Delta, 1973 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
Gombapusztító baktériumok Alexander Fleming, Nobel-díjas angol kutató mutatta ki először, hogy a gombák különleges anyagaikkal gátolhatják a baktériumok növekedését — erre épül az egész antibiotikum-kutatás. Legújabban viszont az derült ki, hogy bizonyos esetekben a baktériumok is akadályozhatják a gombák fejlődését. A New York-i egyetem kutatói kimutatták, hogy bizonyos baktériumfajok olyan gázokat fejlesztenek, amelyek befolyásolják a talajban élő gombák életét. Eddig nyolc olyan közismert baktériumfajt találtak, amelyeknek gázai öt gombafajra hatnak. A kísérletek során a gombák és a baktériumok közvetlenül nem érintkezhettek, így a gátló hatás kizárólag a levegő útján érvényesülhetett. Egyes esetekben teljesen megállt a gombák fejlődése, más esetekben a szaporodásban jelentkeztek bizonyos zavarok. Egyelőre még nem sikerült vegyileg azonosítani a baktériumok termelte gázokat, de a kutatók felteszik, hogy ezek egyszerű alkoholok és aldehidek. Ezek a gombagálló gázok minden bizonnyal nagyon érdekesek a talajkutatók és a mikrobiológusok számára, és magyarázatot adhatnak arra a különös jelenségre is, hogy bizonyos talajokban miért nem növekednek egyáltalán gombák. Sebességmérés Janus-módszerrel ban most olyan új akusztikai-elektronikus eljárást fejlesztettek ki, amely állandóan nagyon pontos adatokat szolgáltat, s a víz hőmérséklete, sótartalma, a különböző áramlások nem befolyásolják a méréseredményeket. A hajótestben több ultrahang adó- és vevőberendezést helyeznek el — ezek 45—60 fokos szögben két ultrahangnyalábot sugároznak ki előre és hátrafelé (innen a Janusel járás elnevezés). A tengerfenékről visszaverődött hanghullámokban a hajó saját sebessége következtében Dopplereltolódás jelentkezik. Ennek alapján nagy pontossággal meghatározható a hajónak a tengerfenékhez viszonyított haladási sebessége. A hajók sebességének pontos meghatározása a szárazföldhöz és a tengerfenékhez viszonyítva nagy jelentőségű a tengerhajózásban, növeli a hajózás biztonságát és gazdaságosságát. A pontos sebességmérés eddig csak bonyolult technikai berendezésekkel volt megoldható. Az NSZK- 4 Villamos fogvizsgálat Már századunk eleje óta kísérleteznek vele, hogy a villamos áramot a fogbetegségek felismerésére, megállapítására hasznosítsák. Minthogy a kemény fogszövet különböző vastagságú, ugyanaz a villamos inger minőségileg különböző ellenreakciót vált ki. Csak 1945 után sikerült L. R. Rubin professzornak, a moszkvai fogászati intézet tanárának hatásos módszert kidolgoznia a fogbetegségek korai felfedezésére a fogak egyenáramú ingerlése révén. Ezzel az eljárással nagy pontossággal megállapíthatták a fogbél reakcióját. Az utóbbi években nagy erőket összpontosítottak a félvezető elemeket tartalmazó villamos fogdiagnosztikai berendezések kifejlesztésére. A Szovjetunió fogászati kutatóintézetében nemrégiben elkészült az új berendezés, amely 50 Hertz periódusú váltóárammal működik. Az a legfőbb előnye, hogy a váltóáram használata révén a felére csökken a fogbél ingerküszöbe és segítségével pontosabban megfigyelhető a fogbélben levő idegvégződések reakciója. Mesterséges anyatej A Német Demokratikus Köztársaságban elsőként a világon rövidesen olyan mesterséges készítmény gyártását kezdik meg, amelynek tápértéke és a betegségek elleni védőhatása az anyatejével egyenlő. Az NDK táplálkozástudományi intézetében 12 éves kutatással sikerült felderíteni az anyatej hatásmechanizmusát. Az anyatej fehérjén, zsíron és tejcukron kívül (ezeknek összetételét már korábban is sikerült ,»lemásolni”) bonyolult védőanyagokat is tartalmaz ; ezek az anyagok növelik a csecsemők ellenállóképességét a betegségekkel szemben. Az NDK-ban gyártásra kerülő új csecsemőtápszer versenytárs nélküli a nemzetközi piacon, mert az anyatej hatásmechanizmusát eddig még nem sikerült más országokban megfejteni. Dohányzó nők könnyűsúlyú újszülöttei bán kiderült, hogy a dohányzó nők vérében jóval több a karboxihemoglobin (ez a vegyület a hemoglobin és a szénmonoxid kombinálódása révén jön létre), mint a nem dohányzókéban. E megfigyelés után kiterjedt állatkísérletekbe kezdtek: vemhes nyillak szervezetében a dohányos nők vérében észleltnél hatszor több karboxihemoglobint hoztak létre. Az eredmény: az újszülöttek testsúlya 20 százalékkal kisebb volt, mint az ellenőrző állatoké és harmadrészük 24 órán belül elpusztult. A dohányzó nők csecsemőinek kisebb születési súlyáért a szénmonoxid a felelős — állapították meg legújabban a koppenhágai Rigshospitalet orvosai. A szülés előtti vizsgálatok só 120 millió éves rovarok Az eddigi legősibb rovarmudilványokat fedezték fel Libanonban, borostyánok zárványaiként. A 120—140 millió éves, mindössze 1—2 milliméter nagyságú rovarok (pókok, atkák) kitűnő állapotban fennmaradtak és szervezeti felépítésük minden finom részlete tanulmányozható. A lelet első ízben teremt rá lehetőséget, hogy a földtörténet nagyon korai időszakának kisállat-faunáját részleteiben elemezzék. A rovarok evolúciója szempontjából nagyon fontos volt az adott földtörténeti korszak, ugyanis ebben az időben kezdtek kibontakozni a virágos növények, új ökológiai környezetet létrehozva a rovarok fejlődéséhez. ÉLET AZ UNIVERZUMBAN A. I. Oparin akadémikus, a világhírű szovjet tudós a más égitesteken lehetséges élet kérdéseiről szólva nemrégiben annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a FöM lakói egyáltalán nincsenek egyedül az univerzumban — csupán a mi csillagrendszerünkben, a Tejútrendszerben is az idegen világok sokasága létezhet. „Ha az univerzumban lehetséges életről beszélünk — jelentette ki — számomra nem kétséges, hogy a Földön kifejlődött élet korántsem egyedüli eset, hanem ennek a folyamatnak más bolygókon is végbe kellett mennie. A magam részéről azonban nem hiszek a szilícium alapú életben, mert az ilyen élet létezése mellett nem szól semmiféle elfogadható érv. Mi csak az élet egyetlen formáját ismerjük, méghozzá a földit, természetes tehát, hogy saját bolygónkon kívül is az ilyen élet hasonmását, ennek megnyilvánulásait keressük. Az sem lebecsülendő érv, hogy a megfigyelések szeriit, a Tejút valamennyi égitestjén található szén. Ez alátámasztja azt a feltevést, hogy éppen a szén az alapvető elem az élet kifejlődéséhez. Nem más ősanyag után kell tehát kutatni, hanem olyan körülmények után, amelyek az univerzum más térségeiben kedvezhettek a bonyolult szénvegyületek felépülésének, az élet kifejlődésének.” Mozgó hegyláncok Garmadzsik falu közelében szovjet geológusok több évtizede mérik a Gisszar és az I. Péter hegyláncok nyúlványainak mozgását. A viszonylagos szeizmikus nyugalom időszakában, 1949—1960 között az I. Péter hegylánc masszívumának valamennyi pontja a Gisszar hegylánc irányába, vagyis északnyugatra mozdult el 176—422 milliméterrel. Az eltolódás évi mértéke 9—22 milliméter. A függőleges irányú eltolódások ennél négyszer kisebbek voltak. Közvetlenül az erős földrengés kipattanása előtt lényegesen megváltozott a függőleges és vízszintes eltolódás iránya és intenzitása — a függőleges mozgás nagyságrendje elérte a vízszintesét. A szovjet kutatók megállapításai szerint az effajta mozgás sebességéből következtetni lehet azokra a tektonikus folyamatokra, amelyek földrengésekhez vezethetnek. Komputeres Braille-írás A bostoni műszaki egyetemen kifejlesztett komputer-rendszer önműködően Braille-írássá alakítja át az angol nyelvű szövegeket. A berendezés a hagyományos módszernél sokszorta gyorsabban működik, kezelése egyszerű — aki a közönséges írógéppel boldogul, az az elektronikus fordítót is kezelheti. Az átalakításra váró szöveget géptávírón kell leírni. A villamos jelek a komputer-központba kerülnek, ez vezérli a közönséges telefonvonalon a különleges nyomtatógépet, amely a Braille-írású szöveget sajtolja. A szakértők véleménye szerint az új készülék végre megnyitja a világtalanok útját a „normális” hivatások betöltése előtt. Ezen kívül lényegesen leegyszerűsíti és meggyorsítja a Braille-írású nyomtatványok, folyóiratok előállítását. AZ „ARANY" HARCOS Kazahsztán területének eddigi leggazdagabb sírleletére bukkant a K. Akisev vezette szovjet régészeti expedíció. Az Isszik város peremén feltárt sírdombban az L e. VI—V. században élt nemes harcos sírját találták meg. A sírmelléklet nagyon gazdag. Két ezüsttal, egy bronzedény, kulcsok, fa- és agyagfarok — az egyik talon 26 betűből álló, kétsoros felirat. Még értékesebbek a halott ékszerei. Fején arany lemezekből, lamellákból összeállított fejdíszt viselt — ezt juh, hegyi leopárd, ló és madár alakja díszítette. Nyakán kicsiny tigrisfejekkel díszített masszív aranyláncot viselt. Bőrkaftánját bronz alátétes figurális aranylemezek díszítették, s aranylemezes öv fogta össze. Nadrágján és csizmáján ugyancsak aranylemezeket találtak. Kardját és tőrét gazdag arany díszítés borítja. Kezének közelében két masszív aranygyűrűt találtak. Összesen négyezer arany ékszerdarabot fedeztek fel a sírban.