Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-11 / 109. szám

Hétfő, 1998. MÁJ. 11. Meglehetősen nagy vi­hart kavart az elmúlt he­tekben, hogy kiderült, a Pázmány Egyetem a jogi felvételinél többletpontok­kal jutalmazta a templomi hitoktatásban részesülte­­ket. A kultuszminisztérium törvényellenesnek minősí­tette az eljárást, ezért a Felvételi Tájékoztatóból kihagyták e többletponto­kat. Az egyetem az Alkot­mánybírósághoz fordult, mely megállapította: a tárca jogsértően járt el. Hosszas nyilatkozathábo­rú után végül megegye­zett a két fél. Az ügyről Szegeden is megoszlanak a vélemények. Évek óta gyakorlat a Páz­mány Péter Katolikus Egyete­men, hogy többletpontokkal jutalmazzák a felvételi eljárás során azokat a jelentkezőket, akik templomi, vagy más szer­vezett keretek közötti hitokta­tásban részesültek. Ezt az el­vet nemcsak az intézmény Hit­­tudományi, hanem az Állam- és Jogtudományi Karán is al­kalmazták. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az idén fellépett a tárca által tör­vényellenesnek tartott gyakor­lat ellen és a Felvételi Tájé­koztatóból kihagyta a szóban forgó többletpontokat. Magyar Bálint művelődési miniszter arra hivatkozott, hogy a Felső­­oktatási Törvény ez év elejétől hatályos módosítása - az Al­kotmánnyal egybehangzóan - kimondja: világnézeti vagy vallásos meggyőződése miatt sem előnye, sem hátránya nem származhat senkinek. Elmond­ta, hogy a középiskolai hittan­jegyek beszámítása a hozott pontok közé törvényes és be­vett eljárás (például az ELTE bölcsészkarán), melyet a mi­nisztérium nem kifogásol. Ám az iskolai hittanjegyek beszá­mítása mellett további plusz pontok biztosítása,iskolán kí­vüli hitoktatásért, ráadásul vi­lági szakon nem elfogadható, csak a tudás számíthat ebben az esetben. A miniszteri tájékoztatóból kiderül, tavaly a Pázmány Egyetemen 77 olyan fiatal kezdte meg tanulmányait, akit a - kétséges eredetű - hitéleti többletpontokkal vettek fel, és 73-an voltak, akik éppen e plusz pontok hiányában nem jutottak be. Az ügy megosztot­ta a szakmai szervezeteket és a közvéleményt is. Egyesek diszkriminatívnak minősítet­ték a vitatott eljárást, és elfo­gadhatatlannak, hogy állami­lag finanszírozott intézmény­ben meghatározatlan tartalmú és színvonalú templomi hitok­tatás előnyt jelenthessen. Az egyetem önkormányzati jogai oly mértékű megsértésé­nek minősítette a beavatko­zást, hogy 1997 októberében az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. A testület ez év április 21-én kimondta, hogy a mi­nisztérium megsértette az egyetem önkormányzati jogát azzal, hogy megtagadta a fel­vételi feltételek közlését. Az AB határozata azon alapul, hogy a minisztériumnak a Fel­vételi Tájékoztató elkészítése­kor, azaz 1997 októberében még nem volt törvényességi felügyeleti jogosultsága a nem állami felsőoktatási intézmé­nyek, így a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem fölött. (Ezt a jogot a Felsőoktatási Törvény 1998. január 1-től már bizto­sítja a tárcának. Az AB ezt a - határozathozatala idején már fennálló - helyzetet nem vizs­gálta. - a szerk.) Az érintettek természetesen eltérően értelmezték az Alkut-Ismét vizsgázott a ma­gyar demokrácia. Speciális tárgyból, egymás után két­szer. Az első vizsgán meg­bukott, a másodikon jelest kapott. Bukásnak tekinthe­tő, hogy alkotmánybírósági döntéssel kívántak rendezni egy olyan konfliktust, amely a határozathozatal idején már nem is létezett. Ahe­lyett, hogy a valódi problé­máról beszéltek volna, lánybíróság határozatát. Az egyetem igazolva látta, hogy a felvétel feltételeinek megha­tározása, a hallgatók kiválasz­tása az intézmény önkormány­zati joga. Ezzel szemben Ma­gyar Bálint kijelentette, hogy a minisztérium tavaly decem­berben nem bocsáthatott ki olyan felvételi tájékoztatót. Utóvizsga amely sokkal inkább etikai és ideológiai, mint jogi. Ép­pen ezért sokkal nehezeb­ben rendezhető, és durva vádaskodás helyett toleráns egyeztetést kíván. Végül, miután sikerült a kedélyeket alaposan felborzolni, a köz­véleményt megosztani, a felvételizőket összezavarni, amely ellentétes a felvételi időpontjában érvényes előírá­sokkal. Az egyszerre jogi, ideológiai és etikai problémá­ról megkérdeztünk néhány szegedi, az ügyben illetékes személyt is. Dr. Farkas Beáta „mindkét részről” érdekelt az ügyben, hiszen a JATE jogi karának oktatója, és több karo­n józan ráció alapján meg­egyeztek a felek. Az Indexbe megjegyzésként azért be­jegyzendő: ha itt esetleg az államigazgatás és egy kato­likus egyetem jelen ügyön túlmutató egymásnak feszü­léséről van szó, célszerű lett volna mindebből ki­hagyni a hallgatókat. Ha csak azért nem, hogy a sa­ját felvételijük lehessen az első jogi esetük, likus értelmiségi szövetség, így a Pax Romana tagja. A probléma gyökerét abban látja, hogy az elmúlt években Ma­gyarországon szisztematiku­san kiszűrték a társadalomtu­dományos értelmiségből a ke­resztény szellemiségűeket. Ezért érthetőnek tartja, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meg kívánja erősíte­ni ezt az értelmiségi réteget.­­ Meg kell érteni azt a szándé­kot, hogy szeretnék a katoli­kus egyetemre vonzani a val­lásos világnézetűeket - mond­ja. De az egyetem által alkal­mazott módszert nem tartja el­fogadhatónak. Többletpontot szerinte olyan tudásért lehet adni, amellyel a felvételiző jobb szakemberré válhat az adott területen. A hittanért járó plusz pont pedig világnézeti, és nem szakmai szűrő a jogi felvételi esetében. Nem elfo­gadható, hogy ideológiai meg­feleléssel teljesítményt lehes­sen kiváltani. - Az elvtársias­­ság előnyben részesítése a ka­tolikusokra éppúgy visszaüt, mint a kommunistákra - mondja. Dr. Benyik György, a Hittu­dományi Főiskola teológia professzora helyesnek tartja, hogy túljelentkezés esetén egy katolikus egyetemen előnyt biztosítanak a vallásos világ­­nézetűeknek, tekintettel arra, hogy a vallásos értelmiség egyetemi képzése nincs meg­oldva. A minisztérium eljárá­sát sértőnek nevezte mind az egyházra, mind az egyetemi autonómiára nézve. Diszkri­minatív szerinte csak az volna, ha a hitoktatásban nem része­­sülteket kizárnák a felvételből. Dr. Molnár Imrét, a JATE jogi karának dékánját arra kér­tük, foglalja össze és értelmez­ze a felmerült jogi vitát. A dé­kán szerint tisztán kell látni, hogy az Alkotmánybíróság formális szempontból vizsgál­ta a kérdést, és nem tért ki arra a tartalmi elemre, hogy az egyetem belső felvételi rendje nem ütközik-e a magasabb rendű törvény, az Alkotmány szellemével. Kérdésünkre, hogy egy társ­kar vezetőjeként helyes­nek tartja-e a hittanért járó plusz pontokat, Molnár Imre elmondta, tökéletes felvételi rendszer nincs, éppen ezért tö­rekedni kell arra, hogy csak objektív mércével mérhető tel­jesítményt vegyünk figyelem­be. - Elfogadhatónak tartom, hogy a középiskolai hittan­je­gyeket a hozott pontok közé beszámítsák, de helytelen, sőt, veszélyes, hogy bármilyen, is­kolán kívüli oktatási formát, így a templomi hittant ezzel egyenértékűnek tekintsék. Többletpont pedig világi okta­tásban csak olyan objektív tel­jesítményért járjon, amely vi­lágnézettől független és általá­nos értékű tudást takar. A korábbi éles viták elle­nére - vagy éppen hatására - két nappal ezelőtt olyan meg­egyezés jött létre a tárca és az egyetem között, amely feltehe­tően a közvélemény és a szak­mai szervezetek számára is elfogadható. Megállapodtak abban, hogy a felvételi eljárás során egyféle teljesítményt - így a hittan tanulmányokat - csak egyszer számítanak be. Az egyetemnek jogában áll a középiskolai hittan­jegyeket a hozott pontok közé beszámíta­ni, ám többletpontokat semmi­féle vallási oktatásért nem ad­nak. Téves az az információ, hogy lelkészi ajánlásért is többletpontokat adtunk. A plé­bánián, vagy más, szervezett formában történt vallási tanul­mányokért járt két plusz pont - mondta dr. Szabó Marcell, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori koordinátora, „az ügy szóvivője”. Kérdé­sünkre, hogy miért állnak el a korábbi gyakorlattól dr. Szabó Marcell így fogalmazott: „nem lehetett megfelelően bi­zonyítani, ki milyen hitokta­tásban részesült”. Keczar Gabriella Jó belépő-e a jogra a hittan? Aki tanulhat, annak jó a hangulatai (Fotó: Miskolczi Róbert) -Jaj, bocs... - Húsz percet késtél! - Ne haragudj, de egy szimpatikus úr járt nálam a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárától. - Szóval te... - Igen. Beléptem a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárába. A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztára kiváló lehetőség azok számára, akik nyugdíjpénztárak megválasztásánál a szakértelmet, a tapasztalatot, a magas hozamot és a biztos pénzügyi hátteret tartják fontosnak. Információ: 267-5929 és www.hbrt.hu. Jo lépés. Mindenkinek. Allianz fJHUNGARIA PÍ BIZTOSÍTÓ RT. NYUGDÍJPÉNZTÁRA A takarékszövetkezetek partnere MAGYAR TÁNCFESZTIVÁL Ilyen még nem volt Magyarországon! Május 15-től 21-ig az I. - hagyomány­teremtőnek tervezett - Magyar Táncfesz­tivál idején Győr barokk belvárosának pompás kulisszái között minden a táncról szól. A Magyar Állami Népiegyüttes nyitó­­műsorától a nagy nemzetközi gálaest zá­róakkordjáig, két színházban min­denki megtalálja a neki tetszőt. Színre lépnek a néptánc, a balett és az alternatív táncszínház leg­kiválóbb hazai előadói­­, és nem­csak élőben. Akik nem lesznek ott, azok is ott lesznek. A seregszemle ideje alatt a Táncvideofilm Fesztiválon megtekinthető az elmúlt években készült táncfilmek legjava, míg Tánc a Fotóművé­szetben ” címmel egy, a magyar fotográfia legszebb táncfotóiból készült válogatás látható. És emellett igazi fesztiválhangulat, szabadtéri táncház, divattánc-bemutató, fesztivál-klubok, kocsmák és presszók adnak teret a közös táncnak, barátkozásnak. Aki sze­reti a táncot, a vidám fesztiváli forgatagot, jöjjön el a magyar tánc átmeneti fővárosába, és táncoljon velünk, mert szabad a tánc! Jegyek elővételben rendelhetők és vásárolhatók. GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ, 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 7. Tel : 06 96 314 800, 06 30 298 634 BUDAPEST KAMARA SZÍNHÁZ SZERVEZÉSI ÉS PROPAGANDA OSZTÁLY, Tel.: 2 681-074. 2 680Ő23 Mobil: 06 20 512-308 - Kékesi Miki­s Információ: MAGYAR TÁNCMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE, 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. Tel/Fax: 1/342 98­65 GYŐRI BALETT, 9022 Győr, Czuczor G. u. 7. Tel./ fax: 96/326-999 Mobil: 06 30 371-355­­ Stangl Péter GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA KULTURÁLIS IRODA, 9021 Győr, Városház tér 1. Tel./96/442-020 Fax: 96/500-285 TOURINFORM IRODA GYőR, 9022 Győr, Árpád út 32. Tel./ Fax: 96/311-771 BARTÓK BÉLA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT (BEMMK), 9022 Győr, Czuczor G. u. 7. Tel.: 96/326-522 Tel /Fax: 96/326-731 PETŐFI SÁNDOR VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, 9022 Győr, Árpád út 44 Tel /Fax: 96/327-466 AZ ÜGY 15 Erdei múzeum • Lillafüred (MTI) A Bükk hegység erdőgaz­dálkodásának történetét be­mutató állandó kiállítást nyi­tottak meg szombaton a Lil­lafüred feletti Garadna völgyben. A másfélszáz ven­déget az Északerdő Rész­vénytársaság által működte­tett garadnai kisvasút nyitott kocsijai vitték Diósgyőrből a csaknem 30 kilométeres, ka­nyargós úton az ország leg­újabb hegyi múzeumához. A szerelvény utasai Lillafüre­den megkoszorúzták Modro­­vics Ferencnek, a kor híres erdőmérnökének, 1911-1921 között épült kisvasút terve­zőjének emléktábláját. Ezt követően a végállo­máson Kelemen Zoltán, az Északerdő Rt. főmérnöke mutatta be azt a Herman Ot­tó Múzeum támogatásával létrehozott új, állandó erdé­szeti gyűjteményt, amly több évszázados visszatekintést ad a bükki emberek életéről. Tárgyi eszközök, fotók, dokumentumok ezrei tanú­sítják, hogy az erdő, a fa, a mészkő, a Bükk hegység nö­vény-, állat- és ásványvilága évszáazdokon át biztos meg­élhetést nyújtott az itt élő embereknek. A kiállítás megnyitóján elhangzott: ez a csodálatos természeti kincs a jövőben is kínálja a munkát és a kenye­ret a tájegység lakóinak, de csak akkor, ha a több évszá­zad történelmére alapozva okosan és jól gazdálkodnak vele. Mindehhez kínálja ma­gát a páratlanul szép bükki táj, amelyet az idegenforga­lom még mindig nem tud okosan és gazdaságosan ki­használni.

Next