Délmagyarország, 2017. február (107. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-14 / 38. szám

2 Szeméthullám vonult le tegnap a Tiszán Órákra szemétszőnyeg borította el tegnap délután a Tiszát Szegednél. Visszataszító látványt nyújtott a műanyag flakonokkal vegyes háztartási szemét és fauszadék. Kádár Mihály, az Ativizig főmérnöke érdeklődésünkre elmondta, a Marosból sodródott bele a folyóba a temérdek hulladék, felte­hetőleg román területről. A Tisza mellékfolyója eddig befagyott, a jégtáblák mögött pedig felgyülemlett az árterekből bemosott szennyeződés. Kiha­lászni nem volt módjuk a vízügy szakembereinek, így akadálytalanul vitte tovább a víz a Duna felé. FOTÓ: TÖRÖK JÁNOS PEREK A HATÁRON SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK TÚLÓRAPÉNZÉNEK VISSZAFIZETTETÉSE MIATT Elsőfokú ítélet: mégsem kell visszafizetni Balhé lett abból, hogy az or­szágos parancsnokság vissza­követelte a határon szolgálatot teljesítő rendőröktől a túlóra­pénzt 2015 karácsonya előtt. Néhány érintett peres, most az egyikben első fokon úgy dön­tött a bíróság, hogy nem kell visszafizetni a pénzt. CSONGRÁD MEGYE SZLAVKOVITS RITA - Volt olyan is, hogy a buszban kellett eltölteniük az éjszakát, hogy azonnal bevethessék őket, ha például zendülés ala­kul ki - magyarázta a szolgálat és a készenlét közötti különb­séget Balázs Ildikó, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszerve­zetének (TMRSZ) ügyvivő főtit­kára. - A készenlét ideje alatt otthoni környezetben, szaba­don lehet tölteni az időt, mi­közben az értesítéstől számított meghatározott időn belül szol­gálatra kell jelentkezni, arra al­kalmasnak kell lenni - fejteget­te a Szima Judit ügye miatt kis­sé viharvertté vált szakszerve­zet vezetője. Tavalyelőtt, amikor naponta ezrével lépték át a ma­gyar-szerb határt a menekül­tek, rengeteg rendőrt vezényel­tek a térségbe az ország minden pontjáról. A legtöbben úgy tud­ták, hogy a lakóhelyük elhagyá­sával lényegében szolgálatba is álltak, ami a visszatérésükig tart. A megyei kapitányságok közül volt, ahol készenlétként számolták el azt az időt, amikor nem járőrözött a rendőr, de volt, ahol túlszolgálati óradíjat szá­moltak a nehéz körülmények között eltöltött időért is. 2015 ka­rácsonya előtt ez utóbbiaktól követelte vissza az országos pa­rancsnokság állásfoglalása után a munkáltató a túlóradíjat. A legtöbben úgy tud­ták, hogy a lakóhelyük elhagyásával lényegé­ben szolgálatba is áll­tak, ami a visszatérésü­kig tart. A TMRSZ-hez fordulók ügyé­ben több jogi eljárás is elindult. Az egyik esetben azok, akik a munkáltatójuktól fizetési meg­hagyást kaptak, szolgálati pa­nasszal fordultak a kapitány­sághoz, ahol dolgoznak. Ebben az esetben a kapitányság sze­rint a fizetési meghagyással szemben nem lehet panaszt be­nyújtani. Ez az ügy most a Kúri­án landolt, itt fog eldőlni, hogy perelhetők-e, vagy sem. A második esetben azok pe­relnek, akik készenléti díjat kaptak erre az időre, de szerin­tük túlóradíj járt volna. Ezek a perek folyamatban vannak. Van olyan megye, ahol a kapi­tányság ugyan visszakövetelte a pénzt, de most az eljárás szü­neteltetését kérte, magyarul áll az ügy, egyelőre nem kell vis­­­szafizetni a pénzt. Az alapesetben nyert a szak­­szervezet első fokon pert, ami­kor is visszakövetelték volna a túlóradíjat. Itt a bíróság elfo­gadta a rendőr érdekvédők ér­velését, miszerint például a buszban töltött éjszaka is szol­gálatnak számít, így túlóradíj­ként kifizethető. A rendőrség akkor azt állította, hogy a jog­szabályt tévesen értelmezve utalt ki a rendőröknek túlszol­­gálat címén díjakat a határvidé­ken végzett munka után az ott pihenőben töltött időre. Amennyiben másodfokon is elfogadják a szakszervezet ér­velését a próbaperben, többen is bírósághoz fordulhatnak. Osztották a lapot Szegeden is SZEGED­ - Mészáros Lőrinc nyerte a 200 női mellet! Arab terroristák itták ki a vizet a szinkronúszók döntője alatt a medencéből! Az olimpia alatt többet ér a kenyér- és szén­jegy! - kiabálták világgá teg­nap délután a szegedi belvá­ros több helyszínén rikkancs­ként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szegedi aktivistái a legfrissebb olimpiai álhíre­ket, miközben a Minapi Idők 2024-es olimpiai különszámát osztogatták a járókelőknek. A Magyar Idők nevű kormány­­párti napilap olimpiai álhírek­kel teli paródiakiadványát összesen 15 ezer példányban jelentette meg az MKKP. A já­rókelők egy része mosolyra húzódó szájjal lapozgatta az újságot, mások széles ívben elkerülték a rikkancsokat, olyan is akadt, aki miután át­lapozta, azt mondta, neki csak a Gyurcsány hiányzik belőle. A Magyar Idők a kiadvány megjelenésére reagálva még a múlt héten bejelentette, hogy pert indít az MKKP el­len, mert annak újságja má­solja a napilap fejlécét, tipog­ráfiáját, tördelését. Szegedre 500 példány jutott a Minapi Időkből, bár volt, aki többet szeretett volna vinni belőle, mindenki csak egyet kapha­tott. Aki nem jutott hozzá a nyolcoldalas újsághoz, a https://www.scribd.com/do­­cument/339172987/napiidok# linken teljes egészében elol­vashatja. Olimpiai álhíreivel megérkezett Szegedre is a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Minapi idők 2024 című lap­ja. Szent-Györgyi Albertnek is jutott belőle egy példány. FOTÓK: török János DÉLMAGYARORSZÁG 2017.02.14., keda BOTOS KATALIN: ELFOGADHATATLANOK A MEGSZORÍ­TÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, AZ OKTATÁSBAN Tovább nyílik a jövedelmi olló SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A jövedelmi helyzetből kiindul­va szólt a vállalkozókhoz, hi­szen munkabér, nyugdíj és szo­ciális juttatás kell ahhoz, hogy piaci kereslet legyen. Nálunk nincs olyan érdemi kapcsolat a kis- és a nagyvállalatok között, mint a németeknél.­­ Hiába jó a GDP, ha az em­berek ezt nem érzik, amit vi­szont látnak, az a jövedelmi kü­lönbségek növekedése. A rend­szerváltozás után a legszegé­nyebb 10 százalékba tartozó háztartások jövedelme csak 31 százalékkal maradt el az átlag­tól, ez ma már 70 százalék. Másképp: negyedszázada a leg­gazdagabb tizedbe tartozó ház­tartások jövedelme 2,5-szerese volt a legszegényebbekének, mára 8 fölött van a szorzó. Kinyílt a jövedelmi olló, le­lassult a gazdasági növekedés. A képlet egyszerű: a sok pénzből kevesebbet vásárol­ A sok pénzből keve­sebbet vásárolnak a gazdagok, mintha ez jobban szétterülve nö­velné a vásárlóerőt. Botos Katalin közgazdász­nak a gazdagok, mintha ez job­ban szétterülve növelné a vá­sárlóerőt. És ez rossz a kis- és középvállalkozásoknak, mert csökkenti a lehetőségeiket. Botos Katalin érti, miért kel­lett megszorítani az oktatásban és az egészségügyben - csak nem ért vele egyet. Azt is sajnál­ja, hogy sokan csak a kockás in­­ges pedagógust és a fekete ru­hás nővért látják. Hangsúlyoz­ta, az oktatás és az egészségügy színvonala a rendszerváltáskor nagyjából európainak volt mondható, eltekintve a felsőok­tatás szűkös lehetőségeitől. Az elmúlt negyedszázadban azon­ban jelentős a relatív romlás. Amikor az államháztartási hiány tarthatatlan volt, már a forrásmegvonás fenyegette Ma­gyarországot. - Ha a nyugdí­jakhoz nyúl a kormány, akkor 2014 után már nem ők vannak hatalmon, az egészségügyből és az oktatásból viszont né­hány 100 milliárd forintot le le­hetett csippenteni - mondta az előadó, hozzátéve, esküdt el­lensége mindenféle egészség­­ügyi megszorításnak. A professzor asszony úgy lát­ja, nemcsak az orvosok és a ma­gasan képzettek mennek el, ha­nem a jó szakmunkások is. Fon­tos, hogy az oktatásban és az egészségügyben „készül” az or­szág humán erőforrása.­­ Az ál­talános iskola mély hatással van arra, hogyan fog majd dol­­­gozni a felnőtt, és ha a harma­dik generációt sem látja a gye­rek reggel munkába indulni, az­ nagyon rossz minta - hangsú­lyozta Botos Katalin. Leharcolt pedagógus nem tud nevelni, aki tiszta szívvel ta­nít, 6 óra alatt elfárad. A tanárt régen sem becsülték meg túlsá­gosan, de volt tekintélye, sza­badideje, és fel tudott töltődni. - Az Unióban még mindig csak kullogunk a mi pedagógusbére­inkkel - jegyezte meg az előadó. Szerinte tarthatatlan, hogy az egészségügyi bruttó bérek csak a nemzetgazdasági átlag 86 százalékát érik el, a szellemi foglalkozásúaknál ez az arány még rosszabb, csupán 72 száza­lék. - Ez nem jó jövedelemel­osztás, így reménytelen a hála­pénzt felszámolni - hangsú­lyozta Botos Katalin, hozzátéve, vásárlóerő-paritáson számolva is a béka hátsó fele alatt vannak az egészségügyi kiadások. Botos Katalin: Fáradt pedagógus nem tud nevelni. MEGKÉRDEZTÜK MAKÓI OLVASÓINKAT ADNA TÖBB PÉNZT AZ EGÉSZSÉGÜGYRE? CSESZKÓ MIHÁLYNÉ nyugdíjas takarítónő:­ ­ természetesen. Makón most sze­rencsére nagyon sok egészségügyi fejlesztés van, de például a háziorvosi rendelőknél még sok a teendő. Én a Tulipán utcaiba járok, arra ráférne a felújítás. A házi­orvosok fizetésén is lehetne emelni. NAGY ANDRÁS kőműves: - Egyértelműen igen. Szerintem ele­ve kevés az orvos, több kellene, mert túl vannak terhelve. Egy-egy beteg vizs­gálatára nagyon ke­vés idő jut, emiatt aztán türelmetle­nek az emberek, egymással is, és az egészségügyi dolgozókkal is. VAJDA JÓZSEF pedagógus: -Cukorbeteg va­gyok, rendszeresen járok ellenőrző vizs­gálatokra, így tisztá­ban vagyok az egészségügy helyze­tével. Lényegesen nagyobb figyelmet és több pénzt kel­lene rá fordítani. Költségigényesek a műszerek és a diagnosztika is. MARSOVSZKI NORBERT lakatos: - Igen, a mostaninál sokkal többet ad­nék. Személyes ta­pasztalatom szerint a kórházak felsze­reltségén kellene először is javítani. Amikor a bátyámat baleset érte, meg­döbbentem, hogy még a fájdalomcsil­lapítót is nekünk kellett bevinni.ilgör

Next