Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-11 / 109. szám
Hétfő, 1998. MÁJ. 11. Meglehetősen nagy vihart kavart az elmúlt hetekben, hogy kiderült, a Pázmány Egyetem a jogi felvételinél többletpontokkal jutalmazta a templomi hitoktatásban részesülteket. A kultuszminisztérium törvényellenesnek minősítette az eljárást, ezért a Felvételi Tájékoztatóból kihagyták e többletpontokat. Az egyetem az Alkotmánybírósághoz fordult, mely megállapította: a tárca jogsértően járt el. Hosszas nyilatkozatháború után végül megegyezett a két fél. Az ügyről Szegeden is megoszlanak a vélemények. Évek óta gyakorlat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, hogy többletpontokkal jutalmazzák a felvételi eljárás során azokat a jelentkezőket, akik templomi, vagy más szervezett keretek közötti hitoktatásban részesültek. Ezt az elvet nemcsak az intézmény Hittudományi, hanem az Állam- és Jogtudományi Karán is alkalmazták. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az idén fellépett a tárca által törvényellenesnek tartott gyakorlat ellen és a Felvételi Tájékoztatóból kihagyta a szóban forgó többletpontokat. Magyar Bálint művelődési miniszter arra hivatkozott, hogy a Felsőoktatási Törvény ez év elejétől hatályos módosítása - az Alkotmánnyal egybehangzóan - kimondja: világnézeti vagy vallásos meggyőződése miatt sem előnye, sem hátránya nem származhat senkinek. Elmondta, hogy a középiskolai hittanjegyek beszámítása a hozott pontok közé törvényes és bevett eljárás (például az ELTE bölcsészkarán), melyet a minisztérium nem kifogásol. Ám az iskolai hittanjegyek beszámítása mellett további plusz pontok biztosítása,iskolán kívüli hitoktatásért, ráadásul világi szakon nem elfogadható, csak a tudás számíthat ebben az esetben. A miniszteri tájékoztatóból kiderül, tavaly a Pázmány Egyetemen 77 olyan fiatal kezdte meg tanulmányait, akit a - kétséges eredetű - hitéleti többletpontokkal vettek fel, és 73-an voltak, akik éppen e plusz pontok hiányában nem jutottak be. Az ügy megosztotta a szakmai szervezeteket és a közvéleményt is. Egyesek diszkriminatívnak minősítették a vitatott eljárást, és elfogadhatatlannak, hogy államilag finanszírozott intézményben meghatározatlan tartalmú és színvonalú templomi hitoktatás előnyt jelenthessen. Az egyetem önkormányzati jogai oly mértékű megsértésének minősítette a beavatkozást, hogy 1997 októberében az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. A testület ez év április 21-én kimondta, hogy a minisztérium megsértette az egyetem önkormányzati jogát azzal, hogy megtagadta a felvételi feltételek közlését. Az AB határozata azon alapul, hogy a minisztériumnak a Felvételi Tájékoztató elkészítésekor, azaz 1997 októberében még nem volt törvényességi felügyeleti jogosultsága a nem állami felsőoktatási intézmények, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fölött. (Ezt a jogot a Felsőoktatási Törvény 1998. január 1-től már biztosítja a tárcának. Az AB ezt a - határozathozatala idején már fennálló - helyzetet nem vizsgálta. - a szerk.) Az érintettek természetesen eltérően értelmezték az Alkut-Ismét vizsgázott a magyar demokrácia. Speciális tárgyból, egymás után kétszer. Az első vizsgán megbukott, a másodikon jelest kapott. Bukásnak tekinthető, hogy alkotmánybírósági döntéssel kívántak rendezni egy olyan konfliktust, amely a határozathozatal idején már nem is létezett. Ahelyett, hogy a valódi problémáról beszéltek volna, lánybíróság határozatát. Az egyetem igazolva látta, hogy a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása az intézmény önkormányzati joga. Ezzel szemben Magyar Bálint kijelentette, hogy a minisztérium tavaly decemberben nem bocsáthatott ki olyan felvételi tájékoztatót. Utóvizsga amely sokkal inkább etikai és ideológiai, mint jogi. Éppen ezért sokkal nehezebben rendezhető, és durva vádaskodás helyett toleráns egyeztetést kíván. Végül, miután sikerült a kedélyeket alaposan felborzolni, a közvéleményt megosztani, a felvételizőket összezavarni, amely ellentétes a felvételi időpontjában érvényes előírásokkal. Az egyszerre jogi, ideológiai és etikai problémáról megkérdeztünk néhány szegedi, az ügyben illetékes személyt is. Dr. Farkas Beáta „mindkét részről” érdekelt az ügyben, hiszen a JATE jogi karának oktatója, és több karon józan ráció alapján megegyeztek a felek. Az Indexbe megjegyzésként azért bejegyzendő: ha itt esetleg az államigazgatás és egy katolikus egyetem jelen ügyön túlmutató egymásnak feszüléséről van szó, célszerű lett volna mindebből kihagyni a hallgatókat. Ha csak azért nem, hogy a saját felvételijük lehessen az első jogi esetük, likus értelmiségi szövetség, így a Pax Romana tagja. A probléma gyökerét abban látja, hogy az elmúlt években Magyarországon szisztematikusan kiszűrték a társadalomtudományos értelmiségből a keresztény szellemiségűeket. Ezért érthetőnek tartja, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meg kívánja erősíteni ezt az értelmiségi réteget. Meg kell érteni azt a szándékot, hogy szeretnék a katolikus egyetemre vonzani a vallásos világnézetűeket - mondja. De az egyetem által alkalmazott módszert nem tartja elfogadhatónak. Többletpontot szerinte olyan tudásért lehet adni, amellyel a felvételiző jobb szakemberré válhat az adott területen. A hittanért járó plusz pont pedig világnézeti, és nem szakmai szűrő a jogi felvételi esetében. Nem elfogadható, hogy ideológiai megfeleléssel teljesítményt lehessen kiváltani. - Az elvtársiasság előnyben részesítése a katolikusokra éppúgy visszaüt, mint a kommunistákra - mondja. Dr. Benyik György, a Hittudományi Főiskola teológia professzora helyesnek tartja, hogy túljelentkezés esetén egy katolikus egyetemen előnyt biztosítanak a vallásos világnézetűeknek, tekintettel arra, hogy a vallásos értelmiség egyetemi képzése nincs megoldva. A minisztérium eljárását sértőnek nevezte mind az egyházra, mind az egyetemi autonómiára nézve. Diszkriminatív szerinte csak az volna, ha a hitoktatásban nem részesülteket kizárnák a felvételből. Dr. Molnár Imrét, a JATE jogi karának dékánját arra kértük, foglalja össze és értelmezze a felmerült jogi vitát. A dékán szerint tisztán kell látni, hogy az Alkotmánybíróság formális szempontból vizsgálta a kérdést, és nem tért ki arra a tartalmi elemre, hogy az egyetem belső felvételi rendje nem ütközik-e a magasabb rendű törvény, az Alkotmány szellemével. Kérdésünkre, hogy egy társkar vezetőjeként helyesnek tartja-e a hittanért járó plusz pontokat, Molnár Imre elmondta, tökéletes felvételi rendszer nincs, éppen ezért törekedni kell arra, hogy csak objektív mércével mérhető teljesítményt vegyünk figyelembe. - Elfogadhatónak tartom, hogy a középiskolai hittanjegyeket a hozott pontok közé beszámítsák, de helytelen, sőt, veszélyes, hogy bármilyen, iskolán kívüli oktatási formát, így a templomi hittant ezzel egyenértékűnek tekintsék. Többletpont pedig világi oktatásban csak olyan objektív teljesítményért járjon, amely világnézettől független és általános értékű tudást takar. A korábbi éles viták ellenére - vagy éppen hatására - két nappal ezelőtt olyan megegyezés jött létre a tárca és az egyetem között, amely feltehetően a közvélemény és a szakmai szervezetek számára is elfogadható. Megállapodtak abban, hogy a felvételi eljárás során egyféle teljesítményt - így a hittan tanulmányokat - csak egyszer számítanak be. Az egyetemnek jogában áll a középiskolai hittanjegyeket a hozott pontok közé beszámítani, ám többletpontokat semmiféle vallási oktatásért nem adnak. Téves az az információ, hogy lelkészi ajánlásért is többletpontokat adtunk. A plébánián, vagy más, szervezett formában történt vallási tanulmányokért járt két plusz pont - mondta dr. Szabó Marcell, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori koordinátora, „az ügy szóvivője”. Kérdésünkre, hogy miért állnak el a korábbi gyakorlattól dr. Szabó Marcell így fogalmazott: „nem lehetett megfelelően bizonyítani, ki milyen hitoktatásban részesült”. Keczar Gabriella Jó belépő-e a jogra a hittan? Aki tanulhat, annak jó a hangulatai (Fotó: Miskolczi Róbert) -Jaj, bocs... - Húsz percet késtél! - Ne haragudj, de egy szimpatikus úr járt nálam a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárától. - Szóval te... - Igen. Beléptem a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárába. A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztára kiváló lehetőség azok számára, akik nyugdíjpénztárak megválasztásánál a szakértelmet, a tapasztalatot, a magas hozamot és a biztos pénzügyi hátteret tartják fontosnak. Információ: 267-5929 és www.hbrt.hu. Jo lépés. Mindenkinek. Allianz fJHUNGARIA PÍ BIZTOSÍTÓ RT. NYUGDÍJPÉNZTÁRA A takarékszövetkezetek partnere MAGYAR TÁNCFESZTIVÁL Ilyen még nem volt Magyarországon! Május 15-től 21-ig az I. - hagyományteremtőnek tervezett - Magyar Táncfesztivál idején Győr barokk belvárosának pompás kulisszái között minden a táncról szól. A Magyar Állami Népiegyüttes nyitóműsorától a nagy nemzetközi gálaest záróakkordjáig, két színházban mindenki megtalálja a neki tetszőt. Színre lépnek a néptánc, a balett és az alternatív táncszínház legkiválóbb hazai előadói, és nemcsak élőben. Akik nem lesznek ott, azok is ott lesznek. A seregszemle ideje alatt a Táncvideofilm Fesztiválon megtekinthető az elmúlt években készült táncfilmek legjava, míg Tánc a Fotóművészetben ” címmel egy, a magyar fotográfia legszebb táncfotóiból készült válogatás látható. És emellett igazi fesztiválhangulat, szabadtéri táncház, divattánc-bemutató, fesztivál-klubok, kocsmák és presszók adnak teret a közös táncnak, barátkozásnak. Aki szereti a táncot, a vidám fesztiváli forgatagot, jöjjön el a magyar tánc átmeneti fővárosába, és táncoljon velünk, mert szabad a tánc! Jegyek elővételben rendelhetők és vásárolhatók. GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ, 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 7. Tel : 06 96 314 800, 06 30 298 634 BUDAPEST KAMARA SZÍNHÁZ SZERVEZÉSI ÉS PROPAGANDA OSZTÁLY, Tel.: 2 681-074. 2 680Ő23 Mobil: 06 20 512-308 - Kékesi Mikis Információ: MAGYAR TÁNCMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE, 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. Tel/Fax: 1/342 9865 GYŐRI BALETT, 9022 Győr, Czuczor G. u. 7. Tel./ fax: 96/326-999 Mobil: 06 30 371-355 Stangl Péter GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA KULTURÁLIS IRODA, 9021 Győr, Városház tér 1. Tel./96/442-020 Fax: 96/500-285 TOURINFORM IRODA GYőR, 9022 Győr, Árpád út 32. Tel./ Fax: 96/311-771 BARTÓK BÉLA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT (BEMMK), 9022 Győr, Czuczor G. u. 7. Tel.: 96/326-522 Tel /Fax: 96/326-731 PETŐFI SÁNDOR VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, 9022 Győr, Árpád út 44 Tel /Fax: 96/327-466 AZ ÜGY 15 Erdei múzeum • Lillafüred (MTI) A Bükk hegység erdőgazdálkodásának történetét bemutató állandó kiállítást nyitottak meg szombaton a Lillafüred feletti Garadna völgyben. A másfélszáz vendéget az Északerdő Részvénytársaság által működtetett garadnai kisvasút nyitott kocsijai vitték Diósgyőrből a csaknem 30 kilométeres, kanyargós úton az ország legújabb hegyi múzeumához. A szerelvény utasai Lillafüreden megkoszorúzták Modrovics Ferencnek, a kor híres erdőmérnökének, 1911-1921 között épült kisvasút tervezőjének emléktábláját. Ezt követően a végállomáson Kelemen Zoltán, az Északerdő Rt. főmérnöke mutatta be azt a Herman Ottó Múzeum támogatásával létrehozott új, állandó erdészeti gyűjteményt, amly több évszázados visszatekintést ad a bükki emberek életéről. Tárgyi eszközök, fotók, dokumentumok ezrei tanúsítják, hogy az erdő, a fa, a mészkő, a Bükk hegység növény-, állat- és ásványvilága évszáazdokon át biztos megélhetést nyújtott az itt élő embereknek. A kiállítás megnyitóján elhangzott: ez a csodálatos természeti kincs a jövőben is kínálja a munkát és a kenyeret a tájegység lakóinak, de csak akkor, ha a több évszázad történelmére alapozva okosan és jól gazdálkodnak vele. Mindehhez kínálja magát a páratlanul szép bükki táj, amelyet az idegenforgalom még mindig nem tud okosan és gazdaságosan kihasználni.