Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-15 / 38. szám

6 ■ MEGYEI TÜKÖR« Időutazás a Délmagyarországgal: 1920, a kétségek éve (11. rész) K­atasztrofális béke született Kétségek közepette kezdődött az 1920-as esztendő. Akinek volt rá szeme, láthatta, iszo­nyatos árat fog fizetni az ország a békekötés során. Sokan mégis még valami tisztességesebb megoldásban reménykedtek. Az élet viszont a háború és a for­radalom után kezdett visszatér­ni rendes kerékvágásába. Május 30- án m­­egszűnt a Délmagyar­ország, utóda augusztus 15-én Szeged címmel jelent meg újra. A város népessége december 31- én 119 ezer 109 fő volt. Az év már rossz hírrel kezdődött. Úgy látszik, nem új dolog az év eleji áremelés. A DM január 1-jei száma arról tudósít, hogy „Gyógyszerínség fenyeget - Még jobban megdrágul a patika". Kecskemét előnyben Szeged számára hamarosan megalázó­­ kormányzati döntés születik, melyhez hasonlók sor­ban követték azután egymást évti­zedeken át. A sorból az elsőről így tudósít január 8-án a DM: „Kecs­kemétre helyezik a paprikaterme­­lő-állomást - Vasárnap megalakul a paprikatermelők szövetkezete - Budapest, MTI. Rubinek Gyula földmívelésügyi miniszter a Kecs­keméti Gazdasági Egyesülés által neki átnyújtott memorandum kapcsán kijelentette, hogy Szeged­ről Kecskemétre helyezik át a pap­rika­termelési állomást." • És így folytatja a lap: „­Saját tu­dósítónktól.] Még élénken emlé­kezetünkben él az a nagyarányú mozgalom, amelyet a szegedi paprikatermelők feldolgozók és kereskedők a Friedrich-kormány paprika-rendelete ellen indítot­tak. Hasztalan volt a sok gyűlé­­sezés és küldöttségjárás és nem vezetett eredményre a számtalan memorandum, mert Rubinek Gyula földművelésügyi minisz­ter magasabb állami érdekekre hivatkozva nem volt hajlandó visszavonni a szabad termelést és a szabad forgalombahozatalt kizáró rendeletet... A rendelettel elégedetlen termelőket és készí­tőket több ízben is azzal igyekez­tek megnyugtatni, hogy a föld­művelésügyi minisztérium Sze­geden a többtermelés és nemesí­tés előmozdítására mintaszerű beruházással és többmilliós költ­séggel paprika- és gyógynö­vény-kísérleti állomást fog létesí­teni, amiből a szegedi termelők­nek és kikészítőknek nem kü­lönben a városnak sokkal na­gyobb haszna lesz, mint amen­­­nyi állítólagos kárt okozott nekik a kormány paprika­rendelete. Hideg zuhanyként hat ilyen kö­rülmények között Rubinek Gyula földművelésügyi miniszternek az a kijelentése, hogy a paprikater­melési állomást Szegedről­ Kecs­­kemétre helyezik át." Mindezek után ki tudja, men­­nyire örültek a termelők a jó hír­nek, amit május 29-én tett közzé a DM: „...a paprika belföldi for­galmát teljesen szabaddá teszik és forgalomba csak a vegyvizsgá­ló-állomások által ólomzáró pap­rika kerülhet. Kivitelre engedélyt kap minden legális kereskedő, termelő és feldolgozó, illetve ezeknek egyesülései." A megcsonkított ország Szeged bajai háttérbe szorul­nak a körvonalazódó országos tragédia mellett. A DM már ja­nuár 18-án a következőket írja: „A békefeltételek szerint az or­szág határai összeesnek a Cle­­menceau-féle határvonallal." Ez pedig mindennek mondható, csak jó hírnek nem. A január 20-i lapban pedig már adatok is szerepelnek: „Budapest, január 19. R H. jelenti: A magyar királyság területe a régi határok között 325.000 négyzetkilométer­re zsugorodik össze, 8 millió la­kossal. A terület vesztesség 222 négyszögkilométer területen több,­­mint 11 millió lakos. Eszerint te­hát Magyarország területének és lakosságának több mint kéthar­madát veszítené el. A lakosságnak 37 százaléka, a területének 29 százaléka maradna meg." Igaz, május 29-én még újjáéled a bizakodás a wilsoni vétó követ­keztében, amiről így számol be a DM: „Telefon, távirat. Wilson vé­tója. New­ York, május 28. Wil­son elnök Németországgal és Ausztriával való kötött béke elle­ni vétóját azzal indokolja, hogy a békekötésnek ez a módja az Egyesült Államok becsületén örök foltot ejtene." Nyárra azonban Trianonban kiderült, hiú volt a remény. DM helyett Szeged Május 30-án szomorú közle­mény jelent meg a lapban: „Keddtől kezdve szünetelni fog a Délmagyarország megjelenése. Elháríthatalan akadályok, ame­lyekkel képtelen voltunk megbir­kózni, arra késztették a Délma­gyarország kiadóhivatalát, hogy a lap szüneteltetését határozza el. Május 22-én múlt tíz éve, hogy a Délmagyarország első száma, országszerte szenzációt keltve, megjelent. A szerkesztő­ség és a kiadóhivatal mindvégig azon volt, hogy a várakozást, me­lyet az első szám nyomán műkö­déséhez fűztek, kielégítse. A kö­zönség hivatása eldönteni, hogy igyekezetünket mennyiben koro­názta siker, nekünk ma, amikor egy időre letesszük a tollat, egyet­len kötelességünk van: fejet haj­tani és hálát mondani mindazért a támogatásért, amely éltetett és azt a hitet keltette bennünk, hogy a célt, minél jobb lapot ad­ni, ha nem is értük el legalább megközelítettük. A Délmagyar­ország megjelenése keddtől kezd­ve szünetelni fog." Augusztus 15-én megjelent a Szeged első száma. Idézzünk ve­zércikkéből: „A nyilvánosság szegedi kórusába a mai nappal új hang vegyül: a Szeged szava. Azok, akik fölfigyelnek erre a szóra, akiket az elborult magyar élet-halál harca lélekzetfojtóan érint, bizonyára azzal a komoly kíváncsisággal veszik kezükbe ezt az újságot: váljon a közvéle­ménynek ez az új visszhangja, irányítója a sok közül melyik utat akarja róni, melyiken véli biztosan szolgálni az ország a mindnyájunk boldogulását. A néma kérdésekre feleljen íme a Szeged programja. Magyarország a régi határokkal rajzolódott a lelkünkbe s erről a mélyen bevé­sett vonalról nem akarunk, nem tudunk lemondani. Úgy érezzük: a csonka Magyarország az a tal­­palattnyi föld, amelyen lábunkat szilajon megvetve, a történelem legigazságtalanabb békéjét meg kell és meg fogjuk dönteni." Amit még érdemes hozzáten­ni: a lapot a Délmagyarország ki­adó nyomdája állítja elő. Az új lap augusztus 19-i szá­mában Trianon katasztrofális következményeivel foglalkozik 7500 menekült van Szegeden címmel. „Az Aradról jövő menekültvo­natok Kürtös és Lökösháza kö­zötti 81. számú őrháznál vézet­nek át. Úgy a román, mint a ju­goszláv területekről rengeteg a kiutasítottak száma... E hóban eddig 128 vagon menekült érke­zett összesen 6 vonatban. ...mintegy 200 vagonban laknak, többnyire a Szeged pályaudva­ron, míg a rókusin csak 8-10 menekült-vagon áll." Az egyik vagon lakói nagyszü­­leim voltak. (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN 95 ÉV­­ 95 NAPBAN ELBESZÉLVE . Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli TM kalandozásra hívjuk olvasóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlegesek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. Paprikaárus. A fűszer forgalma szabaddá lett ING és­ ING MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR minden mellette szól A magánnyugdíjpénztári befektetések terén 2004-ben az ING Magánnyugdíjpénztár várhatóan a legnagyobb hozamot érte el a nagy pénztárak* közül, így kiemelkedő reálhozamot biztosít pénztártagjai számára. Referenciahozamok** 2004 ING TeleCenter: 06-40/464-464 nyugdijpenztar@ing.hu www.ing.hu 50 000 M ftint­ m»pánnyugdijp0nztjfcrak * A befektet«» porttük« alapjan beállH brutto hozam Átlagért««: « Pénzügyi Közlöny 2004/10 wanaban megjelentetett adatok »érint, • maximum­ r*uvénymegottU*t felétetem. SzámítW móállarr: negyed**» referenciahozamok téncvonart*. KEDD, 2005. FEBRUÁR 15. Hajat vennének A 30 centiméteresnél rövidebb­­nek a fele selejt - derült ki, mikor a „Hajat vásárolnék 40 centimétertől..." kezdetű hir­detés feladójával beszélgettünk. A parókakészítő fodrász egész Magyarország területéről gyűjti az alapanyagot. - Minimum 40 centis hajat ké­rek, mert a rövidebb hajkoroná­ban sok a rövidebb szál - magya­rázza F. Sz., a fodrásznő, aki tel­jes nevét nem árulta el. - Nem először próbálkozom ilyen mód­szerrel paróka-alapanyaghoz jut­ni. Az ország különböző pontjain adok fel hirdetéseket, és ottani ismerőseimet kérem meg, hogy találkozzanak a jelentkezőkkel. Őket is megtanítom arra, hogy például még a 30 centis hajnak is csaknem a fele selejt. Egy-egy pa­róka elkészítéséhez viszont leg­alább négy-öt „fejre" van szüksé­gem. A vásárlás előtt alaposan megnézzük, mennyire ápolt a copf. Ugyanis kevesebbet ér, ha töredezett a vége vagy durva szá­lú, úgynevezett dróthaj. A feltételek sorolása közben ki­derült, hogy nem a vastag, dús haj a legjobb, ugyanis parókához a selymeset keresik. Egy igazán tetszetős copfért akár 3 ezer fo­rintot is fizetnek, ellenben a fes­tett hajat nem szeretik. - A jelentkezővel az ismerősöm találkozik, mondjuk, a buszvég­állomáson - folytatja a beavatást a parókakészítő. - Persze ne úgy képzelje, hogy ollóval megy és ott helyben lenyisszantja a frizura végét. Ezek a copfok többnyire nem is frissek. Akad olyan jelent­kezőnk, aki éveken át a szekrény­ben őrizte a haját, és most válik meg tőle. Ez sem baj, hiszen ha papírzsákban tárolják, és molyir­­tóval vagy balzsammal kezelik a korábban levágott hosszú tincse­ket, az ilyen „emlék" akár húsz évig is ép marad. A parókakészítők között az itt­honi haj keresettebb, mint az import. Bár tömegével érkezik hajszál Indiából és Kínából, de parókának kevésbé alkalmas. Ugyanis a távol-keleti lányok fe­nékig érő, sötét haj koronája az ottani klíma és étrend miatt tel­jesen különbözik a magyar nőké­től. Az ottani puha, selymes haj levágva már sprőd, nehéz vele dolgozni, és nem szőkíthető tel­jesen, legfeljebb csak középbarna színű paróka lehet belőle. D.T. Nem kell mást tennie, mint kitölteni az itt található kupont, tíj­­r­a és visszaküldeni címünkre! SZÉN-MONOXID«rum H­O DCO H.SO. Iai □m MaioraxAm * * fgyüttmukóik) partnerünk: FANHON VENTIL Épülttfipéucti K*r«stc«<ialmi Kft. Sze^erf, fonógyári út. 6. Telefon: 62 556-060­­ Uf Silin & vn rm­fA rÁ £ ONLINEM­ás»,pm; újság www.delmagyar.hu

Next