Délmagyarország, 2019. január (109. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-29 / 24. szám

6 -----------------HIRDETÉS-----------------­ DÉLMAGYARORSZÁG 2019.01.29., kedd HŰSÉGES ELŐFIZETŐNK UNOKÁI IS SZEREPELTEK MÁR LAPUNKBAN - TURMIXGÉPET VITTÜNK AJÁNDÉKBA Gyűjti a Délmagyart szentmihályi olvasónk Nem tud lapunk nélkül élni Le­hotai Lajosné. Sőt el is teszi azokat a lapszámokat, ame­lyekben számára fontos ese­ményekről írtunk. SZEGED-SZENTMIHÁLY H. E. Több mint 40 éve előfizetőnk a Lehotai házaspár. - Házas­ságkötésünk után mi is előfi­zettünk a Délmagyarra. Anyósoméknál volt ez szo­kás, ők is járatták, így termé­szetes volt, hogy mi is előfi­zetünk rá - mesélte Lehotai Lajosné Icu. Azt is elmesélte, volt olyan időszak, amikor vitáztak férjével azon, ki ol­vassa először. Mint kiderült, Icu győzött, ő már délelőtt végigolvassa lapunkat, a címlapon kezd, majd megfor­dítja, és hátulról kezdi olvas­ni. A sportrovatnál meg is áll, szereti a kézilabdát, na­gyobbik unokája, Botond is ezt a sportot űzi. Félre is rak­ja azokat az újságokat, ame­lyekben szerepel a kisfiú. Örömmel mutatta az ös­­­szegyűjtött újságokat, ame­lyekben már kisebbik unoká­ja is szerepelt. Boldizsár játssza ugyanis a gyermek Jónást a Szegedi Nemzeti Színház meseoperettjében, a Szaffiban. - Mindig félreteszem azo­kat az újságokat, amelyek érintenek bennünket, ko­moly gyűjteményem van már, még olyan számom is van, amely fekete-fehér - mesélte az asszony. Hozzáfűzte: ő a hagyományos, nyomtatott verzió híve, bár van otthon Icu a hagyományos, nyomtatott verzió híve, bár van otthon internet, neki fontos, hogy mindennap kézbe vegye lapunkat. internet, neki fontos, hogy mindennap kézbe vegye la­punkat. - Nem is tudunk a Délmagyar nélkül élni. A sport mellett a politika is ér­dekel, sokszor megvitatom a családdal a történéseket - meséli nevetve. Icu finom sós sütivel várt minket, amelyet Gasztroma­­gazinunk receptje alapján készített, mint mondja, az és a Lakás és Kert melléklet a kedvence. Hűséges előfi­zetőnk ajándékunknak, a smoothie-készítő gépnek na­gyon örült, azt mondta, lá­nyának fogja adni, aki az egészséges életmód híve, így biztos finom turmixokat ké­szít majd a két unokának. KUNSZENTMIKLÓS, CSONGRÁD MAJZIK ATTILA A kunszentmiklósi testneve­lés-történelem szakos tanár, drámapedagógus, Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas vers­mondó lassan már egy évtize­de tolmácsolja több ezer anya­országi és határon túli ma­gyarnak József Attila, Radnóti Miklós, Arany János, Kányádi Sándor és Petőfi Sándor ver­seit Kassától Zágrábig, Bereg­szásztól Újvidékig, Csíkszere­dától Budapestig. Közel két­száz határon túli településen csaknem négyszáz előadáson lépett fel iskolákban, színhá­zakban, művelődési házak­ban, múzeumokban, templo­mokban. A Versvándornak - ahogy nevezik - az elmúlt években sok előadása, rend­hagyó órája volt megyénkben is, Csongrádon, Szegeden, Szentesen, Makón, Algyőn, Felgyőn, Deszken, Csanytele­­ken és Tömörkényen is meg­fordult. Tóth Péter Lóránt azt vallja, a verseken keresztül tud beszélni a világról, magá­ról. 2015-ben döntött úgy, hogy felhagy a tanítással, és önként vállalt feladatként be­járja a Kárpát-medencét és a magyar diaszpórát világszer­te, hogy ezzel segítse az anya­nyelv és a nemzeti identitástu­dat megőrzését, a szülőföldön maradást.­­ Az anyanyelvnek identi­tásmegőrző szerepe van. Ahogy Kányádi Sándor mond­ja: „Egyetlen batyunk, bo­tunk, fegyverünk az anya­nyelv.” Ebben az esetben a fegyvert pedig nem támadás­képpen, hanem védekezés­képpen kell érteni. Azt látom, hogy fontosak ezek az előadá­sok azoknak, akik szülőföld­jükön maradtak, lelkileg erősíti meg őket. Porszemek ezek csak, de egy fontos fel­adat részei - mondta saját fel­adatáról. Tóth Péter Lóránt leg­utóbb Kárpátalján járt. Ott úgy tapasztalta, hogy a ma­gyarokat hátrányosan meg­különböztető nyelvtörvény csak még inkább megerősí­ Azt látom, hogy fontosak ezek az előadások azoknak, akik szülőföldjükön maradtak, lelkileg erősíti meg őket. Tóth Péter Lóránt tette az ottani közösségeket identitásuk, kultúrájuk meg­őrzésében. Az, hogy ott is nagy szeretettel, régi is­merősként fogadják, sokat je­lent számára. - Nem akarok elcsépelt kifejezéseket hasz­nálni, de mindig feltöltődöm egy-egy ilyen alkalommal, azáltal, hogy befogadnak, várnak. Ezernyi történetünk van, ez óriási löketet jelent nekem - fogalmazott Tóth Péter Lóránt. A Versvándorra idén is sok feladat vár. Hamarosan Sza­badszálláson lép fel egy Petőfi-műsorral, majd Buda­pest következik. A kanadai magyarokhoz is visszatér, il­letve tovább járja a Kár­pát-medencét, és egy kerékpá­ros verszarándoklatot tervez Rákóczi nyomában. TÓTH PÉTER LÓRÁNT SZABADSZÁLLÁSRA, BUDAPESTRE ÉS KANADÁBA KÉSZÜL Magyar szót visz hátizsákjában a Versvándor Pro Cultura Hungarica díjat kapott a magyar kultúra értékeinek külhoni terjesztéséért, a Kárpát-medence szellemi újraegyesítéséért Tóth Péter Lóránt. Évek óta járja a Kár­pát-medence és a magyar diaszpóra iskoláit, templomait, művelődési intézményeit, hogy az anyanyelv megőrzését, a szülőföldön ma­radást és a nemzeti identitástudatot erősítse irodalmi-történelmi előadásaival. Lehotai Lajosné örömmel fogadta lapunk ajándékát, melyet nagy valószínűséggel lányának ad, hogy unokái fi­nom gyümölcsleveket igyanak. FOTÓ: KUKLIS ISTVÁN A Versvándor. Tóth Péter Lóránt a magyar kultúra terjesztéséért kapta meg a Pro Cultura Hungarica díjat. CSALÁDI FOTÓ

Next