Delta, 1979 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
A Nap belső órája A napfoltciklusok noszszaságának észlelt változékonysága feltehetően arra vezethető viszsza, hogy a Nap felszíni rétegei hibásan reagálnak-válaszolnak a mélyen a Nap belsejében működő nagyon pontos „órára”. Robert Dicke angol professzor jutott erre a következtetésre, pontosan elemezve a napfoltmaximumok évei közötti intervallumok változásait a XVII. századtól napjainkig. Úgy találta, hogy az egyes ciklusok 7—17 év között változnak, több cikluson át a különbségek mindig kiegyenlítődnek, így a ciklus visszatér az alapóra fázisába, s ez az óra 22 éves ciklusokban működik. A felületi napfolt-ciklus fázishibája az angol kutató szerint a mágnestér terjedésének késedelmére vezethető vissza valamely állandóan működő központi magból, de meg sem kísérli annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy milyen lehet a Nap rendszeres „szívdobogásának” mechanizmusa. ,ÖRÖKÖS" HAJÓMOTOROK A tengerjáró hajók újfajta Diesel-motorjait szavatoltan százezer órán át lehet működtetni nagyjavítás nélkül. A leningrádi Diesel-motorintézetben kifejlesztett újfajta motor olyan tartós, mint maga a hajó, vagyis legalább húsz éven át használható. A Szovjetunióban jelenleg 400 típusú Diesel-motort gyártanak. Súlyukat mintegy 20 százalékkal sikerült csökkenteni, teljesítményüket pedig ugyanennyivel sikerült növelni az utóbbi években. A vasút, elsősorban a Bajkál—Amúr vasút céljaira nyolcezer lóerő teljesítményű különleges motorokat is gyártanak. Ezek több mint másfél millió kilométert tehetnek majd meg nagyjavítás nélkül. Vulkánok az óceán mélyén A Mengyelejevről elnevezett szovjet tudományos kutatóba jó négyhónapos kutatóútja megerősítette azt a feltevést, hogy a Csendes-óceán mélyén felfedezett dombok, kiemelkedések vulkáni eredetűek. A búvárok által összegyűjtött kőzetminták mind azonos korúak, mintegy 120 millió évesek. Az első ízben végrehajtott hoszszú időtartamú szeizmikus kísérlet során a kéthetes időtartamra alábocsátott szeizmográfok rengésközpontokat észleltek a hajótól mintegy ezer kilométernyire levő íven. A vizsgálatokkal értékes adatokhoz jutottak a földköpeny felső részéről, mintegy 150 kilométeres mélységig. Az expedíció vizsgálatai megerősítették azt a korábbi észlelést, hogy mintegy három kilométeres mélységben erős fenékáramlatok vannak. Ez a megállapítás a halászok érdeklődésére is számot tarthat. GYŐZELEM A BETEGSÉGEN Sikerült hatásos gyógyszert kifejleszteni a délamerikai Chagas-betegség kezelésére, amely tízmillió embert érint és további 35 milliót fenyeget. Argentínában és Brazíliában már forgalomba is hozták az új szert, amellyel eredményesen leküzdhetik az afrikai álomkórhoz hasonló betegséget. A kórt egysejtű ostoros állatok okozzák, amelyeket rovarok terjesztenek. A betegség tünetei: láz, hasmenés, vérszegénység. Gyermekek esetében a heveny fázis jobbára halállal végződik. Későbbi következményként szívpanaszok, a nyelőcső gyógyíthatatlan kitágulása jelentkezhet. Az újfajta gyógyszer nagyon gyorsan hat. Akadályozza a paraziták anyagcseréjét és már a vérben szétroncsolja őket, vagy az osztódás fázisában a test sejtjeiben. A Sziriusz, a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép főcsillaga nem a legközelebbi, de a legfényesebb csillag, amelyet a Földről megfigyelhetünk. A legújabb megfigyelésekből tudjuk, hogy fehér törpe kísérője van. Amerikai csillagászok az 1917— 1977 között róla készült 308 fényképfelvételt elemezve, számos új adatot hoztak nyilvánosságra nemrégiben a Sziruszról. Ezek szerint a Sziriusz 8,63 fényévnyire van tőlünk (a bizonytalansági tényező 1 százalék). A ÚJ ADATOK A SZÍRIUSZRÓL pályaadatokból sikerült meghatározni mindkét égitest tömegét is. Ezek szerint a Sziriusz A tömege 2,14, a Sziriusz B-é pedig 1,05 naptömeg. A főcsillag, a Sziriusz A átmérője 1,68- szor nagyobb, mint a mi Napunké, vagyis 2339 millió kilométer (a bizonytalanság három százalék). A Sziriusz A átlagos sűrűsége 0,63 gramm köbcentiméterenként, ez a 0,45-szöröse a Nap értékének. A Sziriusz B (fehér törpe) átmérője viszont mindössze 10 200 kilométer (a bizonytalanság 16 százalék), vagyis ez a csillag valamivel kisebb, mint a Föld. Átlagos sűrűsége viszont 3,8 millió gramm köbcentiméterenként (a bizonytalanság 50 százalék). Ez annyit jelent, hogy egyetlen teáscsészényi Sziriusz-B anyag ezer tonnát nyomna a Földön. A Himalája keletkezése Tibet északi részén, a Quantang-felföldön a földtörténeti ókorból, a permből származó, mintegy 225 millió évesre becsült növénykövületre bukkantak a paleobotanikusok. Az ősi növénykövületeket őrző rétegek felett különböző állatkövületeket, közöttük kagylók kövületeit őrző rétegeket találtak. Ebből arra következtetnek, hogy ez a vidék váltakozva tenger és szárazföld volt: a karbonban tenger, a permben szárazföld, a triászban ismét tenger, hogy azután már szárazföld maradjon. Még érdekesebb, hogy Tibet déli részén olyan lények kövületeit találták meg, amelyek 200 millió évvel ezelőtt a déli félgömbön, Dél-Afrikában és Ausztráliában fordultak elő. Minthogy ez a leletterület közvetlenül az észak-tibeti kövületövezettel határos, közvetlen bizonyítéknak tekinthető, hogy az eurázsiai lemez az Indiai-óceán lemezével ütközött össze, és ennek a gigantikus földtani folyamatnak az eredményeként emelkedett a magasba a Himalája. KAZAH KENTAUR Kazah tudósok mintegy kétezer évvel ezelőtt készült sziklaképeket fedeztek fel a Balhas-tótól délre lévő hegyekben. Az egyik rajz elefántot ábrázol, jeléül annak, hogy az itt lakók már a történelem előtti időkben kapcsolatban álltak Indiával. Egy másik rajz teljesen meghökkentette a tudósokat. Ez ugyanis egy kentaur (az ókori görög mitológia szerint felül férfi-, alul pedig lótestű lény) tiszta rajza. Egyelőre teljességgel rejtély, hogy miként ihlette meg a görög mitológia az ezen a vidéken lakókat évezredekkel ezelőtt. GYOMIRTÓ ÁRAMÜTÉSEK Az angliai Sheffield egyetemének kutatói olyan géppel kísérleteznek, amely nagyfeszültségű villamos áramütésekkel pusztítaná el a gyomnövényeket. A különböző típusú gyomnövények elpusztítására 3—10 kilovoltos feszültséget alkalmaznak, ez elegendő ahhoz, hogy megállítsa a növényi sejtek növekedését és elpusztítsa őket. A berendezést egy traktor elülső részére szerelik. Két elektródja van, az egyik a gyomnövények csúcsát érinti, a másik pedig a talajt — a felső elektród a negatív. Az angol kutatók szerint a módszer viszonylag olcsó és különösen a gabonaföldek gyomnövényeinek elpusztítására használható sikerrel — a gyomnövények ugyanis általában a gabonánál magasabbra nőnek. Mikrohullámokkal is kísérleteznek a gyomnövények elpusztítására. Már a kezdet kezdetén megállapították, hogy a különböző növényfajok meghökkentően különböző mértékben nyelik el a meghatározott hullámhosszú mikrohullámú sugárzást. Így a gabonafélék között tenyésző vadzab például a gabona károsítása nélkül elpusztítható mikrohullámokkal. Az angol szakemberek szerint rövidesen olyan mikrohullámú berendezés kerül forgalomba, amely egész sor műveletre lesz használható: a növényházi talaj sterilizálására, rovarkártevők elpusztítására, érzékeny növények fagy elleni védelmére — még egy forró ebéd gyors megsütésére is. Boldog disznók Az emberek rendesen boldogabbak és egészségesebbek, ha rendezett, jó lakáskörülmények között élnek — és ugyanez a megállapítás érvényes a sertésekre is az angol mezőgazdasági gépesítési intézet kutatóinak vizsgálatai szerint. A mérnökök kidolgozták a disznóólak szellőztetésének elveit a sertések jobb közérzetének biztosítására. Ha a gazdák követik ezeket az elveket, állataik tartalmasabb életet élhetnek , és a vágásnapon nagyobb lesz majd a testsúlyuk. A modell kidolgozásakor tekintetbe vették a sertés szervezete által kisugárzott hőt, a ventilláció mértékét, a takarmányozás mértékét, a sertés súlyát, az ól alapterületét és minden más jellemző adatot. Víznél könnyebb építőanyag A krakkói bányászati és kohászati főiskola munkatársai olyan újfajta építőanyagot fejlesztettek ki, amelynek fajsúlya a víz fajsúlyának csupán egyharmada. Megfelelő kötőanyagon (gipszen, cementen vagy műgyantán) kívül szemcsés habüveget tartalmaz az újfajta építőanyag. Egy köbcentiméternyi az új építőanyagból 0,35 gramm súlyú. Becses tulajdonsága még kis nedvszívó képessége is: önsúlya egy százalékánál nem szív fel több nedvességet. Grönland ásványkincsei tér kiterjedésű. Bonyolult geológiai viszonyai között számos ásványi kincset fedeztek fel, jobbára a sziget déli részén és a nyugati parton, a természetes adottságoknak megfelelően. Az igazsághoz tartozik, hogy a keleti partvidéket még csak kevéssé kutatták át. A sziget déli részén a kriolitlelőhelyek a legjelentősebbek (a kriolit az alumíniumgyártás fontos segédanyaga). A nyugati partvidéken felfedezett vasérc készletet kétmilliárd tonnára becsülik. A sziget déli részén uránt találtak, továbbá szenet és molibdént. Vasérckészletek vannak a keleti partvidéken is. A törvény szerint valamennyi grönlandi ásványkincs a dán állam tulajdona. A Föld legnagyobb szigete, Grönland 2 175 600 négyzetkilomé