Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-20 / 273. szám

PÉNTEK, 1992. Nov. 20.Kultúra 5 Gordonkaest a konzervatóriumban Fej­gin, egy régi ismerős - Hogy tetszett a közönség? - Óh! Régi ismerősöm már - mondja mosolyogva. - A szegedi publikumot jóval korábban megkedveltem. De régebben talán mintha többen jöttek volna el, mintha na­gyobb lett volna a zene iránti érdeklődés. - Moszkvában másképp van? - Most igen. Most inkább járnak hangversenyre az em­berek. Persze, meglehet, ennek az az oka, hogy az általános áremelkedés közepette éppen a koncertjegyek ára maradt alacsony. - Mégis, ugye, szeret Sze­gedre jönni? Miért? - Talán mert itt is örömmel látnak. És persze azért, mert egyik egykori tanítványom, Sín Katalin művésznő itt tanít. Régi a kapcsolat, s a szegedi konzervatórium minden évben meghív. Ezeknek a meg­hívásoknak csak akkor nem tudtam eleget tenni, amikor otthonról nem hagytak ki­utazni. Megtörtént, hogy a személyemre szóló meghívó, úgymond, „elkésett", és mást küldtek helyettem Szegedre. Ilyen idők jártak akkor. Ennek azonban már vége. A következő idényben ismét jö­vök. Weninger Richárd igaz­gató úr meghívott, hogy a Weiner Leó kamarazenekarral játszam ismét együtt.­­ Hadd kérdezzek most a Valentin Fejgin megszokott vendég már a szegedi konzer­vatóriumban. Az orosz gordonkaművész, a moszkvai zeneakadémia tanára idén tizedik éve tért vissza a városba, hogy koncertezzék, és kurzust tartson a konzervatórium diákjainak. A háromhetes kurzus után, Fejgin szerdán sikeres előadói esten mutatta be: ő tíz év után is a régi, igazi oroszos hangulatú virtuóz, szerdai koncertről. Miért ép­pen a Paganini Mózes-fan­­táziát ismételte meg ráadás­ként? - Egyszerű - válaszol Fejgin cinkos derűvel. - Ahogy első alkalommal elját­szottam, az nem tetszett, ezért megpróbáltam még egyszer. Persze akkor sem lett tökéletes. Volt, ami jobban ment, és volt, ami kevésbé. - De a Csajkovszkij darab szép volt. - Óh, szerintem egy kissé hosszú darab. És ráadásul ne­héz is. - Nem tréfál? Én azt hittem, a Prokofjev szonáta nehezebb. - Nem, nem így van. Külön­ben, mind közül a Bach műre kellett leginkább odafigyelni. - Mennyire fontos önnek, hogy orosz zeneszerző darabját játssza? - így, ritkán fontos. Minden mű más, és mindegyikhez a maga szabta szenvedéllyel lehet közeledni. A szerdai műsort is úgy állítottam össze, hogy az, az összes oldalról meg tudja mutatni a cselló­muzsikát. Egyébként pedig Oroszországban kevesen van­nak, akik csak orosz műveket játszanak. Az emberek Mosz­kvában is magukénak érzik Mozartot vagy Beethovent. - A közönség új darabot várt ráadásnak. Miért maradt el? - Sajnos, már nem volt elegendő időnk zongora­kísérettel új darabot próbálni. Hozzá kell tennem, hogy Bódás Pétert, aki zongorán kísért, kiváló zenésznek tar­tom. Csak hát, kevés volt az idő. - Jövőre milyen darabokkal érkezik? - Mint említettem, a Weiner Leó kamarazenekarral lesz közös koncertünk. Saint-Sans csellóversenyére és három Csajkovszkij műre gondoltunk. Panek Sándor Ökonómia Alapítvány Közgazdász képzés - csakazértis? Elvben 1994 szeptemberétől elkezdődhet a közgazdász képzés Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen. Elvben­­ írom - hiszen akár egy önálló kar, akár csak egy meglévő intézetre „rákapcsolódó” képzés elindítása nem akarat vagy szerelem kérdése, hanem az anyagiaké, a szellemi kapacitásé, a tárgyi felté­teleké, és még sorolhatnám. Nem véletlen, hogy Szeged meglehetősen színes oktatási palettája nélkülözi a közgazdász okítást (a korábbi kihelyezett tagozat is kérészéletűnek bizonyult). Valami mozgolódás azonban észlelhető az ügyben. A cégbíróság idén májusban Ökonó­mia címen alapítványt jegyzett be, amelynek nem titkolt célja, hogy erkölcsi és anyagi támogatást nyújtson a helyi közgazdász képzés­hez. Az alapítványt a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete hozta létre, 200 ezer forintos alaptőkével. Ehhez a jövőben bármely bel- és külföldi magán- vagy jogi személy csatlakozhat, ha annak céljával egyetért, és azt támogatni szeretné. Az Ökonómia Alapítvány létrehozásának hátteréről dr. Tráser Ferenc, az MKT Csongrád Megyei Szervezetének alelnökétől érdeklő­dtünk. - Ön hangsúlyozza, hogy csak elvben kezdődhet meg a tanítás 1994 szeptemberében. Miért? - A képzés megszervezése az egyetem kiváltsága, az alapítvány csak segíteni szeretne a vendég oktatók meghívásában, a kiadványok finanszírozásában, az ösztöndíjak, pályamunkák díjazásában, az oktatási segédanyagok elkészí­tésében. Ennyire futja az alaptőke kamataiból. Az is az egyetem döntésétől függ, hogy egyál­talán elfogadja-e társaságunk segítségét.­­ Az alapítvány létrehozásáról pontosan egy évvel ezelőtt röppent föl az első hír. Nehézségeik voltak a szervezésben? - Egy társadalmi szervezet, amelynek csak 140 fő természetes, s 45-50 jogi személyből álló tagsága van, örülhet, hogy ennyi pénzt el tudott különíteni erre a célra. A jövőben még több céget szeretnénk megkeresni, valamint rábe­szélni, hogy támogassák az alapítványt. Nem­csak Csongrád megyében, hanem az egész régi­óban. Az Ökonómia Alapítvány célja ugyanis Bács, Békés és Csongrád megye közgazdász képzésének támogatása.­­ A bejegyzés óta hat hónap telt el, s csak a napokban hozták nyilvánosságra a hírt...­­ A bejegyzést követően azt kértük az Apehtől, hogy az alapítványt közérdekű kötele­zettségvállalásként fogadják el, tehát a cégek a befizetett összegeket levonhassák az adóalap­jukból. Az adóhivatal beleegyezését viszont csak nemrégiben hozta a postás. Az MKT elnöksége különben kuratóriummá alakult át: az elnök dr. Farkas László, az alelnökök dr. Horváth Gyula és dr. Tráser László, a titkár dr. Égető Emese. FÜC Az értékek Szeged fényét növelik Százéves a Dugonics Társaság Száz esztendővel ezelőtt, 1892-ben alakították meg a szegedi szellemi élet egykori kiválóságai a Dugonics Társaságot, abból a célból, hogy ápolják és támogassák a helyi művészeti, kulturális és tudományos életet, országosan elismertté tegyék az itt születő értékeket. A centenárium alkalmából a nemrégiben újjáalakult Társaság ma ünnepségsorozatot rendez. Délelőtt koszorúzások lesznek­­ 9-kor a Dugonics-szobornál, 10-kor a Dugonics Általános Iskola falán lévő emléktáblánál, 11 órakor Dugonics András sírjánál. Délután 5 órakor a Városháza dísztermében centenáriumi közgyűlést tartanak, ahol több előadás hangzik el. A centenáriumi ünnepség előestéjén kértük interjúra dr. Csillik Bertalan egyetemi tanárt, a Dugonics Társaság elnökét. - Az elmúlt évek változó társadalmának egyik legjellemzőbb tünete a civil szeretetek, egye­sületek, körök létrejötte, újjáéledése. Milyen előzményekre, milyen fundamentumra építhet a nemrégiben felélesztett Dugonics Társaság? - Az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben a nemzeti liberális eszme föltámadása alapozta meg a modern Magyarország létét. A kiegyezést követően, a millennium idején az ország gazdasági élete, ipara, közlekedése óriási lendü­letet vett, és ehhez társult szellemi élénkülése is. A reformkori eszmék, Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös gondolatai szétsugároztak az országban, s megtermékenyítették a vidéken élő értelmiség tömegeit is. Ennek a nemzeti liberális lendületnek, a szellemi élet öntudatra ébredé­sének egyik eredménye a szegedi Dugonics Társaság létrejötte. Akkoriban Szeged Magyar­­ország második legjelentősebb városa volt, nem csak lakosságát tekintve, de kulturális poten­ciálját, szellemi tartományait tekintve is. Azt hiszem, nem kell sorolni, hogy ebben a városban kapott indítást Mikszáth Kálmán és Gárdonyi Géza, itt teljesítette ki pályáját Tömörkény, Móra, Juhász Gyula, Király-Kőnig Péter, Nyilasy Sándor, és sorolhatnám még a neveket. Ez a társaság sohasem tolódott el a politika semmilyen dimenziójába. Se jobbra, se balra, de alulra sem és ferdén sem. A „célszerű szegényember” kulturális igényeit vállalta föl, képviselte és közvetítette. Annak a túlélési készségnek, generációkra áthagyományozó vitalitásnak volt a tégelye, mely a magyarságot átsegítette tatár-, török-, ném­et-, oroszdúláson. Ennek a magyarságtudatnak szellemi alapját igyekezett megfogalmazni és továbbplántálni. Utolsó éveiben szorosan kapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához, a reformáció szellemi örökségét őrző Bethlen Gábor Körhöz, vagy a Löw Immanuel köré csoportosuló szellemi elithez. De egyikhez sem vallási alapok, hanem a szellem szférájában, az értékek mentén, a minőség nyomvonalán. - Annak idején, a '40-es évek végén egy tollvonással szüntettek meg minden polgári szervezetet, civil egyesületet. Érdekes módon a gondolat, az igény, a szándék túlélte az évtize­deket. - A kultúrpolitikának nevezett ideológiai diktatúra pontosan és célszerűen működött - hallgatásra kényszerített minden, nem köz­pontilag vezényelt hangot, véleményt. A rendszer omladozó falai között nagyon hamar szükségét érezték néhányan, hogy haló poraiból ezt a Társaságot is föl kell támasztani. Nagy érdemeik vannak azoknak, akik ezt a nem könnyű munkát magukra vállalták. Ez a cen­tenáriumi ünnepség mindenképpen vízválasztó a Társaság történetében. Egy évszázadot - annak minden eredményével, tanulságaival és hibáival - lezár, s egy újat nyit. A fiatalokra, a legfris­sebb korosztályokra szeretne építeni. Azokra a középiskolásokra például, akik a Dugonics toll­forgató körben tevékenykednek, azokra, akik komolyan veszik a stilisztika, a poétika, a reto­rika, a stílus és az emberi egyéniség szoros kö­tődéseit, azokra az írókra, költőkre, zene- és képzőművészekre, természet- és társadalom­­tudósokra számít, akik tevékenyen közremű­ködnek az újjáéledő universitasban. A megújuló Dugonics Társaság közeljövőben szerveződő szakosztályaiban olyan értékes munkát igyek­szünk felmutatni, amely minőségében a nagy­világ felé fordul, de mindennek visszacsillanása Szegednek, ennek a városnak fényét emeli. A lokális érték így válhat az európai kultúra részévé, a város értékes műhelyévé. A centenár­ium jó alkalom arra, hogy egy szabad és de­mokratikus országban a második száz esztendő terveit szövögethessük, egy civil társadalom, egy polgárosodó város javára. T. L. Technológiai Park Finn pénz, amerikai tanács A Szegeden kialakítandó Tech­nológiai Park volt a témája annak a tegnapi beszélgetésnek, amelyet a városházán folytatott a polgár­­mesteri hivatal néhány munkatársa, az önkormányzat képviselői és a park létrehozásában érdekelt cégek képviselői. A találkozón az ameri­kai kongresszus képviseletében részt vettek Roger Vaughan és Brian Clevinger közgazdászok, hogy tanácsaikkal lássák el a sze­gedieket. A Technológiai Park létrehozá­sára tett javaslatot novemberben fogadta el a közgyűlés, amikor is szándéknyilatkozatot írtak alá a finnországi, Tamperei Innovációs Központtal a park megvalósítha­tósági tanulmányának közös elké­szítéséről. E megállapodás szerint a költségek háromnegyed részét a Finn Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, egyharmadát Szeged város fedezné. A közgyűlés határo­zata felhatalmazta Tóhegyi József alpolgármestert a Technológiai Park létrehozásával kapcsolatban további tárgyalások folytatására. A helyi elképzeléseket hallva Roger Vaughan kifejtette, szerinte a legfontosabb feladat eldönteni, mi legyen a park funkciója. A már működő vállalkozások fejlesztése, a város kihasználatlan kapacitá­sának mozgósítása, a tőke és a vál­lalkozások Szegedre vonzása, vagy a tudomány és az oktatás eredmé­nyeinek hasznosítása az üzleti élet­ben. Az amerikai közgazdász sze­rint a Technológiai Park e felada­tok közül mindössze egyet vállal­hat. Ha pedig választani kell, akkor a legfontosabb a tudomány és a gazdaság közötti kapcsolat megte­remtése - mondta Roger Vaughan. SULI MOZI 12.30 órától a Dugonics moziban. Az Aladdin című olasz kalandfilmet vetítik. CSELES CSALAFINTA­SÁGOK 14.30-16 óráig a Százszorszép Gyermekházban, 15-16 óráig Kamasz klub. A NÉPRAJZI NÉPFŐ­ISKOLA előadása Kunság, Jászság néprajza címmel kezdődik 15 órakor a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézetben, Közép fasor 1-3. Előadó: dr. Bellon Tibor néprajzkutató, a JATE adjunktusa. INGYENES JOGI TANÁCS­ADÁST tart dr. Ágoston Katalin Szőregen, a művelődési házban 17-18 óráig. A BAROSS-VEDRES­­ESTÉK keretében, dr. Veress László nyugdíjas igazgató-főorvos tart megemlékező előadást dr. Eszes Ferencről, az egykori Baross Gábor Gyakorló Gimnázium ta­náráról a Vedres István Építőipari Szakközépiskolában 17 órakor. ÚGY TÁNCOLNÉK VELED. Péntek esti randevú a klasszikus társastáncot kedvelőinek a Bálint Sándor Művelődési Házban 18 órától. A D AND D klub közép­­iskolásoknak 18 órától a BBMK Belvárosi Klubjában. TÖRVÉNYTŐL SÚJTVA című filmet vetítik 19 órától a Tamási Áron Szabadidőköz­pontban. A Csak jó zene teaház vendégei: a Hétvilág, Hátország, PM. GENERÁL HARMONY a JATE aulájában 21 órakor. HOLNAP SZÍNI TANODA foglalkozás 8-12.30 óráig a BRMK Belvárosi Klubjában. Vezeti: Csicsai Antal, (vasárnap is) CSIRIBIRI GYERMEK­KUCKÓ 9-12 óráig az ifjúsági házban. Meséről - mesére: Róka koma nyulacsák. KÉPZŐMŰVÉSZETI MATI­NÉ délelőtt 10 órakor a múze­umban folton folt címmel. Vezeti Rácz Ildikó. TERMÉSZETESEN EGÉSZ­SÉGESEN NAP a Százszorszép Gyermekházban délelőtt 10-16 óráig. Reformkonyha, kondiszoba, rajzverseny és a fogászati matrica­gyűjtő akció sorsolása. KORSZAKVÁLTÁS? Elmél­kedések világunk tudományos, gazdasági, szociális helyzetéről, beleértve a földön kívüliek hely­­­­ét és különböző válságokat. Az előadást Aranyi László tartjaa Bábszínházban 15 órakor. A II. DEREKEGYHÁ­Z KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKO­TÓTÁBOR kiállításának mc­­tása 15 órakor lesz a Csongrád M­gyei Pedagógiai és Közműves- Szolgáltató Intézet kiállító tern­ben. (Közép fasor 1-3.) A tárba. Tóth Attila művészeti író ajánlja a érdeklődők figyelmébe. LUTRA KLUB, kerámia - néptánc foglalkozások a Juhász Gyula Művelődési Központban 16 órától. 19 órától koncert a Rock klubban: Olivér napi Jam Sassion. ALFAJÁRÓK KLUBJA 15 órától a BBMK Belvárosi klub­jában. ROCK AND ROLL disco a JATE-klubban 20 órától. Vezeti Tóth András. Egyházi kórushangverseny Szent Cecília tiszteletére egyházi kórushangverseny lesz november 22-én, Krisztus Király vasárnapján, délután 5 órakor a Dómban. Közreműködnek: a Karolina Iskola Leánykara, Dugonics András Piarista Gimnázium Fiúkara, a Dóm Gyer­mekkórusa, a Dóm Leánykara, a Papnövendékek Kamarakórusa, a Tarjánvárosi Szent Gellért Énekkar és a Szegedi Dóm Vegye­kara. A hangverseny utáni 6 órai szentmisén az egyesített ének­karok énekelnek.

Next