Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-04 / 206. szám
CSÜTÖRTÖK, 2003. SZEPTEMBER 4. Tizenkét évet kapott a magyarcsanádi sorkatona Bűnösnek találták Mátó Árpádot Folytatás az 1. oldalról A magyarcsanádi férfit először tanúként, majd pár nappal később gyanúsítottként hallgatták ki. Mátó Árpád a gyilkosság utáni tizedik napon részletes, mindenre kiterjedő beismerő vallomást tett, amit később - arra hivatkozva, hogy azt kényszer alatt tette - visszavont. A legutóbbi tárgyalást egy héttel ezelőtt, augusztus 26-án tartották. A perbeszédek elhangzása után a bíró úgy döntött, egy hét múlva, szeptember 3-án hoz ítéletet. Kilenc órakor a vádlott családja, védője, valamint az ügyész és a média képviselői bevonultak a terembe. Pár másodperces feszült várakozás után belépett a bíró, majd szinte azonnal kihirdette az ítéletet. „Máté Árpád bűnös emberölés bűntettében" - jelentette ki. A büntetése 12 év börtön és 10 év közügyektől való eltiltás. Ezenkívül 921 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték a fiatal férfit. Mind ő, mind pedig családja rezzenéstelen arccal hallgatta végig az ítéletet, majd az azt követő, közel másfél órás indoklást. Az ítélethirdetés után az édesapa széttárta kezét, majd elkeseredetten az előtte lévő pad támlájára ütött. A hosszas indoklás alatt a fiú édesanyja homlokát kezébe hajtotta és csukott szemmel hallgatta a bírót. Máté öccsén látszott, őt is megviselte a döntés: előbb körmeit rágta idegesen, majd édesanyjához hasonlóan előrehajolt és tenyerébe temette arcát. A vádlottak padján ülő Máté Árpád arcán nem tükröződtek érzelmek. Csak a gyilkosság részleteinek ismertetésénél rázta meg többször a fejét. Amikor a bíró kijelentette, majd megindokolta, miért nem fogadta el a családtagok vallomását, az anya, az apa és a testvér egy emberként szisszentek fel. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért. Máté védője, Krajkó Zoltán felmentésért, a büntetés enyhítéséért fellebbezett. Krajkó szerint még mindig nem mutattak be olyan bizonyítékokat, amelyek egyértelműen terhelőek lennének védencére. Az ítélet nem jogerős. A bíró engedélyezte, hogy Máté Árpád fél óráig együtt legyen a családjával. - Az európai jog szégyene. A bíróság egyoldalúan látja a dolgokat. Ha azt mondom, hogy elfogult, enyhén fejeztem ki magam - kommentálta az ítéletet a bíróság második emeltén a 237-es tárgyalóterem előtt a fiatalember édesapja, Máté Antal. ARANY T. JÁNOS Máté Árpád arcán nem tükröződtek érzelmek. Fotó: Gyenes Kálmán •AKTUÁLIS« 5 Újra gyerekzsivaj hallatszik a nyár elején megszűnt sulik épületeiből Új iskolák a régiek helyén Elkezdődött a tanév a szegedi Napos úti és a Gyík utcai iskolában is. Csakhogy már egyik épületben sem azok járnak, akik tavaly. Az előbbiben a Waldorf-iskola, a másikban az Alternatív Kísérleti és Speciális Szakiskola költözött. A közgyűlés döntése értelmében a „lila" iskolában működő Németh Imre-iskola megszűnt, helyére a speciális nevelési-oktatási igényű gyerekeket foglalkoztató szakiskola került. A szűkös és rozoga József Attila sugárúti épületből kétszer akkora helyre költöztek. Garami István igazgató elmondta: az új helyen van tornatermük, a tágas folyosókon, aulában elférnek a tanulók. Háromszázötven-négyszáz diák jár ebbe az iskolába, a kezdeti létszám általában nőni szokott, mert év közben más iskolából „átjönnek" a gyerekek. Eddig nem is tudtak minden diákot fogadni. A „csendesebb" szakmákat költöztették át a Gyík utcába: a szövőműhelynek, varróműhelynek itt végre elég hely jutott. A mezőgazdasági, faipari, fémipari szakmák a petőfitelepi épületben maradtak. Egy adott tanítási napon a gyerekeknek nem kell utazgatniuk a két épület között, de a tanárok néha bizony buszra szállnak. A hatalmas épületben egy-két terem üres, a tornatermet sem tudják teljesen kihasználni - mondta az igazgató. Ezekbe más intézmények tanulóit is várják, a sportcsarnokot már most sem kizárólag az iskola diákjai használják. A tágasabb épületben új szakmákat is indíthatnak, például kerékpárszerelést tanítanak azoknak a diákoknak, akik képesek továbblépni. Tervezik, hogy faműves, szitanyomó, dísznövény és parkgondozó képzést indítanak - mesélt terveikről az iskola vezetője. A másik, béketelepi önkormányzati iskola végül nem kimenő rendszerben zárta be kapuit, hanem véglegesen. A Waldorf-iskola Újszentivánról költözött a helyére. Az intézmény magánkezdeményezésre jött létre, egy egyesület tartja fenn. Köszlerné Keller Ágnes igazgató megjegyezte: itt nyolc osztályt tudnak elhelyezni. Egyelőre négy van. Négy éve ugyanis egy első osztállyal kezdtek, és minden tanévkezdéskor újabb osztálynyi gyereket vesznek föl. A Napos úton négy osztálytermet, két napközis termet, egy néptánctermet alakítottak ki. Most már tornatermük is van, rendezvényeket is tudnak tartani. Egyelőre nyolcvan diákja van az iskolának, de mostantól tovább bővülhet a létszám. A Waldorf-iskolákban ugyanis nagy osztályokat alakítanak ki, ez jobban megfelel pedagógiai programjuknak. Ottjártunkkor, tegnap délután, a gyerekek a szülőkkel együtt festették az iskolát, a fehér folyosót sárgára. A Waldorf pedagógiájához hozzátartozik a természetes anyagokkal berendezett, otthonos környezet. A szülők is részt vesznek a munkában, van, aki a szükséges kellékeket vásárolja meg az iskolának, van, aki villanyt szerel - így működik a Waldorf. A Waldorf Újszentivánról költözött be. A „lilába" szakiskola került. Fotó: Schmidt Andrea Nem fogadják el a kettős díjrendszert a ráfizetésre kényszerített lakók Viharos volt a rókusi távhőfórum Mintegy kilencezer távfűtött lakásban élők jártak rosszul a sokat vitatott kettős díjrendszer bevezetésével. Közülük néhányan lakossági fórumon tiltakoztak a többletköltség ellen. Bírálatok egész zápora zúdult volna a Szegedi Hőszolgáltató Kft. képviselőjére a kettős tarifa miatt, de a távfűtők részéről senki sem jelent meg a rókusi Arany János Általános Iskolában tartott lakossági fórumon. A megbeszélésre Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő hívta mindazokat, akiket hátrányosan érint a kettős díjrendszer. A képviselő adatai szerint a 27 ezer 62 távfűtött lakásból 8822-ben emelkedett kisebb-nagyobb mértékben az alapdíj. Kalmár Ferenc úgy véli, az ő érdekükben is szót kell emelni, hiszen többnyire éppen azok kényszerülnek többletfizetésre, akik korábban sokat költöttek lakásuk hőszigetelésére, ajtót-ablakot cseréltek, termosztatikus elzárószelepet és költségmegosztót szereltettek föl, ám beruházásaik és takarékosságuk „jutalmaként" most mégis évente több ezer (tízezer) forinttal többletköltség terheli őket. Minthogy a havi elszámolás szerint fizető házak példája már a tél közepén mutatta az ellentmondásokat, Kalmár Ferenc januárban felszólalt a képviselő-testületben, indítványát azonban nem fogadták el. Az augusztusi rendkívüli közgyűlésen annyit sikerült elérni, hogy független szakértők vizsgálják felül a jelenlegi elszámolási rendszert, s a testület az elemzés után dönt az esetleges változtatásról. A megjelentek közül sokan elmondták véleményüket. Nagy Ferencé a kisnyugdíjasok és alacsony jövedelműek nevében beszélt, s elmondta, hogy ők a leghidegebb napokon inkább fölvettek még egy melegítőt, mert takarékoskodtak a jövedelmükhöz képest igen drága távfűtéssel. Egy felsővárosi asszony fölháborítónak nevezte, hogy a fűtés alapdíja kétszerese a tényleges fogyasztást mutató hődíjnak. Egy úr a versenyhivatalnak is megküldte a fűtésdíjat vitató, számokkal alátámasztott levelét. Azt válaszolták, hogy kifogásaival forduljon az Alkotmánybírósághoz. Vámos Tamás egy felsővárosi lakóközösség képviseletében élesen bírálta a kettős díjrendszert, mondván: amit a takarékosság miatt a hődíjban nem jön be, azt az alapdíjban beszedik. A résztvevők jelenléti ívet írtak alá, s megegyeztek abban, hogy Botka László polgármesterhez fordulnak és kérik: a szakértői vizsgálat lezárásáig állítsák vissza a régi elszámolást, illetve a jövőben úgy számoljanak, hogy mindenki csak a tényleges fogyasztás után fizessen. NYILAS PÉTER Az új tarifarendszer nehéz helyzetbe hozta a lakókat. Fotó: Schmidt Ann M. B. I. Tiltakozás az algyői a kikötő miatt Nem nyugtatják meg az ígéretek az algyői Bajusz Jánost, aki a kikötőbe tartó uszályok miatt megnövekvő teherautóforgalomtól tart. A balesetveszély, por és zaj miatt már korábban is sokan szót emeltek a faluban. Azért telefonált szerkesztőségünkbe Algyőről Bajusz János, mert a tervezett óvintézkedések ellenére nyugtalanítja a faluban kikötni szándékozó uszályok érkezésének híre. Mint mondta, korábban bebizonyosodott, hogy a ki- és berakodást végző teherautók nem csak a település nyugalmát zavarják, de állandó balesetveszélyt jelentenek az iskolába járó gyerekekre, akiknek nap közben gyakran kell vándorolniuk a különálló épületekben kialakított szaktantermek és tornacsarnok között. - Amíg a teherautók itt lesznek, megint nem nyithatnak az iskolában ablakot a por és füst miatt - tette hozzá olvasónk. Arra is fölhívta a fgyelmet, hogy a töltésre fölvezető utat már eddig is épp eléggé tönkretették a nehéz járművek. Valószínűnek látszik, hogy már a följáró alapja is megrepedezett. A kikötő használatát szabályozó határozat ellen több fórumon is tiltakozott a lakosság, de a testület ennek ellenére megadta az engedélyt. Most a káosz megismétlődésétől tartunk - jelentette ki Bajusz János. Mint szállítási szakember úgy véli, sokkal alkalmasabb helyet is választhattak volna a kikötésre: a falutól távol, a Tisza-híd mellett eddig is folyt sóder-homok kirakodás. - Remélem, hogy legkésőbb jövőre rendeződik a helyzet - mondta Piri József polgármester. Emlékeztetett rá, hogy a képviselő-testület annak idején csupán azért vette tudomásul a falu kikötőjének használatáról szóló megállapodást, mert ígéretet kapott a végleges és mindenki számára megnyugtató megoldásra. Ez pedig pontosan egybevág Bajusz János javaslatával: az önkormányzat és a Tisza Gabonakereskedő és Kikötőüzemek Kft. egyetért abban, hogy a híd melletti kavicskikötő alkalmas lenne a teherhajók fogadására. A tárgyalás folyik, az előkészítő munka halad, a szakhatósági engedélyek már megvannak, de akadályt jelent, hogy az adott terület kicsi. A bővítést ingatlancserével oldhatják meg, ennek lebonyolítása viszont több időt vesz igénybe. Ezért az őszi szállítást még a jelenlegi körülmények között végzik. Piri József hangsúlyozta, hogy szigorúan ügyelnek a kikötő-használati szabályok betartására: egyszerre egy teherautó szállíthat, a kocsik csökkentett sebességgel haladnak, s vállalják az útban esett károk helyreállításának költségeit.