Délmagyarország, 2016. május (106. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-30 / 125. szám

2 A JELENTKEZŐK 90 SZÁZALÉKA ALKALMAS ARRA, HOGY VÉRPLAZMÁT ADJON Kérdőívvel szűrik a donor jelölteket Nem mindenki alkalmas vérplazmadonornak. Egyik olvasónkat például homoszexualitása miatt utasították el. Azonban nem csak a sze­xuális irányultság alapján történik a szűrés. Aki például 1986 és 1996 között hosszabb ideig élt Angliában, szintén elutasítják. SZEGED SALÁNKI ZSÓFIA - Homoszexuálisként akartam plazmát adni a Plazma Pont­ban. Szexuális identitásomat a kérdőíven is feltüntettem, az orvos nagyon kedves volt, de azt mondta, el kell mennem, mert így nem vagyok alkalmas donornak - hívta lapunk Csö­rög a telefon rovatát egy olva­sónk. Azt mondta, hosszú évek óta stabil párkapcsolat­ban él, negatív AIDS-teszttel is rendelkezik. Úgy érzi, a tör­vény diszkriminálja. - A vérrel, véralkotórészek­kel számos fertőző betegség átvihető egyik emberről a má­sikra - hangsúlyozta Gyimesi Hilda, a szegedi Plazma Pont vezető főorvosa. - A rizikófak­tort minden eszközzel mini­malizáljuk, ebbe tartozik a véradók, plazmaadók szűrése is. Ez valóban megkülönböz­tetés, de nagyon sokrétű, hi­szen nem csak a szexuális irá­nyultság alapján történik. donorok kitöltenek egy kérdőívet, amelyen számos kérdés szerepel. Amikor ezzel elkészülnek, elbeszélgetnek egy orvossal, aki ez alapján mérlegeli alkalmasságukat.­­ A cukorbetegség vagy au­toimmun betegségek mellett van néhány olyan kizáró egészségügyi tényező, amiről kevesen tudnak. Nem adhat plazmát például az, aki 1986 és 1996 között legalább 6 hó­napot Angliában élt, hiszen A homoszexuális cso­portokban tízszer gyakoribb a HIV- fertőzöttség aránya. Ezt a rizikófaktort nem háríthatjuk át azokra, akik a plaz­mából készült gyógy­szereket kapják. Gyimesi Hilda, a szegedi Plazma Pont vezető főorvosa ott akkor jelent meg a sziva­csos agyvelőgyulladás, amely­ről még a mai napig nem tud­juk, hogy mennyi ideig lap­pang a szervezetben. A fogya­tékosság is kizáró tényező, például a siketnémaság vagy a vakság. A kérdőívet jogsza­bály szerint egyedül kell kitöl­teniük a donoroknak, hogy a személyiségi jogaik ne sérülje­nek. Bennünket a törvény kö­telez, amit betartunk a gyógy­szerek és végső soron a bete­gek biztonsága, gyógyulási esélyegyenlősége érdekében - tájékoztatott a főorvos. Csak szigorú ellenőrzés után lehet vérplazmát adni. FOTÓ: KUKLIS ISTVÁN A LEGTÖBBEN ALKALMASAK Gyimesi Hilda azt mondja, az el­lenőrzés szigorúnak tűnhet, de a donorjelöltek 90 százaléka alkal­mas az adakozásra, csak kevese­ket kell elküldeni. Vannak olyan pontok a kérdőívben, ahol az or­vos dönti el, hogy a donor a rizi­kófaktorba tartozik-e. Ilyen pél­dául az allergia, hiszen tünet­mentes időszakban ők is adhat­nak plazmát. A homoszexuális csoportok­ban viszont tízszer gyakoribb a HIV-fertőzöttség aránya. Ezt a rizikófaktort nem háríthat­juk át azokra, akik a plazmá­ból készült gyógyszereket kap­ják - fogalmazott a főorvos. Kérdésünkre elmondta, hogy a hazai és nemzetközi gyakor­latot követve a szigorú jogsza­bályok betartásával biztosít­ják a betegek esélyegyenlősé­gét. Hozzátette: a jelentkező DÉLMAGYARORSZÁG 2016.05. 30., hétfő 19 ÉV ALATT ELŐSZÖR FORDULT ELŐ, HOGY A VERSENY NEM ÉRINTETTE HAZÁNKAT Kiírta magát Magyarország a hármashatár-futásból 19 év után először nem ha­zánkból indult a hármashatár­kőnél, a kübekházi triplexnél tartott futóverseny. Sőt, a diá­kok nem is léptek magyar föld­re a kerítés miatt. KÜBEKHÁZA SEGESVÁRI CSABA - Tavaly a hármashatár-kő mellől rajtoltunk a magyar ol­dalról, elfutottunk az akácos felé, és a szerb őrtorony előtt visszafordultunk, majd a ro­mán oldalon célba értünk - mondta egy tizenéves forma diáklány a szombati hármas­­határ-nyitás kübekházi futó­versenyén. Hozzátette: - Most már nem így lesz, hiszen a magyar oldalról a kerítés mi­att nem lehet Szerbiába men­ni, csak Romániába. Tito Bojin hisz benne, hogy a felhúzott kerítés nem a határ menti településeket választja szét. Az immár 19 éves rendezvé­nyen először fordult elő, hogy a verseny nem érintette ha­zánkat, a szerb rajtot román célba érkezés követte. A határ­zár kötötte le legjobban az ér­deklődőket, mindenki meg­örökítette a pengés drótot. Rá­adásul szombaton még a rendőrök is elnézők voltak, senkit sem fogtak el tiltott ha­tárátlépésért. A faramuci helyzetet először Titu Bojin, a romániai Temes Megyei Tanács elnöke tette szóvá. Úgy fogalmazott, hisz benne, hogy a felhúzott kerítés nem a határ menti tele­püléseket választja szét, és mi­hamarabb el fog tűnni. Hason­lóan vélekedett a szerbiai Vaj­daság Autonóm Tartomány Tartományi Régióközi és Ön­­kormányzati Titkára, Branislav Bugarski is. A politikus azt mondta, bízik benne, hogy a 2017-es hármashatár-nyitásra már nyoma sem lesz a szerb-magyar határra felhú­zott pengés drótos kerítésnek. Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy az ideiglenes határzár nem befolyásolja az országok közötti határlebontást. Úgy fo­galmazott: a drótkerítés „nem nekünk szól”. Pedig de. A hármas határ Magyarországról csak Romá­nia felé járható, de ha a kor­mányon múlik, oda is kerítés kerülhet. Ebben az esetben a triplexnyitás nem éri meg a 20 éves jubileumát. A futók Románia területén értek célba. FOTÓK: SEGESVÁRI CSABA Muzsika a határon. Kerékpárral is érkeztek a kerítéshez. 6724 Szeged, Vásárhelyi Pál u. 5-7. Tel.: 62/552-512,06-30/894-9380 .....mert árnyékban még a nap is más!” műanyag nyílászárók • árnyékolás­­technika • garázskapuk A MINŐSÉGI ÉS KÖRNYEZETBARÁT NYÍLÁSZÁRÓKÉRT­ ROLLÓMA Kft. ABLAKGYÁRTÁS- ÁRNYÉKOLÁSTECHNIKA SZEZONNYITÓ TAVASZI AJÁNLATAINK MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK nagy választékban, „A” kategóriás profilból ÚJ TÍPUSÚ MŰANYAG REDŐNYÖK csapágyazott fémtengely, alu oldalpofa, keskeny lefutó ÁRNYÉKOLÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK széles választéka: redőny - reluxa - roletta - szalagfüggöny - sávroló - zsalúzia - könyökkaros napellenző SZÚNYOGHÁLÓK fix és mobil kivitelben 6728 Szeged, Fonógyári út 9. Tel.: (+36-62) 407-133 • Fax: (+36-62) 550-907 web: www.rollo-mr.hu • e-mail: rolto@rollo-mr.hu

Next