Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-26 / 250. szám

KEDD, 2004. OKTÓBER 26. Hajléktalan halottaink Virágba és gyertyafénybe borulnak november legelején a temetőink. Aki még él és mozogni tud, elviszi kegyeletét és emlékeit ősei sírjára. Nem a nemzetes nagyokra emlékezünk ilyenkor, a közhalottakra inkább. Olyanokra azonban, akiktől szemünk állását, arcunk rán­dulását, lábunk járását örököltük. Tudományosabban is mondhat­juk, akiknek a génjeit magunkban hordjuk és továbbadjuk. Akár év­századok múlva is kideríthető lesz, ki honnan jött és hová ment. Most a temetőkbe megyünk. Amikor hantot húztunk szeretteink fölé, elsóhajtottuk magun­kat: nyugodjanak békében. Az örök világosság fényeskedése mellé a pap is ezt szokta mondani, meg a búcsúztató szónoklatok is. Szebbet, jobbat nem is mondhatnánk. Alig van azonban olyan pontja földgolyónknak, ahol ősök ne nyugodnának. Ezeréves mocsarakból is kerülnek elő majdnem épen megmaradt elődök, gleccserek jegéből is, és legújabb autópá­lyáink nyomvonalán is csontokra akadnak a régészek. A kegyelet is azt kívánja, hogy örök nyugalmuk fölött ne böhömnagy gépek dübörögjenek. Ki ne emlékezne Gabriel García Márcotez kolumbiai Nobel-díjas író nagy regényére, a Száz év magányra ! Egyik hőse, a tizenegy éves Rebeca vászontarisznyában hordja magával szülei csontjait, hogy valahol keresztény temetésben legyen részük. A világhír szár­nyán lett csak szellemi kapcsolatunk Kolumbiával, de akárhány­szor elmegyek a Gyevi temető mellett, eszembe jut Rebeca. A ró­­kusi öregtemetőnél is elfogtak hasonló érzések, amikor föltúrták azt is a gépek. Századok óta temettek oda halottakat, és mindnél elmondhatták papok és gyászolók: nyugodjatok békében. Kellett a hely, és ne finomkodjunk, kellett a pénz is, eladták ela­­dott temetőinket. Aki meg tudta fizetni, kiszedethette ősei csontja­it, és új helyre temethette. Érző emberek és éber fejek legalább nagyjaink fej­fáit - leginkább síremlékeit - igyekeznek megmenteni, a többség földi maradványa azonban holtában vált hajléktalanná. Kegyetlen kegyelet lesz halottak napján. Ott is gyúlnak gyertyák, ahol már semmi keresnivalója nem lenne az utódoknak. Hivatalo­san nem, de a valóságban Rebecává változunk, és lelkünk vászon­tarisznyájában ott zörögnek őseink csontjai. Ha fél szavam lehet­ne még ebben az ügyben, azt ajánlanám, engedjék be legalább erre a pár napra a még mindig gyászolókat akkor is, ha alkotmányunk egyetlen pontja se foglalkozik velük. Szabad embereknek legyen szabad a gyászuk is. Ne kelljen átírnunk Nemzeti dalunkat: Kik szabadon éltek-haltak, /Szabad földben nem nyughatnak ■ Ha már ilyen kegyetlen az élet. H. I). Sártenger az újpetőfitelepi Füge soron Focipálya a magasban A májusban befejeződött csa­tornázás után még mindig por és sár borítja a Füge sort Új­­petőfitelepen. Az egykori fut­­ballpályára megállás nélkül hordják a földet, a lakók szerint a terület már magasabban áll, mint a telkek szintje. A bel­víztől félnek. A Füge sor csatornázását min­den lakó örömmel fogadta, bár tudták, hogy kellemetlenséggel járnak a munkálatok. A május­ban befejeződött csatornázás után a területrendezés késik, még mindig teherautók járnak az utcában.­­ A futballpályát töl­tik, ami eddig alacsonyabban állt az utca szintjénél. Most viszont már magasabb, ezért attól fé­lünk, a belvíz a mi kertjeinkben áll hamarosan - mondta az egyik lakó, Ambrus Andrásné. - A teherautók miatt a sár ha­talmas, személykocsival már be sem lehet állni a házakhoz. A kö­zös képviselőnk azt tanácsolta, hagyjuk ismerősnél a járműve­ket, ugyanis ha nem tudjuk ga­rázsban vagy udvaron tárolni, feltörik, mint a szomszédunkét. A csatornázás előtt sem volt itt beton, de kőből mindenki kiala­kította a háza előtti útszakaszt. Kérdeztük a sofőröktől, meddig tart még a feltöltés. Ők is csak annyit tudnak, hogy van még föld bőven, amit most Tápéról hoznak.­­ Megkerestük a képviselőn­ket, Gila Ferencet, aki annyit mondott, náluk is volt csatorná­zás, náluk is porral járt, tudomá­sul kell vennünk, hogy csatornát földmunka nélkül még nem épí­tettek. Azt is közölte velünk, az út betonozásáig nem kapunk ko­hósalak utat, holott amikor a csatornázásért fizettünk, erre ígéretet kaptunk. Attól félünk, idén már nem rendeződik a hely­zet, télre itt nem lesz út, csak ez a hatalmas, teherautók által vag­dalt sár. A sportpályát fel kellett tölteni mert rendszeresen elöntötte a csatornavíz és egyébként is víz­eres volt a terület - mondta la­punk kérdésére Gila Ferenc. - A pálya szintje nem haladja meg az utca szintjét, még kell rá a föld. November elejére lezárulnak a munkálatok, 20-25 centiméteres termőföld réteg kerül legfölülre, ami a füvesítéshez kell. A jövő év őszén már focizni lehet a pályán. Rossz hír viszont a lakóknak, hogy a Hídépítő Rt. által vezetett konzorcium a Balaton utcai befo­gadót még nem építette meg, így csúszik a csatornarendszer át­adása. G. ZS. ■AKTUÁLIS aj 5 A Gyevi temető fölszámolását végző cég tiltakozik a vádaskodások miatt Holtak a terepszint fölött Szabálytalan temetések nyomaira bukkant a szegedi Gyevi temető fölszámolását végző Csomiber Rt. Közvetlenül a földfelszín alatt, mindössze 40 centiméteres mély­ségben is találtak emberi maradványokat. Kiderült: az 1971-ben lezárt sírkertbe még a kilencvenes években is temettek. Folytatódik a szegedi Gyevi temető felszá­molása óta tartó váratlan események sora: a sírok lebontásával megbízott Csomiber Rt. szabálytalan temetésekről adott hírt. Honti György igazgató annak kapcsán tájékoztatta­ lapunkat, hogy - amint szerkesztőségünkbe küldött összefoglalójában olvasható - „a te­mető felszámolása során már három ízben történt felelőtlen és teljesen megalapozatlan feljelentés Nyári Ferenc József részéről". A kiesés többórás, illetve félnapos leállást je­lentett. Hozzátette, hogy Nyárit senki sem fenyegette meg - szemben az érintett korábbi állításával. Folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a temető sorsának alakulását évek óta figyelemmel kísérő Nyári Ferenc Jó­zsef olvasónk, kegyeletsértést gyanítva, több alkalommal rendőröket hívott a helyszínre. Először a sírok bontásának megindításakor tiltakozott, s felhívta a figyelmet arra, hogy a munkát a helyi védettség lejárta előtt kezd­ték |ezt a tényt a szegedi polgármesteri hiva­tal jegyzői irodája is megerősítette, hozzáté­ve, hogy az ügynek „jogkövetkezménye nincs"), majd akkor is rendőrt hívott, amikor az egyik markológép csontokat fordított ki a földből. (Állítása szerint ekkor hangzott el az őt ért fenyegetés.) De más rendkívüli esemény is történt: el­szakítottak egy nagyfeszültségű kábelt, s egy dolgozó megsérült. A munka leállítása sokba kerül a Csomiber­­nek: a sírkertben dolgozó kotrógépek óradíja 6-10 ezer forint. „A kényszerű szünetek nem csak a gépek, hanem az exhumálást végző Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. mun­káját is akadályozták" - szögezte le az igazga­tó, aki sértőnek találta a csontok előkerülésé­ről szóló cikkünk címét (Koponyák hegye), mondván: az exhumálás során igyekeznek betartani a kegyeleti szempontokat, de több helyen találtak teljesen szabálytalanul, az elő­írt 1,6 méteres temetési mélység helyett mindössze 80-100 centiméter mélyen elhan­­tolt maradványokat. Egy sírban még a terep­szint felett is temettek, a koporsót mindössze 40 centiméteres földréteg borította. Előfordult más szabálytalanság is: például egy urna felirata szerint az elhunyt hamvait a temető 1971-es bezárása után több mint húsz évvel, a kilencvenes években helyezték el a Gyeviben. Mindezen felül a munka kezdetén bekerí­tett temető drótkerítését folyamatosan ron­gálják, mintegy száz méternyi szakaszt pedig el is loptak az elmúlt hetekben. Naponta kétszáz elhunyt maradványait exhumálják a Gyeviben Fotó: Karnak Csaba Jelképesen vásárolt be a Fidesz A 6 százalékosra tervezett, de végül csak 3 százalékos, úgyne­vezett Szeged-pótlék a közalkal­mazottakat átlagosan havi bruttó 3 ezer forinttal h­ozza rosszabb helyzetbe - mondta Farkasné Pocsai Blanka. A Fi­desz női tagozatának Csongrád megyei elnöke a párt tegnapi, az egyik szegedi élelmiszerbolt előtt tartott sajtótájékoztatóján jelképesen be is vásárolt ebből a 3 ezer forintból. Hűvös László képviselő arra hívta fel a figyel­met, a Szeged-pótlékot az egész­ségügyi dolgozóknak is meg kel­lene kapniuk. Vásárhelyre irányított betegek Az elmúlt időszakban újabb hét település csatlakozott a vásár­helyi irányított betegellátási rendszerhez. A modellben jelen­leg 59 háziorvos vesz részt, akik mintegy 85 ezer pácienst lát­nak el. Másfél év óta mintegy 20 ezerrel több páciens egészségügyi problé­máit orvosolja az irányított beteg­­ellátás keretében a vásárhelyi Er­zsébet Kórház-rendelőintézet. A 2003 nyarán bevezetett rendszer annak idején csupán a város lakó­ira, valamint a környék települé­sein, azaz Mindszenten, Márté­­lyon, valamint a Békéssámsonon élők ellátására terjedt ki. Ma már azonban Csongrád, Székkutas, Eperjes, Derekegyház, valamint a Békés megyei Szarvas, Gádoros és Kaszaper is csatlakozott a prog­ramhoz - tudtuk meg dr. Várko­­nyi Katalintól, az irányított beteg­­ellátási rendszer vásárhelyi pro­jektvezetőjétől. A pácienseket ellátó háziorvo­sok száma is bővült az elmúlt időszakban. Jelenleg 59 doktor dolgozik a rendszerben. Igaz, nem csak csatlakoztak a modell­hez, hanem - mint arról már be­számoltunk - két vásárhelyi or­vos ki is lépett belőle. A rend­szert főként az a kritika érte, hogy sokkal több adminisztratív munkát ró az orvosokra. Emel­lett elmaradtak a doktoroknak ígért eszközfejlesztésre felhasz­nálható pénzek kifizetésével. Ez utóbbit azonban már pótol­ták, viszont az adminisztráció mennyiségén nem tudnak változ­tatni, mivel arra vonatkozóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előírásai érvényesek - je­gyezte meg Várkonyi doktornő. A rendszer nem szó szerinti betegirányítást jelent, hanem optimális egészségügyi ellátást, azaz, hogy a pácienseknek ne kelljen bizonyos vizsgálatokon többször, feleslegesen átesniük, így a régióban hatékonyabbá és szervezettebbé válik az egész­ségügyi ellátás. T.A. NY. P. MEGEMLÉKEZÉS Mindenszentek és halottak napja alkalmából csendes emlékezésre hívja a szegedieket a Gyevi temető József Attila sugárúti bejáratához Szabó László önkormányzati képviselő és Nyári Ferenc József. A holtak emlékének november 1-jén, dél­után 5-től 7 óráig, egy szál gyertyával vagy virág­gal adózhatnak a résztvevők. Szamizdatként terjesztették a Géczi Józsefet sértegető kiadványt A dorozsmai Mucsi László újságjával orrba vágott „Orrba kell vágni a dorozsmaiakat, hogy tör­ténjen valami" - így magyarázta Mucsi László, miért tiltakozott fénymásolt kiadványban az ün­nep előestéjén Géczi József október 23-i kis­kundorozsmai szereplése ellen. A történet tavaly októberben kezdődött, amikor Gé­czi József országgyűlési képviselő emlékezett a do­rozsmai kopjafánál az 1956-os forradalomra. Mucsi László, a Dorozsmai Lokálpatrióták Társaságának (DLT) titkára szerint a szocialista politikus, a Nagy Imre Társaság elnöke zagyvaságokat beszélt és elő­adásmódja sem volt az ünnephez méltó. Ez annyira felháborította, hogy olvasói levelet írt a Dorozsmai Napló című helyi lapnak. Hallói Ferenc felelős kiadó elmondta: mivel Mucsi több embert is vérig sértett a levelében, nem közölték az írását. Idén az ünnep előestéjén több dorozsmai is talált a postaládájában fénymásolt Dorozsmai Naplót. Ebben nem csupán Mucsi László korábban nem közölt levelét, de Géczi József 2003. október 23-án elmondott beszédét is megjelentették, vágatlan for­mában. Ugyanitt a DLT tiltakozott az ellen, hogy idén is a szocialista politikus mondja az ünnepi be­szédet a kopjafánál. - Én csak a tényeket írtam le a levelemben. Lehet, hogy nyers a stílusom, de ezen már nem kívánok vál­toztatni - magyarázta Mucsi László. - Egyébként is, azt mondta egy ismerősöm: orrba kell vágni a dorozs­maiakat ahhoz, hogy történjen végre valami, mert a szép szó nem használ. Ez utóbbit már én is megta­pasztaltam. Összesen hatvan példány készült a fénymásolt ki­adványból, amit ismert dorozsmai közéleti szerep­lőknek juttattak el. Mucsi hallott arról, hogy gyorsan híre ment a kiadványnak, amit később fénymásolat­ban terjesztettek Dorozsmán. Elmondta, többen is gratuláltak neki, hogy meg merte írni az igazat. Noha a kiadvány a Dorozsmai Napló fejlécével látott napvilágot, ahhoz nem volt semmi köze az újságnak, Mucsi László engedély nélkül használta a közéleti lap nevét - tudtuk meg a felelős kiadótól. Ballai Ferenc még nem döntötte el, hogy tesz-e jogi lépéseket az ügyben. - Nekem az fáj a legjobban, hogy Mucsi engem - aki már a 80-as évek elején foglalkozott Nagy Imrével az egyetemen - kiáltott ki fő ellenségnek. Én meg­küzdöttem 1956-ért az elmúlt évtizedekben - hang­súlyozta a politikus. Azt elismerte, hogy az ünnepsé­gen egy géczis, azaz tanáros beszéd hangzott el, nem pedig egy nagy hatású szónoklat. Mucsi László idén is megjelent a kopjafánál október 23-án, ahol felvette magnóra Géczi József beszédét. Az ünnepség egyéb­ként rendbontás nélkül zajlott le. - Azzal büntettem Mucsit, hogy nem köszöntem neki, s azzal fogom büntetni, hogy nem megyek el vele sörözni, úgy mint régen. Részemről ezzel lezártnak tekintem az ügyet. Csak attól félek - mondta az országgyűlési képviselő -, hogy az elkövetkező másfél év ehhez az akcióhoz képest durvább lesz. sz. c. sz. Géczi József honatya került Mucsi László célke­resztjébe­Fotó: Schmidt Andrea

Next