Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-07 / 235. szám
PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 7. • AKTUÁLIS« A belvárosi élelmiszerboltok a húsra, a felvágottra és a zöldségre figyelnek Fogyókúrán a hentesek Fogynak a húsboltok, zöldségesek a belvárosban. A szakemberek szerint a piaci folyamatokat követve változik a kiskereskedelem szerkezete. Az ABC-k pótolják a hiányt: figyelnek a friss áruválasztékra, és versenyre kelnek a népszerű hipermarketekkel. A kisvállalkozók viszont nem bírják a harcot a magas bérleti díjak, a rengeteg adminisztráció, előírás miatt. - Újszegedről járok át Szegedre húsért, mert olyan hentesem van, akiben megbízok - magyarázta Tárnok István. A férfi épp egy nagy zacskó darált hússal a kezében szállt be tegnap délelőtt az autójába az egyik üzletnél. - Marha, sertés, vegyesen - mutatott a szatyorra. Szerinte a nagyáruházakban túl sokáig tartják a húst a polcokon, a hozzáértő hentes viszont tudja, mikor mi kell a vevőnek. Ha kell, félreteszi a húst, vagy telefonál, ha különlegesség jött. Popovics Sándor, a Coop Szeged Rt. kereskedelmi igazgatója azt mondta, valóban kevesebb a hentes, a zöldséges a városban. Ezért az ő cégük is erőteljesen fejleszti a frissáru kínálatot. A szupermarketek filozófiája a friss árura épül - magyarázta. A heti nagybevásárlást egyre inkább a hipermarketekben végzik az emberek, de tejért, kenyérért, felvágottért, sajtért, zöldségért lemennek a közeli üzletbe. A piacon ez a szelet maradt az ABC-knek. Igaz, ezzel rengeteg a költség: az HALAT A HALASTÓBÓL A hal bizalmi árucikk a tapasztalatok szerint - mondta Lódi György. A Szegedfish Kft. termelési igazgatója szerint a vevő szereti látni, hogy a hal friss, életképes. Hétvégenként a Fehér-tavon több száz kilónyi pontyot el tudnak adni. Lódi szerint azért nem lehet a magyar élelmiszerboltokban friss halat kapni, mert nem épült ki Magyarországon a halforgalmazás hálózata. Itthon ugyanis átlagosan csak 3,4 kilogramm halat fogyasztunk évente, miközben ez az érték Nyugat-Európában 25-30 kilogramm. áru gyorsan romlik, nagy a munkaigénye, elképesztően sok élelmiszer-biztonsági előírásnak kell megfelelni. Különösen a húsáru forgalmazása kerül sokba. Popovics ezzel magyarázta, hogy fogynak a hentesek a városban. A Pick is inkább bezárta előbb a Kárász utcai, majd a nagyáruházban működő boltját. Előbbi illatszerbolt lett, utóbbi kínai étterem lesz. A cég a két gyárában működtet márkaboltot. A belvárosban szinte egyetlen, Juhász Gyula utcai húsbolt hentes eladója bizakodó. A forgalom jó, a választék nagy, rengeteg a törzsvásárló. Molnár Péter azt mondta: a bolt nyolc éve nyitva, maradnak is biztosan, kínálják a kacsát, a csirkét, a pulykát, a sertést, a marhát. Martonosi István, a kiskereskedőket összefogó szervezet megyei titkára szerint a város belső részeiből a magas bérleti díjak miatt szorulnak ki a hentesek, zöldségesek. Az elmúlt két önkormányzati ciklusban ezerrel emelkedtek a bérleti díjak 2500-3000 forintra egyes területeken. Ráadásul rengeteg az adminisztrációs kötelezettség, amit meg kell csináltatni, ennek is ára van. Popovics szerint a vevők egy része konzervatív, és nem bízik a „bolti" zöldségben, a piacon viszont őszintébbnek tartja a viszonyt a kereskedővel. Pedig nem valószínű, hogy a piaci kofa pontosan ismerné minden áru eredetét - tette hozzá. A vásárlói szokások változását azonban jól mutatja: a Coop-lánc falusi boltjaiban is zöldség-gyümölcs részleget hoztak létre, és nő a forgalmuk. M. B. I. Szárnyasok garmadával. Friss csirkéért egyre kevesebben mennek a hentesüzletbe Fotó: Frank Yvette TARTJÁK A FRONTOT Az egyetlen szentesi szupermarket jelenléte nem hatott a belvárosi zöldségesek és húsüzletek forgalmára: a városközpontban továbbra is életképesek a kis boltok, melyek tulajdonosai az egyedi igényekre is odafigyelnek. „Persze, hogy észrevehető a multicégek jelenléte a forgalmon” - jegyezte meg Vásárhely belvárosában egy zöldségkereskedő. De más kereskedésekre is jellemző a forgalomcsökkenés, legyen az húsáru vagy ruházat. Ennek ellenére próbálnak talpon maradni, ami nem könnyű, hiszen jó néhány tízezer forintot kifizetnek havonta bérleti díjra. Makón eddig még nem zárt be zöldséges a multik térhódítása miatt. A Szegedi utcán, a sárga üzletházban azt mondták: egyelőre különösebb forgalomcsökkenést sem észleltek. A kérdés, mi lesz, ha a Tesco is megnyílik. Az Európai Parlamentig mentek, hogy meghallgassák őket itthon is Túlóradíjukat követelik a tűzoltók Az Európai Parlament előtt figyelemfelkeltő demonstrációt tartottak a magyar tűzoltók képviselői, és petíciót nyújtottak át tiltakozásul, mert a heti munkaidejük akár az 54 órát is eléri, sőt gyakran meghaladja azt. A követelésekkel egyetértenek a havonta átlagosan 240 órát dolgozó szegedi tűzoltók is, akik szeretnék, ha kifizetnék túlórájukat. - Sztrájkkal már rég elértük volna, hogy a kormány teljesítse jogos követeléseinket, de mi - szemben például a vasutasokkal vagy az egészségügyi dolgozókkal - nem sztrájkolhatunk. Csak demonstrációkat tarthatunk, azt is a szabadnapjainkon. Ez pedig, mint azt az elmúlt 15 év bebizonyította, semmit sem ér - jelentette ki Faragó Mihály tűzoltó törzszászlós, a Belügyi Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete egyik alapszervezetének titkára a szegedi tűzoltólaktanyában. A szegedi tűzoltók egyetértenek a szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament előtt tüntető Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének követeléseivel. A tűzoltók heti 54, havi 240 órás munkaidejük ellen tiltakoztak, szeretnék elérni, hogy fizessék ki a túlóráikat. - Az egyik megoldás az lehetne, ha a létszámunkat mintegy harminc százalékkal növelnék, és akkor nem, vagy csak nagyon kivételes esetekben kellene túlóráznunk - vetette közbe a szegedi tűzoltóság egyik szolgálatparancsnoka, Makula Gábor. - De erre nincs esély, hiszen a létszámnövelés hatalmas költségekkel járna, így hát nincs más választásunk, túlórázunk, ezt meg nem fizetik ki. Makula azt is elmondta, hogy Szegeden 24-48 órás váltásban dolgozik 45 tűzoltó. Minimálisan 31 tűzoltónak kell szolgálatban lennie, ez alá nem mehetnek, mert a sikeres mentést kockáztatnák a megye területének negyven százalékán. - Emiatt nem lehet szabadnapokkal kiváltani a túlórákat - jegyezte meg Makula helyettese, Jerner Zoltán hadnagy. A szegedi tűzoltók havi fizetése 90-100 ezer forint. Ez a délutáni és éjszakai pótlékokkal, mindössze néhány ezer forinttal növekszik. Nem a túlmunka ellen tiltakoznak, csak azt kérik, ami más uniós ország tűzoltóinak is jár: a túlóra kifizetését. Sokan azt hiszik, hogy szolgálatban csak ülünk és várunk a riasztásra, közben kártyázunk vagy csocsózunk, pedig ez nem így van. Az előírásoknak megfelelően naponta elméleti és gyakorlati foglalkozásokon veszünk részt, erőnlétünk megőrzése érdekében legalább egy órát kötelezően sportolással töltünk Állandó gyakorlás nélkül nem tudnánk a riasztást követő 100 másodpercen belül elindulni - hangsúlyozta Faragó Mihály. Abban valamennyi szegedi tűzoltó véleménye megegyezett, hogy az Európai Parlament vezetőinek átadott petíció nem hoz számukra gyors és kedvező változást. Ennek ellenére mindannyian reménykednek, hogy a politikusok előbb vagy utóbb lépnek, teljesítik a rendszerváltás óta visszatérően elhangzó ígéreteiket és kifizetik a túlórákat. o. 7. Szerelési gyakorlat a szegedi tűzoltólaktanyábanFotó: Gyenes Kálmán Alkusz és mészáros MOLNÁR B. IMRE Szegeden friss halat a piacon lehet kapni, jobbára délelőtt, meg árulnak a két hipermarketben is. Azt mondja a haltenyésztő, hogy ennyi elég, mert keveset eszünk. Kis kereslet, kis kínálat, akkor látszólag minden rendben. Csakhogy kiderült, hogy a hipermarketek növelték a halfogyasztási kedvet Magyarországon. Hiszen az élő halott úszkál félúton a mosógép és a macskaalom között. A külföldről iderepített tengeri kütyükről, a lebilincselt ollójú rákról nem is beszélve. A vevő pedig inkább azt veszi, amit látványosan az orra elé tolnak, mint amit messziről kell beszereznie. Franciaországban azért támogatják a lakóhelyek közelében működő kiskereskedőket, mert a munkanélküliség elleni küzdelem hasznos eszközének tartják. A konyhakészre tűzdelt, fűszerezett nyulat is kínáló „mészáros", a cukrászsüteményekkel csábító pék, a tartós élelmiszereket is forgalmazó zöldséges minden lakónegyed kötelező kelléke. A kiskereskedelmi üzletek közelében magasabbak a lakásárak. Ebben az ottani polgár ugyanis értéket lát, a hasukra adó tehetősek halat a halasnál, sajtot a sajtboltban, bort a borboltban vesznek. A hipermarketet közönségesnek tartják, ahol egyen-élelmiszereket, tömegárut kapni. Egyébként tény: Franciaországban a pékszakma újjáélesztésével rengeteg munkahelyet sikerült teremteni. Minden nagyon szép: a polgárok hazafelé menet vesznek egy ropogós bagettet, az ország meg azzal büszkélkedhet, hogy egy korszerű társadalomban a legtöbb munkahely a szolgáltatásban keletkezik. Magyarországon minden egy kicsit fordítva van. Nálunk a tehetősek a hatalmas áruválaszték miatt a „csekély fajlagos munkaerő-ráfordítással dolgozó" hipermarketbe mennek. Olcsó és kínálnak frissen sült kenyeret, nyúl és strucchúst, de harcsaszeletet is. A kisvállalkozók ezzel nehezen bírják a versenyt. A kisebb vásárlóerejű hazai lakosság nem tart el minden városrészben egy hentest, halast, zöldségest. A belvárosi bérleményekbe inkább a nagyobb haszonkulccsal dolgozó cégek, bankok, mobiltelefon-szolgáltatók, butikok költöznek. A kereskedelem pozitív mutatószámai nálunk inkább a hiperek előretörését mutatják. Kérdés: fejlődést jelent-e, hogy Szegeden, a Szentháromság utcai hentes helyén már néhány éve egy brókercég irodája működik. 3 Utas védte a sofőrt Ittasan garázdálkodott a 9-es trolin egy 71 éves ember tegnap kora délután. Megtámadta a sofőrt, akinek védelmére kelt egy fiatalember. Az idős férfit sérüléssel kórházba vitték, eljárás indul ellene. A szegedi Bartók téren szállt fel a 9-es trolira egy idősebb férfi tegnap kora délután és azonnal kötekedni kezdett az utasokkal. A jármű vezetője többször felszólította, hogy szálljon le, hiába. A trolit vezető nő erre a Széchenyi téri megállóban leállította a járművet, mondván, addig nem megy tovább, amíg a kötekedő férfi el nem hagyja a járművet. Ennek a felszólításnak sem tett eleget, s amikor meghallotta, hogy a trolivezető beszólt az SZKT diszpécserközpontjába, hogy értesítsék a rendőrséget, a randalírozó utas nekitámadt a sofőrnek. Az utasok közül egy fiatalember közbeavatkozott, letessékelte volna, de az dulakodni kezdett vele. A sofőrt védelmező utasnak végül úgy sikerült leszorítani, hogy az idős férfi elesett és megsérült. A helyszínre érkező mentők könnyebb sérülésekkel kórházba szállították. A rendőrség garázdaság alapos gyanúja miatt indít eljárást a férfi ellen. Elek István, az SZKT infrastruktúra főmérnöke kilátásba helyezte, hogy a fiatal férfit a közlekedési társaság megjutalmazza, hiszen bátor fellépésével egy dolgozójuk testi épségét védte meg. SZ. GY.