Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-12 / 161. szám

Évről évre népszerűbb a falusi turizmus a nagyvárosiak körében Tiszta levegő és nyugalom EGYRE TÖBBEN ÉRDEKLŐDNEK A FALUSI TURIZMUS NYÚJTOTTA LE­HETŐSÉGEK IRÁNT CSONGRÁD ME­GYÉBEN. FŐLEG BUDAPESTRŐL ÉS A NAGYVÁROSOKBÓL ÉRKEZNEK IDE A VALÓDI KIKAPCSOLÓDÁSRA VÁGYÓK, AKIKNEK A BALATONI SZÁLLÁSÁRAKHOZ HASONLÓKRA KELL FELKÉSZÜLNIÜK. Egyre több olyan érdeklődő tér be a Csongrád megyei Tourinform irodákba, aki valamelyik faluban vagy tanyán szeretné eltölteni szabadságát. A falusi turizmus főleg a pestiek és a nagyvárosiak körében népszerű - ők azok, akik leginkább vágynak a csendes, nyugodt, zavartalan pihenésre. A szálláshelyeket a Magyar Tu­risztikai Rt. napraforgókkal mi­nősíti, a megyében egytől a leg­magasabb, négy napraforgós há­zig mindem megtalálnak a nyara­lók. Az árakat illetően is meglehe­tősen széles a választék. Márté­­lyon, Mindszenten és Székkuta­son például fejenként 1200 és 2000 forint közti összegbe kerül egy éjszaka, Mórahalmon és kör­nyékén a balatoni árfolyamokhoz hasonló módon 1500-2500 forin­tot kérnek, Ópusztaszeren pedig három-ötezer forintot kell fizetni ugyanezért. Ez az összeg legtöbb­ször csak magát a szállást és a für­dőszoba-használatot tartalmazza, a reggeliért körülbelül ötszáz, míg a vacsoráért ezer forintot kérnek el ezen felül. A Tourinform irodákban és a magánszálláshelyeken progra­mokat is ajánlanak a betérők­nek. Túraútvonalak, kirándulási lehetőségek, borkóstoló, kocsi­kázás, lovaglás - ezek a leggyako­ribb lehetőségek, amelyekből az aktív pihenésre vágyók válogat­hatnak. A falusi turizmus egyre nép­szerűbb a külföldiek körében is. A mártélyi Joó Károly házába pél­dául minden nyáron érkeznek vendégek a határon túlról. Most éppen az írországi Murnaghan család tölti kéthetes szabadságát a faluban. Az édesapa, Aidan Murnaghan szerint Magyaror­szág egyszerűen gyönyörű, ren­geteg látnivaló van a környéken. Immár harmadszor járnak Már­­télyon, megnézték a szegedi dó­mot, a Feszty-körképet Ópuszta­szeren, a vásárhelyi strandot, és sok időt töltenek a Tisza partján. Emellett a villamosok is nagy él­ményt jelentenek számukra, hi­szen Szegeden kívül eddig csak Pesten és Amszterdamban láttak ilyen közlekedési eszközt. Noeleen Murnaghan, az édes­anya azt meséli lelkesen, milyen barátságosak, segítőkészek a ma­gyar emberek. Igaz ugyan, hogy angolul elég kevesen beszélnek, de kézzel-lábbal megértetik ma­gukat. És ők is, gyerekeik is egyre többet tudnak magyarul. Az időjárás pedig az egyik leg­főbb érv, ami Mártély mellett­­ szól. Az ír főváros, Dublin mellől érkező család minden tagja na­­­­gyon szereti a szikrázó napsütést , és meleget, otthon ugyanis­­ majdnem mindig esik az eső. Ká­­­­nikulából pedig Magyarországon­­ nincs hiány, éppen ezért a Mur­­­­naghan família úgy tervezi, ez­­­­után is kis hazánkban nyaralnak majd. SZÖGI ANDREA Az írországi Murnaghan család tagjai visszatérő vendégek Mártélyon. (Fotó: Tosik Attila) KERT­ ESZ Nyári öntözési Júliusban, a legszárazabb hónapban az öntözés a legfontosabb teendő a kertben. Bár nem szabad el­feledni dédapáink tapasztalatát, két öntözést meg lehet spórolni egy alapos kapálással. A laza talaj­­felszín ugyanis segíti a csapadékvíznek, az öntö­zővíznek a földbe jutását. Ha a talajnak csak a fel­színét éri a nedvesség, az nem sokat ér. Hőségben hideg vízzel öntözni meg egyenesen káros. Az fortélyok aszályos napokon a legjobb napkelte és tíz óra kö­zött locsolni, vagy késő délután (18 óra utántól) sötétedésig­­ lehetőleg rendszeresen és állott eső­vízzel. A csak hét végi, hideg vízzel „vezető", sla­­gos öntözés több kárt okozhat, mint hasznot. A zöldségféléket, paprikát, paradicsomot, ubor­kát, célszerű 25-30 mm-es vízadaggal „nedvesíte­ni" hetente (1 mm a vízadag akkor, ha egy négy­zetméterre egy liter víz jut). A mélyebben gyökeres növényeknél a leggazdaságosabb a barázdás víz­pótlás. Jó szolgálatot tesz a talaj kiszáradása ellen a felszín mulcsos takarása. A másodvetések ágyá­­sait nagyobb adag vízzel tanácsos öntözni, s jó, ha árnyékoljuk, vagy a talajt fóliacsíkkal takarjuk. A most tőosztással szaporított évelőket gyakran kell öntözni. Az újonnan ültetett, kicsi örökzöl­dek is igénylik a tűző naptól az árnyékolást. A gyümölcsfák pedig nagyon hálásak azért, ha a szá­raz hetekben a gyökérszárig leérő öntözést kapnak (20-30 liternyi vizet a fa tövéhez négyzetméteren­ként. A következő évi gyümölcstermésre garantál­tan jó hatású, ha a fákat esetenként állott esővíz­zel permetezik meg. A virágzó dísznövények szárának, virágjának „permetöntözése" viszont kerülendő, csak a körü­löttük lévő talajt kell jól belocsolni. A díszbokrok közül a hortenzia és a mályva ilyenkor nagyon igényli a vizet és az árnyékolást, akárcsak a pázsit, amit rendszeresen öntözni kell, de leginkább a nyírás után­­ persze nem tűző napsütésben és nem hideg vízzel, nem slaggal erősen vezetve. M. SZ. ■ A legjobb napkelte és délelőtt tíz óra között locsolni. (Fotó: Gyenes Kálmán) KIRÁNDULÓ Az élő múzeum A kánikulai napokon a Tisza völgyében élők, ha a legközelebbi és legszebb vízpartot akarják felkeresni, a csongrádi Körös-torokba kell kirándulniuk. Az enyhülést adó vizet itt festővászonra kíván­kozó, szépséges erdővel szegett partszakaszon lehet megközelíte­ni. A Körös-toroki strand enyhe lejtésű, széles homoksávján a víz lassan mélyül, különösen kedvez a gyerekekkel fürdőzőknek (még változatos szórakozást kínáló játszótérrel is). A nyugodt fo­lyású vízen biztonságosan lehet csónakázni, s valóságos horgász­­paradicsom. A hosszabb hétvégére, üdülésre érkezőket természetesen kem­ping várja - s a városka nevezetességei. Csongrád valahai belsővá­rosa igazándiból egy élő múzeum: a zegzugos kis utcákon álló há­zak az Alföld páratlan, település nagyságú műemléki együttesét alkotják. A védetté nyilvánított, egy részében középkori jellegét őrző belváros a népi életforma régi kereteit bemutató különleges érték és látványosság. A régi várra ráépült girbegurba szerkezetű halászfalu „egy ugrásra" van az ártéri üdülőteleptől, s közel négy évszázadra annak modern komfortjától, sajátos időutazást, ro­mantikát, nosztalgiázást kínálva. Akik az élővíz, a folyópart he­lyett felfrissülést a mozgásszervi betegségek gyógyítására alkal­mas alkáli-hidrokarbonátos vízben akarnak keresni, azok a gyógyfürdő ligetes, hétezer négyzetméteres területét választhat­ják úti és pihenő célként. A fákkal gazdagon beültetett, szépen parkosított város árnyas utcáin kellemes sétákkal lehet eljutni különböző stílusokban épült templomokhoz, galériákhoz, mú­zeumi gyűjteményekhez. Különféle rendezvények kínálnak gaz­dag programot Csongrádon, a környéken pedig sok a látnivaló a kirándulóknak. SZABÓ MAGDOLNA Kínai Potter-kötet A Harry Potter-rajongó gyerme­kek, s nem utolsó sorban a fel­nőttek, türelmetlenül várják a varázslótanonc fiú újabb kalan­dos történeteit, melyet az írónő, ].K. Rowling eredetileg az idén tavaszra ígért. Az ötödik kötet azonban várat magára, a szerző szóvivője azt nyilatkozta, hogy a megjelenés akár 2003-ra is elto­lódhat. Egy kínai író megszánta a rajongókat, s ő maga elkészítette a történet ötödik kötetét, mely­nek a Harry Potter és a leopárdok szembeszállnak a sárkánnyal cí­met adta. Pekingben már 1 dollá­rért kapható a plagizált kínai Potter-kötet, ami csaknem olyan sikeres, mint a Rowling által írt eredeti négy kaland. A nevét ti­tokban tartó szerzőt nem bos­­szantotta a jogvédelem ténye, ugyanis még Rowling arcképét is megjelentette a borítón. A brit írónő képviselői már hozzászok­tak a Harry Potter-történettel kapcsolatos kalózkodásra, ám a kínai író merészsége még őket is meglepte. Az ügyet kivizsgálják, és ezt követően megteszik a meg­­felelő­ jogi lépéseket. A plagizált kötetben a varázsló­fiú egy misztikus zápor hatására kövér, szőrös törpévé változik, s ebben a formában kell megküz­denie a gonosszal, aki jelen est­ben egy félelmetes sárkány. A könyvben feltűnik az eredeti kö­tet néhány szereplője, és mellet­te új hősök is, és a történet ös­­­szességében J.R.R Tolkien, A ba­bó című könyvére emlékeztet. A déli tempó ritmusában A KÜLFÖLDI KALANDOZÁS, NYARA­LÁS KELLEMESEBBÉ TÉTELÉHEZ HOZZÁJÁRULHAT AZ ADOTT OR­SZÁG NÉPÉNEK, SZOKÁSAINAK, KULTÚRÁJÁNAK ISMERETE. Az úti célként egyre közkedvel­tebb európai déli országok lakói­ról hasznos például tudni, hogy mentalitásukat - akárcsak az arabokét­­ meghatározza a „rá­­érősség", s nemigen lehet ráven­ni őket a „patópálos" tempó fel­adására. Aki netán mégis sürget­ni akarná őket, az megtapasztal­hatja, hogy a görög ember nem­csak akkor mosolyog, ha vidám, hanem akkor is, ha mérges. Európa déli országainak lakói alapvetően jó kedélyű, udvarias emberek, nagyon vallásosak, kis­sé hangosak, hevesen gesztiku­lálnak. Jó néven veszik, ha az idegen tud pár szót a nyelvükön, de azt nem, ha a beszélgetésben a családjukról, a vallásukról, a munkájukról, anyagiakról akar­ják faggatni őket. A spanyolok­nál tabu a bikaviadalok bírálata. És elvárják az igazodást a sziesz­ta idejéhez (délután fél kettőtől fél ötig). A portugálok viszont azt várják el az idegentől, hogy vélet­lenül se mondja őket spanyolok­nak. A törökök az európaiságu­kat kérik elismerni - nem illik előttük Ázsiához sorolni orszá­gukat. Nyerő viszont a törökök­nél a bazárban alkudni, aki az el­ső árajánlatukat elfogadja, azt le­sajnálják, sőt szinte megvetik. Elvárják a külföldi nőktől is a mértéktartó, kissé zárt fazonú öltözködést. A pontosság a törö­köknél csak szóban illendő, de általában késni szoktak. Akár­csak a görögök, akiket a délután kettő és öt óra közötti szieszta idején nem illik zavarni, s nem ildomos politikáról kérdezgetni. Az olaszoknál viszont jó téma a politika, a foci és a család. S jó, ha náluk az autós kicsit olasszá próbál válni, azaz felveszi a helyi közlekedési tempót és morált. SZ. M. ■ A spanyoloknál tabu a bikaviadalok bírálata. (Fotó: MTI)

Next