Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-20 / 92. szám
hétfő, 1998. ÁPR. 20. • Fénykopírozási lehetőségek Tökéletes másolat Figyelőnk körülnézett a fénymásolási piacon, ám kissé zavarba jöttünk, amikor a telefonkönyvben alig találtunk fénymásolással foglalkozó cégeket, így saját ötleteinkre hagyatkozva elindultunk, és arra voltunk kíváncsiak, hogy egy oldal A4-es és A3-as anyag sokszorosítása mibe kerül. Ásotthalmon, a könyvtárban találtunk fénymásolási lehetőséget, az A4-es oldal esetén laponként 10 forintot kérnek, ennél nagyobb méretben itt nem tudnak kópiát készíteni. Mórahalmon, szintén a könyvtárban, ugyanennyit kell fizetni, ám itt A3- as méretű másolandót is elfogadnak, 20 forint ellenében. A forráskúti önkormányzat természetesen nem üzletszerűen foglalkozik utánnyomatok készítésével, ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) az A4-es oldalak darabjáért 20 forintot, a dupla méretű A3-as nagyságúért pedig 30 forintot kérnek. Egészségügyi iratok másolása esetén az ügyfél 50 százalék kedvezményt kap a fenti díjakból. Szeged belvárosában a fénymásolással foglalkozó műhelyekben és kis üzletekben egyaránt sorba kell állni. A Copy General szalonja széles körű szolgáltatást nyújt, a hagyományos igények mellett másolnak műszaki és tervrajzokat, kartonra, műanyagra, pauszra, fóliára, színesben is. A normál méretű oldalakat, 150 példányig darabonként 15 forintért, az A3-as nagyságút 30 forintért kopírozzák. Nagyobb tétel esetén ezek az árak nyilván alacsonyabbak. A Copytól alig ötven méternyire, a Passzázson lévő apró üzletben talán azért van sok diák, mert itt nagyon olcsón, 6, illetve 12 forintért fénymásolják a szövegoldalakat. A Délhír felújított, Kárász Utca-Somogyi utca sarkán lévő hírlapboltjában is igénybe vehető ilyen szolgáltatás, 16 és 26 forintos oldalankénti árakon, ám száz oldal fölötti mennyiségnél 12,50 és 20 forint az egy lapra jutó költségünk. O. K. K. Csanyteleki öröm • Budapest (MTI) Kihirdették az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) által januárban közzétett, Milyen Magyarországon szeretnék élni? című irodalmi-hírlapírói pályázat eredményeit vasárnap, Budapesten. A versengést Kossuth Lajos születésének 196. és az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére szervezték a középiskolásoknak és egyetemistáknak. Dobos Krisztina, az MDF alelnöke, a bíráló zsűri vezetője úgy ítélte meg, hogy a diákok pályamunkáikban nem légvárakból épült világot álmodtak maguknak, hanem szorgalommal és munkával megalkotott valóságos majdani Magyarországot. Hozzátette: a művek alapján bátran remélhetünk magunknak egy szebb és jobb országot. A zsűri a 186 pályamunka közül a 14-15 évesek kategóriájában I. hellyel díjazta a szarvasi Vajda Péter Gimnázium tanulójának, Tóth Petrának a munkáját. Második helyezett lett Kátai B. Nikoletta csanyteleki diák, harmadik a budapesti Simor Miklós. A 16-18 évesek kategóriájában az első helyet Darázs Erika, a Podmaniczky Frigyes Közgazdasági Szakközépiskola tanulója érdemelte ki. Második lett Kozák Dániel budapesti gimnáziumi tanuló, a harmadik helyen Tóber Brigitta komáromi szakközépiskolás végzett. • Orbán Viktor a vesztes századról Fidesz-ajánlat: szabadság, jólét Szombaton este Szegeden, a Tisza Szállóban több száz érdeklődő hallgatta végig Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökének, miniszterelnök-jelöltjének Szabadság és jólét: polgári lét mindenkinek című előadását. Jövőbe tekintő beszédében a párt választási programjával ismertette meg a jelenlévőket. Óriási érdeklődés kísérte a Fidesz szegedi szervezetének szombat esti rendezvényét, amelyet a Tisza Szálló koncerttermében tartottak. A széksorokban inkább a középkorúak és az idősebbek foglaltak helyet. A megjelenteket Bartha László, a párt szegedi elnöke köszöntötte országgyűlési képviselőjelölt-társai: Rákos Tibor és Balogh László (Fidesz-MDF) nevében is. A közönség örömmel vette az estet felvezető műsort, amelynek keretében Németh József, Liszt-díjas művész énekelt Pál Tamás zongorakíséretében. Előadásukat követően Varga László országgyűlési képviselő - aki már 1947-ben is a parlamentben ült a kereszténydemokraták soraiban - lépett először a szónoki emelvényre. Kifejtette, hogy ellenzéki összefogással lehet és kell leváltani a jelenlegi kormányt, amelyre az már nagyon megérett. Keresztényi értékek nélkül nem szabad országot irányítani, mint ahogy az az utóbbi négy esztendőben történt. Lényegében ezt a gondolatsort fűzte tovább beszédében Solymosi Frigyes akadémikus is. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy az az (utód)párt építgeti Magyarországon a piacgazdaságot és a demokráciát, amely a diktatúrát gyakorolta évtizedeken át. Az est következő előadója Gyulay Endre püspök volt. Bevezetőjében elmondta, hogy ő egyetlen pártot sem ajánl a választók figyelmébe, mindenkinek azt javasolta, hogy a saját lelkiismeretére hallgasson, amikor majd leadja voksát. Szent Isván nem véletlenül találta meg a keresztény értékeket, amelyek segítségével sikerült megőrizni magyarságunkat. Manapság a szabadság időnként átcsap a farkastörvények uralmába, egyes „szenteknek” jobban maguk felé hajlik a kezük, mint az megbocsátható lenne. Nem jó az, ha olyan ember kezében van a kormányrúd, aki csak a maga feje után megy - fogalmazott a püspök, aki azt javasolta: mindenki gondolja meg, milyen jövőt szán magának, családjának. Orbán Viktor is a jövőről beszélt előadásában. Úgy vélte, hamarosan egy olyan századot hagyunk magunk mögött, amely egyértelműen vesztes volt a magyarság számára. Májusban azonban már a XXI. század első kormányát választja meg az ország. A Fidesz - Magyar Polgári Pártnak (és szövetségeseinek: az MDF-nek, a Kereszténydemokraták Szövetségének) a legnagyobb ellenfele a választási küzdelemben az emberek gondolkodásmódja. Sokan hangoztatják: nem érdemes leváltani a kormányt, mert a mostani már teletömte zsebét, az újaké pedig még üres. Higgyék el, vannak olyanok, akikből hiányzik a saját zseb tömködésének hajlama -jelentette ki határozottan az elnök. Pártokon belüli, pártok közötti összefogásra éppen olyan nagy szükség van, mint a generációk között - folytatta beszédét. A jövőben a munkanélküliséget a kis- és középvállalkozások erősítésével lehet felszámolni. A Fidesz úgy gondolja: a tudás megszerzése nem lehet a családok anyagi helyzetének függvénye, ezért szükséges, hogy az első diploma ingyenes legyen. Az államnak és az egyháznak az együttműködés szálait kell keresnie. Orbán Viktor javasolta: a határon túli magyarokról úgy gondolkodjunk, mint saját magunkról. Hová forduljanak segítségért, ha nem hozzánk? Befejezésül nem ígéretet tett, hanem egy ajánlatot fogalmazott meg. Ha pártját a választók megszabadítják a tehetetlenséggel párosuló ellenzéki szerep nyomasztó érzésétől, akkor „cserébe” olyan jövőt igyekeznek formálni, amelyben az emberek visszanyerik önbecsülésüket, bizakodásukat, jólétüket. V. F. S. Orbán Viktor mögött a párt képviselőjelöltjei: Balogh László (balról), Bartha László és Rákos Tibor. (Fotó: Schmidt Andrea) Hazai Tükör 7 Kovács gratulált • Budapest (MTI) Telefonon gratulált újbóli kinevezése alkalmából román kollégájának, illetve a két országot érintő kérdéseket vitatott meg partnerével szombaton délelőtt Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője elmondta: a beszélgetés során kifejezte afeletti örömét, hogy viszonylag rövid idő alatt megoldódott a romániai kormányválság. Hangsúlyozta azt is: a magyar fél úgy látja, az új kabinet programja és összetétele - beleértve az RMDSZ részvételét is - garanciát jelent arra, hogy szomszédunk folytatja euroatlanti külpolitikai orientációját, a magyar-román kétoldalú kapcsolatok építését, valamint az európai normáknak és az alapszerződéseknek megfelelő kissebbségi politikát. A felek egyetértettek abban, hogy fontos az alapszerződésben foglaltak teljesítése. Ugyanakkor a közelgő magyarországi választásokra tekintettel megállapodtak: a dokumentumban foglaltak végrehajtását és ellenőrzését szolgáló vegyesbizottság ülését csak a magyarországi voksolásokat követően hívják össze. Orgonabál • Munkatársunktól „A magyar jövő újszülötteiért” orgonabált rendeznek a Tisza Szállóban május 2- án, 19 órától. A hagyományteremtő rendezvény bevételét a szegedi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának ajánlják fel. Az est fővédnöke Novák István Ybl-díjas építész, Szeged város főépítésze. A Szegedi Nemzeti Színház művészei, Vajda Júlia, Gyimesi Kálmán és Koczka Ferenc szórakoztatják a közönséget. A Koncertteremben szalon- és tánczene, a Tükörteremben pedig cigányzene és borkóstoló várja a vendégeket. A négyezer forintos belépőket április 25-ig lehet megvásárolni a Világ Utcája Kft. irodájában (Szeged, Széchenyi tér 2/a). Szeged ebben az esztendőben ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 500. évfordulóját, s a jubileum egyik kiemelkedő eseményeként idén nyáron is megrendezik a hagyományos nemzetközi néptáncfesztivált. A július 23-a és augusztus 2- a között tartandó nagyszabású fesztiválra ezúttal a testvérvárosok együtteseit hívták meg. A rendezvény záróakkordja a július 31-i és az augusztus 1-i Dóm téri néptáncgála lesz, amit „Szeged híres város" címmel Foltin Jolán rendez. A Kossuth-díjas koreográfussal - aki előbb táncosként, később Novák Ferenc munkatársaként vett részt a szabadtéri néptáncgálák - nyári terveiről és a néptáncmozgalom helyzetéről beszélgettünk. • • Miben tér el az idei gála a korábbiaktól? - A táncosok számára a jubileum megtisztelő feladatot és kihívást jelent. A korábbi produkciókban is szerepelt valamilyen mértékben a Dél-Alföld népművészete, de most először teszünk kísérletet arra, hogy erre építsük az egész gálát. Bálint Sándor olyan hatalmas és autentikus életművet hagyott maga után, mint kevesen a néprajzkutatók közül, így óriási anyagra tudunk építeni. Amikor a felkérést megkaptam, Simoncsics János rengeteg Szegeddel kapcsolatos néprajzi vonatkozású könyvet hozott nekem, amelyekből igyekeztem meríteni. - Mit árul el a produkcióról? - A magyarországi együttesek és a szegediek adják a gála törzsgárdáját, a külföldiek pedig azokat a produkcióikat mutatják be betétszámként, amelyeket kiválasztunk majd a műsorukból. Különlegesség, hogy az első részben Bálint Sándor leírásai alapján egy nagycsalád életén keresztül próbáljuk meg bemutatni, hogy a kisgyermekkortól a házasságig milyen élmények érhettek egy századfordulós gyermeket, aki itt élt a szegedi nagytáj valamelyik településén, például Tápén vagy Apátfalván. Nagyon gazdag gyermekjátékanyagot találtam, amelyre szép gyermektételt építhetünk. A laza dramaturgiájú történet arról szól, hogy egy fiúcska és egy lányka megszeretik egymást, s menyasszony és vőlegény lesz belőlük. A gyönyörű pünkösdölő népszokásra építve egy nagy lánytételt is komponálunk. A betyárvilág felelevenítése pedig alkalom arra, hogy a férfiak is megmutassák tánctudásukat. A produkcióban szeretnénk egy izgalmas viselet-felvonulást csinálni, ami bemutatná a kicsit már polgárosodó századfordulós, gazdag dél-alföldi népviseletet. Ehhez Imrik Zsuzsa jelmeztervezővel pályázatot írtunk a Nemzeti Kulturális Alaphoz, bízom benne, hogy pozitívan értékelik. • Mi Szeged jelentősége a hazai néptáncéletben? - A szegedi fesztiválnak nagy híre van, mindig nagyon meg kell szűrni a jelentkezőket, mert többen jönnének, mint amennyi együttest fogadni tud a város. Itt egészen speciális hangulat szokott kialakulni, mert nem másfél-két nap alatt kell ledarálni a műsorokat, hanem egyhetes komótos rendezvénysorozatra jönnek a vendégek. A munka mellett közös táncolásra is jut idő, a családias esti kocsmázások során pedig barátságok szövődhetnek. Úgy érzem, a város is szereti a táncosokat, bizonyára ennek is köszönhető, hogy a szegedi az ország talán legjobb nemzetközi fesztiválja. - Milyen állapotban van ma a hazai néptáncmozgalom? - Mindenki azt hitte, hogy a rendszerváltással hatalmas hullámvölgy következik, pénz hiányában fontos együttesek tűnnek majd el a süllyesztőben. Ezzel szemben egy kezemen meg tudnám számolni, hány együttes szűnt meg. Az elmúlt évtizedekben rendkívül erős volt az amatőr néptáncmozgalmi kultúra, és kiváló alkotók, vezetők nevelődtek fel; elsősorban talán ennek köszönhető: ma az sem ritka, hogy 40-50 éves jubileumát ünnepli egy-egy rangos együttes. A nagy amatőr együttesek többnyire egyesületté alakulva mind megmaradtak, s pályázatokon nyert támogatásokból, önkormányzati segítséggel működnek. Önálló civil szerveződésként talán több helyről tudnak pénzt szerezni, mint amikor egy szakszervezet vagy egy üzem volt a fenntartójuk. Az utóbbi időben a települések számára fontos is lett, hogy legyenek egyéni színt jelentő együttesei. Ezekben a közösségekben hihetetlenül fontos nevelőmunka is folyik, hiszen rengeteg olyan gyerek fordul meg bennük, akinek nincs hová mennie, akinek szinte otthona az együttes. Ma nincs olyan jelentős ifjúsági mozgalom, amely az iskola mellett törődne az ifjúsággal. Nem tudok egyetlen pártot sem, amelyik valóban tenne az ifjúságért valamit... Hollós Zsolt • Rendhagyó néptáncgála az évfordulóra „Szeged híres város" Foltin Jolán, az idei néptáncgála rendező-koreográfusa. (Fotó: Schmidt Andrea)