Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
HÉTFŐ, 1992. Febr.17.Belpolitika 3 Az SZDSZ nem kíván közeledni A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE képviselőcsoportjának hét végi háromnapos tatai tanácskozása után közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a Magyar Demokrata Fórum, illetve a kormány utóbbi időben folytatott politikája által teremtett légkörben nem indokolt az SZDSZ és az MDF között semmiféle olyan tárgyalás, amely a két párt közeledésének látszatát keltené. Az SZDSZ úgy ítéli meg, hogy a kormány a társadalom igazi, lényegbevágó kérdéseiben elodázó taktikát alkalmaz, s annak érdekében, hogy működőképessé tegye a gazdasági szempontok szerint hanyatló országot, politikai centralizációs lépéseket határozott el. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG főtitkára szerint szükséges az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása. Dr. Holló András nyilatkozatában elmondta: a törvény elfogadása óta kiderült, hogy sok tekintetben hézagos és ellentmondásos. A testület hétfői teljes ülésén egyébként folytatja az elévülési törvény előzetes alkotmányossági vizsgálatát, kedden pedig megvitatja azt az indítványt, amely kifogásolja, hogy az Alkotmánybíróság nem minden esetben semmisítheti meg visszamenőleg az alkotmányellenes rendelkezéseket. ALTERNATÍV TANKÖNYVEKBŐL bő a választék. Erről Karlovitz János, a Tankönyvesek Országos Szövetségének elnöke beszélt, aki elmondta, hogy az elmúlt év októberében alakult szervezet jelenleg háromszázféle alternatív tankönyvet, illetve segédletet tart nyilván. Az alternatív tankönyvek megismerését eddig az nehezítette, hogy azok nem szerepeltek a hivatalos tankönyvjegyzékben, a most készülő gyűjtemény viszont megoldja ezt a kérdést. A szövetség elnöke kiemelte a felvételizők felkészülését szolgáló húszkötetes Történelmi füzeteket és a Trezor Kiadó Történelmi arcképek című könyvét. A legsikeresebb tankönyvek elismerésére hamarosan nívódíjat alapítanak. Szétmorzsolódó SZDSZ? (Folytatás az 1. oldalról.)lizikai csoportosulásokban is megfordultak, s most úgy látják, „olcsóbb" egy létező, de legyengült pártot elfoglalni, infrastruktúráját és vagyonát megszerezni, mint egy újat alapítani, s azzal indulni a ’94-es választási küzdelemben.” Az SZDSZ más nagyvárosi szervezeteiben is hasonló folyamat zajlik, ezért mondta nemrég keserűen az egyik alapító: „Ellopják alólunk a pártunkat!". A méreg neve: személyeskedés A pártszervezet, illetve az önkormányzati frakció egymásra mutogat, mikor azt kérdezzük, Szegeden ki a felelős a helyzet elmérgesedéséért. „Volt valaha egy liberális többség és maradt mára egy sokak által bírált liberális kisebbség - állítja írott beszámolójában a leköszönő ügyvivői testület. Az MDF csak azért nem törekszik megbuktatására, mert állva akarja lehetetlenné tenni e tábort. A kapcsolat képviselőinkkel esetleges és sok kívánnivalót hagy maga után... Sajnos, az SZDSZ arculata nem jelenik meg a helyi politikában... Komoly hiányosság, hogy nincs olyan személy, aki össze tudná fogni, célirányosan irányítani tudná képviselőinket... Nincsenek SZDSZ-es lakossági fórumok. Van olyan helyi és országgyűlési képviselőnk, aki fogadóórát sem tart, nincs semmilyen kapcsolata a választókkal... ” A tisztújításra összegyűltek e csoportja a személyeskedő, nyomdafestéket sem tűrő minősítésekkel is jelezte: elégedetlen az alpolgármesterrel. Hangsúlyozták, hogy „meg kell keresnünk azokat az embereket, akik profibb módon tudják vinni az SZDSZ ügyeit..., akik az elkövetkező választásokon sikerrel képviselhetik a pártot.” „Számomra az utolsó csepp a pohárban - mondta Jankó Attila - az Extra-ügy volt. Akkor a szegedi ügyvivői testület elhatárolta magát saját önkormányzati képviselőitől. Már előbb szakértőnek kérte, később pedig taggá fogadta azt az ügyvédet, aki a képviselő-testületet gyanúba hozó nyilatkozatával bizonyította: semmisnek tekinti az ártatlanság vélelmét, a nyugodt élet és a jogállamiság alapját. Jenei Ferenc képviselőtársam - szóbeli egyetértésemet bírva - az SZDSZ etikai bizottságához fordult, hogy semmisítse meg e tagfelvételt.” Törésvonalak Nem épp a pártegység erősödését szolgáló fejlemény, hogy november óta több platform jellegű kezdeményezés jelentkezett: Polgári Radikális Szárny, Szabadelvű Kör, Liberális-Konzervatív Unió, Szociálliberális Vállalkozó Tagozat. Szegeden Jankó Attila saját útját járja, lehet, hogy magányos. Az önkormányzati képviselők többségéhez hasonlóan nem tartozik az „alapító atyák", az egykori „kemény mag” (akiket ma gúnyosan „köménymagosok”-nak is neveznek az országos központban) szegedi követőihez sem. Akik szerint a „Tölgyessy-féle puccs” után a szervezetet elözönlötték az „új politika, új gyakorlat" szlogenjét hajtogató „botos emberek”, akik az „utca hangját” hozták a pártba, akiket észérvekkel nem lehet meggyőzni, akik elüldözik a pártból az entellektüeleket. A szegedi szervezet ezen szárnya csatlakozott a liberális-konzervatív, illetve a szabadelvű platformhoz. A helyi szervezeten belüli törésvonal másik oldalán az SZDSZ Pragmatikus Szárnyának szegedi alapítói állnak, akik elsősorban az új tagok közül toborozzák a híveket. Számukra - szól az alapító okirat - a politika elsősorban gyakorlati kérdés, ezért megoldás- és eredménycentrikus; a liberalizmus és a polgári radikalizmus elveit egyaránt vallva, a napi problémák megoldásakor nem utasítják el a konszenzust, a jó kompromisszumokat. A nézetek közelítésére, a megegyezésre szükség is lenne. A sikertelen tisztújítás után vagy egy nagy koalíciós vezetőséget választva magára talál a szervezet, vagy az új stílust hangoztatók győzelmének ára az lesz, hogy a „régiek” elmenekülnek a pártból, esetleg egy belső gerillaháború lehetetleníti el a szegedi „szadeszosokat”. A párton belüli koalíciós (?!) tárgyalások elkezdődtek. Újszászi Ilona KÖZÉLETI NAPLÓ MA JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ-ben 16-17 óráig (Földváry utca 3.). Tartja: dr. Ábrahám László ügyvéd. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Északi városrészi szervezete 16 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban, az újszegedi szervezet 17 órakor a Herke Utcai Általános Iskolában taggyűlést tart időszerű politikai kérdésekről. DR. KOVÁCS BEÁTA, a 6. számú választókerület önkormányzati képviselője lakossági fogadóórát tart 17 órától az Odessza II. Herke Utcai Általános Iskolában. GYIMESI KÁLMÁN, a 10. számú, választókerület képviselője 16 órától 17 óráig fogadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 113-as sz. szobájában. HOLNAP KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16 órától 18 óráig lakossági fogadóórát tart a vízművek Tisza L. körúti székházában. A SZOCIALISTA PÁRT megyei koordinációs tanácsa 16.30-kor ülést tart Szegeden a párt Tisza Lajos körúti helyiségében. A tanácskozáson meghatározzák 1992. évi teendőiket, a májusban Szegeden megrendezendő pártkongresszussal kapcsolatos helyi feladatokat A KISKUNDOROZSMAI MDF szervezete a községháza nagytermében 18 órakor fórumot tart a szövetkezeti és a kárpótlási törvény végrehajtásáról. „Betyár helyzet” Sándorfalván Rendőr nincs - díszpolgár lesz „Hozzászólást" küldtek a bűnözők a sándorfalvi közbiztonságot tárgyaló önkormányzati ülésre: a tanácskozást megelőző éjszakákon előbb az áfész külterületi boltját, majd a község kellős közepén lévő vas műszaki üzletét rabolták ki. A profi módon elkövetett vasbolti betöréskor a polgármesteri hivatal udvarából szemtelenkedtek át az üzlet tetejére, s a tetőt, a plafont megbontva jutottak be és több százezer forint értékű kárt okoztak. Tavaly összesen 89 esetben „jelentkeztek” vagyon elleni bűncselekménnyel (1990-ben 73-al) a faluban és környékén, mondta el a képviselő-testületi ülésen dr. Szőke Péter rendőr ezredes, szegedi kapitány. A felderített esetek aránya ugyan jó, mégis romlik a közbiztonság, erősen veszélyeztetett a terület, jogos az igény arra, hogy több rendőr teljesítsen itt szolgálatot. Annál is inkább, mert akkor szűrhető lenne az 5-ös út „átmenő bűnözőforgalma” is. Létszámhiány miatt azonban június előtt nemigen kaphat újabb rendőrt a falu, és az sem valószínű, hogy a közlekedésrendészeti ellenőrzéseket gyakoribbá tudják tenni. Pedig a szegedi kapitány egyetért a sándorfalvi képviselők már tavaly megfogalmazott igényével, hogy állítsák itt vissza a rendőrőrsöt, amely Sándorfalva mellett Dóc és Szatymaz közrendjére is ügyelne. Dr. Szőke Pétert és az ülésen jelenlévő országgyűlési képviselőjüket dr. Eke Károlyt segítségnyújtásra kérték fel. Vállalva, hogy a leendő rendőrőrsnek szolgálati helyiségeket és két lakást máris biztosítanának. Polgárőrség felállítását nem szorgalmazták, mert annak önálló tevékenységéhez a jelenlegi jogszabályok nem adnak megfelelő kereteket (?). Döntést hozott, rendeletet alkotott viszont a képviselő-testület arról, hogy a község érdekében kiemelkedő tevékenységet végzők erkölcsi elismerésére díszpolgári címet adományoz. Évente egy-egy személynek ítéli ezt oda idéntől a testület, s az emlékplakettet lehetőleg június 12-én, a község alapításának napján fogják átadni. Sz. M. VÍZLÉPCSŐ. Négy éve már, hogy a forrongásnak indult magyar társadalom egymásnak feszülő erői egy vízgazdálkodási beruházás apropóján próbálták ki erejüket. (Szerénytelen mondat következik, előre is elnézést kérek.) Én akkoriban gyakran cikkeztem arról, hogy az ügyet, a szakmai kérdést mindkét fél erősen átpolitizálja, ezért csakis politikai döntés születhet, magyarán háttérbe szorult a vízépítési, vízgazdálkodási, energetikai, hajózási és árvédekezési kérdés, mert az ökológiai kérdésfelvetések zöld dzsungelében politikai gyomrozás zajlott. Eltelt négy év, a hivatalos politika vörösről zöldre váltott, de a probléma megmaradt. Nem is hoznám elő, mert már a saját érveim is a könyökömön jönnek ki, de a Parlament múlt heti ülésén Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter újfent politikai minősítésekkel tűzdelve tálalta ezt az egyre lehetetlenebb fogást. Azt mondom csupán, s remélem, nem leszek félreérthető, hogy a vízlépcső alapproblémáját csak akkor lehet megoldani, ha tisztázzuk: egyáltalán miért van szükség belépcsőzni a folyót? A válasz egyértelmű: hogy hajózható legyen. Az európai vízi útnak ez a szakasza nem használható a kontinens normái szerint, mert az alföldi területen lelassuló Duna hordalékot rak le, tehát a meder folyton feltöltődik, nem elég mély. Az állandó kotrás nagyon költséges, ezért a vízlépcső, pontosabban a két elemből álló vízlépcsőrendszer és a visszaduzzasztás eszköze a megoldás. Van még persze más is, például a meder keskenyítése, ami a két oldalon mintegy ötven kilométernyi betonfalat jelentene, ám ez az igény - ismerve a betonellenes erőket - nem nevezhető társadalminak. Maradna hát a vízen keresztben megépített beton műtárgy. Hangsúlyozandó, hogy ez a szokásos vízépítési technika önmagában még nem biztos, hogy környezetpusztító. A gond az, hogy a vízlépcső gondolatához energetikai ötletek párosultak, azaz ki akarták használni az alázúduló víz energiáját, ezért nagyobb előduzzasztást, így hatalmas víztározót, magas zsilipet terveztek oda, ahol eredetileg csak a hajózás gondjait akarták megoldani. Innen nézve a csúcsra járatott erőműnek már semmi köze sincs a hajózás kérdéséhez. Ha tehát az egészet, úgy ahogy van, el akarjuk vetni, akkor eldobjuk magunktól az európai vízi útban való részvétel lehetőségét, és végül szükségszerűen úgy járunk, mint a kamionoknak szánt, de végül az Európai Közösséget sértő útvonaldíj-emeléssel: le kell ülnünk egyeztetni, s ésszerű döntést kell hozni. Ez a jelen esetben csakis azt jelentheti, hogy a magyar fél vagy vállalja az állandó kotrást, vagy vízlépcsőt épít. A környezetvédők hangosan tiltakoznak a közúti szállítás ellen, joggal. Ugyanakkor úgy vonulnak ki a bősi beruházás ellen, hogy megfeledkeznek saját elveikről. Jelesül arról, hogy a vízi szállítás a legtisztább és a legolcsóbb mindegyik közül. A Dunára tehát, mint európai hajóútra szükségünk van, a vízlépcső egy lépcsőfok a közösség felé. Tudnunk kell: a szegénység ma már nem érv. Olyan butaság lenne egy vitában elővenni, mintha azt mondanánk, hogy nálunk ezentúl keskenyebb nyomtávú vasútvonalak épülnek, mint Európában, mert a széles talpfa túl drága. Hajózni pedig kell. Ezt a régiek pártállás nélkül, egyazon hittel mondták, és hagyták örökül nekünk. Környezetvédelmi fórum A Duna elterelése ellen A megjelent kormányhivatalnokok rangja jelzi: az adott minisztérium mekkora jelentőséget tulajdonít a környezetvédelem ügyének. A zöld mozgalmak jól informált és harcos aktivistái súlyos, mindannyiunk jövőjét érintő problémákat vetettek föl. A vendégek elnagyolt válaszaiból kiderült: a parlamenti bizottság elnöke, a tárcák képviselői adott esetben kevesebbet tudnak a terítékre került témáról, mint a kérdező. A környezetvédelmi törvény tervezetét több hozzászóló bírálta. Az ehhez szorosan kapcsolódó jogszabályok megalkotását pedig sürgette, mert - mint elhangzott - „az élethez való jogból fakad minden más jog". E kiindulópont alapján számosan hangsúlyozták, hogy az állami költségvetés nagyon kicsi tételt szán az élettér, a humán erőforrás védelmére. Mint megtudtuk: a bruttó nemzeti jövedelem 0,5 százaléka ez az összeg, míg a nyugateurópai országokban a nemzeti érték 1-1,8 százalékát költik e hosszú távú haszonnal kecsegtető célra. Rott Nándor azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy a laikusok számára is kitűnjön: gazdasági, társadalompolitikai és egyéb célokra összesen mekkora összeget fordítunk. Az egyik hozzászóló felvetette: kevés szó esik az államadósság elengedésének azon formájáról, melynek lényege: megvásárolják az adósság egy részét, cserébe környezetvédelmi beruházásokért. A kevésbé környezetszennyező közlekedési eszközök fejlesztésére biztattak a zöldek, így javasolták: az úthasználati díj egy részét a kombinált szállításra fordítsák. A tranzitdíj tízszeresére emelésével változatlanul egyetértenek. Rott Nándor elmondta, hogy az intézkedés hátteréről tudni kell: 8 éve hitelezünk a világnak, ugyanis azóta nem emeltünk útvámot, melynek új összege csupán 10-12 százalékkal magasabb, mint Ausztriában. A szén-dioxid-szennyezés csökkentésére törekszik minden fejlett ország. Hazánk is csatlakozik az ezt szorgalmazó nemzetközi egyezményhez. Ösztönözni fogják, hogy a háztartásokban tüzelésre a földgázt használják, a szenes erőműveket pedig fokozatosan bezárják. A dunai vízlépcsőrendszer megépítéséről 1977-ben kötött szerződést — tudtuk meg Roti képviselő úrtól - e héten valószínűleg a magyar kormány felbontja, így megszűnik a Duna elterelésének egyetlen jogi alapja. (A következményekről is kérdeztük a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőjét. Az interjút holnapi számunkban közöljük.) A paksi atomerőmű hulladékainak sorsáról érdeklődtek a zöldek. Az ipari tárca képviselője elmondta: egyelőre elszállítják hazánk területéről. Hangsúlyozta: létezik szakszerű megoldás a kis és közepes radioaktivitású hulladék tárolására, de országunkban még nem találtak alkalmas helyet, a lakosság - szerinte - alaptalan félelmei miatt. A megyebelieket bizonyára érdekli: a csongrádi vízlépcső építése - egyelőre - nincs napirenden, állította az ipari tárca képviselője. A Hódmezővásárhely környékén tárolt kétezer tonna nyers bőr megsemmisítésére megszületett a tárcaközi megegyezés. A déli autópálya megépítését a közlekedési tárca - egyelőre (!) - nem támogatja; a környezetvédelemért felelős minisztérium képviselője szerint az ország déli részén szükség van új közlekedési útra, de azon a nyomvonalaon elegendő egy autóút. Erről az ügyről várhatóan egy hónap múlva dönt a Parlament. Ú. I. Azt hiszem, nincs még egy minisztérium, amelynek oly sok civil szervezettel kellene együttműködnie, mint a környzetvédelemért felelős tárcának. A párbeszéd azonban akadozik. Sőt: a zöldek aggályaira, kérdéseire más minisztériumok se kíváncsiak igazán. Erre utalt legalábbis, hogy a környzetvédő, természetvédő és zöld mozgalmak országos találkozóját nem tisztelte meg jelenlétével a környezetvédelmi, a pénzügyi, az ipari és kereskedelmi tárca vezetője. A mozgalmak aktivistái és a minisztériumi vezetők szombat esti fórumán Rott Nándor, a Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke mellett, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot Misley Károly közigazgatási államtitkár, a Pénzügyminisztériumot Koleszár Miklós főtanácsos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot Künszler Béla főosztályvezető helyettes, a közlekedési tárcát Szommer Ferenc kabinetfőnök képviselte. Fotó: Schmidt Andrea Koloszár Miklós és Rott Nándor „egyeztet”