Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-07 / 209. szám
Hétfő, 1998. SZEPT. 7. Szedd magad! • Vámosmikola (MTI) Az idén előbb érett be az alma az ország egyik legnagyobb gyümölcsösében, a vámosmikolai 185 hektáros ültetvényen, ahol a hét végén megkezdődött a Szedd magad! akció. Az elmúlt napok hűvös, esős időjárása jót tett az almának, s ennek nyomán jó közepes termésre lehet számítani. Előreláthatóan 5 ezer tonna gyümölcsöt szüretelhetnek le, amelynek egy része ipari almaként hasznosul, más részét a boltokban lehet megvásárolni, s jut majd szlovákiai és litvániai exportra is. A Szedd magad! akció keretében a jonatánt 48, a goldent 38, a starkingot 28 forintért vihetik. Korszerűsítés • Balassagyarmat (MTI) Új bútorcsaláddal lép piacra az Ipoly Bútorgyár Rt. A kollekciót az őszi szakvásáron mutatja be a közönségnek a balassagyarmati vállalkozás. A társaság az új lakószobabútorral elsősorban a középkorosztály ízlését és a tehetősebb vásárlók pénztárcáját célozza meg. A cégnél befejezéséhez közeledik az a 65 millió forintos technológiai és technikai beruházás is, melynek keretében korszerűbb lett a lapszabászat, a felületkezelés, az élmegmunkálás és a gyár energetikai rendszere. Bányanyitás • Fenyőfő (MTI) Az alumíniumipar, amely mindig a nemzeti ágazatok közé tartozott, rendkívül sokat nyert azzal, hogy hazai vállalkozói csoport működteti - hangoztatta Chikán Attila gazdasági miniszter szombaton Fenyőfőn, ahol tizenöt éves szünet után ismét bauxitbányát nyitottak. Chikán Attila a bányanyitást és a bányásznapot egyszerre ünneplő több ezer ember előtt megköszönte a bányászoknak, hogy vállalják nehéz feladatukat, ellátják a gazdaságot nyersanyaggal. Megyenap • Szentgotthárd (MTI) Vas megyében példaértékű gazdasági és társadalmi fejlődés zajlott le az utóbbi nyolcévben. Amíg azonban a megye több városában az új beruházásoknak köszönhetően a munkaerőhiány szab határokat a fejlődésnek, addig vannak olyan vasi kistérségek is, ahol az ország legelmaradottabb területeihez hasonló gondokkal kell szembenézni - hangzott el vasárnap Szentgotthárdon, az ötödik alkalommal megrendezett Vasi Megyenapon. Vadászok záróünnepsége • Bábolna (MTI) A vadak eddiginél eredményesebb védelmét, ennek keretében az orvvadászokkal szembeni szigorúbb fellépést sürgettek az országos vadásznapok záró rendezvényének szakmai programjain a felszólalók Bábolnán. Az ünnepség a vadászok védőszentje, Szent Hubertus tiszteletére misével kezdődött a Ménesudvarban. A program során a Tiszti Kaszinóban megnyílt az utóbbi időben elejtett vadak trófeáinak legszebbjeit felvonultató tárlat. Horn Gyula elköszönt • Budapest (MTI) Az, amit a szocialistaliberális kormány tett, példa nélküli a nemzet történetében - hangoztatta a Magyar Szocialista Párt VI., tisztújító kongresszusán Horn Gyula leköszönő pártelnök. Mint mondta, leköszön ugyan a pártelnöki tisztségről, de nem búcsúzik el az MSZP- től. Nem azért kíván most távol maradni bármilyen pártbéli tisztségtől, mert egyedül magát érzi felelősnek a választási kudarcért. - Vállalom a magam felelősségét mindazért, ami történt - szögezte le Horn. Az előző kormány munkájáról szólva köszönetet mondott a kabinet gazdaságpolitikusainak, köztük Bokros Lajosnak és Békesi Lászlónak is. Szavai szerint kormánya merte vállalni az egyetlen helyes utat a privatizálásban, ezért képmutatásnak tartja a mostani kabinet hangadóinak megnyilatkozásait a magánosítással kapcsolatos döntésekről. - A nyugat-európai szocialista-szociáldemokrata pártokban elképzelhetetlen, hogy a párt bármilyen rangú és rendű képviselője következmények nélkül nyilvánosan bírálja kormányát - fogalmazott a leköszönő elnök, hozzátéve: véget kell vetni annak, hogy büntetlenül árthasson valaki saját pártjának. - Köszönöm, hogy elviseltek, de talán megérte. Követtem el hibákat, de becstelenséget soha. Azt szeretném, hogy az MSZP boldoguljon, mert ez az ország boldogulását is jelenti - zárta beszédét Horn Gyula. Baja Ferenc választmányi elnök beszámolójában olyan program megalkotását sürgette, amely kifejezi a baloldali demokratikus erők összefogását. Szorgalmazta, hogy a párt új alapszabálya növelje a választmány jogosítványait. Szerinte az MSZP-nek világos célrendszerrel rendelkező, nemzeti elkötelezettségű és szolgáltató jellegű szociáldemokrata párttá kell válnia. Baja Ferenc hatalomtechnokratának nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, akinek mindent uralni akaró kormánya - véleménye szerint - nem lehet polgári, hiszen kiérdemelte és el is fogadta a szélsőjobboldal támogatását. - Az MSZP-nek olyan, szociáldemokrata értékeken alapuló jövőképet kell kidolgoznia, ami az európai fejlődés élvonalába emeli Magyarországot - hangoztatta a megválasztását követő sajtótájékoztatón Kovács László. Kijelentette: pártja nyitni kíván a fiatalok, a nők, illetve az értelmiség felé, és meg akarja szólítani a rendszerváltás veszteseit is. Kovács fontosnak tartja a pártok belüli demokrácia és sokszínűség erősítését, illetve a civil társadalommal való kapcsolatok fejlesztését. - Az új csapat kiépítése csak most kezdődik - fogalmazott a pártelnök, jelezve: a pártvezetés egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy segítse egy új politikusgeneráció felépítését, tehát 2000-re megteremtse saját riválisait. A zárt ülés előtt a küldöttek a választmány és az elnökség beszámolója mellett elfogadták a kongresszus politikai nyilatkozatát és határozatát, illetve az önkormányzati választásokkal kapcsolatban készült állásfoglalást. A Magyar Szocialista Párt szombati VI. tisztújító kongresszusán, a késő estébe nyúlóan megválasztotta új elnökségét is. A testület tagjai: Burány Sándor, Csiha Judit, Gál Zoltán, Jánosi György, Keleti György, Kósa Ferenc, Kósáné Kovács Magda, Orosz Sándor, Szekeres Imre és Vitányi Iván, Horn Gyula és Kovács László. „Mellettem az utódom..." (MTI Telefotó) • Orbán-interjú a Magyar Televízióban Nálunk sem legyenek törvény fölötti csoportok • Budapest (MTI) A polgárok elsöprő többsége összességében támogatta a kormány első ötven napjában született döntéseket - vélekedett vasárnap, a Magyar Televízió egyes csatornáján sugárzott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök. - Azt hiszem, hogy egymásfél évig az életünket nagyon sok olyan új szabály befolyásolja majd, amely reményeim szerint biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá és élvezhetőbbé teszi a polgárok életét - fogalmazott a kormányfő. Ezek között említette a jövőre bevezetendő új adó- és társadalombiztosítási rendszert, a közbiztonság javítása érdekében születő jogszabályokat. A társadalombiztosítási önkormányzatok feloszlatása, majd az ide befizetett pénzek jó helyre delegálása, vagyis szoros állami felügyelet alá helyezése” egy hosszabb, a Postabankot, az APEH-et és az ÁPV Rt. is érintő lépéssorozat első intézkedése volt. Ennek célja a közpénzek elszivárgásának meggátlása volt - mondta. A kormányfő hozzátette: szeretnének Magyarországon egy olyan új gondolkodást elindítani, amelyben azok, akiknek gondjaira ezen pénzügyi alapokat bízták, sokkal szorosabb felelősséggel tartoznak, mint ha a magánüzletben tevékenykednének. A nyugdíjemelésre vonatkozó kérdésre a miniszterelnök úgy nyilatkozott: jövőre 2-3 százalékos vásárlóerőnövekedés következik be. Orbán Viktor közölte: szinte bizonyos volt benne, hogy vihart kavar majd Simicska Lajos APEH-elnökké való kinevezése. „Az adóhivatal kulcskérdés. Itt nem az adóhivatal új elnökének személyéről van szó, hanem magáról az adóhivatalról. Addig lehetnek Magyarországon kiváltságos csoportok akár vagyoni, akár politikai kapcsolatok alapján, amíg az adóhivatal ezt megengedi. Az életünk az elmúlt esztendőkben ilyen körülmények között folyt” - mondta. „Világos volt, hogy akárki kerül az APEH élére, ha az olyan ember, aki élvezi a kormány bizalmát, világos mandátumot kap, az adóbehajtást szigorítani fogja és el fogja érni a magukat törvény fölöttinek gondoló társadalmi csoportokat is, abban az esetben bizony nagyon kemény ellenállással kell számolni” - fogalmazott a kormányfő. Az APEH-elnök alkalmassága ebben az esetben két dolgot is jelentett: az intézmény jövőjéről világos elképzelésekkel rendelkező, a működést egyszerűsítő, emberibbé tevő, ugyanakkor az adókat beszedő, a támadások kibírásához elég erős embert kívánt - vélekedett Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte: minden új vezető kinevezése előtt elvégeztette a kockázati pontokat feltáró nemzetbiztonsági vizsgálatot. - Én azt tanultam meg jogász lévén, hogy akinek tényei, adatai vannak, az eljárást indít, feljelentést tesz, akinek meg nincsenek tényei, az mindenfajta ködös újságcikkeket ír, pletykákat terjeszt. Szerintem a tények azt mutatják, hogy nekünk most itt az utóbbi esettel van dolgunk - mondta a kormányfő. Elmondta, még nem értek a személycserék végére, számos intézmény nem úgy működik ahogy a polgárok érdeke megkívánja. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet: több helyütt, ahol megfelelőnek találta a korábbi tevékenységet, fontos posztokon maradtak meg a régi vezetők. A politikusok megfigyelésével kapcsolatos vizsgálat „a közepe táján tart” - mondta a miniszterelnök, aggasztónak nevezve, hogy hiányoznak a hazai jogrendszerből a polgárokat az ilyen jellegű megfigyelésektől megvédő szabályok. „Miután ilyen szabályok nem voltak, azt kell mondanom, hogy néhány általános jogelvet több esetben bizonyos állami intézmények megsértettek.” A miniszterelnök „szerencsés, jó döntésnek” nevezte a politikusok megfigyelését vizsgáló parlamenti bizottság felállítását - egyben hangoztatta a gyorsasággal szemben az alaposság fontosságát, kiemelve az e téren szükséges jogalkotás lényeges voltát is. N Belföld 3 lmúlt időben Mi, polgárok Az ember már csak magában dohog, amikor Magyarország volt miniszterelnöke ismét és ismét kijelenti, nem tudja, mit takar a polgár szó kormányzati jelentése. Horn Gyula az elmúlt héten Csongrád megyei látogatásán is megismételte ezt a választások előtti tévévitában elhíresült nézetét, így hovatovább a felületes olvasó azt hiszi, a polgár kifejezés valami olyasmi, mint Erwin Schrödinger nevezetes hullámmechanikai egyenlete, amelyet felállítása korában köztudottan kevesen értettek. Ez a polgáriság iránti erőltetett értetlenség nemcsak azért bosszantó, mert egy tekintélyes politikus terjeszti, hanem mert jobb elképzelés híján könnyen a (sokat várt) modern szocialista gondolkodás helyébe léphet. Hiába látszik pontosan Kovács Lászlónak, az MSZP frakcióvezetőjének politikusi habitusán, hogy tökéletesen tisztában van a polgáriság erényeivel, ha a volt pártelnök országjárása közben a magyar választókkal azt igyekszik elhitetni, hogy ők nem polgárok. A dolog már csak azért is érthetetlen, mert például Szeged szocialista polgármestere is városi polgároknak nevezi a szegedieket, és nincs az a szegedi, aki ezt másként gondolná magáról, függetlenül attól, hogy jobbközép kormányra szavazott, avagy szocialistára. A polgári jelző jelentése persze Horn Gyula ravaszdi arckifejezése mögött keresendő, aki a kampányban azt az értelmezést akarta (akarja) keresztülvinni, hogy polgár az, akinek sok pénze van, akinek pedig kevés van, az szocialista szavazó. Talán politikai ösztöne óvta meg attól, hogy felélessze a burzsuj kifejezést is, merthogy az a jelentés, amelyet Horn akar értetni, valaha ezt fedte, bosszantó tehát a polgárszurkálódás, mert ha a kormányzat tölti pótcselekvéssel az időt, felelőssége van rajta, de a legnagyobb ellenzéki pártnak kutya kötelessége a lényegi kritikával foglalkozni. Az új ellenzéki politizálást teremteni igyekvő Kovács Lászlót azonban két béklyó is köti a már említett „polgári” kellemetlenkedésen kívül. Az egyik a nyilvánvalóan Horn által kiszemelt utód, a volt kormányfő egykori MSZMP-s bajtársának, Nagy Sándornak a jelenléte és vitathatatlan befolyása. Meglehet, a korporatista körökből érkező Nagy óvatosabban kezeli majd a polgári erények félreértelmezését, hiszen az ő „emberei” a Horn-kormány által kétségbeejtő helyzetbe süllyesztett munkavállalók és közalkalmazottak, vagyis épp azok, akiket Orbán Viktor a polgári középosztály támaszaivá szeretne tenni. Tény azonban, hogy minél jobban ki vannak szolgáltatva a munkavállalók, egy szakszervezeti tömörülésnek annál nagyobb a hatalma, márpedig a polgárrá tett munkavállaló szuverén lény, akit egzisztenciájában nem befolyásolnak kormányváltások, nem lehet pár százalékos jövedelememeléssel manipulálni, így az urnáknál is önálló döntést hoz. Ezt tudnia kell a politikailag művelt Kovács Lászlónak is; az MSZP-nek azt kell elérnie, hogy a polgár szavazzon rájuk, s nem az alattvaló vagy a bérmunkás. E felismerést pillanatnyilag eltakarja a szocialisták vereség utáni önigazolása, a balra való visszatolongás, melyet - kissé rövidlátóan - elégnek tartanak ahhoz, hogy négy év múlva ismét választást nyerjenek, sőt talán ahhoz is, hogy a rossz taktikázásnak betudott vereséget az önkormányzati választásokon korrigálják. Ez utóbbi valószínűleg rá fogja nyomni a bélyegét az elkövetkező másfél hónap kormányzat-ellenzék viszonyára is, ami inkább a Fidesz vezetőit érintheti hátrányosan, hiszen ők ígértek gyors törvénykezési változtatásokat, az új csomagok benyújtásához pedig idő és főleg némi nyugalom kell. A frakcióvezető másik béklyója nem is béklyó, hanem már-már krisztusi kereszt, töviskoronával: az MSZP Horn Gyula „hatására” elvesztette a fiatal értelmiség rokonszenvét, és ezt meddő politikai viták közepette nehéz lesz visszaszerezni. A nyelveket beszélő, képzett új értelmiséget a parlamenti összeszólalkozások teljesen hidegen hagyják, és számukra egyáltalán nem vonzó az MSZP-balszárny új, osztályharcos kiállása sem. Egy felmérés szerint a fiatal magyar diplomások jó részének inkább lenne kedve elmenni dolgozni a polgári Nyugat-Európába (közel félmillió magyar próbálna meg szabadon munkát vállalni az EU-ban - ha engednék), mint szervezett bérharcot folytatni itthon. Meglehet, a magyar politikai közéletben olyan megfigyelési botrányok pattannak ki, amelyek eddig nemigen, meglehet az új kormányt erőpolitika vitelével vádolják és Orbán Viktor betartja ígéretét a rendpárti kormányzásra, de a jövő mégsem a napi politikai ügyeken múlik, legyenek bármilyen hangosak. A jövő azoknak a polgároknak a józan eszén és akaratán alakul, akik a volt kormányfő észjárása számára értelmezhetetlenek.