Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

Csütörtök, 1993. Ápr. 22.Belügyeink 3 Profiltiszta Tourinform Hírünk az országban, világban­ ­ Klasszikus értelemben vált idegenforgalmi hivatallá és információszolgáltatóvá a volt Szeged Tourist, s ezt pél­dával illusztrálnám. Ha egy osztrák tartományi hivatalt megkérdeznénk, mi is a felada­ta, a következőket mondaná: a külföld felé el kell hitetnie, hogy Ausztriának az a leg­szebb vidéke, a legbarátságo­sabbak az emberek, a legjobb a vendéglátás és a program­kí­nálat. Ugyanezt sajátosan hazai változatban az osztrák hazai turistáknak is szuggerálni és bizonyítani igyekszik. Nos, ne­künk mindezt magyarra „ le kell fordítanunk”, Csongrád megyére értelmezve . Mindehhez az érdek egy­ségét kell kikovácsolni a ver­senypiacon, ami Magyaror­szágon különösen nehéz.­­ Való igaz, mert gondolko­dásbeli lemaradásban vagyunk, s tényleg nem tudják a szolgá­ltatók, utazási irodák, hogy mi­ben lehet közös fellépéssel egyéni eredményeket is produ­kálni. De éppen ennek érdeké­ben tevékenykedik a Tourin­­form irodánk. Ezért készítünk most a megye idegenforgalmi vállalkozóival és a turizmus­ban érintett más vállalkozókkal egy kiadványt, amely megfe­lelően informál a kínálatról. A készülő idegenforgalmi térkép hátoldalára minden lényeges tudnivaló odakerül, a kempin­gektől kezdve a népművészeti bemutatóig, vagy üzletig. A közös fellépés része az is, hogy tervezzük egy színes megyei útikönyv kiadását is, de ez még csupán a pénzügyi szervezés stádiumában van. A németor­szági Essen­ben az októberi Caravan Salon kiállításon 500 négyzetméteren Magyarország a díszvendég. Mindenképpen ott kell lennie Csongrád me­gyének is, kempingtulajdono­saink kínálkozó bemutatójával. ■ Önmagában a szegedi, Csongrád megyei Tourin­­form Iroda sokak érdekét képviselve bár, de meddig juthat ? - Bízunk benne, hogy mind messzebbre. Ugyanis Magyar­­országon mintegy 40 tourin­­form iroda működik, átfogva minden vidéket, s mi egymásra utaltak vagyunk. Tehát nem izoláltan működünk. Amikor majd elkészül a szándékunk szerinti leporelló a megye kul­­turális kínálatáról és idegenfor­galmi tudnivalóiról havonta újra és újra, akkor ez például a dunántúli kisváros szálloda­portáján éppúgy ott legyen, mint a külföldi partnerirodánál a szóróanyagunk. Hogy érde­mes Magyarországra és azon belül éppen Csongrád megyébe látogatni, s hogy miért érde­mes. ■ Mindez magában foglal­ja, hogy a belföldi turizmust is erősíteni igyekeznek ? - Természetes célunk ez is, hiszen sokan nem tudnak kül­földre utazni. Nekik bemutat­hatjuk, miképpen lehet vissza­fogottabb árakon, igényeknek megfelelően éppen Csongrád megye valamely részén eltölte­ni a szabadság egy részét. El kell hitetnünk, hogy ide kell, ide érdemes jönni. Ehhez ter­mészetszerűen az ismeretek össszegyűjtése, az összes lényeges információ kézbe­adása fontos, mint mondtam térképpel, kulturális és prakti­kus információkkal. - A kulturális programok­nál, kuriózumoknál, vendég­csalogatóknál maradva, ezek­ből ismertető füzetkébe gyűjt­ve is annyi van, amennyi van. Vonzereje nem tudni, mekkora ? - Ki kell próbálni. Igazából erre eddig még kísérlet is alig történt. Egyébként az tarthatat­lan, hogy ne tudjunk a vendég kezébe kalauzt adni, amely út­baigazítja, a meglévő választ­ékról informálja. Húsvét más­napján Szegeden volt egy bel­ga csoport, s nem találtak nyit­va egy múzeumot sem. Tápén a megyei népművészeti egye­sület alkotóházát sikerült ki­nyittatnunk. Nem tudom a sze­gedi polgárok közül hányan tudnak egyáltalán az alkotóház létéről ? Tény, hogy össze kell gyűjtenünk a hasznos és prak­tikus ismereteket és vonzó kül­lemben közzétenni, minden érdekelt helyre eljuttatni. Az idegenforgalomban érdekelt partnerekkel oly módon tudunk közösen információhordozókat készíteni, s például a Lipcsei Turisztikai vásárra eljutni, hogy csak önköltségi árat szá­mítunk. Működésünk egyéb feltételeit a megyei közgyűlés fedezi a költségvetésből. Az információk közzétételéről és a kínálat színvonaláról egyéb­ként még annyit mondanék, hogy szerintem megindul ez­­­által egy öngerjesztő folyamat is, ha látjuk mi van a kínálat­ban, s felismerjük minek kel­lene még benne lennie. Ennek kialakítása már vállalkozói fe­ladat, s nem a Tourinform dol­ga­ Becsei Péter Megyei idegenforgalmi hivatallá vált a Szeged Tourist, ezáltal több, mint harmincéves, versengéssel vegyes in­formációs iroda lett a múlté. Nem csupán azáltal válto­zott, hogy regionális szerepkörbe, a megyei közgyűlés ha­táskörébe került, hanem szerepköre is korszerűsödött, közelítve az európai szokásrendhez és praktikumhoz. A változások lényegéről kérdeztük Varga József hivatalve­zetőt. A Vadaspark igazgatói kinevezése: Mid­ő H politikai ügy lehet? (Folytatás az I. oldalról.) dolgozói figyelmen kívül hagy­ják. Ezért aztán a mai köz­gyűlés elé kerülő határozati ja­vaslat sem úgy szól, ahogy azt dr. Petri Ildikó kérte. A kép­viselők kifejtették: a pályá­zatokat elbíráló szakembere­kkel teljes mértékben egyetért­ve, a Vadasparkot alapító je­lenlegi igazgatót alkalmasnak tartják a vezetői poszt betölté­sére, nem látják indokoltnak új pályázat kiírását. Balogh Lász­ló információi szerint a Vadas­park vezetői posztját egy libe­rális frakcióhoz tartozó képvi­selőtársa nézte ki magának, ezért - a szakértők javaslata el­lenére - a kulturális bizottság 5:1 arányban új pályázat kiírá­sát ajánlja a közgyűlésnek. A bizottságban kisebbségben ma­radt dr. Petri Ildikó különvéle­ményét pedig nem küldték el a közgyűlés tagjainak. Balogh képviselő szerint a hivatal né­mely alkalmazottja szakmai feladatát összekeveri fideszes elkötelezettségével. A képviselő kijelentette: erkölcstelen, hogy képviselők, illetve családtag­jaik közpénzen az önkormány­zathoz tartozó munkahelyeken vannak állásban. ■ Szegedi Szabadtéri Játékok Győzött az olcsóbb (Folytatás az 1. oldalról.) és ezek élettartamát is hos­­­szabb ideig (30 év) garantálta. (A Compack 10 felállításra, maximum 5 évre vállalt garan­ciát, az élettartamot pedig a szabványban rögzítettek sze­rint garantálta.) Csakhogy a magyar cég ajánlatában a „be­kerülési összeg” - 92 millió 800 ezer - kevesebb, mint a Nüssli által megjelöltnek - 188 millió - a fele. A szakértői vé­lemény szerint egy ülőhely ára - ha a garanciális időt figye­lembe veszik - a Nüssli ajánla­ta szerint ugyan kevesebb, de az eltérés nem jelentős: pár száz forint. A jelek szerint tehát a zsűri döntésének meghatározó szem­pontja volt: a legkisebb beru­házási költség. Ami érthető, ha a városi költségvetés tárgyalá­sakor erre a célra előirányzott összegre gondolunk és hozzá­vesszük, milyen járulékos be­ruházások szükségesek még ahhoz, hogy az új nézőtér a jö­vő szezontól, az 1994-es sza­badtéri évadtól funkcionálhas­son. S. E. Hasis-járvány Mintegy 150 ezer forint ér­tékű hasisra bukkantak a me­zőkövesdi rendőrök április 16- án egy rutinellenőrzés során. A mezőkövesdi vasútállomáson igazoltatott fiatalember állító­lag egy körözött bűnözőre ha­sonlított. Mint azt Tergalecz Antal al­ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemp­­lén Megyei Rendőr-főkapit­ányság Bűnügyi Osztályának vezetője a főkapitányság keddi sajtótájékoztatóján elmondta: az intézkedő rendőrök az ellen­őrzés során T. Csaba 20 éves budapesti lakos csomagjában patika- és rugósmérleget, vala­mint egy csokoládéra emlékez­tető, táblába préselt anyagot ta­láltak. ■ A román külügyminiszté­rium szóvivője szerdán - elő­ször a szegedi gyermekkeres­kedelmi ügy magyar részről történt felgöngyölítése óta - hivatalosan kommentálta a Ro­mániából az Adam’s Children Fund közreműködésével az Egyesült Államokban történő adoptálás céljából Magyaror­szágra juttatott csecsemők ügyét, visszautasítva egy ma­gyar lap riportjának azt az uta­lását, hogy Bukarest nem mu­tat érdeklődést az ügy iránt. Mircea Geoana szóvivő kö­zölte, hogy a külügyminisztéri­um konzuli osztályára április 15-én behívatták Almási Kál­mán tanácsost, a magyar nagy­ Hazaviszik a csecsemőket követség ideiglenes ügyvi­vőjét, ismertették vele a román hatóságok által az ügyben tett lépéseket, megerősítve, hogy a román fél a gyerekek repatriá­lását akarja. Kifejtették továb­bá, hogy a román hatóságok meglepetéssel fogadták „a ha­mis hírek terjesztését” és saj­nálatukat fejezték ki, hogy „azok forrása a magyar népjó­léti minisztérium egyik szemé­lyisége volt”. Ismét a kamerák előtt Tanácskozás a torony alatt Tanácskozásra ül össze ma délelőtt a szegedi képvi­selő-testület. Összesen 36 napirendi pont megtárgyalá­sát kell a nap folyamán ered­ményesen elvégezniük, dön­teniük a városatyáknak. Nem kevés. A mai tanácskozáson szó lesz az 1993. évi költségve­tés végrehajtási rendeleté­nek módosításáról, a város jelképeiről készülő rendelet­­tervezetről, a beruházási és felújítási szabályzatról, az építési tilalmak felülvizsgá­latáról (amellyel lapunk teg­nap részletesen foglalko­zott),*az Északi Városrész 1/A ütem részletes rendezési tervének módosításáról is. Valószínűleg nagyobb vi­tát vált ki majd az a napiren­di pont, amely a Belváros közlekedési rendjéről és Szeged város köztisztasági helyzetéről szól. Ez utóbbi­val kapcsolatban a városhá­zán tartott szokásos sajtótá­jékoztatón kérdésünkre dr Ványai Éva alpolgármester és dr Tóth László jegyző el­mondta, hogy a közterület tisztántartás (úttisztítás), a házi szemét szállítása és el­helyezése, a gyeptéri tevé­kenység, a közcélú zöldfelü­let gondozása és a köz­temetők tisztántartása nem kis anyagi befektetést igé­nyel. Ugyanakkor sem a la­kosság, sem a vállalkozási ré­teg nem tesz eleget a köz­­tisztaság alapvető követel­ményeinek.(Erről egyéb­iránt mi is meggyőződhe­tünk, hiszen a szerkesztősé­günkbe érkező lakossági be­jelentések zöme ezzel a té­mával foglalkozik!) Ezért a jövőben a közterületekre vo­natkozó köztisztasági köte­lezettségek teljesítésének el­mulasztását jóval szigorúb­ban szankcionálja majd az önkormányzat. A fentieken kívül napi­renden szerepel több kultu­rális, oktatási jellegű kérdés is, amelyek közül minden­képpen figyelmet érdemel az általános iskolák szak­mai, pedagógiai szempontú felülvizsgálata. A közgyűlés ma dönt a díszpolgári cím odaítéléséről is. Mint isme­retes, ezt magas városi elis­merést Szeged napján, má­jus 21-én adják át a kitün­tetettnek. A városatyák tanácskozá­sát a Városi Televízió jóvol­tából ma is figyelemmel kís­érhetik az érdeklődők. Dél­előtt 9 órakor kezdődik az élő közvetítés és várhatólag 18 óráig tart. K. F. (Folytatás az 1. oldalról.) ■ Mellesleg hogy nyomoz a Dégáz? - Sajnos, a pénzbeszedőket kell megbíznunk azzal, hogy figyeljenek: a korábbi helyzet­hez képest észlelnek-e valamil­yen változást. ■ És ha igen? - Fölvesszük a lakóval a kap­csolatot, emberi hangon - tette hozzá mosolyogva az üzem­igazgató -, kérünk tőle egy idő­pontot, s a helyszínen kötünk megállapodást az új díjtételről. Ez körülbelül 13 forint mega­­zsúronként, míg a háztartási célú hasznosításra csak 10 fo­rintot fizetnek a lakók. ■ Ha az orvosi rendelő csak a nappali szobának egy asz­tala, amin egy vérnyomásmé­rő áll, akkor hogy számolják ki, mennyi gáz fogyott ál­talános célokra? - Ilyen esetben nem számol A Dégáz nem alkalmaz besúgókat sünk föl megemelt gázdíjat. Csak akkor, ha egy szobát ki­fejezetten orvosi rendelőnek rendeztek be, a megállapodást pedig a havi fogyasztás és a helyiség légköbméterének ará­nyában kötjük a lakóval. Nem várjuk el azt sem, hogy külön gázmérőt szereljenek be az érintettek, mert annak költsége nincs arányban a fogyasztással. Szabó László még azzal egé­szítette ki az elhangzottakat: a Dégáz nem üldözi az orvoso­kat. Mi sem a Dégázt. Fekete Klára ■ A tavalyi év végén hozták a jogszabályt, mely szerint pénz­­büntetés sújtja azokat, akik munkavállalási engedéllyel nem rendelkező külföldieket foglalkoztatnak. A munkaügyi szervezet munkatársai ennek az intézkedésnek tulajdonítják, hogy egyre kevesebb külföldi állampolgárt érnek tetten az el­lenőrzések során. Ám az is igaz, a mezőgazdaságban a zöldségszezon még nem kez­dődött meg... Tegnap a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ellenőrei, a makói rendőrök és a sajtó munkatársai együtt indultak Magyarcsanádra, Makóra és Apátfalvára, hogy ellenőrizzék azokat, akikről elterjedt, román állampolgárokat alkalmaznak mezőgazdasági munkára. Ille­gálisan, vagyis munkavállalási engedély, adó és TB-fizetés nélkül, a magyarországinál jó­val kevesebb bérért. Az apátfalvi buszmegálló­ban, amely közismert találko­zóhelye a külföldieknek és a magyar gazdáknak, a rendőrök két férfit igazoltattak. Kiderült róluk, hogy aradi lakosok, há­rom napja vannak az ország­ban pénz és szállás nélkül. El­ismerték, hogy feketemunka­lehetőséget keresnek. - Nyolc gyerekem van, ott­hon lehetetlen munkát találni. Azt mondták, menjek ahova akarok, éljek meg, ahogy tu­dok. Hát átjöttem. Az itteni bér is több mint a semmi. A rendőrök bekísérik őket a kapitányságra, később kiviszik a határra. Kiutasítás vár rájuk, 24 órán belül el kell hagyniuk az országot. Ha másodszor is rajtakapják őket, egy évig, ha harmadszor, öt évig nem jöhet­nek Magyarországra. Bejelentés alapján megyünk a következő helyszínre. A hagymaföldön kilencen dol­goznak, ám kiderül, mindan­­­nyian helybéliek. A következő információ viszont nem bizo­nyul alaptalannak; az egyik ház csirkeóljában egy román férfit találnak a rendőrök. Áp­rilis 10-én jött be az országba, munkavállalási engedélye, pénze nincs, az útlevele sem kerül elő. És a „gazda” sem, csak a lá­nya. Azt állítja, a férfi nem vendégmunkás, hanem a csa­lád ismerőse, kosztért-kvárté­­lyért segít a ház körül.­­ A pénzbüntetéstől abban az esetben sem tekinthetünk el, ha a feketemunkások nem kap­nak fizetést - tájékoztat Vadas Zsuzsanna ellenőr. - Normális esetben a kifizetett bér kétsze­resét kell a munkaadónak a Foglalkoztatási Alapba befizet­nie. Ha csak ételért és szállá­sért dolgoznak, a minimálbért vesszük alapul. Vagyis jelen esetben 6-7 ezer forintjába ke­rül majd a gazdának az illegá­lis foglalkoztatás. Ismét a hagymaföldek kö­vetkeznek. Korábban némely munkaadó még örült is, hogy­ha elvitték a dolgozóját - nem kellett kifizetnie a bérét és rá nézve semmilyen következ­ménye nem volt a dolognak. Amióta viszont az ellenőrzés rendszeressé vált és a munka­ügyeseknek a rendőrség is be­segít, vannak, akik több tízezer forint büntetést fizettek a FA- ba. A munkaügyi szervezet az illegális munka felderítésével nemcsak az állami büdzsét védi, hanem a magyar munka­­vállalókat is. A feketemunka ugyanis annyira leszorítja a béreket, hogy a korábban me­zőgazdasági munkából élő helybéliek maradnak jövede­lem nélkül. A makói kapitányságon ki­derül, a helyzet azért mégsem rózsás. A rendőrök hajnalban 29 olyan román állampolgárt - három 18 éven alulit vittek be, akiknél nem volt pénz, nem volt szállásuk. Közülük tizenhatra bizonyos Sanyi bácsinál buk­kantak, akit már háromszor büntettek illegális foglalkozta­tásért. A románokat buszokkal szállítják ki a határra.­­ A rendőrség azért vállal szerepet a feketemunka meg­szüntetésében, mert az illegá­lisan, pénz és szállás nélkül itt tartózkodó külföldiek veszé­lyeztetik a közbiztonságot - mondja Nagy Mihály makói rendőrkapitány. - Január óta 12 akcióban vettünk részt. Az eredmény: 191 kiutasítás, 138 tartózkodási engedély-megvo­nás. Folytatjuk az ellenőrzést, szeretnénk, ha a nagy mező­­gazdasági munkák idejére je­lentősen visszaszorulna az ille­gális munka. Keczer Gabriella ■ Kiderült, hogy aradiak m Nyolc gyerekkel, állás nélkül A feketemunka előszezonja

Next