Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-04 / 206. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. SZEPTEMBER 4. Tizenkét évet kapott a magyarcsanádi sorkatona Bűnösnek találták Mátó Árpádot Folytatás az 1. oldalról A magyarcsanádi férfit először tanúként, majd pár nappal ké­sőbb gyanúsítottként hallgatták ki. Mátó Árpád a gyilkosság utá­ni tizedik napon részletes, min­denre kiterjedő beismerő vallo­mást tett, amit később - arra hi­vatkozva, hogy azt kényszer alatt tette - visszavont. A legutóbbi tárgyalást egy hét­tel ezelőtt, augusztus 26-án tar­tották. A perbeszédek elhangzá­sa után a bíró úgy döntött, egy hét múlva, szeptember 3-án hoz ítéletet. Kilenc órakor a vádlott család­ja, védője, valamint az ügyész és a média képviselői bevonultak a terembe. Pár másodperces fe­szült várakozás után belépett a bíró, majd szinte azonnal kihir­dette az ítéletet. „Máté Árpád bűnös emberölés bűntettében" - jelentette ki. A büntetése 12 év börtön és 10 év közügyektől való eltiltás. Ezenkívül 921 ezer forint bűn­ügyi költség megfizetésére köte­lezték a fiatal férfit. Mind ő, mind pedig családja rezzenéste­len arccal hallgatta végig az ítéle­tet, majd az azt követő, közel másfél órás indoklást. Az ítélet­­hirdetés után az édesapa széttár­ta kezét, majd elkeseredetten az előtte lévő pad támlájára ütött. A hosszas indoklás alatt a fiú édesanyja homlokát kezébe haj­totta és csukott szemmel hallgat­ta a bírót. Máté öccsén látszott, őt is megviselte a döntés: előbb körmeit rágta idegesen, majd édesanyjához hasonlóan előre­hajolt és tenyerébe temette ar­cát. A vádlottak padján ülő Máté Árpád arcán nem tükröződtek érzelmek. Csak a gyilkosság részleteinek ismertetésénél rázta meg többször a fejét. Amikor a bíró kijelentette, majd megindo­kolta, miért nem fogadta el a csa­ládtagok vallomását, az anya, az apa és a testvér egy emberként szisszentek fel. Az ügyész három nap gondol­kodási időt kért. Máté védője, Krajkó Zoltán felmentésért, a büntetés enyhítéséért fellebbe­zett. Krajkó szerint még mindig nem mutattak be olyan bizonyí­tékokat, amelyek egyértelműen terhelőek lennének védencére. Az ítélet nem jogerős. A bíró en­gedélyezte, hogy Máté Árpád fél óráig együtt legyen a családjá­val. - Az európai jog szégyene. A bí­róság egyoldalúan látja a dolgo­kat. Ha azt mondom, hogy elfo­gult, enyhén fejeztem ki magam - kommentálta az ítéletet a bíró­ság második emeltén a 237-es tárgyalóterem előtt a fiatalember édesapja, Máté Antal. ARANY T. JÁNOS Máté Árpád arcán nem tükröződtek érzelmek. Fotó: Gyenes Kálmán •AKTUÁLIS« 5 Újra gyerekzsivaj hallatszik a nyár elején megszűnt sulik épületeiből Új iskolák a régiek helyén Elkezdődött a tanév a szegedi Napos úti és a Gyík utcai iskolában is. Csakhogy már egyik épületben sem azok járnak, akik ta­valy. Az előbbiben a Waldorf-iskola, a má­sikban az Alternatív Kísérleti és Speciális Szakiskola költözött. A közgyűlés döntése értelmében a „lila" isko­lában működő Németh Imre-iskola meg­szűnt, helyére a speciális nevelési-oktatási igényű gyerekeket foglalkoztató szakiskola került. A szűkös és rozoga József Attila sugárúti épületből kétszer akkora helyre költöztek. Garami István igazgató elmondta: az új he­lyen van tornatermük, a tágas folyosókon, aulában elférnek a tanulók. Háromszázöt­­ven-négyszáz diák jár ebbe az iskolába, a kezdeti létszám általában nőni szokott, mert év közben más iskolából „átjönnek" a gyerekek. Eddig nem is tudtak minden diá­kot fogadni. A „csendesebb" szakmákat költöztették át a Gyík utcába: a szövőműhelynek, varrómű­helynek itt végre elég hely jutott. A mezőgaz­dasági, faipari, fémipari szakmák a petőfite­­lepi épületben maradtak. Egy adott tanítási napon a gyerekeknek nem kell utazgatniuk a két épület között, de a tanárok néha bizony buszra szállnak. A hatalmas épületben egy-két terem üres, a tornatermet sem tudják teljesen kihasználni - mondta az igazgató. Ezekbe más intézmé­nyek tanulóit is várják, a sportcsarnokot már most sem kizárólag az iskola diákjai használ­ják. A tágasabb épületben új szakmákat is in­díthatnak, például kerékpárszerelést taníta­nak azoknak a diákoknak, akik képesek to­vábblépni. Tervezik, hogy faműves, szitanyo­mó, dísznövény és parkgondozó képzést in­dítanak - mesélt terveikről az iskola vezető­je. A másik, béketelepi önkormányzati iskola végül nem kimenő rendszerben zárta be ka­puit, hanem véglegesen. A Waldorf-iskola Új­szentivánról költözött a helyére. Az intéz­mény magánkezdeményezésre jött létre, egy egyesület tartja fenn. Köszlerné Keller Ágnes igazgató megjegyezte: itt nyolc osztályt tud­nak elhelyezni. Egyelőre négy van. Négy éve ugyanis egy első osztállyal kezdtek, és min­den tanévkezdéskor újabb osztálynyi gyere­ket vesznek föl. A Napos úton négy osztálytermet, két nap­közis termet, egy néptánctermet alakítottak ki. Most már tornatermük is van, rendezvé­nyeket is tudnak tartani. Egyelőre nyolcvan diákja van az iskolának, de mostantól tovább bővülhet a létszám. A Waldorf-iskolákban ugyanis nagy osztályokat alakítanak ki, ez jobban megfelel pedagógiai programjuknak. Ottjártunkkor, tegnap délután, a gyerekek a szülőkkel együtt festették az iskolát, a fehér folyosót sárgára. A Waldorf pedagógiájához hozzátartozik a természetes anyagokkal be­rendezett, otthonos környezet. A szülők is részt vesznek a munkában, van, aki a szüksé­ges kellékeket vásárolja meg az iskolának, van, aki villanyt szerel - így működik a Wal­dorf. A Waldorf Újszentivánról költözött be. A „lilába" szakiskola került. Fotó: Schmidt Andrea Nem fogadják el a kettős díjrendszert a ráfizetésre kényszerített lakók Viharos volt a rókusi távhőfórum Mintegy kilencezer távfűtött la­kásban élők jártak rosszul a so­kat vitatott kettős díjrendszer bevezetésével. Közülük néhá­­nyan lakossági fórumon tilta­koztak a többletköltség ellen. Bírálatok egész zápora zúdult volna a Szegedi Hőszolgáltató Kft. képviselőjére a kettős tarifa miatt, de a távfűtők részéről sen­ki sem jelent meg a rókusi Arany János Általános Iskolában tartott lakossági fórumon. A megbeszé­lésre Kalmár Ferenc önkormány­zati képviselő hívta mindazokat, akiket hátrányosan érint a kettős díjrendszer. A képviselő adatai szerint a 27 ezer 62 távfűtött lakásból 8822-ben emelkedett kisebb-na­­gyobb mértékben az alapdíj. Kal­már Ferenc úgy véli, az ő érde­kükben is szót kell emelni, hi­szen többnyire éppen azok kény­szerülnek többletfizetésre, akik korábban sokat költöttek laká­suk hőszigetelésére, ajtót-abla­­kot cseréltek, termosztatikus el­zárószelepet és költségmegosztót szereltettek föl, ám beruházásaik és takarékosságuk „jutalma­ként" most mégis évente több ezer (tízezer) forinttal többlet­­költség terheli őket. Minthogy a havi elszámolás szerint fizető házak példája már a tél közepén mutatta az ellent­mondásokat, Kalmár Ferenc ja­nuárban felszólalt a képvise­lő-testületben, indítványát azon­ban nem fogadták el. Az augusz­tusi rendkívüli közgyűlésen an­­­nyit sikerült elérni, hogy függet­len szakértők vizsgálják felül a jelenlegi elszámolási rendszert, s a testület az elemzés után dönt az esetleges változtatásról. A megjelentek közül sokan el­mondták véleményüket. Nagy Ferencé a kisnyugdíjasok és ala­csony jövedelműek nevében be­szélt, s elmondta, hogy ők a leg­hidegebb napokon inkább föl­vettek még egy melegítőt, mert takarékoskodtak a jövedelmük­höz képest igen drága távfűtés­sel. Egy felsővárosi asszony föl­­háborítónak nevezte, hogy a fű­tés alapdíja kétszerese a tényle­ges fogyasztást mutató hődíj­nak. Egy úr a versenyhivatalnak is megküldte a fűtésdíjat vitató, számokkal alátámasztott levelét. Azt válaszolták, hogy kifogásai­val forduljon az Alkotmánybíró­sághoz. Vámos Tamás egy felső­városi lakóközösség képviseleté­ben élesen bírálta a kettős díj­rendszert, mondván: amit a ta­karékosság miatt a hődíjban nem jön be, azt az alapdíjban be­szedik. A résztvevők jelenléti ívet írtak alá, s megegyeztek abban, hogy Botka László polgármesterhez fordulnak és kérik: a szakértői vizsgálat lezárásáig állítsák vis­­­sza a régi elszámolást, illetve a jövőben úgy számoljanak, hogy mindenki csak a tényleges fo­gyasztás után fizessen. NYILAS PÉTER Az új tarifarendszer nehéz helyzetbe hozta a lakókat. Fotó: Schmidt Ann M. B. I. Tiltakozás az algyői a kikötő miatt Nem nyugtatják meg az ígé­retek az algyői Bajusz Jánost, aki a kikötőbe tartó uszályok miatt megnövekvő teherautó­forgalomtól tart. A balesetve­szély, por és zaj miatt már ko­rábban is sokan szót emeltek a faluban. Azért telefonált szerkesztősé­günkbe Algyőről Bajusz János, mert a tervezett óvintézkedések ellenére nyugtalanítja a faluban kikötni szándékozó uszályok ér­kezésének híre. Mint mondta, korábban bebizonyosodott, hogy a ki- és berakodást végző teher­autók nem csak a település nyu­galmát zavarják, de állandó bal­esetveszélyt jelentenek az iskolá­ba járó gyerekekre, akiknek nap közben gyakran kell vándorolni­uk a különálló épületekben ki­alakított szaktantermek és tor­nacsarnok között. - Amíg a te­herautók itt lesznek, megint nem nyithatnak az iskolában ab­lakot a por és füst miatt - tette hozzá olvasónk. Arra is fölhívta a fgyelmet, hogy a töltésre fölvezető utat már eddig is épp eléggé tönkre­tették a nehéz járművek. Valószí­nűnek látszik, hogy már a följáró alapja is megrepedezett.­­ A kikötő használatát szabá­lyozó határozat ellen több fóru­mon is tiltakozott a lakosság, de a testület ennek ellenére megad­ta az engedélyt. Most a káosz megismétlődésétől tartunk - je­lentette ki Bajusz János. Mint szállítási szakember úgy véli, sokkal alkalmasabb helyet is vá­laszthattak volna a kikötésre: a falutól távol, a Tisza-híd mellett eddig is folyt sóder-homok kira­kodás. - Remélem, hogy legkésőbb jö­vőre rendeződik a helyzet - mondta Piri József polgármester. Emlékeztetett rá, hogy a képvise­lő-testület annak idején csupán azért vette tudomásul a falu ki­kötőjének használatáról szóló megállapodást, mert ígéretet ka­pott a végleges és mindenki szá­mára megnyugtató megoldásra. Ez pedig pontosan egybevág Ba­jusz János javaslatával: az önkor­mányzat és a Tisza Gabonake­reskedő és Kikötőüzemek Kft. egyetért abban, hogy a híd mel­letti kavicskikötő alkalmas len­ne a teherhajók fogadására. A tárgyalás folyik, az előkészí­tő munka halad, a szakhatósági engedélyek már megvannak, de akadályt jelent, hogy az adott te­rület kicsi. A bővítést ingatlan­­cserével oldhatják meg, ennek le­bonyolítása viszont több időt vesz igénybe. Ezért az őszi szállí­tást még a jelenlegi körülmények között végzik. Piri József hangsúlyozta, hogy szigorúan ügyelnek a kikö­tő-használati szabályok betartá­sára: egyszerre egy teherautó szállíthat, a kocsik csökkentett sebességgel haladnak, s vállalják az útban esett károk helyreállítá­sának költségeit.

Next