Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-25 / 70. szám

PÉNTEK, 2005. MÁRCIUS 25. Látványműhely és szegedikum Folytatás az 1. oldalról Rátkai Sándor 91 évesen napi két pár papucsot varr, egyik állandó inasa még heti kettőt. A papucsot 1966 óta a Mun­kácsy Mihály utcai ház előszobá­jában - amely egyben az étkező is - varrja Sanyi bácsi. Van egy do­bogója, arra állította a széket és a nagyszüleitől örökölt, több mint 150 éves tőkét. Körben a szerszá­mok, a háta mögött a stelázsi, az étkezőasztalon a száradó, kapta­fára húzott félig kész piros, hím­zett papucsok. Olykor egyszerre üll körbe három inasa, figyelnek, szívják magukba a tudományt. Első műhelye 1934 és 1956 kö­zött a Kölcsey utcában állt a mai Royal helyén, onnan költözött hosszas egyezkedés után a Dóm térre. Majd 1966-ban, a Somogyi könyvtár építésének ürügyén egyik napról a másikra dobták ki az üz­letből, noha az épületkomplexu­mot jóval később kezdték alapoz­ni. Akkor minden holmiját haza­vitette a házába, a szegedikum hír­nevét maga ápolta. A rendszervál­táskor sem mozdult a szegedi pa­pucs ügye, igaz, mint ahogy Sanyi bácsi mondta, „sosem kérvényez­tem, csak kértem egy műhelynek alkalmas helyiséget". Rátkai Sándornak meg kellett érnie kilencvenedik születésnap­ját, mire az ügynek „píárja" lett, mégpedig az egyik fia, a dr. Rátkai György és az ifjúsági ház által lét­rehozott Rátkai Sándor Közhasz­nú Alapítvány formájában. Véd­nöke Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő. Maga az alapít­vány 2003 végén jött létre, 2004-ben, a mester születésnapja környékén levédették a szegedi papucsot, 2005 januárja óta pe­dig már csak sorszámozott dara­bok készülnek. Mivel az alapít­vány célja a papucsmesterség ok­tatása, a kulturális örökség védel­me volt, egy műhely létrehozásá­ra sikerült pályázati pénzhez jut­ni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Az életmű-ki­állítás megnyitóján Botka László polgármester 420 ezer forintot ajánlott fel az oktatásra. Csakhogy a pénzt még nem si­került felhasználni - ezt már Dankó Teréztől, az alapítvány ku­ratóriumának tagjától tudjuk, an­nak ellenére sem, hogy a város ke­resi a megoldást a megfelelő, méghozzá látványműhely hely­színére. Az oktatás azonban el­kezdődhetett: tizenvalahány je­lentkező közül hármat választot­tak ki - nincs több tanuló számá­ra hely az előszobában! -, ők elvé­gezték a tíz hónapos tanfolyamot, most pedig inasként heti rendsze­rességgel ülik körbe a mestert. Ám úgy néz ki, hogy csak egy ra­gad meg közülük. Két évig tart en­nek az elkötelezett fiatalnak az inaskodása: Ormándi Sándornak hívják, Kiskunfélegyházáról jár át Szegedre. Mint elmesélte, éppen munkanélküli volt, amikor felfi­gyelt a hirdetésre. FEKETE KLÁRA PÁRATLAN A PAPUCS A hagyomány szerint a török hódoltság korából származó kicsi sarkú, bordó színű sze­gedi papucs szalagos változa­ta azért páratlan, mert nincs külön jobbos és balos, szem­ben a bojtos fajtával. A szege­di papucs talpát kézzel varr­ják a felsőrészhez, s csak egy helyen ragasztják, de ott is csirizzel. Az egyedi szerszá­mokat az alapítvány készítte­ti, a kést, vagyis a bicskét például Szerbiában. Pápáról szerzik be a kaptafát, Pécsről a bőrt, az ország különböző pontjairól a bársonyt, Szabad­káról a hímzést. A szalag je­lenleg hiánycikk. A város és esélyei Kötetlen beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők tegnap délután a Novotelben, a kommunikációs és reklámklub szervezésében, ame­lyen Szeged esélyeit latolgatták a huszonegyedik század elején. A résztvevők betekinthettek a Szegedi Tudományegyetem lehetőségei a tudásalapú helyi gazdaságfejlesztésben címmel készülő, Lengyel Im­re, a gazdaságtudományi kar intézetvezető egyetemi tanára - a szak­mai délután meghívott vendége - irányításával napjainkban készülő elemzés főbb megállapításaiba is. ■AKTUÁLIS* 5 Lesz dolguk a telepített halaknak a Holt-Marosban Harmincöt mázsa ponty Harmincöt mázsa pontyot telepített tegnap a Herman Ottó Horgászegyesület Szegeden és környékén. A Holt-Marosba is kerültek halak: azt várják, hogy megakadályozzák a terjedő algásodást. MUNKATÁRSUNKTÓL Megkezdődött a haltelepítés a szegedi és a vá­ros környéki vizeken. A tervektől eltérően a medencés kikötőbe és az algyői csatornába csak később hoznak halakat, mert ezekről a helyekről az áradás és a belvíz miatt a halak kimenekülnének.­ A Herman Ottó Horgász­egyesület 35 mázsa pontyot vásárolt Jászkis­­éren. Tegnap ebéd után Nagy István halőr ve­zetésével a sándorfalvi tóba, a Gumisba, a Keramitba, a Tejesbe, a Fehérpart-szilvásba és a Holt-Marosba került friss állomány. - Két kilogramm körüli pontyokat hoz­tunk. Kilencven százalék pikkelyes, míg a többi tükörponty. Az előbbi az őshonos, a horgászok kedvence, mert piros, kemény hú­sú, nyurga és sportosabb, ezért többre becsü­lik mint a másikat - mondta a halőr, aki el­árulta, hogy egy hónap múlva újabb 25 má­zsa hal kerül a tavakba. A rehabilitált Holt-Marosba az újszegedi víztoronynál ládákkal hordták le a halakat. A szakemberek azt várják, hogy az ivadékok majd meggátolják az algásodás terjedését, ami két nap alatt a vízfelületen meghárom­szorozódott. Ládával hordták le a halakat a rehabilitált Holt-Marosba fotó: Karnak Csaba Vasárnap tetőzik a Tisza Szegednél A Tisza várhatóan a hét végén tetőzik majd Szegednél, kevés­sel 650 centiméter fölötti víz­állással. MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrád megyében a Hár­mas-Körösön és a Maroson első fokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Kemény László, az Alsó-Tisza Vidéki Környezet­­védelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletvezetője elmondta, a Ti­sza Szegednél vasárnap tetőzik. Első fokú árvízvédelmi készült­séget 650 centiméteres vízállás­nál rendelnek el, amit - illetve legfeljebb kevéssel magasabb szintet - várhatóan a hét végére ér el a folyó. (Az 1970-es árvíz idején 960, 2000-ben több mint 800 centiméternél tetőzött a Tisza.) Az elmúlt napok olvadá­sa miatt a Felső-Tiszáról a kö­vetkező hetekben jelentős mennyiségű vízhozamot vár­nak az igazgatóság munkatár­sai, így további árhullámokra és ennél magasabb készültségi fok elrendelésére is számítani le­het. Az eredeti József Attila-kötetet az Espersit-házban őrzik majd A múzeum átvette a lekváros ajánlást A makói Espersit-házban tegnap hivatalosan is átvette a múzeum József Attila egyedülálló dediká­­cióval ellátott verseskötetét ed­digi tulajdonosától. Bernáth Mária lapunkban olvasott a Jó­zsef Attila-emlékévről, s ekkor határozta el: fölajánlja a múze­umnak a könyvritkaságot. A kö­tet megvásárlásához a kulturális tárca is támogatást adott. A lapunkban megjelent, József Attila születésének centenáriu­mával kapcsolatos makói progra­mokról szóló cikkünk indította a hódmezővásárhelyi Bernáth Má­riát, hogy a makói múzeumnak ajánlja az irodalomtörténet által is jegyzett könyvritkaságot. A költő 1922-ben kiadott, Szépség koldusa címet viselő kötetének egyik példányát a költő dedikálta egy bizonyos Siket Mancikának, „ama bevülről baracklekvárral megkenegetett palacsintáért" va­ló hálás köszönete jeléül. Halmágyi Pál, a József Attila Múzeum igazgatója a kötet teg­napi ünnepélyes átvételekor el­mondta, a költő makói gimna­zistaként barátja, Balog József családjához ment vendégségbe, történetesen abban a házban élt az akkor huszonnégy esztendős Siket Mancika, aki palacsintával vendégelte meg a fiúkat. Az aján­lás a jó hangulatú uzsonna emlé­két őrzi.­­ A nagyközönség elsőként a centenáriummal kapcsolatos konferencián, április 15-én te­kintheti meg a könyvritkaságot, ezt követően pedig az átvétel helyszínén, az Espersit-házban állítjuk ki - mondta Halmágyi Pál. - Rendkívüli szerencse, hogy éppen most bukkantunk erre a példányra és néhány nappal a költő születésnapja előtt át is ve­hettük. Egyébként amint tudo­mást szereztem róla, hogy lehe­tőségünk van a megszerzésére, rögtön átmentem Vásárhelyre, hogy meggyőződhessek eredeti­ségéről. Ezt követően kértünk se­gítséget megyei anyaintézmé­nyünktől. Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója a tegnapi ünnepélyes átadás kapcsán meg­jegyezte: a megyei intézmény is kiemelten fontosnak tartotta, hogy megszerezzék a kötetet, de erre külön forrás saját költségve­tésükben nem volt, ezért a kul­tusztárcához fordult segítségért. A minisztérium a felmerülő költség háromnegyedét biztosí­totta. A vételárról nem adott tájékoz­tatást a múzeum, s az eladó sem. - A rokonságom révén ismer­tem Siket Mancikát, akit halá­láig gondoztam. Emlékbe kap­tam ezt a féltve őrzött kincset, amit mindig nagy becsben tar­tottam, szakszerűen be is köt­tettem. Éppen a Délvilág-cikket olvasva született meg bennem az elhatározás, hiszen a cente­náriumra felállított József Atti­la Emlékbizottság elnöke Siket István alpolgármester. Azt hit­tem, rokon, de később kiderült, hogy erről nincs szó. Viszont örülök, hogy végül a közgyűjte­ményben került a könyv - mondta Bernáth Mária. I. sz. Halmágyi Pál „kesztyűs kézzel" bánt a nyolcvanesztendős könyv­­ritkasággal, mellette Bernáth Mária, a kötet eddigi tulajdonosa és Vörös Gabriella, a Móra múzeum igazgatója Fotó: Gyenes Kálmán A gyermekvédelmi támogatásban részesülők kaphatják Ingyenebédet kap 1200 kisiskolás Körülbelül ezerkétszáz alsó tagozatos általános iskolás diák ré­szesülhet ingyenes étkeztetésben szeptembertől Szegeden. A rend­szer a bölcsődékben és az óvodákban már tavaly év eleje óta működik. Januárban összesen 884 óvodás és bölcsődés kapott 100 százalékos térítést az önkormányzattól. A kormány friss döntése értel­mében szeptembertől a bölcső­dék és az óvodák mellett az álta­lános iskolák első négy osztályá­ban is díjtalan lesz az étkezés a legrászorultabb gyermekek szá­mára. Ez országos szinten 130 ezer gyermeket érint. A kormány a szociális gyermekétkeztetési rendszer kiterjesztésére 1 milli­árd 800 millió forintot csoporto­sít át a költségvetés általános tar­talékából. A rendelet szerint az ingyenes étkeztetést az ellátás nélkül maradó gyermekek szá­mára már a nyári szünet idején is biztosítani kell. Szegeden a bölcsődékben és az óvodákban 2004. január el­seje óta működik a rendszer: az 50 százalékos térítés mellett vannak, akik ingyen tízóraiz­hatnak, ebédelhetnek és uzson­názhatnak. Szegeden januárban 795 óvodás étkezhetett térítés­­mentesen, ami az önkormány­zatnak 3 millió 993 ezer 156 fo­rintjába került, míg a díj 50 szá­zalékát 778-an kapták. A 812 szegedi bölcsődés közül 89 ré­szesült ingyenes étkezésben, ami az első hónapban 19 ezer 491 forint támogatást jelentett. 102-en csak az 50 százalékot fi­zették. Az általános- és középfokú in­tézményekben ez a második tan­év, amikor a szülők a féláras ebé­det igényelhetik. A Nevelési-ok­tatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának gazdasági igazga­tója, Nyári Amália elmondta, hogy Szegeden jelenleg 3170 ál­talános iskolás részesül összesen 8 millió 944 ezer forint kedvez­ményben. Ebből az adatból vi­szont nem lehet következtetni arra, hogy az új rendszert hányan vehetik majd igénybe. Az új rendszer azokra terjed ki, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Ar­ról, hogy kik kaphatnak ilyet, az önkormányzat szociális, család­védelmi és egészségügyi irodája dönt és vizsgálja felül évente a jo­gosultságot.­ Novkov Veszelinka irodavezető szerint az önkor­mányzatnak 1200 tanulóval kell számolni Szegeden. Az iroda a jogosultságról - az adatvédelmi szabályoknak megfelelően - fo­lyamatosan értesíti az iskolákat. CS. G. L. Mentesítő vonatok húsvét ünnepén MUNKATÁRSUNKTÓL Több mentesítő vonatot is indít a MÁV Rt. a húsvéti ünnepek al­kalmából, illetve a kihasználtabb vonatokat - főként az IC-ket - több kocsival indítják. Húsvétva­­sárnap ünnepnapi, hétfőn a va­sárnapi, kedden a hétfői menet­rend szerint közlekednek a vona­tok. A szombaton még várható nagyobb forgalomra tekintettel mentesítő IC indul a Nyugati pá­lyaudvarról Szegedre 12.35-kor, illetve Szegedről Budapestre 14.45-kor. Az ünnepi forgalom részletes menetrendjéről a 06-40-49-49-49-es kék számon lehet érdeklődni. A vasárnaptól kezdődő nyári időszámítás miatt a MÁV menetrendjét nem kell módosítani.

Next