Delta, 1974 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
PUSZTÍTHATÓ A HERPESZVÍRUS? A sörkör, lázkiütés tüneteinek enyhítésére vannak eszközei az orvostudománynak, de a kiváltó herpeszvírus elpusztítására még nincs megfelelő szerünk. Az amerikai mikrobiológusok társaságának legutóbbi ülésén arról számoltak be, hogy talán nyomára bukkantak ilyen herpeszvírus-pusztító gyógyszernek. A viszonylag egyszerű vegyületet, a foszfonecetsavat — amely foszforsavból és ecetsavból épül fel — rutin-gyógyszerellenőrzés közben fedezték fel. Kísérleti egereket és nyulakat herpeszvírusokkal fertőztek meg, majd az állatokat az új gyógyszerrel kezelték. A bőr- és szempanaszok elmúltak, de a központi idegrendszer herpeszvírus-fertőzését nem minden esetben sikerült leküzdeni. Később szövettenyészeteken is tanulmányozták a foszfonecetsav víruspusztító hatását. Kiderült, hogy a vegyszer gátolja a vírus DNS-polimeráz enzimjének működését — ez az enzim ahhoz szükséges, hogy a vírus lemásolja génjeit a gazdasejtben. A foszfonecetsav nem akadályozza a gazdasejt enzimjének tevékenységét, csak a vírus enzimjét károsítja. Egyelőre még nincsenek adatok a vegyszer esetleges toxicitásáról és még hiányoznak a további kísérletek megfigyelései. Mindenesetre a kísérleteket nagy érdeklődés kíséri — annál is inkább, mert egyes szakértők (még meg nem erősített) összefüggéseket látnak bizonyos vírusok és a rákbetegség bizonyos típusai között. Érctelepek keletkezése A Szovjet Tudományos Akadémia geokémiai és fizikai-kémiai intézetének kutatói ezer különböző érclelőhely gázcseppfolyós ásványzárványait elemezve, megállapították, hogy az ón, wolfram, ólom, cink, réz, higany és sok más fém ércei az 50— 850 fokos hőmérséklettartományban keletkeztek. Az ón, wolfram, berillium és kísérőásványa, a turmalin 250— 150 fok között, a réz, ólom, cink és kísérőanyaga, a fluorit 100— 300 fok között keletkezett, éppúgy, mint a higany és az antimon. Az ásványzárványokban levő hidrotermális oldatok sűrűsége 0,7—1 gramm köbcentiméterenként és részben 2000 báros nyomás alatt is lehetnek. A szénsav mennyisége százszorezerszer nagyobb lehet az ércképző oldatokban, mint az ismert ásványvizekben. Villamos vezető ragasztó A rossz szagú, szálakat húzó asztalosenyvnek régen bealkonyult. Korunk technikája a legkülönbözőbb ragasztókat készíti a különféle anyagok szilárd és tartós összeragasztására. A legfrissebb ragasztóújdonság a villamos vezető „enyv”, amely bizonyos esetekben feleslegessé teheti a munkadarabok összeforrasztását. A forrasztás mindig hevítést jelent, ami károsíthatja az érzékeny alkatrészeket. Ilyen probléma például a különböző áramköri elemek felerősítése a nyomtatott huzalozású lapokra. Az NSZK-ban forgalomba hozott villamos vezető ragasztó tiszta ezüstvegyületből, továbbá kitűnő minőségű epoxigyantából készül és hidegen ad tartós villamos vezető kapcsolatot. sugárfertőtlenített szennyvíziszap A világ első szennyvíziszap-besugárzó berendezését helyezték üzembe a München melletti Geiselbullachban. A berendezés mintegy százezer lakosú területről összegyűjtött szennyvízben kobalt—60 radioizotóp sugárzásával pusztítja el a kórokozókat. Naponta 30 köbméternyi derítőiszapot kezelhetnek a berendezéssel. A sterilizált iszapot szállítórendszer juttatja a környék mezőgazdasági üzemeibe, ahol trágyaként használják fel az anyagot. Széles körű vizsgálatokkal kívánják tisztázni a gammasugarak hatását a derítőiszap fizikai és kémiai tulajdonságaira, a paraziták, baktériumok és vírusok viselkedését, a talajszerkezet befolyásolását, a humuszképződést, továbbá azt, hogy miként befolyásolja a sterilezett szennyvíziszap a növények növekedését és terméshozamát. Lágyító a halakban és a planktonban Az amerikai Woods Hole oceanográfiai intézet kutatói a műanyagszemcsék növekvő feldúsulását figyelték meg a halakban és a planktonban. A 0,5 milliméter nagyságú szemcsék az infravörös- spektrálfotometria szerint polisztirolnak bizonyultak. A vegyelemzés a polisztirolon kívül PCB-szenynyezést is talált — ezt a lágyítót a műanyagcikkek gyártásában használják. Míg a polisztirol csak mechanikai károkat okozhat a halak szervezetében, a PBC kifejezetten mérgező anyag. A 300 milliomod résznyi PBC-t tartalmazó táplálékkal etetett kísérleti majmok gyomornyálkahártyájának hatszoros megvastagodását figyelték meg, ezenkívül kihullott a szőrzetük és szemgyulladásokban is szenvedtek. FIZESSEN ELŐ A DELTÁRA FÉL ÉVRE 30 FT EGÉSZ ÉVRE 60 FT Építkezés kiszolgált autógumikkal A Német Szövetségi Köztársaságban évente 200—300 ezer tonnányi kiszolgált autógumiabroncsot selejteznek ki. Az anyag gazdaságos, de ugyanakkor a környezetet nem szennyező hasznosítására kétéves kutatómunkával új eljárást fejlesztettek ki a leverkuseni Bayer-gyárban. Az öreg gumiabroncsokat acél- és textilbetétjükkel együtt megőrlik, majd műgyantával keverik össze. Rugalmassága és vízátbocsátó képessége következtében főként utak és sportpályák alapozására használható fel kitűnően az új anyag. Fűtőrendszert építve az alapba, jég- és hómentesíthető a felszín, az új anyag rossz hővezetése csökkenti a hőveszteséget. Az új anyagból készült lapok kitűnő hangszigetelő falakként hasznosíthatók az utcákon, repülőtereken és építkezési munkahelyeken. Feloldódó törülközők A kórházak, nagy középületek, nagyüzemek, egyetemek mosdóiban elhelyezett hagyományos törülközők a betegségokozó csírák tenyészhelyei. Ezeken a helyeken csak a villamos kézszárító vagy az egyszeri használat után eldobható papírtörülköző a higiénikus megoldás. A mosdók rendszeres ellátása tiszta papírtörülközőkkel nem jelent gondot, mert öszszehajtva viszonylag kis helyet foglalnak el. Annál több gondot okoz a használt papírtörülközők rendszeres elszállítása. Az NSZK-beli Düsseldorfban most olyan megoldást dolgoztak ki, amely használat után vízben feloldja és a szennyvízbe juttatja a papírtörülközőket. Az újfajta készülék felső rekesze a tiszta papírtörülközőket tartalmazza. Ez alatt bedobónyílás van — a használt papírtörülköző bedobása kényszeröblítést vált ki. Különleges bűzzár akadályozza meg a mosdó levegőjének szennyezését. Védhető az áramkimaradás A vasiparban elektromágneseket alkalmaznak megfogó szerkezetként a termékek szállítására. Az emelőszerkezettel mozgatott daraboknak sok tonna a súlyuk, így az elektromágnesek áramellátásának kimaradása katasztrofális következményekkel járhat. Az olaszországi Tarantóban létesített új csőgyárban nikkel-kadmium telepekből kialakított segédaggregáttal szerelték fel Európa egyik legnagyobb, 41,5 méter fesztávú, 125 tonna emelősúlyú futódaruját. A négy 35 kilowattos elektromágnest 15 percen át táplálhatja 190 voltos, 650 amperes árammal a 192 nikkelkadmium telep a hálózati áram kimaradása esetében. Mind az elektromágneseket, mind a folyamatosan feltöltött telepeket tirisztoros berendezéssel táplálják. A nikkel-kadmium telepek meglehetősen drágák, mégis rájuk esett a választás, mert sokkal könnyebbek, mint a másfajta telepek és nagyobb az üzembiztonságuk. Védelem a lábgombásodás ellen A lábgombásodás elterjedt betegség. A megelőzés egyik módja a cipők fertőtlenítése. Erre a célra antiszeptikus hatású készítményt hozott forgalomba legújabban a Szovjetunió novomoszkovszki vegyészeti gyára. A készítmény nemcsak a cipők fertőtlenítésére használható. A lábakra felvitt vékony rétege megakadályozza a bőr kidörzsölését és csökkenti a lábak izzadását. Aeroszolos palackban kerül forgalomba. Növénynemesítők „kincseskamrája” A Vavilovról elnevezett leningrádi növénynemesítő intézet őrzi a világ legnagyobb növénygyűjteményét. 200 ezernél több kultúr- és vad növényfajt tárolnak, egyedül a gabonagyűjtemény több mint 20 ezer fajtát számlál. A Szovjetunió valamennyi klimatikus zónájának megfelelő húsz kísérleti táblán évről évre vizsgálják és szaporítják a különböző növényeket, hogy biológiai produktivitásukat megtartsák. Az intézet egyedülálló gyűjteménye kitűnő kiinduló anyaga a növénynemesítőknek. Eddig ezernél több különböző fajtát sikerült kinemesíteni a leningrádi gyűjtemény alapján. A leningrádi intézet jelentős segítséget nyújt a külföldi növénynemesítőknek is. olajszívó habkockák Vegyszerekkel megköthető és elsüllyeszthető a vízfelszínen úszó olajhártya, ezzel azonban még nem hárították el a környezet szennyeződésének veszélyét. Angliában most „Sosol” márkaelnevezéssel olyan kockacukor nagyságú poliuretánkockákat hoztak forgalomba, amelyek az olajat felszívják, a vizet azonban nem. Az anyag 80 százalékban nyitott pórusokból áll, amelyek kapilláris úton felveszik az olajat. A további 20 százalék zárt pórus — ezek adják az anyagnak a jó úszóképességet. Az olajat megkötött habkockák összegyűjthetők a vízfelszínről. Használatlan állapotban nem égnek a kockák, az olaj megkötése után azonban elhamvaszthatók.