m. b. amerikai western film, IV. helyár!). Szabadság: fel négy, háromnegyed hat órakor: Három férfi, egy mózeskosár (színes, m. b. francia filmvígjáték, II. helyár!) 8 órakor: Gondviselés (színes magyar film). Kiskörössy halászcsárda: délután 4 és este 8 órakor: A sikátor hercegei. Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: A gyerekek figyelnek bennünket (olasz film). Éva presszó: este 8 órakor: Érezd a mozgást! (színes amerikai zenés film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/37-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SFRFSZETI fis UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhlin sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika sebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 11-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜLL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 10 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Újszegedi Gyermekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). tel.: 22 853. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig. Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKI SEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11 000. ISj] | Tévé BUDAPEST I. 8.55: Tv-torna 9.00: Iskola-tv 9.55: Delta — (ism.) 10.20: A Sullens nővérek — angol film — (ism.) 11.10: Mozgató 11.20: Képújság 18.40: Hírek 16.45: Három nap tv-műsora 16.50: Suliirodalom Régi idők mozija — tv-játék — (ism.) 18.00: Nemcsak nőknek! 18.13: Képújság 18.30: Álljunk meg egy szóra! 18.40: Mini Stúdió *87 18.45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal — 5. 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.03: Nyolc évszak — 7. — tv-filmsorozat 21.10: Stúdió '87 22.10: P’el kínálom 23.00: Híradó 3. — (ism.) BUDAPEST 2. 17.05: A hajózás története 17.50: Képújság 17.55: Tv-turné iB.oo: Dél-alföldi magazin — a szegedi körzeti stúdió műsora 19.00: A Kirk Lightsey Trió és barátai 19.30: Angol nyelvlecke 20.00: Mutató 20.45: Hamvas volt a hit ... — I. 21.20: Híradó 2. 21.40: Mint te vagy én — NSZK tv-film 22.40: Képújság 18.43: Magyar nyelvű tv-nalló 17.10: Krónika 17.30: Kicsiny világ 18.00: Házi eseménynaptár 18 40: Vetélkedő 19.no: Tv-kalendárium 19 tv: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Lett«>húzás 20.05: szász ragyogás és porosz dicsőség — filmsorozat 21.00: Kontakt-magazin 22.15: Tv-napló 22.35: Műhold útján 23.05: Hírek * 1 * 1 Rádió KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Szokolay Sándor gyermekkórusaiból 10.03: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 10.25: Erho tündérjátékai — 1. 10.40: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 11.24: Óriástök — Rákosy Gergely regénye — 7. 12.30: Csongrád Megyei Rádiós Zenei Hét — Ki nyer ma — Makón? 12.45: A szovjet sajtó napja 13.00: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsessz melódiák 15.00: Élő világirodalom — Belgium 15.20: Fiatalok muzsikálnak 15.40: Poggyász 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Búváry Lívia népdalokat énekel 17.43: A Szabó család 19.15: Túlságosan zajos magány — Bohumil Krabal kisregénye 20.11: Három szólamban 21.11: Dankó-nóták 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Fábián Márta és Szakály Ágnes cimbalmozik 22.47: Tízszer tíz perc a turizmusról 22.57: Operaest — Margaret Sheridan és Aurelia no Perli le felvételeiből 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után ... PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Filmzene 12.30: Népdalkörok és eltrrnzenekarok felvételelből 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Az utolsó háború — Kirill Bulícsov rádiójátéka — I. 14.58: Hanglemez MK 15.05: Új nótafelvételeinkből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Mint(a)film — Banánhéjkeringő) 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: 1.0*0 Fal! operettjeiből 20.41: Nomos Barry Lyndon úr emlékiratai — Thackeray regénye — 2—3. 21.15: Harangozó Teréz és Koós János énekel 21.50: Az élő népdal — (ism.) 22.00: Sokféle (szlovák) 23.20: — 0.14: Böngészde a Zenei Antikváriumban 0.15: — 4.20: Éjfél után i MŰSOR 8.12: Luganói fesztivál — 3. 9.27: Magyar előadóművészek felvételeiből 10.00: XX. századi zene 10.40: Nicolai: A windsori víg nők — háromfelvonásos opera 13.00: Hirek 13.05: Ez mind én vagyok 13.50: Népballadák 14.00: A Rádiózenekar fúvósötöse játszik 14 45: Zenekari muzsika 15.30: Labirintus 15.45: Muzsika gyerekeknek 16.00: Kamari Julia és Dénes Zsuzsanna operafelvételeiből 16 30: Iskolarádió 17.00: Csongrád Megyei Rádiós Zenei Hét — Házimuzsika 18.30: Na maternjem jeziku — a Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: In der Muttersprache — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Csongrád Megyei Rádiós Zenei Hét — Mihail Petuhov zongoraestje Közben: Kb. 20.25: Devecseri Gábor versei Kb. 20.30: Külföldi tudósoké a sícó Kb. 21.30: A Concert of Musieke Gesgaldomadrigalokat énekel 21 50: Francia muzsika 22.19: Az európai diszkók világa — 10. 23.04: Zenei panoráma