Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-16 / 242. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. OKTÓBER 16. A­z IKV-nál vizsgálják Dobó szerződését Folytatás az 1. oldalról Beck Zoltán szerint az IKV Rt. akkori elnök-vezérigazgatója, Kerekes Péter azonban beérte a Dolmark Kft. 4 millió 200 ezer forintos tervezési ajánlatával. El­hangzott: a beruházási érték és a tervezési-vállalási díj aránya a szabad piacon jellemzően 2-2,7 százaléknyi. Dobó cége a beruhá­zási érték 4,2 százalékáért vállal­ta el a megbízást. Kérdésünkre, miért kellett ilyen szoros határidőt szabni a beruházás tervezésénél, Beck elmondta: nem találtak olyan sürgető körülményt, határidős kötelezettségvállalást, vagy egyéb szorító tényezőt, amely indokolta a sietséget. A Dol­mark Kft. 2000 óta működő cég, amelynek egyik cégjegyzésre jo­gosult tagja Dobó László fideszes önkormányzati és országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPSZ szege­di közgyűlési frakciójának veze­­­tője. A tájékoztatón elhangzott: a városi ingatlankezelő felügyelő­bizottsága mihamarabb meghall­gatja Dobót a részletekről az ügy tisztázása érdekében. Az IKV Rt. felügyelőbizottságának kifogása­iról és tervezett meghallgatásáról tőlünk értesült Dobó László, aki a részletek ismerete nélkül egy­előre nem kívánt nyilatkozni la­punknak. O.K.K. Marad a magas színvonal A­z EU és a vadászat Az uniós csatlakozás nem jelent alapvető változásokat a magyar vadgazdálkodás, vadászat szem­pontjából. A hagyományosan magas színvonalú magyar va­dászat sok esetben szigorúbb előírásokat alkalmaz, mint amelyek bizonyos mediterrán EU-tagországokban érvényesül­nek. Vadgazdálkodási, vadászati kér­désekkel az unió közvetlenül nem foglalkozik, ez talán a ma­gas színvonalú magyar vadgaz­dálkodás szerencséjének is te­kinthető - mon­dta Pintér István FVM-főosztályvezető Vásárhe­lyen, az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a Magyar Bioló­giai Társaság szegedi csoportja által tartott Wellmann Oszkár tudományos tanácskozáson. Ko­rábban történt kísérlet arra, hogy egységes uniós irányelveket ve­zessenek be e területen, ennek azonban az uniós tagországok egy része Németország kezdemé­nyezésére ellenállt, s így elkerül­hetővé lett, hogy más, jórészt mediterrán országok közismer­ten laza vadászati szabályokat követő gyakorlata szélesebb teret kapjon. Magyarországon - amely e szempontból a német kultúr­körhöz tartozik - Európa-szerte elismerten magas szintű vadgaz­dálkodás folyik. Az uniós jogszabályok közül csupán három érinti a magyar vadgazdálkodást, a vadászatot. Egyik a vadon élő madarak védel­méről szóló, keretjellegű irány­elv, mely minimumszintet fogal­maz meg a védettséggel kapcso­latban, s az egyes tagországok szigorúbb előírásokat is érvénye­síthetnek. A vadászható fajokkal kapcsolatos előírásokat a szakér­tők jelenleg elemzik. A második ilyen irányelv a természetes élő­helyek, a vadon élő növény-, ál­latfajok védelméről szól, és a Magyarország által korábban alá­írt berni egyezményhez hasonló. Ennek alapján készül a Natu­­ra-2000 program, amely európai „zöld folyosórendszer" kialakítá­sát célozza. A harmadik­ rende­let a vadon élő növények, állatok kereskedelmének szabályozására vonatkozik, s a védett fajok ke­reskedelmének megakadályozá­sát is szolgálja. A forgalomba ke­rülhető fajok egyedeivel kapcso­latban kereskedelmi tétel megál­lapítására még szükség van. F.CS. Világsztárok a szegedi gálakoncerten Örömzenével indult a dzsesszfesztivál Örömzenét játszó zenekarok klubkoncertjével indult tegnap este a Belvárosi Kikötőben a Sze­gedi Jazz Napok programsoroza­ta. A hazai Nigun együttes a jó kedvű tradicionális zsidó muzsi­kát, a klezmert ötvözte a dzses­­­szes, improvizatív zenével. A másik fellépő, a szerb Nikola Mitrovic Trió Kurina Kornél köz­reműködésével a legendás Chet Bakerre emlékezett műsorával. A Belvárosi moziban ma 19 órá­tól nemzetközi gálakoncerttel folytatódik a rendezvénysorozat. Fellép a Blaha Attila Quartet, a Renaud Garcia-Fons Trio és Mar­tin Taylor szólógitáros. Elsőként a Nigun együttes játszott. Fotó: Gyenes Kálmán «AKTUÁLIS» Nyári Ferenc József: Megtesszük azt, ami erőnkből telik Örökbe fogadta a temetőt Folytatás az 1. oldalról A tv2 Napló szerkesztősége meg­hirdette a Fogadjon örökbe egy szemétdombot elnevezésű moz­galmat, amihez a magánszemé­lyek és vállalkozások mellett or­szágos hetilapok szerkesztőségei is csatlakoztak. Szegeden temetői kalauzunk, Nyári Ferenc József csatlakozott a mozgalomhoz. A városrész sor­sát szívén viselő férfi az egész te­metőt örökbe fogadta. - Évtize­dek óta megoldatlan a Gyevi te­mető ügye - magyarázza, ahogy óvatosan átbújunk a szétvágott kerítésen, miközben egy kóbor kutya kerülget bennünket kíván­csian.­­ A gyermekek érdekében vállaltam fel, hiszen iskolák, la­kóházak veszik körül ezt a he­lyet. A hatóságok a mai napig nem tudtak előrelépni az ügy­ben. Mi most azokkal, akik tá­mogatják az ügyet, megtesszük azt, ami erőnkből telik. Fontos­nak tartom, hogy felhívjam a szegediek figyelmét erre a tartha­tatlan helyzetre - folytatja Nyári. Az örökbefogadó nem érzi úgy, hogy szélmalomharcot vívná­nak. Szerinte már korábban szükség lett volna ilyen akcióra. A férfi lelkesen sorolja, ki min­denki támogatja a kezdeménye­zését. — Beszéltem Kozma József alpolgármesterrel, aki pozitívan állt a dologhoz. Dobó László or­szággyűlési képviselő ígéretet tett arra, hogy ő is eljön majd ta­karítani. A polgárőrség pedig a biztosításban segít majd - mond­ja. Nyári Ferenc József saját pénzből és támogatásból szeret­né megvalósítani elképzeléseit, amihez önkéntes segítőket ke­res. Az akciót október 26-ára, vasárnapra tervezi. A kezdemé­nyezés ötletgazdája kéri, hogy minél többen jöjjenek el reggel nyolcra a Gyevi temetőhöz, s hozzanak magukkal lapátot, kesztyűt és zacskókat, amibe a szemetet összegyűjtik majd. - Persze nem vagyok biztos ab­ban, hogy teljes egészében sike­rül megtisztítani a temetőt, de legalább felhívjuk a figyelmet arra, milyen állapotok uralkod­nak itt - teszi hozzá búcsúzóul Nyári Ferenc József. ARANY T. JÁNOS A hatóságok a mai napig nem léptek, Nyári Ferenc József nem vár tovább. Fotó: Gyenes Kálmán A bírságnak nincs visszatartó ereje Szegeden és környékén több 10 ezer köb­méter szemetet raknak le illegálisan. Az il­letékesek úgy érzik, szélmalomharcot vív­nak. Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. ügyvezető igazgatója el­mondta, van olyan vállalkozó, akit leg­alább százszor feljelentettek már. - Egy több százmilliós forgalmú vállalkozást nem rendít meg a 20 ezer forintos szabály­sértési bírság. Amíg minden érintett nem veszi komolyan a kérdést, nem várható változás - jelentette ki az igazgató. A kht. évente 20-30 millió forintot költ az illegá­lis lerakók felszámolására. Ha mindet el szeretnék tüntetni, az több százmillió fo­rintba kerülne. Szabó elmondta: a tv2 Fo­gadj örökbe egy szemétdombot! elnevezésű akciója után számos vállalkozó és cég meg­kereste a kht.-t, akik jó reklámnak tekintik a kezdeményezést. - Nincsenek tisztában a valós költségekkel. Amikor erről tájékoz­tatjuk őket, kijelentik, hogy adnának 50 ezer forintot, a többit pedig pótolja a kht. Jelenleg folynak az egyeztetések, hogy ta­láljunk néhány kis méretű illegális szemét­dombot - tette hozzá mosolyogva az ügyve­zető. HÍREK APÁRA ÉS FIÁRA EMLÉKEZTEK A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának első emeletén az évfordulós emlékcsarnokban tegnap apára és fiára, Szőkefalvi-Nagy Gyulára és Szőkefalvi-Nagy Bélára emlékeztek. A kiállítás közönségét Mader Béla, az EK főigazgatója köszöntötte. Elmondta: ritkaság, hogy generációkról tudnak megemlékezni az évek óta tartó kiállítássorozatban, majd Szendrei János főiskolai tanár emlékezett a két világhírű tudósra. A kiállítás egy hónapig látható az Egyetemi Könyvtár folyosóján, az egyetem rektori hivatalának első emeletén. MESTEREK LETTEK Harmincan tettek sikeres mestervizsgát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében autóvillamossági szerelő, cukrászszak, női szabó kozmetikus valamint szobafestő-mázoló és tapétázó szakmában. A mesterleveleket tegnap délután ünnepség keretében adták át azoknak, akik megfeleltek a szigorú szakmai előírásoknak. SCHUBERT ÉVA A PINCESZÍNHÁZBAN Schubert Éva vendégjátékaként ma este fél 8-tól a szegedi Horváth Mihály utcai Pinceszínházban látható a Margarida asszony című előadás Frenkó Zsolt rendezésében. Történet nincs, csupán két tanítási óra, ahol a nézők szerves részét adják a játéknak. Hiszen ők a nyolcadikos diákok mindannyian, s Margarida asszony a tanárnő. Állítólag biológiaórát tart, de ide-oda kalandozva beszél önmagáról és rólunk. 5 Hétfőn állítják föl szobrot Szentendrén öntik, s hétfőn ál­lítják föl a szegedi Rákóczi té­ren Nagy Imre szobrát. Lapis András alkotását október 23-án avatják fel. A Nagy Imre-szoborpályázatra készített gipsztervhez képest némiképp megváltoztatta a végleges műalkotás egyes rész­leteit Lapis András szobrász­­művész, akit az önkormányzat bízott meg az 1956-os forrada­lom és szabadságharc minisz­terelnöke egészalakos szobrá­nak elkészítésével. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a második fordulóban három pá­lyaművet bírált el a zsűri {Kiss Jenő és Mihály Árpád is elkészí­tette 1:5 léptékű makett-ter­­vét), s Lapis András vázlatának karakteresebbé tételét javasol­ták. Az alkotóművész az új díszbur­kolattal borított Rákóczi téren, a készülő szobor számára a megye­háza főbejárata előtt kialakított, alacsony talapzatánál mondta el, hogy a beszédét fölolvasó, kalap­ban és felöltőben álló Nagy Imre már nem a leírt szövegre tekint, hanem fölemelt fővel néz hallga­tóságára, kabátja pedig hosszabb, mint az első tervváltozaton, így a politikus méltóságteljesebb be­nyomást kelt. Az újabb zsűrizés alkalmával a bírálók úgy ítélték meg, hogy a szobor megfelel a portréval szemben támasztott követelményeknek. Az alkotómunkában többen segítették a művészt, köztük Si­pos József történész, Nagy Im­re­ kutató, aki 1956 októberében készült fotográfiákat mutatott a miniszterelnökről. Ezeken a ké­peken a politikus már korántsem olyan testes, mint a korábbi években, arcán és alakján nyo­mot hagyott az átmeneti időszak állandó feszültsége, a rendkívüli felelősség ránehezedő súlya. La­pis András mindezt igyekezett megjeleníteni a megformált alakban, amely az október 30-i beszéd fölolvasása közben ábrá­zolja a mártírhalált halt kor­mányfőt. A 2,2 méter magas bronzala­kot egy szentendrei műhelyben öntik, s a cizellálás után, várha­tóan hétfő délután állítják föl a Rákóczi téren. A szobrot az októ­ber 23-i ünnepségen avatják föl. NY. P. Lapis András szobrászművész a Rákóczi téri talapzat előtt, kezében az időközben módosított gipsz­tervvel. Fotó: Karnok Csaba

Next