Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-07 / 235. szám

PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 7. • AKTUÁLIS« A belvárosi élelmiszerboltok a húsra, a felvágottra és a zöldségre figyelnek Fogyókúrán a hentesek Fogynak a húsboltok, zöldségesek a belvárosban. A szakemberek szerint a piaci folyamatokat követve változik a kiskereskedelem szerkezete. Az ABC-k pótolják a hiányt: figyelnek a friss áru­­választékra, és versenyre kelnek a népszerű hipermarketekkel. A kisvállalkozók viszont nem bírják a harcot a magas bérleti díjak, a rengeteg adminisztráció, előírás miatt. - Újszegedről járok át Szegedre húsért, mert olyan hentesem van, akiben megbízok - magya­rázta Tárnok István. A férfi épp egy nagy zacskó darált hússal a kezében szállt be tegnap délelőtt az autójába az egyik üzletnél. - Marha, sertés, vegyesen - muta­tott a szatyorra. Szerinte a nagy­áruházakban túl sokáig tartják a húst a polcokon, a hozzáértő hentes viszont tudja, mikor mi kell a vevőnek. Ha kell, félreteszi a húst, vagy telefonál, ha külön­legesség jött. Popovics Sándor, a Coop Sze­ged Rt. kereskedelmi igazgatója azt mondta, valóban kevesebb a hentes, a zöldséges a városban. Ezért az ő cégük is erőteljesen fejleszti a frissáru kínálatot. A szupermarketek filozófiája a friss árura épül - magyarázta. A heti nagybevásárlást egyre inkább a hipermarketekben végzik az em­berek, de tejért, kenyérért, felvá­gottért, sajtért, zöldségért lemen­nek a közeli üzletbe. A piacon ez a szelet maradt az ABC-knek. Igaz, ezzel rengeteg a költség: az HALAT A HALASTÓBÓL A hal bizalmi árucikk a tapaszta­latok szerint - mondta Lódi György. A Szegedfish Kft. termelési igazgatója szerint a vevő szereti látni, hogy a hal friss, életképes. Hétvégenként a Fehér-tavon több száz kilónyi pontyot el tudnak ad­ni. Lódi szerint azért nem lehet a magyar élelmiszerboltokban friss halat kapni, mert nem épült ki Ma­gyarországon a halforgalmazás hálózata. Itthon ugyanis átlagosan csak 3,4 kilogramm halat fogyasz­tunk évente, miközben ez az érték Nyugat-Európában 25-30 kilo­gramm. áru gyorsan romlik, nagy a mun­kaigénye, elképesztően sok élel­miszer-biztonsági előírásnak kell megfelelni. Különösen a húsáru forgalmazása kerül sokba. Popo­vics ezzel magyarázta, hogy fogy­nak a hentesek a városban. A Pick is inkább bezárta előbb a Kárász utcai, majd a nagyáru­házban működő boltját. Előbbi illatszerbolt lett, utóbbi kínai ét­terem lesz. A cég a két gyárában működtet márkaboltot. A belvá­rosban szinte egyetlen, Juhász Gyula utcai húsbolt hentes­ el­adója bizakodó. A forgalom jó, a választék nagy, rengeteg a törzs­­vásárló. Molnár Péter azt mond­ta: a bolt nyolc éve nyitva, ma­radnak is biztosan, kínálják a ka­csát, a csirkét, a pulykát, a ser­tést, a marhát. Martonosi István, a kiskereske­dőket összefogó szervezet megyei titkára szerint a város belső ré­szeiből a magas bérleti díjak mi­att szorulnak ki a hentesek, zöld­ségesek. Az elmúlt két önkor­mányzati ciklusban ezerrel emelkedtek a bérleti díjak 2500-3000 forintra egyes terüle­teken. Ráadásul rengeteg az ad­minisztrációs kötelezettség, amit meg kell csináltatni, ennek is ára van. Popovics szerint a vevők egy ré­sze konzervatív, és nem bízik a „bolti" zöldségben, a piacon vi­szont őszintébbnek tartja a vi­szonyt a kereskedővel. Pedig nem valószínű, hogy a piaci kofa pontosan ismerné minden áru eredetét - tette hozzá. A vásárlói szokások változását azonban jól mutatja: a Coop-lánc falusi bolt­jaiban is zöldség-gyümölcs rész­leget hoztak létre, és nő a forgal­muk. M. B. I. Szárnyasok garmadával. Friss csirkéért egyre kevesebben mennek a hentesüzletbe Fotó: Frank Yvette TARTJÁK A FRONTOT Az egyetlen szentesi szupermarket jelenléte nem hatott a belvárosi zöldsé­gesek és húsüzletek forgalmára: a városközpontban továbbra is életképe­sek a kis boltok, melyek tulajdonosai az egyedi igényekre is odafigyelnek. „Persze, hogy észrevehető a multicégek jelenléte a forgalmon” - jegyez­te meg Vásárhely belvárosában egy zöldségkereskedő. De más kereskedé­sekre is jellemző a forgalomcsökkenés, legyen az húsáru vagy ruházat. En­nek ellenére próbálnak talpon maradni, ami nem könnyű, hiszen jó néhány tízezer forintot kifizetnek havonta bérleti díjra. Makón eddig még nem zárt be zöldséges a multik térhódítása miatt. A Szegedi utcán, a sárga üzletházban azt mondták: egyelőre különösebb for­galomcsökkenést sem észleltek. A kérdés, mi lesz, ha a Tesco is megnyílik. Az Európai Parlamentig mentek, hogy meghallgassák őket itthon is Túlóradíjukat követelik a tűzoltók Az Európai Parlament előtt figyelemfelkeltő demonstrációt tar­tottak a magyar tűzoltók képviselői, és petíciót nyújtottak át tiltakozásul, mert a heti munkaidejük akár az 54 órát is eléri, sőt gyakran meghaladja azt. A követelésekkel egyetértenek a havonta átlagosan 240 órát dolgozó szegedi tűzoltók is, akik szeretnék, ha kifizetnék túlórájukat. - Sztrájkkal már rég elértük vol­na, hogy a kormány teljesítse jo­gos követeléseinket, de mi - szemben például a vasutasokkal vagy az egészségügyi dolgozókkal - nem sztrájkolhatunk. Csak de­monstrációkat tarthatunk, azt is a szabadnapjainkon. Ez pedig, mint azt az elmúlt 15 év bebizo­nyította, semmit sem ér - jelen­tette ki Faragó Mihály tűzoltó törzszászlós, a Belügyi Rendvé­delmi Dolgozók Szakszervezete egyik alapszervezetének titkára a szegedi tűzoltólaktanyában. A szegedi tűzoltók egyetérte­nek a szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament előtt tüntető Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének követelései­vel. A tűzoltók heti 54, havi 240 órás munkaidejük ellen tiltakoz­tak, szeretnék elérni, hogy fizes­sék ki a túlóráikat. - Az egyik megoldás az lehet­ne, ha a létszámunkat mintegy harminc százalékkal növelnék, és akkor nem, vagy csak nagyon kivételes esetekben kellene túl­óráznunk - vetette közbe a sze­gedi tűzoltóság egyik szolgálat­parancsnoka, Makula Gábor. - De erre nincs esély, hiszen a lét­számnövelés hatalmas költsé­gekkel járna, így hát nincs más választásunk, túlórázunk, ezt meg nem fizetik ki. Makula azt is elmondta, hogy Szegeden 24-48 órás váltásban dolgozik 45 tűzoltó. Minimáli­san 31 tűzoltónak kell szolgálat­ban lennie, ez alá nem mehet­nek, mert a sikeres mentést koc­káztatnák a megye területének negyven százalékán. - Emiatt nem lehet szabadna­pokkal kiváltani a túlórákat - je­gyezte meg Makula helyettese, Jerner Zoltán hadnagy. A szegedi tűzoltók havi fizetése 90-100 ezer forint. Ez a délutáni és éjszakai pótlékokkal, mind­össze néhány ezer forinttal nö­vekszik. Nem a túlmunka ellen tiltakoznak, csak azt kérik, ami más uniós ország tűzoltóinak is jár: a túlóra kifizetését.­­ Sokan azt hiszik, hogy szolgá­latban csak ülünk és várunk a riasz­tásra, közben kártyázunk vagy cso­­csózunk, pedig ez nem így van. Az előírásoknak megfelelően naponta elméleti és gyakorlati foglalkozáso­kon veszünk részt, erőnlétünk megőrzése érdekében legalább egy órát kötelezően sportolással töl­tünk Állandó gyakorlás nélkül nem tudnánk a riasztást követő 100 másodpercen belül elindulni - hangsúlyozta Faragó Mihály. Abban valamennyi szegedi tűzoltó véleménye megegyezett, hogy az Európai Parlament veze­tőinek átadott petíció nem hoz számukra gyors és kedvező válto­zást. Ennek ellenére mindannyi­an reménykednek, hogy a politi­kusok előbb vagy utóbb lépnek, teljesítik a rendszerváltás óta visszatérően elhangzó ígéreteiket és kifizetik a túlórákat. o. 7. Szerelési gyakorlat a szegedi tűzoltólaktanyában­Fotó: Gyenes Kálmán Alkusz és mészáros MOLNÁR B. IMRE Szegeden friss halat a piacon lehet kapni, jobbára délelőtt, meg árulnak a két hipermarketben is. Azt mondja a haltenyésztő, hogy ennyi elég, mert keveset eszünk. Kis kereslet, kis kínálat, akkor látszólag minden rendben. Csakhogy kiderült, hogy a hipermarke­tek növelték a halfogyasztási kedvet Magyarországon. Hiszen az élő hal­ott úszkál félúton a mosógép és a m­acskaalom között. A külföldről iderepített tengeri kütyükről, a lebilincselt ollójú rákról nem is beszélve. A vevő pedig inkább azt veszi, amit látványosan az orra elé tolnak, mint amit messziről kell beszereznie. Franciaországban azért támogatják a lakóhelyek közelében műkö­dő kiskereskedőket, mert a munkanélküliség elleni küzdelem hasz­nos eszközének tartják. A konyhakészre tűzdelt, fűszerezett nyulat is kínáló „mészáros", a cukrászsüteményekkel csábító pék, a tartós élelmiszereket is forgalmazó zöldséges minden lakónegyed kötelező kelléke. A kiskereskedelmi üzletek közelében magasabbak a lakás­árak. Ebben az ottani polgár ugyanis értéket lát, a hasukra adó tehe­tősek halat a halasnál, sajtot a sajtboltban, bort a borboltban vesznek. A hipermarketet közönségesnek tartják, ahol egyen-élelmiszereket, tömegárut kapni. Egyébként tény: Franciaországban a pékszakma újjáélesztésével rengeteg munkahelyet sikerült teremteni. Minden nagyon szép: a polgárok hazafelé menet vesznek egy ropogós baget­­tet, az ország meg azzal büszkélkedhet, hogy egy korszerű társada­lomban a legtöbb munkahely a szolgáltatásban keletkezik. Magyarországon minden egy kicsit fordítva van. Nálunk a tehe­tősek a hatalmas áruválaszték miatt a „csekély fajlagos munka­erő-ráfordítással dolgozó" hipermarketbe mennek. Olcsó és kí­nálnak frissen sült kenyeret, nyúl és strucchúst, de harcsaszeletet is. A kisvállalkozók ezzel nehezen bírják a versenyt. A kisebb vá­sárlóerejű hazai lakosság nem tart el minden városrészben egy hentest, halast, zöldségest. A belvárosi bérleményekbe inkább a nagyobb haszonkulccsal dolgozó cégek, bankok, mobiltele­fon-szolgáltatók, butikok költöznek. A kereskedelem pozitív mu­tatószámai nálunk inkább a hiperek előretörését mutatják. Kérdés: fejlődést jelent-e, hogy Szegeden, a Szentháromság utcai hentes helyén már néhány éve egy brókercég irodája működik. 3 Utas védte a sofőrt Ittasan garázdálkodott a 9-es trolin egy 71 éves ember tegnap kora délután. Megtámadta a so­főrt, akinek védelmére kelt egy fiatal­ember. Az idős férfit sé­rüléssel kórházba vitték, eljárás indul ellene. A szegedi Bartók téren szállt fel a 9-es trolira egy idősebb férfi teg­nap kora délután és azonnal köte­kedni kezdett az utasokkal. A jár­mű vezetője többször felszólította, hogy szálljon le, hiába. A trolit ve­zető nő erre a Széchenyi téri meg­állóban leállította a járművet, mondván, addig nem megy to­vább, amíg a kötekedő férfi el nem hagyja a járművet. Ennek a felszó­lításnak sem tett eleget, s amikor meghallotta, hogy a trolivezető beszólt az SZKT diszpécserköz­pontjába, hogy értesítsék a rend­őrséget, a randalírozó utas nekitá­madt a sofőrnek. Az utasok közül egy fiatal­ember közbeavatkozott, letessékelte volna, de az dulakod­ni kezdett vele. A sofőrt védelme­ző utasnak végül úgy sikerült le­szorítani, hogy az idős férfi elesett és megsérült. A helyszínre érkező mentők könnyebb sérülésekkel kórházba szállították. A rendőrség garázdaság alapos gyanúja miatt indít eljárást a férfi ellen. Elek István, az SZKT infrast­ruktúra főmérnöke kilátásba he­lyezte, hogy­ a fiatal férfit a közle­kedési társaság megjutalmazza, hiszen bátor fellépésével egy dol­gozójuk testi épségét védte meg. SZ. GY.

Next