Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-26 / 48. szám

12 SZIESZTA 2005. február 26., szombat Magyarok a második világháborúban Hatvan éve ezekben a napokban a második világháború utolsó szaka­szának legvéresebb harcai zajlottak Magyarországon, Hitler parancsára a nácik „erőddé” nyilvánították a fővá­rost. Ungváry Krisztiánnal, az 1956-os Intézet kutatójával a miér­tekre objektív válaszokat kerestünk. - Magyarország Canossa-járása a második világháborúban a Szovjet­unió megtámadásával kezdődött. Mennyire voltak kiképezve a magyar csapatok egy ilyen volumenű táma­dásra, s nem utolsósorban mennyire volt felkészült a magyar tisztikar? - A magyar honvédség vezetése nem készült, az ország adottságai miatt nem is készülhetett arra, hogy világhatalmakkal mérje össze erejét. A honvédség kiképzése és felszerelt­sége abból a szempontból lett ki­alakítva, hogy a szomszédos orszá­gokkal szemben kell sikeresen meg­vívni a háborút. A tisztikar másra nem készülhetett fel, és meg kell jegyeznünk: a Wehrmacht tisztikara sem készült fel igazán arra, hogy egy világháború mit is jelent valójában. A tisztikar hibája­ ­ Több történész szerint a magyar hadvezetés annak ellenére kardos­kodott a Szovjetunió elleni offen­­zíva mellett, hogy a nácik diplo­máciai úton többször is utaltak rá, hogy nem veszik feltétlenül sértés­nek, ha magyar alakulatok nem tartanak a Wehrmachttal. Miért tartottunk mégis velük?­­ Azért, mert a katonai vezetésben, elsősorban Werth Henrikben illúziók éltek a német győzelem kapcsán, és abban reménykedtek, hogy amennyi­ben a magyar részvétel jelentős, akkor folytatni lehet a területi revíziót. Ez nemcsak azért volt rossz koncepció, mert a Szovjetunió erejét hibásan be­csülte meg, hanem azért is, mert 1941-re Magyarország már több mint harminc százalékban nemzetiségi or­szág volt, és a szomszédos országok­ban jóval kevesebb magyar lakott, mint amennyi román, szerb vagy szlovák Magyarországon. Ne felejtsük el, 1938­-1941 között Magyarország a reví­zióknak köszönhetően jóval nagyobb területeket kapott vissza, mint amen­­­nyit az etnikai határok indokoltak. - Ha már belement a tisztikar a Szovjetunió lerohanásába, mi volt a nagyobb hibájuk: hogy alábecsülték a Vörös Hadsereg vagy túlbecsülték a magyar hadsereg valós erejét? - Mindkettő hiba jellemző volt és fa­tálisnak bizonyult. Sajnos a Szovjetunió titkolózása miatt szinte semmit sem le­hetett tudni arról, hogy a Vörös Hadse­reg milyen is valójában. A magyar tiszti­kar jelentős részére viszont jellemző volt a kisebbségi érzésből adódó túltel­­jesítési kényszer a németek felé. Akik visszajöttek a Don-kanyarból­ ­ Megkerülhetetlen kérdés a ma­gyar hadba lépésnél Teleki Pál ha­lála. A legtragikusabb a tudós-mi­niszterelnök sorsában, hogy Teleki öngyilkosságával tisztára akarta mosni a magyar nemzetet a világ előtt, valójában csak ártott vele, hisz ha az életet választja, politikai tekintélyével később komoly vis­­­szatartó erő lehetett volna.­­ Ez teljesen igaz. Politikusok nem hagyhatják benn a pácban az orszá­got, amelyet korábban maguk vittek ebbe bele. Teleki felelőssége különö­sen nagy, hiszen eleinte maga is támo­gatta a jugoszláviai akciót. Ráadásul ő az a miniszterelnök, aki mindenki mást megelőzött az antiszemita intéz­kedések bevezetésében, és utóbbi tet­tét nem bánta meg soha, legalábbis búcsúlevelében nem tett említést róla.­­ Kutatásai során gyűjti a Don-k­anyart megjártak visszaem­lékezéseit. A túlélők hatvan év táv­latából hogyan gondolnak vissza a kegyetlen támadásokra, elveszett bajtársaikra, egyáltalán fel tudták dolgozni az átélt traumát? -A háború feldolgozásához generá­ciók kellenek. Aki átélte, soha sem szabadult tőle. Az elveszett fiatalsá­got, a bajtársak halálát senki sem pó­tolhatja. Szomorú, hogy a társadalom elmegy ezek mellett a kérdések mel­lett és csak kevés alkalom van, amikor megemlékezik a háború áldozatairól.­­ A sokat vitatott 1944. október 15-i kiugráskísérlet miért hiúsult meg inkább: a magyar hadvezetés a szovjet csapatok brutalitásától vagy a szélsőjobboldali nyilasoktól félt jobban?­­ A kérdésről Gosztonyi Péter had­történész az emigrációban körkér­dést intézett több tucatnyi katona­tiszthez. Azt a választ kapta, hogy a tisztikar többsége nem lett volna haj­landó szembefordulni a németekkel. És a tisztikar ha nem is szerette a nyilasokat, de azt azért semmiképp sem állítanám, hogy 1944 októbere előtt félt volna tőlük. - Egy korábbi interjújában azt nyi­latkozta, hogy a magyar tisztikar szélsőséges politikára hajlamos tag­jai azért szimpatizáltak a nyilas esz­mékkel, mert szegény családból szár­mazó, elsőgenerációs értelmiségi­ként nem tudták reálisan felmérni a helyzetet. Lehet ez felmentő indok? - Nem azt mondtam, hogy valaki azért lesz nyilas, mert nem méri fel reálisan a helyzetet, és nem is azt, hogy ha valaki szegény, akkor nem tudja felmérni a reális helyzetet. Fel­mentést pedig végképp nem adtam senkinek. Arra akartam rámutatni, hogy a nyilas mozgalom nem náci eszmék kópiája, és ugyanolyan okok­ból, amilyenekből sokan 1945 után kommunisták lettek, 1945 előtt so­kan nyilassá válhattak. A tisztikarra mint tipikusan elsőgenerációs értel­miségi testületre, azok az okok, ame­lyek miatt valaki radikális politikára adja a fejét, hatványozottan igazak. Elhallgatott bűnök - A jelenlegi magyar társadalom nem igazán vesz tudomást arról, hogy Magyarország is követett el bű­nöket - bácskai, galíciai etnikai tisz­togatások - a második világháború­ban. Azért van ez így, mert a magyar emberek közül rengetegen kerültek áldozati szerepbe a kommunizmus idején is, s joggal érzik úgy, hogy már megfizettek mindenért? - Részben ezért, de azért is, mert ezekről az ügyekről eddig nem is le­hetett hallani semmit, kivéve a délvi­déki vérengzéseket. És ennyiből kér­dése nem teljesen pontos, mert a szomszédos országokhoz képest Ma­gyarországon sokkal többet tettek a nemzeti felelősségvállalás érdekében. - A háború utolsó hónapjaiban Budapestet „erőddé” nyilvánították a nácik és a nyilasok. Ennek hátteré­ben az állt, hogy már csak Magyar­­országon voltak rejtett kőolajtarta­lékai a harmadik birodalomnak? - A nyilasok véleménye lényegtelen volt, mert Hitleré volt a döntő szó. Mindennek hátterében csakugyan a kőolaj­tartalékok és a működő olaj­­finomítók álltak. Hitler tudta, hogy csak úgy viselhet háborút, ha van üzemanyaga. Ezért kellett minden­áron tartania a fővárost, s vele Ma­gyarországot. SZEGHALMI BALÁZS A magyar hadsereg visszavonulása 1943 februárjában a Dontól E­mail címünk: ajanlo­­ i.delmagyar.hu­ SZÍNHÁZ SZEGED SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ Ma 15 óra: Éjjeli menedékhely - színmű. Jávor Pál-bérlet. Holnap 19 óra: Éjjeli menedékhely - színmű. Ady Endre-bérlet. BÁBSZÍNHÁZ Holnap 11 óra: Galántai Csaba: Bolond lyukból bolond szél - Bemutató. Bérletszünet. PINCESZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZKÁVÉZÓ Ma 19.30 óra: Cigány és a paraszt­­ kabaré. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM Ma és holnap 15.30 és 20 óra: Luther. Színes német film; ma és holnap 17.45 óra: En. Pán Péter: Színes angol-amerikai film. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA Ma és holnap 16.15 és 20.45 óra: Én, Pán Péter. Színes angol-amerikai film; ma és holnap 18.30 óra: Téli vendég. Színes, m. b. angol-amerikai film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM Ma és holnap 16 és 20.30 óra: A legtöbb ember Kínában él. Színes norvég film; ma és holnap 18.15 óra: Zuhanás a csendbe. Színes angol film. GRAND CAFÉ Ma és holnap 17 óra: Visszajátszás - Tape. Amerikai film; ma és holnap 19 óra: Véresen egyszerű. Amerikai film, ma és holnap 21 óra: Pl. Amerikai film. PLAZA CINEMA CITY i Bú­jócska, ma és holnap: 10, 12,­­ 14, 16, 18, 20 óra és ma 22 órakor is. Aviator, ma: 10.45, 14, 17.15, 20.30 óra, holnap: 10, 13, 16.15, 19.30 óra. Vejedre ütök, ma és holnap: 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 óra és ma 22.30 órakor is. Közelebb, ma és holnap: 18.15, 20.30 óra és ma 22.30 órakor is. Hölgyválasz, ma és holnap: 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 óra és ma 22.15 órakor is. Sorstalanság, ma és holnap: 11.30, 14.15, 17.15, 20 óra. Micimackó és a Zelefánt, ma és holnap: 10.45, 12.15, 13.45, 15.15, 16.45 óra. A bukás - Hitler utolsó napjai, ma és holnap: 14.45, 17.30 óra. Lucky Luke és a Daltonok, ma és holnap: 11. 13, 14.45, 16.30 óra. Ray, ma és holnap: 14.30 óra. Fűrész, ma és holnap: 12.45, 18, 20.15 óra és ma 22.15 órakor is. Csudafilm, ma és holnap: 12.30, 17.30, 19.30 óra és ma 21.45 órakor is. Az utolsó gyémántrablás, ma és holnap: 19.45 óra és ma 21.45 órakor is. A hihetetlen család, ma és holnap: 10.15 óra. Cápamese, ma és holnap­ 10.30 óra: Garfield, ma és holnap­ 10 óra: VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI Ma és holnap 17.45 és 20 óra: Ocean's Twelve - Eggyel nő a tét. Színes amerikai film. SZENTES Ma és holnap 17.30 óra: Polar expressz. Színes, m. b. amerikai animációs film; ma és holnap 20 óra: Csodálatos Júlia. Színes, m. b. kanadai -ameri­kai-magyar-angol játékfilm. MAKÓ Ma és holnap 17 óra: 80 nap alatt a föld körül. Színes, m. b. angol film, ma és holnap 19 óra: Kaptár 2 - Apokalipszis. Színes német film. FÖLDEÁK Ma 19 óra: A hihetetlen család. Színes, m. b. amerikai film. MINDSZENT Ma 18 óra: Mobil. Színes amerikai film. RÚZSA Holnap 18 óra: Anaconda 2 - A véres orchidea. Színes amerikai film. SZEGVÁR Holnap 19 óra: Mobil. Színes amerikai film. ÜLLÉS Holnap 18 óra: Már megint bérgyilkos a szomszédom. Színes, m. b. amerikai film. KÖZÉLET SZEGED A SZAB-székházban (Somogyi u. 7.) ma 8 órakor: Családorvos Kutatók Országos Szervezete (CSAKOSZ) IV kongresszusa. A Bartók Béla Művelődési Házban (Vörösmarty u. 3.) ma 10 órakor: III. Juhász Gyula nemzetközi vers- és prózamondó verseny területi döntője. A Szeged Plazában ma 16 órakor: Wellness és egészséges életmód dr. Rigó János előadása és könyvbemutatója; 17 órakor: B-52 Bihari Tünde Stúdió fitnesz- és aerobikbemutatója. A Közéleti Kávéház rendezvénye a Royal Szállóban (Kölcsey u. 1—3.) holnap 15 órakor: Kisgazda egység. Vendégek: Kovács István József, a Független Kisgazda Párt országos elnöke és Rácz Sándor, a párt tiszteletbeli elnöke. Beszélgetőtárs: Balázsfi Lajosné megyei elnök. Házigazda: Bene Gábor. KONCERT és BULI SZEGED Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) ma 18 órakor: A Siker Betéti Társaság III. évfolyamos színésznövendékeinek ének­vizsga hangversenye. Az Old Timer Music Clubban (Brüsszeli krt.-Dugonics u. sarok) ma 21 órakor: Tirke Honolulu­­koncert, utána buli. A Blueseum Étterem­ei> Pubban (Zárda u. 7.) ma 21 órakor: PRT együttes. A JATE-klubban (Toldi u. 2.) ma 22 órakor: 80-as Party - New Wave-zenék a múltból. Lemezlovas: Megyeri & Sokol, a kisteremben Mi­csoda buli Dj. Almával. A SZOTE-klubban ma 22 órakor: Szabadszombat-party, DJ. Harmath. A Miu Miu Étterem és Varietében (Londoni krt. 3.) ma: az emeleten­­ DJ. Andy (retro diszkó, a 80-as, 90-es évek házibuli zenéje); a pincében - DJ. Fraser (progressive house and breakbeat). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A tiszti klubban (Szántó K. J. u. 28.) ma 21 órakor: K­É. Z. Produkció - nosztalgiabuli. ALGYŐ A faluházban (Búvár u. 5.) ma 18 órakor: Magyarnóta-est A kanyargó Tisza partján címmel. Fellépnek: Kurina Terhes Irén, Koltai Zoltán és Fodor Károly nótaénekesek, kísér: Bakró Lajos és népi zenekara. kiállítás SZEGED A Hass Galériában (Vár u. 7.) megnyílt: Olasz Attila festőművész Test - tájak, alakzatok című kiállítása. A tárlat megtekinthető: március 6- áig, hétfő szünnap. A Móra Ferenc Múzeum Várépületében (Stefánia) megnyílt: Gyenes Kálmán és Németh György fotográfusok Erdély - Szép föld... című kiállítása. A tárlat megtekinthető: március 13-áig. Hétfő szünnap. SZENTES A Koszta József Múzeumban (Széchenyi liget 1.) megnyílt. Keleti eredetű népek hagyatéka Szentes környékén - az SZTE régészhallgatóinak tanulmányi kiállítása. A tárlat május 18-áig látható: „...Szól a rádió". Kiállítás Kovács László derekegyházi gyűjtő anyagából. Megtekinthető: április 30-áig. Hétfő szünnap. MAKÓ A József Attila Múzeumban (Megyeházi u. 4.) megnyílt­ japán fotókiállítás. Megtekinthető: február végéig. Napi szolgáltató, kulturális programajánló GábrielTM 555^555 9 SZEMKÖZT A rendőrök hétfőtől szigorúbbak lesznek Szerda esténként látható a Városi Televízió és a Délmagyaror­­szág közös műsora, a Szemközt. A legutóbbi adásban Kovács Mihály alezredest, a Szegedi Rendőrkapitányság vezetőjét Balog József szerkesztő-riporter és Oláh Zoltán, lapunk főmunkatársa kérdezte elsősorban a Fekete Sas utcai „áldatlan” állapotokról, a rendőri intézkedésekről, valamint azok esetleges hiányáról. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly október végétől jelentő­sen megváltozott a szegedi Bel­város forgalmi rendje. Például a Károlyi utcának a Fekete Sas ut­ca Tisza Lajos körút közötti sza­kaszát kizárólag helyi buszok, trolik, valamint taxik használ­hatták. Néhány napja új kiegé­szítő tábla került a Mindenne­mű járműnek mindkét irányból behajtani tilos táblára, ami a fentiek mellett már rakodás cél­jából is megengedi a behajtást. A tiltást azonban sokan nem vették figyelembe. Mint ahogy a Fekete Sas utcában történt vál­tozásokat sem, hiszen a gépjár­művek a Megállni tilos tábla el­lenére rendszeresen elfoglalták a Kossuth Lajos sugárút Dugo­nics tér között a kerékpárosok­nak kialakított sávot. Számta­lan fórumon elhangzott, hogy a rendőrök és a közterület-fel­ügyelők általában szemet hunynak a nyilvánvaló szabály­talanság felett, nem szállíttatják el a kerekezőket akadályozó jár­műveket, és még csak nem is büntetnek. Tőlünk nyugatabb­ra, például Ausztriában ilyesmi nem fordulhatna elő. - Ez így van, az ottani autósok nem várakoznak szabálytala­nul, tiltott helyen - reagált az utóbbi felvetésre Kovács Mihály alezredes. A szegedi rendőrka­pitány megjegyezte, a megvál­tozott forgalmi rend nem végle­ges, majd hozzátette: türelmi időt adtak a járművezetőknek, hogy alkalmazkodjanak a vál­tozásokhoz. Mivel ezzel vissza­éltek, hétfőtől maradéktalanul megkövetelik a szabályok be­tartását, büntetnek, és ha szük­séges, elszállítatják a tilosban várakozó járműveket. Kovács Mihály visszautasí­totta, hogy a rend őrei valami miatt - mint ahogyan azt vis­­­szatérően lehet hallani, olvasni - szelektálnának, nem egyen­lően bírálnák el a szabálytalan­kodókat. Azzal sem értett egyet, hogy sok autóst megle­pett, amikor egy rendőr a Ká­rolyi utcában, egyébként he­lyesen, megpróbálta betartatni az előírásokat, ugyanis négy hónapig ezzel senki nem törő­dött. A kapitány cáfolta, hogy a rendőr azért próbált érvényt szerezni a KRESZ előírásainak, mert valamelyik környező tele­pülésről rendelték be, és nem ismerte a helyi „szokásokat”.

Next