Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-23 / 300. szám

Szerda, 1998. Dec. 23. Batthyány Gyermekotthon • Budapest (MTI) Orbán Viktor kedden láto­gatást tett a Vakok Bat­thyány László Gyermekott­honában, Budapesten. A ka­tolikus egyház által fenntar­tott, fogyatékos gyermekeket gondozó, oktató intézmény­ben a miniszterelnök megte­kintette a szaktantermeket és az otthon közösségi helyisé­geit. A kormányfő beszélge­tett a gyermekekkel, megkö­szönte az otthonban dolgozó pedagógusok áldozatos mun­káját és megnézte az intéz­mény lakói által előadott ka­rácsonyi misztériumjátékot. KDNP-székház: nincs győztes • Budapest (MTI) Nincs győztese a Keresz­ténydemokrata Néppárt or­szágos központjára kiírt pá­lyázatnak, mivel egyik je­lentkező sem kínálta a 450 millió forintos minimális árat az épületért - közölte Bartók Tivadar, a KDNP főtitkára. Mint elmondta, a két pályá­zat közül a kedvezőbb 420 millió forintról szólt. Ezzel a féllel a közeljövőben tárgyal­nak, ám nem mondanak le arról az elképzelésről sem, hogy a Tanítóképző Főisko­lának adják el az évek óta ér­tékesíteni kívánt épületet. Alapkőletétel • ásztó (MTI) Ünnepélyes alapkőletétel­lel kedden megkezdődött az új pásztói kórház építése, a jelenlegi intézmény mellett álló üres telken. Ez alkalom­mal - Pusztai Erzsébetnek, az egészségügyi tárca politi­kai államtitkárának jelenlé­tében - Éles János igazgató főorvos arról szólt, hogy Pásztón már a középkorban is működött ispotály, a jelen­legi kórházat a századfordu­lón avatták fel. A helybeliek és a környék lakosságának ellátását szolgáló új egész­ségügyi intézmény ötszintes lesz, 6000 négyzetméternyi hasznos alapterülettel, benne négy műtőt is kialakítanak. Repülőtéri gyakorlópálya • Ferihegy (MTI) A repülőtereken szolgála­tot teljesítő tűzoltók nemzet­közi színvonalú oktatására és képzésére szolgáló gya­korlópályát adtak át kedden a budapesti Repülőtéri Tűz­oltóparancsnokságon a sajtó jelenlétében. Egy repülőgép­­törzs-rész révén lehetőség nyílik többek között a gép­ből való mentés oktatására és gyakorlására is a pályán. Különböző speciális beren­dezések pedig a fizikai álló­­képesség orvosi felügyelet melletti meghatározását te­szik lehetővé. Holland hajók • Dunaújváros (MTI) A hollandiai Varenko BV. megrendelésére készített spe­ciális hajókat a Dunaferr és a Ganz Danubius Axis. Az egyenként 200 köbméteres hajók lemezeit a Dunaferr Acélszerkezeti Kft. készítette el. A 37 méter hosszú és 7 méter széles vízi járművek úgynevezett önürítős techni­kával rendelkeznek, mely se­gítségével például gátépíté­seknél közvetlenül a vízbe tudják önteni rakományukat. • Cseh, lengyel és magyar tábornokok a Hortobágyon A csatlakozás nem délibáb • Hortobágy (MTI) A NATO-csatlakozás előtti utolsó egyeztetésre ül­tek tárgyalóasztalhoz hétfőn és kedden a tagjelölt orszá­gok katonai vezetői: Jiri Se­divy altábornagy, a cseh hadsereg vezérkari főnöke, Henryk Szumski vezérezre­des, a lengyel hadsereg ve­zérkari főnöke és Végh Fe­renc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka Hortobágyon. A három kelet-közép-eu­­rópai ország katonai ve­zetőinek megbeszéléseit kö­vető tájékoztatón elhang­zott: az Észak-atlanti Szer­ződés Szervezetébe tartó ál­lamok között harmonikus a viszony, az eddigi együtt­működést sikeresnek ítélik. Biztosak abban, hogy a vár­hatóan a jövő év első felé­ben sorra kerülő csatlakozás idejére mindhárom or­szág eleget tud tenni a NA­TO-tagsághoz szükséges minimális követelmények­nek. Végh Ferenc elmondta: a három ország kormánya 1997-ben döntötte el, hogy a hadseregek vezérkari főnö­kei negyedévente találkoz­zanak. A feladat az volt, hogy ezeken a megbeszélé­seken tekintsék át a NATO- csatlakozással kapcsolatos követelményeket, és egyez­tessék az addig elért ered­ményeket. A hortobágyi ta­lálkozó volt a negyedik e té­makörben. A NATO-hoz csatlakozni kívánó országok szakértői jelenleg is több közös mun­kacsoportban dolgoznak az információ- és titokvédelmi, illetve a technikai és techno­lógiai kérdések megoldásán. A NATO-tól elsősorban a katonák nyelvi és törzstiszti kiképzésében várnak segít­séget. Két vezérkari főnök és a magyar honvédség parancsnokának találkozója. Balról jobbra a cseh Jiri Sedivy altábornagy, a magyar Végh Ferenc vezérezredes és a lengyel Henryk Szumsky vezérezredes látható. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Az elmúlt fél év leg­fontosabb eredménye, hogy a kormány je­lentősen visszaszorította a nemzetközi szervezett bűnözést Magyarorszá­gon - értékeli a kabinet eddigi munkáját Orbán Viktor a Szabad Föld keddi számában. Az interjúból kiderül: a kormányfő azt várja, hogy jövőre a magyar állampolgá­rok által elkövetett bűncse­lekmények számát is sikerül lényegesen csökkenteni. Orbán Viktor a fontos eredmények között említi, hogy a kormány hozzányúlt több „olyan korrupciós ré­szekhez, amelyről korábban mindenki azt gondolta, hogy érinthetetlenek”.­­ Eljött az idő, hogy bizo­nyos dolgokról egyértelműen mondjuk ki, ez jó, másokról meg azt, hogy rossz. A kor­mány ezt meg is teszi - em­lékeztet a miniszterelnök a kábítószer-fogyasztás és -ter­jesztés visszaszorítása érde­kében tett lépésekre. Utal arra is, hogy a kabi­net világossá tette: adót csal­ni helytelen, mert aki ezt te­szi, jogtalan előnyhöz jut a becsületesen adózóval szem­ben. Olyan viszonyokra van tehát szükség, hogy minden­ki tudja: tisztességesen adóz­ni jó, azt elkerülni pedig rossz. A kormányfő a jövő feladatai közül kiemeli az el­kerülhetetlen birtokrende­zést, hogy a gazdálkodást ne több tagból álló birtokokon kelljen folytatni. Segíteni kí­vánnak azokon is, akiknek földje belvíztől vagy árvíztől veszélyeztetett területen van.­­ Létre kell hoznunk egy állami földalapot, és földcse­rét kell a számukra felajánla­nunk - fogalmaz Orbán Vik­tor. Hozzáteszi: a birtokren­dezésre, a földcserékre a ter­vek 1999 közepére elkészül­nek, a megvalósítást pedig 2000-től lehet megkezdeni. A miniszterelnök rámutat arra, hogy közmunkákat fog­nak szervezni már a jövő év­ben. Szinte teljességgel ilyen formában kívánják a gátakat megerősíteni, és a nagy út­építési programok is köz­munkában valósulhatnak meg. - Egyre kevesebb munka­nélküli-segélyt akarunk fo­lyósítani, ugyanakkor több közmunka-lehetőséget aján­lunk majd fel - mondja az interjúban Orbán Viktor. • Orbán Viktor a Szabad Földben Ne legyenek érinthetetlenek! • Országgyűlési határozatok Januártól: iskoláztatási támogatás • Budapest (MTI) Az Országgyűlés teg­nap 184 igen szavazat­tal, 17 ellenszavazattal és 101 tartózkodással újból elutasította az al­kotmány NATO-csatla­­kozással kapcsolatos módosítását. A javaslat elfogadásához 258 igen szavazatra lett volna szükség. Az Országgyűlés kedden elfogadta a családok támo­gatásáról szóló törvényt. A jogszabály fő eleme, hogy visszaállítják az alanyi jogo­sultságot a családi pótlék esetében. Ugyancsak alanyi jogon jár a gyermek hatéves koráig a gyermekgondozási támogatás (gyet). A három vagy annál több gyermekes családok a gyermek nyolc­éves koráig részesülnek e tá­mogatási formában. A családi pótlékhoz és a gyethez hasonlóan ugyan­csak alanyi jogúvá válik az anyasági ellátás. Az ellátás összege a gyermek születé­sekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegé­nek 150 százaléka. A támogatási rendszer új eleme, hogy a családi pótlé­kot a gyermek iskolakezdé­sétől az iskoláztatási támo­gatás váltja fel. Az iskoláztatási támoga­tás összege azonos a családi pótlék összegével. Amennyi­ben a szülő nem biztosítja, hogy gyermeke iskolába jár­jon, a települési önkormány­zat jegyzője megvonhatja az iskoláztatási támogatást. Az iskolás korú gyermek után akkor is jár ez a támogatás, ha a tanulói jogviszony szü­netel. Az iskoláztatási támo­gatás bevezetésére, a tör­vény indoklása szerint, azért került sor, mert a szülők egy kisebb része nem ismeri fel gyermeke tanuláshoz fűződő érdekét. A törvény az ilyen szülő­ket nem büntetni igyekszik, hanem rá akarja vezetni őket arra, hogy teljesítsék a gyer­mekük iskoláztatásával kap­csolatos kötelezettségüket. Ugyancsak új eleme a jogszabálynak, hogy a csalá­di pótlékra már nem jogosult nagykorú gyermek is beszá­mítható lesz a gyermek­számba, így a következő esztendőtől kedvezőbb hely­zetbe kerülnek azok a csalá­dok, amelyek felsőfokú ta­nulmányokat folytató gyer­mekeket is eltartanak. A családtámogatások megállapításával és folyósí­tásával kapcsolatban a sza­bályozás hatásköri változá­sokat eszközöl. Ezek lénye­ge: a települési önkormány­zatok mentesülnek a gyer­meknevelési támogatás meg­állapításával és folyósításá­val összefüggő feladatok alól. Az új törvény 1999. janu­ár 1-jén lép hatályba. Belföld 3 jegyzet A hints, ami nincs ,sok minden nincs, de vigasztalódjunk, olyan is van,­­­ ami van. Például egy csomó elkövető van még mindig szabadlábon: robbantás itt, mármint Szege­den, robbantás ott, vagyis a Parlamentnél, robbantás sokfelé, de a tettesek zöme valószínűleg nem rács mö­gött fog karácsonyozni és szilveszterezni. Az ország abban eléggé egységes, hogy mindan­­­nyian tudjuk: sok-sok fontos dolog nincs megoldva. Az már szinte bagatell, hogy még mindig nem oldották meg Tribuszerné - Tribusz AIR-né? - hazaérkezésé­nek ügyét, se hamis útlevéllel, se igazival. Tribuszerné bizonyára azért tud ilyen ügyesen eltűnni, mert javallt beosztással kezeli, így mindenre jut neki. Egyszóval van költségvetése, nekünk meg még mindig nincs költ­ségvetésünk. Időhúzás, időhúzás, az viszont van. Húzzák az időt az alkotmánybírók megválasztásá­nak ügyében is. Teljes létszámú Alkotmánybíróságunk sincs már, ki tudja mióta, lassan, lassan ezt fogjuk természetes állapotnak tekinteni, s ha majd - várhatóan az ünnep utáni hétfőn - feltöltődik a becses testület, arról fog esetleg cikkezni a sajtó, hogy nem túlzás-e ez? A létszámhiányos állapot éppen megfelelt a takarékosság követelményeinek, r­rről jut eszembe, hogy sajtótörvény sincs! Miköz­­­­­ben hatalmas tervek robbannak napvilágra napi­lapok egyesítéséről, a rádió meg a televízió összevoná­sáról, hiányzik a törvény, amely a tervezgetések és a tettek keretét megadhatná... Szeged is lépést tart az országos hiány rohamos fejlődésével. Itt a városban iskolakoncepció nincs. Ami azért különösen groteszk, mert Szeged hagyomá­nyosan iskolavárosnak tartja magát, ahol tanulók és diákok ezrei okosodnak - reméljük nem azért, hogy anyáik-apáik rossz tulajdonságait folytassák. Kik igényelhetik a családi pótlékot? • Budapest (MTI) Az egészségbiztosítási pénztárakban igényelhe­tik a családi pótlékot azok, akik magasabb jö­vedelmük miatt az elmúlt években nem voltak jo­gosultak erre a támoga­tásra - válaszolta az MTI érdeklődésére Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Miisztérium főosztályvezetője ked­den azt követően, hogy a parlament elfogadta a családtámogatásokról szóló törvényt. Hangsúlyozta, a családi pótlékot jövedelmüktől füg­getlenül csak azoknak kell újra igényelniük, akik eddig nem kapták, a többieknek fo­lyamatosan utalják az ellá­tást. Ennek összege egy gyer­mek esetén 3800 forint, gyer­meket egyedül nevelő szülő esetében 4500 forint. Két gyermek után gyermekenként 4700 forintot, egyedülálló szülő esetén gyermekenként 5400 forintot folyósítanak. Három vagy több gyermek esetén 5900, csonka család­nál pedig 6300 forint jár gyermekenként. Tartósan be­teg vagy fogyatékos gyermek után 7500 forintot folyósíta­nak. A kedden elfogadott családtámogatási törvény ér­telmében a gyermek iskolába íratása után a családi pótlékot az annak összegével meg­egyező iskoláztatási támoga­tás váltja fel. Ezt ugyancsak a területileg illetékes egészség­­biztosítási pénztáraknál kell igényelni, de csak egy alka­lommal, utána a gyermek 20 éves koráig automatikusan folyósítják. Forgó Györgyné elmond­ta, hogy az egészségbiztosítá­si pénztárakat szeptemberben iskolalátogatási igazolással kell felkeresniük a szülők­nek, az ellátást pedig október elején folyósítják először. A szülők jövedelmüktől függet­lenül gyermekgondozási se­gélyre lesznek jogosultak ja­nuár elsejétől. Ez a gyermek hároméves koráig jár. Össze­ge - 15 ezer 300 forint - megegyezik a nyugdíjmini­mummal, igénylése ugyan­csak az egészségbiztosítónál történik. A főosztályvezető kiemelte: a családi pótlékhoz a gyermeknevelési és az anyasági támogatáshoz ha­sonlóan a gyest is két hónap­ra visszamenőleg folyósítják, a korábbi rendszer hat hóna­pos gyakorlatával szemben. A főosztályvezető hangsú­lyozta: a száznál kevesebb al­kalmazottat foglalkoztató munkahelyi kifizetőhelyek nem állapíthatják meg a csa­ládi támogatásokat, esetük­ben a megyei egészségbizto­sítási pénztárakhoz kell for­dulniuk az igénylőknek. For­gó Györgyné fontosnak tar­totta, hogy január elsejétől a települési önkormányzatok nem bírálhatnak el új gyer­meknevelési támogatási igé­nyeket. A rászorultság esetén járó 15 ezer 300 forint ös­­­szegű ellátásról ugyancsak az egészségbiztosítónál dönte­nek. A szociális rászorultság esetén folyósítható gyermek­­védelmi támogatás 12 száza­lékkal emelkedik januártól, összege 3200 forint lesz. Az anyasági támogatás a nyug­díjminimum másfélszerese, mintegy 22 ezer forint lesz 1999-ben. A főosztályvezető hozzátette: az egyes ellátáso­kat külön formanyomtatvá­nyon kell igényelni. Ezek nyomtatása már megkezdő­dött és az űrlapok január első napjaiban megérkeznek az egészségbiztosítási pénztá­rakhoz. Ahol átmenetileg nyomtatványhiány fordulna elő, ott a Magyar Közlönyből fénymásolnak igénylő lapo­kat, és ezeket is elfogadják.

Next