Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-09 / 7. szám
új influenzáig Egy új, világszerte emberi megbetegedéseket okozó influenzavírus, az A(H1N1)etötte fel a fejét 2009 márciusában. Súlyosságát mutatja, hogy ez az első eset 1968 óta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan világjárvánnyá - pandémiává - nyilvánítson egy megbetegedéssorozatot. EGÉSZSÉGÜGY TÓTH GYULA A XX. században többször is megjelent a földön olyan influenzavírus, amely világjárványt idézett elő. Ezek közül a már 1918-ban kialakult, (!) H1N1-vírus okozta spanyolnátha pusztító járványt okozott. A becslések szerint 40-50 millió ember halt bele. Az ezt követő járványoknak ugyancsak súlyos volt a következményük, de korántsem annyira. Az Orvosi Hetilap főszerkesztőjét, dr. Fehér János nemzetközileg elismert belgyógyászprofesszor kerestük meg, hogy a témáról beszélgessünk. A jelenlegi pandémiát okozó H1N1 influenza-altípus számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza-törzsek és a madarakban talált különböző törzsek. A huszadik században számos kórokozó idézett elő világméretű járványokat vagy fenyegetett ezzel a veszéllyel. Bár kezelés nélkül a HIV-, az Ebolavagy a SARS-vírus mortalitása - halálozási aránya - jóval magasabb, az influenzavírus biztosan őrzi vezető helyét a legtöbb megbetegedést okozó világméretű járványok képzeletbeli ranglistáján. Az influenzavírus egyedülálló képessége, hogy egy hónap alatt akár a világ népességének harminc százalékát képes megfertőzni - mondta elöljáróban dr. Fehér János. A professzor ennek egyik okaként említette, hogy az influenza cseppfertőzéssel emberről emberre könnyen terjed. Másrészt az influenza A-vírus antigénszerkezete állandóan változik, és a változás mértékével arányosan nő a fertőzőképesség, így rendszeres helyi-szezonális járványok vagy körülbelül húsz-negyven évente akár minden kontinensre kiterjedő pandémiák alakulhatnak ki. Az influenzavírus és az ahhoz hasonló megbetegedések ezért a vírus felfedezése óta a figyelem középpontjában vannak. SZÉLBETEGSÉG ÉS SPANYOLNÁTHA Bár a humán influenza A-vírust először 1931-ben izolálták, számos, influenzavírusra jellemző járvány leírása ismert a történelemben. A vírus szerepe először a Kr. e. 430-427-ben zajló athéni járványban merül fel, az akkori tünetegyüttest az eseményeket hűen rögzítő történetíró után Thuküdidész-szindrómának nevezzük. Az első jól dokumentált pandémia, amely a későbbi nagy influenzajárványokkal megegyező képet mutatott, 1580-ban indult Kínából, és a kereskedelmi utakon keresztül Európába és Amerikába is eljutott. A kór terjedésének módjára és sebességére is utal, hogy az ázsiai népek szélbetegségnek hívták. Influenzavírus-pandémiák becslések szerint tíz-negyven évenként követték egymást. Ezek közül kiemelkedik a történelem legtöbb áldozatot követő járványa, a spanyolnátha, amely két hullámban söpört végig a világban, a föld akkori népességének egyharmada fertőződött, s a halálozási arány rendkívül magas volt, mintegy két és fél százalék. INFLUENZA A-VÍRUSTÖRZSEK AZ ÁLLATVILÁGBAN Az A-vírustörzseknek számos gazdaszervezete van: elsődleges hordozók a vízi-vízparti madarak. További jelentős természetes hordozók az emberek és sertések, de számos állatban, így bálnában és házilégyben is kimutatták már a vírust. Az állati influenzavírusok járványügyi jelentősége kettős. Egyrészt a humán és állati törzsek együttes fertőzésekor antigénváltozást követően új humán kórokozó vírustörzs jöhet létre, amely pandémiához vezethet. Másrészt a vírus az állatvilágban állandóan fennmarad, így eliminálása humán vakcinációval nem lehetséges. A H1N1-VÍRUS-FERTŐZÉS TÜNETEI A pandémiás vírustörzzsel fertőzött betegek többsége világszerte enyhe tüneteket panaszol, és egy hét alatt teljesen meggyógyul gyógyszeres terápia nélkül is. Amennyiben más krónikus betegség nem áll fenn, és súlyos lefolyásra, szövődményre utaló tünet nem jelentkezik, akkor az influenza tüneteivel a beteg maradjon otthon a láz elmúltát követően még huszonnégy óráig, és kerüljön minden közösséget - javasolta Fehér János. A professzor hangsúlyozta: influenzaszerű tünetek esetén orvoshoz kell fordulni azoknak, akiknek fokozott kockázatuk van szövődmény kialakulására: többek között gyermekek 5 éves kor alatt és különösen 2 éves kor alatt, 65 év felettiek, terhes nők, valamint számos krónikus betegségben szenvedők. Influenzaszerű tünetek esetén orvoshoz kell fordulniuk azoknak is, akik fokozott kockázattal nem rendelkeznek, de a betegség lefolyása során valamilyen súlyos lefolyásra utaló tünetük jelentkezik. Ilyen tüne tek gyermekeknél többek között a szapora légvétel vagy légzési nehézség, cianotikus bőrszín, a folyadékbevitel elégtelensége, szokatlan izgatottság vagy aluszékonyság, gyógyuló náthás tünetek után ismét visszatérő láz és rosszabbodó köhögés, láz bőrkiütésekkel. H1N1-VÍRUS ÉS A VÉDŐOLTÁS Az influenzavírus elleni védőoltások első generációja az 1940-es években jelent meg, ezek élő, attenuált - gyengített - vírustörzseket tartalmaztak. Jóval hatékonyabbak és kevésbé reaktívak az 1960-as évek óta alkalmazott elölt, teljes vírust vagy csak vírusrészeket (antigéneket) tartalmazó oltóanyagok. Az influenza elleni védőoltás hatásossága egyrészt a fogadó szervezet immunválaszkészségén, másrészt azon múlik, mennyire egyezik meg az oltóanyag antigénkészlete az aktuálisan fertőző vírustörzsével. Az eddigi adatok alapján a pandémiás H11-vírus-fertőzés szövődmény- és halálozáskockázata hasonló a szezonális járványokhoz, ugyanakkor terjedése jóval nagyobb mértékű. Ezért a védőoltás utáni potenciális előnyök még jelentősebbek, mint a szezonális influenza esetében - hangsúlyozta dr. Fehér János. ikroszkópon keresztül készített kép a sertésinflueza vírusáról. A vakcina alapja: embrionális tyúktojásba sertésinfluenza-vírust oltanak. Számokban. A kórházi influenzajelentő szolgálat adatai a 2009. 44-53. hétről: Influenza, illetve influenzaszerű megbetegedés miatt kórházba felvett betegek száma: 3368. Intenzív ellátásban részesített betegek száma: 359. Influenza, illetve súlyos légzési elégtelenség miatt gépi lélegeztetést igénylő betegek száma 237. A jelentés január 5-én készült. Orosznátha.A H3N2 vírustípusban, közismert elnevezéssel orosznáthában 1889-től 1918-ig 250 ezer ember halt meg a világon. Spanyolnáthában - H1N1-vírus - 40-50 millió ember halt meg 1918 és 1957 között. Az ázsiai nátha, a H2N2 1957 és 1968 között 1-2 millió embert vitt el. A jelenleg is fel-felbukkanó H3N2, a hongkongi nátha 1968-tól 700 ezer ember halálát követelte a világon. U1 M UI CD CJD CD enst ápoltak influenzaszerű tünetekkel a Szegedi Tudományegyetem klinikáin, közülük 177 ember bizonyult H1N1-pozitívnak. A LEGTÖBB BETEG Az első új influenzás beteg 2009. szeptember 30-i megjelenése óta 353 páci Hétfői Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógyír Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár, Utazó PBfSi Szieszta CXO CD második jóval súlyosabbakkal. A magas halálozásért a vérzéses tüdőgyulladás és a légzési elégtelenség volt a felelős, amelyet a másodlagos bakteriális fertőzés vagy az influenzavírus okozott. A spanyolnátha 1918-ban indult pusztító útjára Európán, Észak-Amerikán, Ázsián, Afrikán át Brazíliáig. A spanyolláz vagy spanyolnátha név arra az utólag téves elképzelésre utal, hogy a járvány bölcsője az Ibériai-félsziget lett volna. Az első hullám viszonylag enyhe, három-négy napos lázzal járó tünetekkel járt, a TERHESSÉG IDEJÉN A rendelkezésre álló tudományos igényű tanulmányok nagy esetszámú és sokéves tapasztalatokról számolnak be a jelenleg is alkalmazott influenza-védőoltásokkal kapcsolatban. Néhány speciális csoport esetében várandós anyák a terhesség első három hónapjában, illetve a hat hónaposnál fiatalabb gyermekek - az influenzavakcina adása tapasztalatok hiánya miatt nem javasolt. De a népesség túlnyomó többsége számára a védőoltás ellen jelentős érv nem ismert. Az influenza elleni védőoltás hatására esetlegesen jelentkező szövődmények enyhék, ezek kockázata nagyságrendekkel kisebb az influenzafertőzés okozta szövődmények és halálozás rizikójánál.