Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-30 / 229. szám
8 •MEGYEI TÜKÖR» Expedícióval a burjátok földjén -A fotós hernyót, hangyát, csigát is lekapott Máté Bence Szibériában A Pusztaszeren élő fiatal természetfotós, Máté Bence a Bajkál-tónál járt egy expedícióval, s nem csak az élővilágot fotózta a burjátok földjén. Az ifjú pusztaszeri természetfotós, Máté Hence egy évvel ezelőtt mutatkozott be az Inter Press Magazinban fotóival. A lapigazgató, Vajdics Enikő ezután kérte fel, kísérje el az IPM által szervezett Elmebajnokság győzteseinek expedícióját a Bajkál-tóhoz, és készítsen a lap számára természetfotókat. Vendégház vagy medvék Egy kicsit hezitált, mert tanyájának építése minden idejét lefoglalta: természetfotós turizmussal foglalkozik, és vendégházat épített a nyáron. Végül mégis csatlakozott a csapathoz. Repülővel utaztak a kelet-szibériai Irkutszkba. Az expedíció tagjai a Vidrinovba ömlő Sznezsnaja folyó mentén haladtak felfelé a szibériai dzsungelben, a Coboly-tavakon túlra. Tajgai útjukon a világ elől elvonult remetékkel és medvékkel is találkoztak, megismerték a burját életformát és a sámánizmust Olhon szigetén. Bence számára a Bajkál-tavi túra fotós kihívást jelentett, hiszen ismeretlen helyen kellett jó felvételeket készítenie. Szent helyek - A Bajkál tónál, nyolcezer kilométerre Szegedtől nagyon kevesen beszélnek angolul, így a tolmácsra kellett hagyatkoznom. Ráadásul a fotózást és a túrázást nehezen tudom összeegyeztetni - egy témával heteket szeretek eltölteni. Egy madár vagy egy emlős fotózására is legalább egy délutánt szoktam szánni. Ritkán működik úgy a dolog, hogy sétálgatok, meglátok valamit, puff, lefotózom és megyek is tovább. De végül is megtaláltuk a kompromisszumos megoldást. A Bajkál környékén élő madarak még az itthoniaktól is jobban tartanak az embertől, ráadásul az ott látott fajoknak legalább a fele Magyarországon is előfordul. Ezért Bence nagyon sok fotót készített hernyókról, hangyákról, csigákról. Az emlősök közül a csíkos mókust és az ürgét sikerült megörökítenie. És persze a sámánizmusról is volt mit fényképezni. Kelet-Szibériában a sámánizmus a helyiek vallása. Az erdőkben, utak mellett rengeteg szent hely van. Itt megállnak a hívők, és ruhadarabokat kötöznek a fák törzsére. Szociofotó Az expedíció tajgai számára megpróbáltatást jelentett a hatnapos gyalogtúra, amelyre rengeteg felszerelést kellett vinni, így minden plusz gramm számított. Ezért erre az útra csak száraz élelmet, konzerveket csomagoltak. Persze a helyiek ételeit is megkóstolták: a burjátok zöldséglevese nagyon finom. Rengeteg füstölt, szárított-sózott halat esznek, s kenyerük is többféle van. Az irkutszki üzletekben megvehetők ugyanazok az ételek, ruhák, luxuscikkek, amelyek például Budapesten kaphatók. Ráadásul hasonló áron. Bence úgy tapasztalta, aki gazdag Kelet-Szibériában, az nagyon... De rengeteg a szegény ember. A lányokról is megkérdeztük a fiatal fotóst, aki úgy véli: a magyarok mellett az orosz nők a legszebbek a világon. NYEMCSOK ÉVA Máté Bence teljes menetfelszerelésben a Bajkál-tavi expedíción, Kelet-Szibériában Fotó: Juhász Péter PÉNTEK, 2005. SZEPTEMBER 30. Zákányszéken összevonták az osztályokat Kevesebb pénz a kis létszámú iskoláknak A kis létszámú iskolák - a szeptember 1-jén hatályba lépett törvénynek megfelelően - diákonként évi 10 ezer forinttal kapnak kevesebb állami támogatást, mint azok az intézmények, ahol a jogszabályban meghatározott átlagot eléri a tanulók száma. Zákányszéken az egy évfolyamra járó osztályokat összevonták. Idén január elsejétől gyermekenként 10 ezer forint kiegészítő támogatást igényelhettek az államtól azok az általános iskolák, ahol a törvényben előírt átlagos létszámot elérték az osztályok. Szeptember 1 -jétől viszont számos iskola elesik ettől a támogatástól, az új tanévvel ugyanis mindig változik a diáklétszám. Csongrád megye kistelepülésein vegyes a kép. Problémát okoz, hogy az iskolában az átlaglétszám nem éri el az előírtat, így nem igényelhettük a kiegészítő állami támogatást - mondta Kertész László pusztaszeri polgármester. - Úgy vélem, ezzel hátrányba kerültünk. Pedig a támogatásra inkább a kis létszámú iskoláknak lenne szükségük. Azokban az intézményekben, ahol megfelelő a létszám, az alapnormatíva önmagában is fedezi a működést. A mi általános iskolánk költségvetésének csupán 40 százalékát fedezi az államtól kapott összeg, a többit az önkormányzat pótolja ki. A baksi iskolában továbbra is kapják a kiegészítő fejkvótát a gyerekek után, mert a 203 fős intézményben megfelelnek az előírt létszámnak - tudtuk meg Mezeiné Korom Zsuzsannától, az önkormányzat gazdálkodási vezetőjétől. züllésen is meg tudják tartani a kiegészítő támogatást. A 312 diák 16 tanulócsoportban tanul, s mivel sok közöttük a sajátos nevelési igényű diák, utánuk - a törvény szerint - dupla normatívát kapnak. Sárközi Emília iskolaigazgató elmondta, az állami normatíva az iskola összköltségvetésének 70 százalékát fedezi, a fennmaradó 30 százalékot az önkormányzat biztosítja. Okos és ésszerű gazdálkodással ez az összeg elegendő, a költségvetést pályázati pénzekkel egészítik ki. Zákányszéken viszont egyedülálló megoldást választottak. A kiegészítő normatíva csak azon intézményeknek jár, amelyek bizonyos hatékonysági mutatóknak megfelelnek. Mi több osztály összevonásával értük el azt, hogy a törvényben meghatározott követelménynek eleget tegyünk - magyarázta Kovács József polgármester. A zákányszéki iskola tehát továbbra is jogosult a kiegészítő támogatásra. A település önkormányzatának egyébként állandó dilemmája, hogy évfolyamonként egy, avagy két osztályt működtessenek. Korábban 14-15 diák járt egy osztályba, most 22 fő az átlaglétszám, csupán a 7. és 8. évfolyamon vannak párhuzamos, kisebb létszámú tanulócsoportok. NY. É.