Delta, 1979 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
TERMÉSZETTUDOMÁNYOS—TECHNIKAI MAGAZIN KÉPES HÍRLAPJAI -------Visszafelé ------az élet fáján Rekonstruálhatók-e, újra létrehozhatók-e a kihalt állatok dezoxiribonukleinsavjuk, DNS-ük maradványaiból — például az erszényes tasmániai farkas egy mikroszkóp tárgylemezén őrzött anyagból vagy a mammut megfagyott húsának töredékéből? Elméletileg feltétlenül — állítja B. N. Veprincev és N. N. Rott, a Szovjet Tudományos Akadémia puscsinói biofizikai intézetének két kutatója. Elméletileg bármely DNS- molekula szekvenciáját meg lehet már fejteni manapság, és azután újra lehet szintetizálni. És ám jóllehet ez az elképzelés: az élet családfája egykor elszáradt ágainak újra-kihajtása egyelőre még nagyon távol van a valóságtól, már most szükség van a kihalóban eltűnőben levő állatfajok genetikus anyagának összegyűjtésére, megőrzésére — írják a szovjet tudósok —, rámutatva, hogy már napjainkban is léteznek átmeneti eljárások ezeknek a genetikus „tervrajzoknak” egész állatokká való újraformálására. Csábító lehetőség egyszerűen a testi (szomatikus) sejtek tárolása, mert ezek a sejtek könynyen hozzáférhetők, és gyűjtésük sem ártalmas az állatokra. De jóllehet a szomatikus (testi) sejtek általában valóban tartalmazzák a teljes genetikai információt, a szomatikus anyag gyakran elbomlik, elhasad. Ezért inkább csírasejtekre van szükség, vagy egész ivarmirigyekre, ezeknek tárolására. Ezek már gyakran túlélték a kísérleti mélyhűtést és a DNS életben tartható, ha alkoholban vagy propionsavban tárolják — így nem megalapozatlan a remény, hogy a tasmániai farkas DNS-e még valóban él, létezik valamilyen kutatási anyagban. A tárolt DNS információs anyagát úgy lehet ismét életre kelteni, hogy alkalmas sejtplazmával léptetik kölcsönhatásba — elsősorban alkalmas petesejtben. Egy-egy kihalt faj tárolt ivarsejtjeinek génjei új életre kelhetnek, ha a tárolt spermiummal a faj élő rokonát vagy majdnem rokonát termékenyítik meg. De még úgy is célt érhetnek a kutatók, hogy inaktiválják egy petesejt sejtmagját, majd egy kívánt faj mindkét szülői génjeit juttatják a sejtmagba. Az effajta és az ehhez hasonló manipulációk már igazán nem ismeretlenek a mai genetikai kutatások gyakorlatában. Az állatkertek és a természetvédelmi parkok önmagában nem biztosíthatják a ritka fajok fennmaradását, csak DNS-ük tárolása, raktározása lehet erre az egyetlen reménysugár — állítja a két szovjet kutató. További feladat a sejtmagok gyűjtésén kívül a veszélyeztetett fajok ökológiai kutatása. Előre tudnunk kell ugyanis, hogy ha a kihalt fajokat egyszer majd sikerül új életre kelteni, mit kell majd tennünk ezeknek az állatoknak a fennmaradása, életben tartása érdekében. LÉGGÖMBHELIKOPTEREK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN A francia faipar behatóan érdeklődik egy újtípusú repülőszerkezet iránt, amely a helikopter és a léggömb keresztezése. A Helicostat kicsiny helikopter, gázt tartalmazó könnyű stabilizáló törzzsel. Nagyfokú stabilitása révén kiválóan alkalmas rönkfák emelésére, jelentős teher továbbítására, lassú leszállásra. Az adott célra kifejlesztett különleges rotornak, forgószárnynak nincs szüksége karbantartásra, kenésre, olajozásra. Az újfajta repülőszerkezet sokkal sokoldalúbban alkalmazható, mint a helikopter és a rönkfát nehezen megközelíthető terepen csak feleannyi költséggel szállítja, mint a hagyományos szállítóeszközök. Fociautomata A NSZK-ban készített gépi „segédedző” az előre meghatározott program szerint 4—25 másodperces időközökben, a kívánt magasságban és sebességgel rúgja el a labdát. A sarokrúgások utáni helyzet megoldását, a kapu elé beadott labda lekezelését, védését, kiöklözését gyakorolhatják így a játékosok. Vérnyomáscsökkentő műhormon A Lett Tudományos Akadémia szerves kémiai intézetében előállított új szintetikus pepsid-hormon a természetes hormonhoz hasonlóan csökkenti a vérnyomást, de százszor hosszabb időtartamú a hatása a természetes hormonénál. A lett tudományos intézetben olyan szintetikus hormonok előállításán fáradoznak, amelyek rendkívül szelektív hatásúak, kis koncentrációban használhatók fel és nem mérgezőek. AZ OLIMPIA A KÉPERNYŐN Az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok eseményeinek közvetítésére 21 tévé- és 70 rádióstúdióból álló komplexum létesül a szovjet fővárosban. Jóllehet ez az új távközlési központ csak harmada lesz, mint az osztankinói központ, csaknem háromszor annyi elektronikus berendezés működik majd benne. A legkorszerűbb berendezések gondoskodnak majd róla, hogy az élő adások bolygónk legtávolabbi vidékeire is eljussanak. Ez azért is nagyon fontos, mert a fiatal államok egyre fokozódó mértékben vesznek részt a nemzetközi olimpiai mozgalomban. Az új műholdas hírközlő összeköttetések révén ezekben az országokban is megnyílik a lehetőség az olimpiai gondolat népszerűsítésére. SZAUNA-VÉDELEM A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ELLEN A bölcsődékben, óvodákban nagyon gyakori a gyermekek légúti fertőzéses megbetegedése. A Német Demokratikus Köztársaság ESDA harisnyagyárának üzemi óvodájában nemrégiben érdekes kísérletsorozatot végeztek: 22 egészséges négyéves gyermeket orvosi terv szerint 18 hónapon át hetenként egyszer szaunába vittek. Az ellenőrző csoport ugyancsak 22 hasonló korú, egészséges gyerekből állt. Az eredményt értékelve megállapították, hogy ebben az ellenőrző csoportban 18 hónap alatt összesen 628 betegnap volt, a szaunás csoportban viszont csak 313, vagyis csupán a fele. Már néhány héttel a rendszeres szaunázás megkezdése után javult a gyerekek közérzete, frissebbnek érezték magukat, nőtt az étvágyuk, jobban aludtak. Ilyen kedvező eredmény természeesen csak rendszeres szaunázással érhető el, ahogyan erre más megfigyelések is utalnak. A szaunázás egészségstabilizáló hatásának okairól csak feltevések vannak. Lehetséges, hogy a szervezet túlhevülése hatással lehet az immunfolyamatokra — el is pusztíthatja a hőre érzékeny kórokozókat. Ugyanakkor a hőmérséklet növekedése intenzívebbé teheti a betegséghordozó mikrobák anyagcseréjét is és ezzel kiprovokálhatja az emberi szervezet elhárító tevékenységének megerősödését. A rendszeres szaunázás edzi a keringési rendszert és a hőszabályozás alkalmazkodóképességét is. „Carbogél" — tiszta fűtőanyag A Svédországban előállított „Carbogél” szilárd állapotából pasztává vagy géllé átalakított szén, amelyet gyakorlatilag teljesen megtisztítottak a szennyeződésektől, a nehézfémektől, a szervetlen kéntől és a salaktól, így elégetése nem szennyezi a környezetet. A „Carbogél” gyártásakor először is mikron méretű szemcsékké aprítják a szenet, majd 30 százaléknyi vizet adnak hozzá és különleges adalékanyagokkal kezelik a szénport, amelyek egyrészt megakadályozzák leülepedését, másrészt pedig elkülönítik belőle a szenynyező anyagokat. Az így előállított fűtőanyagot könnyű kezelni, szállítani. Svédországban csak feleannyiba kerül, mint a fűtőolaj. A „Carbogél”-t jelenleg laboratóriumokban vizsgálják, és rövidesen megkezdik kipróbálását egy négy megawattos erőművi kazánban is.