Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-27 / 174. szám

2 Külföld IS kommentár Pofavizit?­ angsúlyozottan nemhivatalos látogatáson járt a hét végén Orbán Viktor miniszterelnök Romániában. Tárgyalt Radu Vasile román kormányfővel, majd nyári rezidenciáján fogadta őt Constantinescu államfő is. Ta­lálkozott az RMDSZ vezérkarával, szerepelt a bálványosi tábor óriási érdeklődéssel kísért politikai vitafórumán, majd vasárnap részt vett a Csíkszeredai istentiszteleten, ami után „magánkörben”ebédelt. A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, nagyon is fon­tosak lehettek ezek a megbeszélések, hiszen nem kisebb horderejű kérdésekről esett szó, mint az euroatlanti in­tegráció, a kisebbségi oktatás - jelesül az erdélyi magyar egyetem - ügye, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok. A magyar választópolgárnak a bukaresti közös kormányfői sajtótájékoztatóról készített tudósításokat nézve az a be­nyomása támad, könnyed, kellemes, oldott hangulatú megbeszélés lehetett. Bemutatkozó udvariassági látoga­tás, elkerülhetetlen pofavizit, amilyet például komo­lyabbra forduló kapcsolat esetén a lányos háznál tesz egy úriember. Sokan féltették a magyar külpolitikát Orbán Viktor nyers szókimondásától, keménységétől, ezzel szemben egy csevegő szalonpolitikust láthattunk a képernyőn. Bravúros diplomáciai érzékre vall a román politikusok nemzeti érzéseit firtató kérdésre adott válasza: „Ők gon­dolkodásukban hazafiak - akárcsak mi. ” Egyre bizonyo­sabb, a magyar külpolitika nagyobb zökkenők nélkül vé­szeli át a kormányváltást. Az irányvonal nem, legfeljebb a stílus változik látványosan. A magyar miniszterelnök romániai látogatása gesztus­­értékű volt: előbb a bukaresti román vezetést nyug­tatta meg, hogy az új kormányzat sem erőszakosabb elődjénél, majd az erdélyi magyaroknak jelezte, hogy a korábbinál szorosabb kapcsolatokat szeretne ápolni. éM [/[rAAsJ^' • Bécsig „ellátnak" Radaravató • Temesvár (MTI) A közép-európai országok közül elsőként Románia állí­tott rendszerbe FPS-117 típu­sú amerikai radarállomást. Az amerikai Lockheed Martin cég terméke, amelyből 2015-ig összesen ötöt állíta­nak fel Románia különböző pontjain, a NATO frekvenciá­ján működik. Az első, most szombaton felavatott berende­zés Temesvár térségében mű­ködik, a továbbiakat Konstan­­ca, Suceava, Bukarest, illetve a Nyugati Érchegység térsé­gében állítják fel. Az új, korszerű radarállo­más, mutatnak rá a szakértők, a nyugati légtérirányító rend­szerekkel kompatibilis, a pol­gári és a katonai repülést egyaránt szolgálja. A kelet­­közép-európai országoknak a Varsói Szerződés idejéből örökölt, korábbi technológiát alkalmazó légtérirányító rend­szere eltér a nyugatitól, így az egész térségben napirenden van korszerűsítése, kompatí­bilissá tétele. A Temesvár térségében felállított radarberendezés egyszerre ezer objektum meg­figyelésére alkalmas a Nyu­­gat-Romániától Bécsig terje­dő légtérben. Románia 2015- ig csaknem 90 millió dollárt irányoz elő a teljes rendszer kiépítésére. • Koszovó Súlyos harcok, veszteségek • Belgród/Pristina (MTI) A szerb erők szomba­ton - hónapok óta legna­gyobb összehangolt had­műveletük során - legke­vesebb három fronton in­dítottak támadást a dél­szerbiai Koszovó tarto­mány elszakadásáért fegyveres harcot vívó al­bán Koszovói Felszabadí­­tási Hadsereg (UCK) ellen - jelentette az AP és az AFP. A függetlenségpárti albán politikai vezetőkhöz közel ál­ló Koszovói Tájékoztatási Központ (KIC) szerint hatal­mas szerb katonai és rendőri erők vesznek részt a tarto­mány középső részén folyó harcokban. A szerb erők két­tucatnyi albán falut támadtak meg a tartományi székhelytől, Pristinától nyugatra és délre. Ezek közül a KIC név szerint említette a Pristinától 25 kilo­méterre délnyugatra fekvő Komoranét, ahol szerb közlé­sek szerint azután törtek ki sú­lyos harcok, miután albán sze­­paratisták péntek este megtá­madtak egy jugoszláv katonai egységet. Komorane a Pristi­­nát Péccsel összekötő stratégi­ai útvonalon fekszik. Külföldi újságírók - köztük az AFP tu­dósítója - arról számoltak be, hogy a szerb rendőrség lezárta a területet, és nem engednek senkit oda. A helyi albánok fő pártja, a Koszovói Demokratikus Szö­vetség közlése szerint a har­cokban 10 szerb rendőr és egy albán fegyveres halt meg, egy másik albán pedig megsebe­sült. Szerb források három rendőr haláláról számoltak be. A belgrádi állami televízió szombat este azt közölte, hogy Stimlje közelében hat albánt öltek meg, kettőt megsebesí­tettek, amikor támadást intéz­tek szerb rendőrök ellen. A te­levízió szerint az UCK tíz tag­ja megadta magát. Hétfő, 1998. júl. 27. • Orbán Viktor Romániában kölcsönösen elégedettek • Bukarest (MTI) Mind a román, mind a magyar miniszterelnök elégedetten nyilatkozott szombaton a Victoria-pa­­lotában, a román kor­mány székhelyén lezajlott 70 perces találkozóról, amely az első, nemhivata­los, de közös vélemény szerint fontos kapcsolat­­felvételt jelentette a két kormányfő között. A megbeszélésen román részről részt vett Tokay György kisebbségvé­delmi miniszter és Rasvan Popescu államtitkár, a kormány szóvi­vője, Petru Cordos, Románia magyarországi nagykövete, magyar részről pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete is. A találkozó témái között szerepelt a gazdasági együtt­működés kiterjesztése, a ki­sebbségi kérdések, köztük a romániai magyar állami egye­tem ügye, amellyel kapcsolat­ban Radu Vasile miniszterel­nök kifejezte reményét, hogy a román kormány által létreho­zott bizottság megfelelő meg­oldást dolgoz majd ki. Orbán Viktor miniszterel­nök szombaton az RMDSZ bukaresti székházában találko­zott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, Takács Csaba ügyvezető el­nökkel, Verestóy Attila szená­tusi, és Varga Attila képvise­lőházi frakcióvezetővel, Hajdú Gábor egészségügyminiszter­rel, Márton Árpáddal, a képvi­­selőcsoport alelnökével és Kö­tő Józseffel, az RMDSZ ügy­vezető alelnökével, oktatási ál­lamtitkárral. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyaláson az „örök­zöld témák” kerültek ismét te­rítékre, ezek közül sok olyan, amellyel a román kormány és parlament is küszködik - a ki­sebbségi oktatás, a magyar egyetem, a helyi közigazgatási törvény, amely a kisebbségi jogokra is vonatkozik. Szó volt az európai és euroatlanti integrációról is. Markó Béla közölte: az RMDSZ számára is nagyon fontos a magyar miniszterel­nök látogatása, mert a magyar kisebbségnek fontosak a kétol­dalú kapcsolatok, érdeke az, hogy ezek minden területen megfelelően alakuljanak. Mar­kó kijelentette: számítunk rá, hogy Magyarország egyaránt támogatja Románia euroatlanti csatlakozását és a romániai magyarok specifikus törekvé­seit. • Sinaia (MTI) Emil Constantinescu ro­mán államfő szombat délután nyári rezidenciáján, a sinaiai hegyi üdülőhelyen lévő Foișor palotában több mint egyórás megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterel­nökkel. A megbeszélés után Orbán Viktor elmondta az újságírók­nak, hogy elsősorban külpoli­tikai kérdésekről folyt az esz­mecsere. Egy román újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy szó volt-e a romániai magyar egyetem ügyéről, Or­bán Viktor közölte, hogy erről igazában nem folyt eszmecse­re, mivel a román elnök sze­rint ez a téma alapvetően hazai politikai kérdés, de ő maga felvetett néhány gondolatot ar­ra vonatkozólag, miként lehet­ne az egész vitát új alapra he­lyezni. A magyar kormány kész e kérdés megvitatására és nyitott vagyunk minden új el­gondolás előtt - mondta a mi­niszterelnök. A külpolitika, a NATO-tag­­ság, az Európai Unió bővítése sokkal fontosabb helyet foglalt el az eszmecserében, még Moldova is szóba került, s szó volt a lehetséges gazdasági és kereskedelmi együttműködés­ről a Kína felé vezető útvon­alakon (a Kaukázuson és Kö­­zép-Ázsián keresztül vezető úgynevezett történelmi Se­lyemút fellendítése azon a kö­rúton is felvetődött, amelyet Constantinescu elnök nemrég a kaukázusi köztársaságokban tett). A NATO-integrációval kapcsolatban, közölte Orbán Viktor, a magyar álláspont nem változott: Magyarország érdekében áll, hogy Románia a NATO és az EU tagjává vál­jon. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy lesz egy bizonyos eltoló­dás aközött, hogy mikor lesz tagja Magyarország, illetve Románia e szervezeteknek, de ettől függetlenül Magyaror­szág támogatja ezt a célt. Külön téma volt a határel­lenőrzés azzal kapcsolatban, hogy amikor Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjá­vá válik, ez a kérdés a mosta­ninál is komolyabban fog fel­vetődni. A román-magyar ha­tár ellenőrzése nagy témakör, különös tekintettel a szervezett bűnözésre, a kábítószerek út­vonalára és hasonló kellemet­len kérdésekre. Ezért, mondta a miniszterelnök, egyetértet­tünk abban, hogy tenni kell valamit, nagyobb anyagi esz­közöket kell fordítani a határ­­ellenőrzésre. Orbán Viktor tájékoztatta a román államfőt, hogy éppen pénteken brüsszeli látogatása során ezt a kérdést felvetette az Európai Unió vezetőinek, közölte velük, hogy Magyar­­ország kész ilyen befektetésre az ország keleti határán, de eh­hez támogatást kér az EU-tól és természetesen Románia részvételére is számít. Ez há­romoldalú projekt lenne Buka­rest, Brüsszel és Budapest kö­zött. Egy kérdés a román veze­tők nemzeti érzéseire vonatko­zott. Orbán Viktor válasza úgy hangzott: Abból, amit a román vezetők mondtak, én azt érez­tem, hogy ők gondolkodásuk­ban hazafiak - akárcsak mi. • Tusnádfürdő (MTI) A román-magyar kapcsola­tok történetében egyedülálló eseménnyé vált Orbán Viktor szombat esti látogatása a tus­­nádfürdői kempingben, amely­nek során a bálványosi tábo­rok politikai fórumainak ha­gyományait követve, óriási ér­deklődés mellett Zoe Petre asszonnyal, Emil Constanti­nescu román államfő főta­nácsadójával és Markó Bélá­val, az RMDSZ szövetségi el­nökével együtt több mint két órán át folytatott kötetlen, nyilvános eszmecserét az eu­roatlanti integrációval, a ro­mán-magyar viszonnyal kap­csolatos kérdésekről. A három rövid bevezető előadás után a résztvevők részletes és nyílt válaszokat adtak a nem egyszer élesen megfogalmazott kérdésekre, amelyek egy része érezhetően a román nacionalista sajtó né­zeteit visszhangozta, illetve az RMDSZ belső, a kormányban való részvétellel szemben kri­tikus ellenzékének szemléletét tükrözte; számos választ foga­dott tapsvihar. Orbán Viktor este a tábor­ban magánprogramon vesz részt. Itt a szabadegyetem be­fejezése után rockkoncert kez­dődött, a bálványosi táborozá­sok román és magyar „vete­ránjai” is jelen vannak. A ro­mán vendégek között volt pél­dául Horia Rusu és Dinu Zam­­firescu liberális politikus és Smaranda Enache, a marosvá­sárhelyi Pro Europa Liga társ­elnöke. Vasárnap Csíkszeredán is­tentiszteleten vett részt a ma­gyar miniszterelnök, itt ma­gánkörben ebédelt, majd szé­kelyudvarhelyi és köröndi ki­térővel Marosvásárhelyre uta­zott, ahonnan kora este gép­kocsival tért haza Budapestre. Orbán Viktor miniszterelnök a zsoltáros könyvet lapozgatja kislányával, Ráhellel a Csíkszeredai református gyülekezet templomában. Jobbra a felesége, Lévai Anikó, a háttérben balról Nagy Andor kabinetfőnök, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára látható. (MTI Telefotó) • Norfolk (MTI) A virginiai Norfolk hadi­kikötőjében Bill Clinton el­nök jelenlétében, ágyúk dísz­lövéseinek és vadászgépek légiparádéjának kíséretében állították szombaton hivata­losan hadrendbe az Egyesült Államok legújabb repülőgép­hordozó hajóját, a USS Harry S. Trumant. Felavatták a Truman anyahajót Az amerikai haditengeré­szet ismertetője szerint ez a világ eddigi leghatalmasabb hadihajója. Hossza 334 mé­ter, legénysége 6 ezer fő, s nukleáris reaktorainak jó­voltából akár 20 esztendeig - újratöltés nélkül - képes lenne 30 csomós sebesség­gel haladni. Hangárjaiban összesen 80 repülőgép, illetve heli­kopter húzódik meg: F-14- es Tomcat és F/A-18-as Hornet vadászgépek, EA- 6B Prowler elektronikus hadviselési gépek és SH- 60B Seahawk helikopterek. A Truman kilenc évig épült, 4 és fél milliárd dolláros költséggel. Kim sikere • Phenjan (MTI) A sztálinista rendszerű Észak-Koreában parlamenti választásokat rendeztek. Az események egyetlen szereplője vonzott osztatlan figyelmet: Kim Dzsong Il, a Koreai Mun­kapárt feje, a hadsereg főpa­rancsnoka és a kommunista koreai állam alapítójának, Kim Ir Szennek, az 1994-ben el­hunyt „Nagy Vezérnek” a fia. A phenjani 666-os körzetben Kim Dzsong Il volt az egyet­len jelölt, és kivétel nélkül mindenki rá szavazott. A hiva­talos hírügynökség jelentésé­ből az is megtudható, hogy a voksolók Kim Dzsong Ilt, a „Kedves Vezért” hangosan él­tetve dobták be céduláikat, majd táncra perdültek és dalra fakadtak örömükben. Havelt ismét megműtötték • Prága (MTI) Václav Havel vastagbél­műtétje, mintegy három órán át tartott és sikeres volt - je­lentette ki a prágai Központi Katonai Kórházban vasárnap délután megtartott sajtóérte­kezleten Ernst Bodner osztrák sebészprofesszor, aki a műté­tet vezette. A műtét során, amely délelőtt tíztől délután egy óráig tartott, a cseh állam­fő vastagbeléből az osztrák és a cseh orvosok eltávolították az április közepén, az innsbruc­ki egyetemi kórházban elvég­zett első operáció során behe­lyezett kivezető csövet, illetve a sérült vastagbél egy újabb részét is. Menesztés • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök menesztette Nyikolaj Kovaljo­­vot, az orosz belső elhárítás, a Szövetségi Biztonsági Szolgá­lat (FSZB) igazgatóját. Az FSZB új igazgatójává Jelcin a 45 esztendős Vlagyimir Pu­­tyint, az elnöki hivatal eddigi helyettes vezetőjét, a szovjet külső felderítés egykori mun­katársát nevezte ki. Vlagyimir Putyin a 70-es és 80-as évek­ben a szovjet külső felderítés munkatársa volt, hosszú ideig Németországban tevékenyke­dett. Puccsisták és elnökjelölt • Caracas (MTI) Caracasban hivatalosan je­löltette magát a Nemzeti Vá­lasztási Bizottságnál a decem­ber 6-i venezuelai elnökvá­lasztásokra Hugo Chavez, az egykori puccsista alezredes. A 44 éves volt katonatiszt a fel­mérések szerint az elnökvá­lasztás fő esélyese. Támogatói a baloldali pártok közül kerül­nek ki, és a szavazatok 37 szá­zalékára számíthat, szemben a kereszténydemokrata jelölt, Enrique Salas 20 százalékával és az egykori szépségkirálynő, Irene Saez 17 százalékával - jelentette az AFP. Infláció • Belgrád (MTI) Az egyik jugoszláv gazda­ságkutató intézet szerint idén 50 százalék körüli lesz az inf­láció, ami jóval meghaladja a hivatalos Belgrád előrejelzé­sét. A belgrádi Gazdasági In­tézet képviselője szerint Jugo­szláviában az infláció havi üteme a következő időszakban havi 2-4 százalékos lesz és en­nek következtében a pénzrom­lás mértéke éves szinten eléri a mintegy 50 százalékot.

Next