Délmagyarország, 2017. február (107. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-14 / 38. szám
2 Szeméthullám vonult le tegnap a Tiszán Órákra szemétszőnyeg borította el tegnap délután a Tiszát Szegednél. Visszataszító látványt nyújtott a műanyag flakonokkal vegyes háztartási szemét és fauszadék. Kádár Mihály, az Ativizig főmérnöke érdeklődésünkre elmondta, a Marosból sodródott bele a folyóba a temérdek hulladék, feltehetőleg román területről. A Tisza mellékfolyója eddig befagyott, a jégtáblák mögött pedig felgyülemlett az árterekből bemosott szennyeződés. Kihalászni nem volt módjuk a vízügy szakembereinek, így akadálytalanul vitte tovább a víz a Duna felé. FOTÓ: TÖRÖK JÁNOS PEREK A HATÁRON SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK TÚLÓRAPÉNZÉNEK VISSZAFIZETTETÉSE MIATT Elsőfokú ítélet: mégsem kell visszafizetni Balhé lett abból, hogy az országos parancsnokság visszakövetelte a határon szolgálatot teljesítő rendőröktől a túlórapénzt 2015 karácsonya előtt. Néhány érintett peres, most az egyikben első fokon úgy döntött a bíróság, hogy nem kell visszafizetni a pénzt. CSONGRÁD MEGYE SZLAVKOVITS RITA - Volt olyan is, hogy a buszban kellett eltölteniük az éjszakát, hogy azonnal bevethessék őket, ha például zendülés alakul ki - magyarázta a szolgálat és a készenlét közötti különbséget Balázs Ildikó, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) ügyvivő főtitkára. - A készenlét ideje alatt otthoni környezetben, szabadon lehet tölteni az időt, miközben az értesítéstől számított meghatározott időn belül szolgálatra kell jelentkezni, arra alkalmasnak kell lenni - fejtegette a Szima Judit ügye miatt kissé viharvertté vált szakszervezet vezetője. Tavalyelőtt, amikor naponta ezrével lépték át a magyar-szerb határt a menekültek, rengeteg rendőrt vezényeltek a térségbe az ország minden pontjáról. A legtöbben úgy tudták, hogy a lakóhelyük elhagyásával lényegében szolgálatba is álltak, ami a visszatérésükig tart. A megyei kapitányságok közül volt, ahol készenlétként számolták el azt az időt, amikor nem járőrözött a rendőr, de volt, ahol túlszolgálati óradíjat számoltak a nehéz körülmények között eltöltött időért is. 2015 karácsonya előtt ez utóbbiaktól követelte vissza az országos parancsnokság állásfoglalása után a munkáltató a túlóradíjat. A legtöbben úgy tudták, hogy a lakóhelyük elhagyásával lényegében szolgálatba is álltak, ami a visszatérésükig tart. A TMRSZ-hez fordulók ügyében több jogi eljárás is elindult. Az egyik esetben azok, akik a munkáltatójuktól fizetési meghagyást kaptak, szolgálati panasszal fordultak a kapitánysághoz, ahol dolgoznak. Ebben az esetben a kapitányság szerint a fizetési meghagyással szemben nem lehet panaszt benyújtani. Ez az ügy most a Kúrián landolt, itt fog eldőlni, hogy perelhetők-e, vagy sem. A második esetben azok perelnek, akik készenléti díjat kaptak erre az időre, de szerintük túlóradíj járt volna. Ezek a perek folyamatban vannak. Van olyan megye, ahol a kapitányság ugyan visszakövetelte a pénzt, de most az eljárás szüneteltetését kérte, magyarul áll az ügy, egyelőre nem kell visszafizetni a pénzt. Az alapesetben nyert a szakszervezet első fokon pert, amikor is visszakövetelték volna a túlóradíjat. Itt a bíróság elfogadta a rendőr érdekvédők érvelését, miszerint például a buszban töltött éjszaka is szolgálatnak számít, így túlóradíjként kifizethető. A rendőrség akkor azt állította, hogy a jogszabályt tévesen értelmezve utalt ki a rendőröknek túlszolgálat címén díjakat a határvidéken végzett munka után az ott pihenőben töltött időre. Amennyiben másodfokon is elfogadják a szakszervezet érvelését a próbaperben, többen is bírósághoz fordulhatnak. Osztották a lapot Szegeden is SZEGED - Mészáros Lőrinc nyerte a 200 női mellet! Arab terroristák itták ki a vizet a szinkronúszók döntője alatt a medencéből! Az olimpia alatt többet ér a kenyér- és szénjegy! - kiabálták világgá tegnap délután a szegedi belváros több helyszínén rikkancsként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szegedi aktivistái a legfrissebb olimpiai álhíreket, miközben a Minapi Idők 2024-es olimpiai különszámát osztogatták a járókelőknek. A Magyar Idők nevű kormánypárti napilap olimpiai álhírekkel teli paródiakiadványát összesen 15 ezer példányban jelentette meg az MKKP. A járókelők egy része mosolyra húzódó szájjal lapozgatta az újságot, mások széles ívben elkerülték a rikkancsokat, olyan is akadt, aki miután átlapozta, azt mondta, neki csak a Gyurcsány hiányzik belőle. A Magyar Idők a kiadvány megjelenésére reagálva még a múlt héten bejelentette, hogy pert indít az MKKP ellen, mert annak újságja másolja a napilap fejlécét, tipográfiáját, tördelését. Szegedre 500 példány jutott a Minapi Időkből, bár volt, aki többet szeretett volna vinni belőle, mindenki csak egyet kaphatott. Aki nem jutott hozzá a nyolcoldalas újsághoz, a https://www.scribd.com/document/339172987/napiidok# linken teljes egészében elolvashatja. Olimpiai álhíreivel megérkezett Szegedre is a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Minapi idők 2024 című lapja. Szent-Györgyi Albertnek is jutott belőle egy példány. FOTÓK: török János DÉLMAGYARORSZÁG 2017.02.14., keda BOTOS KATALIN: ELFOGADHATATLANOK A MEGSZORÍTÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, AZ OKTATÁSBAN Tovább nyílik a jövedelmi olló SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A jövedelmi helyzetből kiindulva szólt a vállalkozókhoz, hiszen munkabér, nyugdíj és szociális juttatás kell ahhoz, hogy piaci kereslet legyen. Nálunk nincs olyan érdemi kapcsolat a kis- és a nagyvállalatok között, mint a németeknél. Hiába jó a GDP, ha az emberek ezt nem érzik, amit viszont látnak, az a jövedelmi különbségek növekedése. A rendszerváltozás után a legszegényebb 10 százalékba tartozó háztartások jövedelme csak 31 százalékkal maradt el az átlagtól, ez ma már 70 százalék. Másképp: negyedszázada a leggazdagabb tizedbe tartozó háztartások jövedelme 2,5-szerese volt a legszegényebbekének, mára 8 fölött van a szorzó. Kinyílt a jövedelmi olló, lelassult a gazdasági növekedés. A képlet egyszerű: a sok pénzből kevesebbet vásárol A sok pénzből kevesebbet vásárolnak a gazdagok, mintha ez jobban szétterülve növelné a vásárlóerőt. Botos Katalin közgazdásznak a gazdagok, mintha ez jobban szétterülve növelné a vásárlóerőt. És ez rossz a kis- és középvállalkozásoknak, mert csökkenti a lehetőségeiket. Botos Katalin érti, miért kellett megszorítani az oktatásban és az egészségügyben - csak nem ért vele egyet. Azt is sajnálja, hogy sokan csak a kockás inges pedagógust és a fekete ruhás nővért látják. Hangsúlyozta, az oktatás és az egészségügy színvonala a rendszerváltáskor nagyjából európainak volt mondható, eltekintve a felsőoktatás szűkös lehetőségeitől. Az elmúlt negyedszázadban azonban jelentős a relatív romlás. Amikor az államháztartási hiány tarthatatlan volt, már a forrásmegvonás fenyegette Magyarországot. - Ha a nyugdíjakhoz nyúl a kormány, akkor 2014 után már nem ők vannak hatalmon, az egészségügyből és az oktatásból viszont néhány 100 milliárd forintot le lehetett csippenteni - mondta az előadó, hozzátéve, esküdt ellensége mindenféle egészségügyi megszorításnak. A professzor asszony úgy látja, nemcsak az orvosok és a magasan képzettek mennek el, hanem a jó szakmunkások is. Fontos, hogy az oktatásban és az egészségügyben „készül” az ország humán erőforrása. Az általános iskola mély hatással van arra, hogyan fog majd dolgozni a felnőtt, és ha a harmadik generációt sem látja a gyerek reggel munkába indulni, az nagyon rossz minta - hangsúlyozta Botos Katalin. Leharcolt pedagógus nem tud nevelni, aki tiszta szívvel tanít, 6 óra alatt elfárad. A tanárt régen sem becsülték meg túlságosan, de volt tekintélye, szabadideje, és fel tudott töltődni. - Az Unióban még mindig csak kullogunk a mi pedagógusbéreinkkel - jegyezte meg az előadó. Szerinte tarthatatlan, hogy az egészségügyi bruttó bérek csak a nemzetgazdasági átlag 86 százalékát érik el, a szellemi foglalkozásúaknál ez az arány még rosszabb, csupán 72 százalék. - Ez nem jó jövedelemelosztás, így reménytelen a hálapénzt felszámolni - hangsúlyozta Botos Katalin, hozzátéve, vásárlóerő-paritáson számolva is a béka hátsó fele alatt vannak az egészségügyi kiadások. Botos Katalin: Fáradt pedagógus nem tud nevelni. MEGKÉRDEZTÜK MAKÓI OLVASÓINKAT ADNA TÖBB PÉNZT AZ EGÉSZSÉGÜGYRE? CSESZKÓ MIHÁLYNÉ nyugdíjas takarítónő: természetesen. Makón most szerencsére nagyon sok egészségügyi fejlesztés van, de például a háziorvosi rendelőknél még sok a teendő. Én a Tulipán utcaiba járok, arra ráférne a felújítás. A háziorvosok fizetésén is lehetne emelni. NAGY ANDRÁS kőműves: - Egyértelműen igen. Szerintem eleve kevés az orvos, több kellene, mert túl vannak terhelve. Egy-egy beteg vizsgálatára nagyon kevés idő jut, emiatt aztán türelmetlenek az emberek, egymással is, és az egészségügyi dolgozókkal is. VAJDA JÓZSEF pedagógus: -Cukorbeteg vagyok, rendszeresen járok ellenőrző vizsgálatokra, így tisztában vagyok az egészségügy helyzetével. Lényegesen nagyobb figyelmet és több pénzt kellene rá fordítani. Költségigényesek a műszerek és a diagnosztika is. MARSOVSZKI NORBERT lakatos: - Igen, a mostaninál sokkal többet adnék. Személyes tapasztalatom szerint a kórházak felszereltségén kellene először is javítani. Amikor a bátyámat baleset érte, megdöbbentem, hogy még a fájdalomcsillapítót is nekünk kellett bevinni.ilgör